Esti Hírlap, 1970. március (15. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-26 / 72. szám
NE SZEDJE FÖLÖSLEGESEN A gyógyszer rabjai Nyugtató, dopping: csak receptre • Mikor hasznos, mikor káros • A túlzott fogyasztás ellen Korábban már beszámoltunk róla, hogy az óbudaiak társadalmi bizottságot alakítottak a túlzott gyógyszerfogyasztás és gyógyszervisszaélés ellen. Most újabb meghívást kaptunk: a XIII. kerületi Vöröskereszt csatlakozott a mozgalomhoz, s kerekasztal-konferenciára hívta Angyalföld és néhány kerület egészségügyi vezetőit, gyógyszerészeit, orvosait. A konferencia bevezetőjében dr. Simkó Alfréd, a III. kerületi ideggondozó főorvosa, a mozgalom kezdeményezője elmondta: az Egészségügyi Világszervezet — amelynek hazánk is tagja — a legutóbbi konferenciáján négyes listát állított öszsze a gyógyszerekről. Az első listán vannak azok a kábítószerek — heroin, hasis, marihuana —, amelyeknek semmiféle gyógyászati jelentőségük nincs. A második csoportba a terápiás célokra alkalmazható kábítószereket sorolták: a morfium-, a kokain- és azacedronszármazékokat, amelyek szintén nemzetközi ellenőrzés alatt állnak. A további két csoport gyógyszerei visszaéléshez vezethetnek, súlyos megszokást idézhetnek elő. Ezekkel kapcsolatban havazai ellenőrzést javasol az Egészségügyi Világszervezet., A gyógyszer — gyógyszer. Abban, hogy a világon sok helyütt jelentősen nőtt az átlag életkor, nagy szerepe van az orvostudománynak és az orvosok munkáját segítő nagy hatású gyógyszereknek. A különféle nyugtatók, doppingok, amelyek az ötvenes években jelentkeztek nagy tömegben, kitűnő hatásúak, s ha a beteg valóban ezekre szorul, az orvos felírja, s eredményesen gyógyít velük. Sajnos azonban nemcsak indokolt esetben írják fel. Ezek a gyógyszerek divattá váltak: Nyugat-Európában például bármelyik patikában szabadon megvásárolhatók. Hazánkban szerencsére mindegyikhez orvosi recept kell. A gyógyszerártalomnak több fokozata ismert. Első a hozzászokás. A beteg éveken át szedi a gyógyszert, s eszébe sem jut legalább megkísérelni, hogy abbahagyja. Második, a súlyosabb fokozat a függőség: a beteg pszichikailag és fizikailag is függ a gyógyszerétől. Idővel a szervezete is élénken reagál, ha nem kapja meg a szokásos adagot. Következő fokozatnak a gyógyszerszenvedélyt tartják. Az eredeti gyógyszer kezdi elveszteni hatását, állandóan emelni kell a napi dózist. Ha a beteg nem kapja meg időben az emelt mennyiséget, szabályos elvonási tünetek jelentkeznek nála, személyisége szinte teljesen átalakul a gyógyszer rabjává válik. A három fokozat között jelentős a különbség, de nincsenek éles határok. Külön kategória a gyógyszervisszaélés: az illető nem arra a célra használja a gyógyszert, amire való. Például azért szed valamit, hogy fokozza az alkohol hatását, altatót használ nappalra nyugtatóként, vagy doppingot éjszaka. Súlyos visszaélés ez, nem annyira az SZTK-val, sokkal inkább a saját szervezetével, egészségével szemben. A kerekasztal-megbeszélésen érdekes adatok hangzottak el. Óbudán három nagy patika forgalma alapján 1966-ban egy főre átlag 21 nyugtató tabletta jutott, tavaly már több mint kétszer annyi. Budapesten és Pest megyében a múlt két évben valamit csökkent az Andaxin forgalma, ugyanakkor nőtt a Siduxené, és csaknem megkétszereződött a Trioxaziné. A gyógyszerfogyasztás általában is évről évre jelentősen emelkedik hazánkban. Az Egészségügyi Világszervezet februári kiadványa dollárban tünteti fel az egyes országok egy főre jutó évi gyógyszerfogyasztását. Vezet Svédország 15,5 dollárral, utána következik Anglia és Magyarország 9,6—9,6 dollárral. Számok, tények támasztják alá: hazánkban is tenni kell valamit a káros, az indokolatlan gyógyszerfogyasztás ellen. A kerekasztal-konferencián javasolták: jó lenne, ha budapesti és országos szinten szakemberek foglalkoznának e mindinkább társadalmi gonddá váló jelenséggel. Sárdi Mária Kolbászszűrő szita, sövénynyíró olló • Közeledik a ma is elterjedt, élő népszokás dátuma: április 1. Az áprilisiáratásról azt tartják, hogy Franciaországból indult útjára. Egyes magyarázatok a régi Rómáig vezetik vissza az áprilisi tréfálkozások történetét. Nyilván elősegíthette a szokás elterjedését és fennmaradását az áprilisi szeszélyes időjárás, amely ugyancsak nem szokott adós maradni egy-egy kiadós tréfával. Az áprilisjáratás lényege, hogy a beugratandó személyt megoldhatatlan feladattal bízzák, meg, s amikor visszatér, kinevetik. Egyes magyar falvakban kolbászszűrő szitáért küldik