Esti Hírlap, 1970. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-01 / 204. szám
om ember egy festmény előtt vitázik. Mindhármuk kezében ott a kép vételára. Tizenkilencezer forint. Történik mindez Szeged városában, a Képcsarnok Vállalat kiállításán, Szabó Vladimír egyik képe előtt. De másutt sem ritka az ehhez hasonló jelenet. Vásárlás részletre A „vidék” szónak Magyarországon jóval lesajnálóbb a mellékíze, mint másutt. És egyre kevesebb joggal. Ha például a pesti képzőművészeket kérdezzük: ők boldogan szerepelnek a megyeszékhelyeken rendezett kiállításokon. Amire lehetne ugyan azt mondani, hogy: persze, a pénz. Merthogy abból némely vidéken bővebben akad, mint Pesten. De nemcsak erről van szó. Őszinte érdeklődésről, művészetszeretetről is. Nemcsak a nagykereső állatorvos, vagy jómódú osztag költi itt el (némely esetben: fekteti be...) pénzét képekre, kerámiákra, textilmunkákra. Betéved a tárlatokra vágyakozó szemű diáklány vagy fiú is; van, aki naponta bejár, és elbűvölten megáll ugyanazon kép előtt. — Ilyenkor minden leleményünket és főleg a kedvezményes részletre vásárlás minden lehetőségét elővesszük — meséli Kézdy Györgyné, a vállalat vidéki kiállításainak a propagandistája —, hogy segítsünk: övé lehessen, amire vágyik. Vágy a szépségre Egy másik nagy vidéki városban, Szász Endre kiállítására készültek. A művész maga tervezett plakátokat a kiállításra, ám megnyitás előtt néhány nappal csodálkozva látta, hogy a sok példányból alig néhány látható az utcán. Mi történt? A plakátragasztó arra lett figyelmes, hogy a frissen felragasztott plakátokat éber művészetrajongók még nedvesen leszedegetik az oszlopokról. Azután volt, aki, egyszerűsítve a dolgot, a még száraz plakátok darabjáért öt forintot kínált a ragasztóembernek. Annak megesett a szíve rajta, s ettől kezdve egyre-másra keltek el a plakátok, hogy azután élelmes fiatalok szobájának falát díszítsék. Noha ez nem teljesen legális módja a „műgyűjtésnek” (ezért is nem neveztük meg a várost, amelyben történt, nehogy netán meggyűljön a plakátragasztó ember baja fölötteseivel), mégis mutatja, milyen eleven a vágy és az igény a szépségre. S a friss, modern ízlésnek is jóval több a híve, mint sokan vélnék. Esemény Esemény is a kiállítás. Van város, ahol az estiórákra kérik a megnyitót, hogy legyen idejük munka után ünneplőbe átöltözni. Aki nem jöhet el, előtte bejön, kimenti magát. Másfelől kicsit klubféle is a helyi tárlat: be-beszaladnak napközben, ebédszünetben az ... művészek, akik, természetesen, nem a vásárló, hanem a kolléga szemével vizsgálják az anyagot. Ha egyébként az ő kiállításuk kerül sorra, a rendező városok különlegesen kitesznek magukért. Nemrég a zalaegerszegi Németh János keramikus — fazekasmesterek ivadéka — tartotta meg kiállítását, s a város legfontosabb eseményeként, hallatlan szeretettel, és gonddal rendezte meg a tárlatot. Emberek ezrei költöznek modern lakásokba, az új lakótelepek házaiba. Ezek ugyancsak szorgalmas látogatói a kiállításoknak. Voltak helyek, ahol a lakótelepi ablakok szabványméretére rendeltek függönyöket — kézzel festetteket — H. Páll Ilona festőművésztől. Ugyancsak a lakótelepi viszonylag kis falfelületek keltették fel az érdeklődést a kisebb méretű akvarellek, grafikák iránt. A grafika egyébként is „frontot tört”. Voltak, akik féltek, hogy az új vásárlók idegenkednek majd a fekete-fehértől, inkább színekre vágynak. Mégis oz*,anYO) Ki__y a Dürer-team anyagából küldött szét válogatást a megyeszékhelyekre. A közönség ma már megtanulta, mi is az a számozott