a hiszékeny gyerekeket. Hajdúságban az a szokás, hogy a gyerekkel sövénynyíró ollót kéretnek a szomszédból. Régebben az inast a szomszéd műhelybe küldték, hogy hozzon egy zsák kollert, s a szakmai nyelvben még járatlan ifjú, jó adag téglatörmelékkel tért vissza. SZÉPÍTSE OTTHONÁT! A legszebb keleti mintájú perzsaszőnyegek,gyapjú torontáli szőnyegek új mintájú nylon függönyök most gazdag választékban a TEXTILMINTABOLTBAN V., Martinelli tér 1. A SZIGORÚ FOBERLO Terv: albérlők házát létesít a Fővárosi Tanács Hölgy látogatót nem fogadhat!. Körút a Hortobágyon A hortobágyi tanács nevet adott a község utcáinak. A csárdától a vasútállomásig vezető utat Kossuth Lajosról nevezték el. A csárda környéke a Petőfi tér. Házszámot kapott a híres csárdaépület is, postai címe: Petőfi tér 2. szám. Irodalmi nagyjaink közül a Hortobágyot szerető Jókai Mór és Móricz Zsigmond kapott utcát. A puszta körútja és a Móricz Zsigmond körút az új lakótelepet veszi körül. Van ezenkívül Hortobágy utca, Délibáb-köz is a községben. Minden épületet elláttak házszámírral; csaknem félezer házszám került fel a hortobágyi házakra, épületekre. (MTI) Meddig ér a Föld árnyéka A fogyatkozások ♦ Valódi és látszólagos Megírtuk: március 7-én teljes napfogyatkozást láthattak Amerika egyes országainaklakói a földrajzi szélesség 3. fokától egészen északig, az 55. szélességi fokig. A fogyatkozás jól látszott Ganderben, ahol az európai repülőjáratok először szállnak le az Újvilág területén. De elsötétült a Nap , délen is, Mexikóban, Minatitlan városában, ahol egy évezreddel ezelőtt maga és azték tudósok is figyelték az érdekes égi jelenségeket. Titkát azóta nagyon pontosan feltárta a tudomány. BÁRHONNAN LÁTHATÓ Lényeges elvi különbség van a nap- és holdfogyatkozások között. A holdfogyatkozás valódi jelenség, amit bárki, bárhonnan láthat, az űrhajós is,aki éppen a Hold felé tart. Ennek az a magyarázata, hogy a Föld árnyéka valóban eltakarja, vagy elhomályosíta Holdat. Merőben más a napfogyatkozás. Ez voltaképpen csak látszólagos jelenség, amit csak az észlelhet, aki a fogyatkozás — legfeljebb 264 kilométer széles — zónájában tartózkodik. Aki a Föld más pontján áll, mit sem sejt és mit sem lát, mert itt árnyékvetésről, a Nap eltakarásáról szó sincs, csillagunk nem sötétül el. A Hold csupán közbeékelődik, s a fogyatkozást csak az látja, aki a Föld- Hold—Nap egyenes mentén helyezkedik el. (A Hold árnyéka nem éri el a Napot, ellentétben a Földdel, amelynek árnyéka több mint 2 millió kilométer hosszú, tehát elérheti a Holdat, s valódi árnyékot vethet rá.) VAN GYŰRŰS IS A hold- és a napfogyatkozásnak van egy furcsa kulcsszáma. Jól jegyezzük meg: 400. A Hold 400-szor kisebb, mint a Nap, de ugyanakkor 400-szor közelebb is van annál Szám szerint: a Hold átmérője 3476 kilométer, távolsága tőlünk 384 400 kilométer. A Nap átmérője 1 390 600 kilométer, távolsága a Földtől 149,6 millió kilométer. Ezértazután a hatalmas Napot a 400-szor kisebb átmérőjű, de 400-szor közelebb levő égitest, a Hold eltakarhatja. De nem mindig. Vannak ugyanis gyűrűs napfogyatkozások, amikor a Földről, a fogyatkozás zónájából nézve, fénylő gyűrű látható az égen, míg a Nap közepét a Hold takarja. Mi okozza ezt a jelenséget? Az eset magyarázata igen egyszerű: a Hold éppen Föld-távolban van, távolsága meghaladhatja a 400 ezer kilométert. Ha a Holdat korongnak tekintjük, átmérője éppen fél fok. De Föld-távolban ennél kisebb átmérőjűnek látszik, ezért nem takarhatja el a Napot, amely szintén fél fok átmérőjű. Gauser Károly LENIN, 1870-1970. Szótár az asztalon Moszkva, 1970. március A Vörös tér dombháton fekszik. A mai vörös krassznaja szó értelme a régi nyelvben egy volt a széppel. A tér eredeti neve így: Szép tér. S a szép tér Kreml épülettömbjében az egyik klasszikus vonalú, kétemeletes ház — jellegzetes kupoláján a Szovjetunió zászlajátlengeti a szél — második emeletén tizenöt éve múzeum van. Itt élt, dolgozott 1918 tavaszától 1922 decemberéig Lenin. A lakíts Maga az épület a forradalom előtt a moszkvai járásbíróságé volt. Lenin lakásként az egyik cári ügyész kicsiny, szerény otthonát választotta. A négy szobából ő maga az egyablakos legkisebbet foglalta el. Ez volt dolgozószobája és hálófülkéje. Láttam a berendezést: egyszerű íróasztal, még egyszerűbb tükrös szekrény, a falnál kockás takaróval fedett vaságy. A plédet Lenin édesanyjától kapta ajándékba 1910-ben, Svédországban, utolsó találkozásukkor. Voltam a meglehetősen primitív konyhában is. Egész életében könyvtárra vágyott