példány, megismerkedett a grafikai műfajok technikájával, a lapok értékével. Ifjú ötvösök Akad olyan tárlat is, amely a felfedeztetést hozza meg a művésznek: így például Nagy B. István élete első kiállítása Egerben. Van, akinél a koronát teszi rá, mint Diósy Antalé Pécsett. Akadt teljesen újat hozó anyagi mint Kovács Éva keramikus és Puskás Imre festőművész közös kiállítása. Ugyancsak hallatlanul népszerűek a nemrég felnőtt, nagy tehetségű fiatal ötvösgárda munkái. És végül a Képcsarnoknak egy új, ősszel induló akciója: a festők, megrendelésre, portrékat készítenek majd. Hogy erről a meglepő, első hallásra némiképp korszerűtlennek ható kezdeményezésről ki miképp vélekedik, az felfogás dolga. De hogy igen nagy sikere lesz, az bizonyos. Fencsik Flóra SZOMBAT ESTE A KÉPERNYŐN Mi történt 1830-ban Nem idézőjeles játék A cselekményhez hű atmoszféra Kaviár és lencse, Lila akác, Charley nénje, Léni néni — színpadi sikerek, amelyek a fiatal rendező, Kerényi Imre nevét hamar ismertté tették. Nemcsak a színházak, hanem a tévé közönsége előtt is, hiszen nemrég a képernyőn láthatta az ország a Léni nénit. A színházi rendező most szombaton, tévérendezőként is bemutatkozik: Málnay Leventével közösen állította képernyőre Nagy Ignác Tisztújítás című darabját. TÁRSRENDEZŐVEL — Benedek András dolgozta át televízióra az eredeti művet, s amikor felkértek a rendezésre, szívesen vállaltam — mondja Kerényi Imre. — De, mert a tévétechnikához nem értek, Málnay Levente társrendezőm lett, ő irányította a felvételek technikai részét, én a próbákat. — Milyen tapasztalatokkal járt ez a kirándulása a Madách Színház színpadáról a televízió stúdiójába? — A legfontosabb: a televízióban a rendezőnek már az első pillanatokban pontosan kell tudnia a végeredményt. Szokatlan volt a részletek kivágása az egészből; az a szükségszerűség, hogy mindig csak azt a pillanatot láttatja az ember, amelyet a kamera kiválaszt. Ez egyben nagy lehetőségeket is ad a rendezőnek.• A színjáték a maga idejében korabeli választási komédia volt. Ebből Várkonyi Zoltán a Nemzeti színpadán egy idézőjelbe tett előadást rendezett, paródiát nagy komikusok részvételével, s ezzel zászlót bontott annak idején az idézőjelbe tett játékoknak. Nagy sikere volt. Mára már az idézőjeles, parodisztikus színházi előadásokból rengeteget láttunk. Talán siókat is. Nem akartunk konkurrálni Várkonyi előadásával, a tévében nem érződik a paródia idézőjele, az idézőjelet nem veszi fel a kamera. Azt csináltuk meg, mi történt 1830-ban. Részletező realista játékkal, egy korabeli történetet mondunk el, a cselekmény idejéhez hű, hiteles atmoszférával, emberekkel, kosztümökkel. Lemondtunk a harsány komikumról, s inkább az intimebb, melegebb érzelmi-szerelmi szálat emeltük ki, amelynek megjelenítésére a tévé különösen alkalmas. Visszahelyeztük a szereplőket a darabbeli korukba, fiatal színészek játsszák a főszerepeket: a most végzett Papp János, azután Káldy Nóra, Piros Ildikó, Storesnyi László, Lőte Attila, Bitskey Tibor. — y — FIATALOK FŐSZEREPBEN — Milyen rendezői szándék az alapja a Tisztújítás tévéváltozatának ? (MTI Fotó : Molnár Edit felv ) A Fővárosi Tanács végrehajtó bizottságának üléstermében átadták Lukács Györgynek a Goethe-díjat. Az ünnepségen részt vett tudományos és kulturális életünk sok kiválósága. A Goethe-díjat és az oklevelet Walter Möller, Maria Frifzkfurt főpolgármestere nyújtotta át Lukács Györgynek AZ ORCHIDEÁK BOLYGÓJA KIADTAK SEGÉDKÖNYVET IS A scifi-kedvelők örömére olvasási kedvüket már két sorozat elégíti ki. A Kozmosz Móra mellé felzárkózott a Kossuth Könyvkiadó is: a már klasszikusnak számító szovjet Beljajev két kisregényével nyitott. Beljajev szatirikus-fantasztikus Levegőkereskedője fél század után is friss. A fulladásra ítélt emberiség óriási harca a légrablókkal nagyméretű, néha már túlizgalmas körkép. A Táncsics Könyvkiadó a nyugatnémet Franke Az orchideák bolygója című, sokat vitatott, igen borús látomását adta közre. Franke lidérces bolygóján az embertelen embereket leigázzák a gépek. Jelentős kiadvány a román scifi-novellák gyűjteménye. A bukaresti Kriterion kiadó Semlyén István válogatásában és gondos fordításában A kozmosz hullámhosszán antológia lapjain 17 író 17 kis terjedelmű írását jelentette meg. Meglepetés az angol Golding világsikere félfantasztikus Az utódokjával. A Kozmosz Móra a neandervölgyi és a mai ember öszszecsapásának elgondolkoztató, igen izgalmas sztoriját adta ki. A scifi-olvasók segédkönyvét a Kossuthtól kaptuk. Sinka József és dr. Bittó János középfokú ismeretterjesztő műve, az „Utak a kozmoszba” nemcsak a holdleszállások precíz krónikája; nagyon sok oldalról világítja meg a jövő űrkutatási lehetőségeit, ahogyan továbbot is. Darázs Endre □ SZÁSZ IMRE elnyerte a Iowai Egyetem Paul Engle által életre hívott Nemzetközi Író Klubjának egyéves ösztöndíját. Amerikai tanulmányútja során az egyetemi irodalom és műfordító szakos hallgatóinak előadásokat tart a magyar irodalmi életről. □ TAMÁS ALADÁR regényes visszaemlékezéseinek új kötetében, a Felleges számkivetettségben, mozgalmas életének tizenegy esztendejével ismertet meg. Emigrációjának nagyobb állomásai: Prága, Párizs, Nelnet, Mexico- City, vándorútján többek között Bölöni Györggyel, Pór Bertalannal, Nagy Lajossal, Páll Sándorral, Kilián Györggyel, Karikás Frigyessel, Szántó Zoltánnal és Károlyi Mihállyal találkozik. Az érdekes kötetet a Szépirodalmi Kiadó jelenteti meg. □ A HELIKON KLASZSZIKUSOK legfrissebb kiadványa Friedrich Schiller összes drámái két kötetben. Ezt követik majd Shakespeare művei és Balzac: Elveszett illúziók című regénye. A múlt évben hetekig izgalomban tartotta az ország közvéleményét az a megdöbbentő bűncselekmény, amelynek során két elvetemült bandita a rendőrgyilkosságtól sem riadt vissza. Most, majd egy év múltán, az Ifjúsági Rádió Önéletrajz című műsorában dokumentumjátékot sugárzott Börcsök András rendőr alhadnagyról. Milyen ember volt Börcsök András? Élt, úgy, mint sokan mások, szerette acsaládját, becsülettel ellátta szolgálatát, szabad idejében rádiót hallgatott, vagy cukrászdába vitte a feleségét. A faluban, ahol nap nap után látták rendőregyenruhájában, szerették, tisztelték. Az ismerősök, a felettesei, a rokonság szavaiból és különösen felvázolt életútjából, önéletrajzából világosan érezhette a hallgató mindezt és azt is, hogy olyan sors, olyan élet volt e fiatalember mögött, ami bizonyítja, hogy az értékelő szavakat nem valamiféle kegyelet, a természetellenes és korai halál miatti megdöbbenés adta az emberek szájába. A szikár, egyszerű mondatok is éreztették a hallgatóval, hogy a társadalom és a szűkebb közösség értékes tagjának életét oltotta ki a gyilkosok golyója. Ezt a műsort feltétlenül el kellett készíteni. Elismerés illeti mindazokat, akik közreműködtek megvalósulásában. De az elismerés mellett megjegyeznénk, hogy az ilyen, egyszerűségében egyértelmű riport tényei és mondatai közé felesleges a hivalkodóan sallangos öszszekötőszöveg. ★ Antal Imre riporter időt adott Antal Imre zongoraművésznek a zenei műsorhoz, hogy utána ketten együtt kérdezzék meg Antal Imre filmszínész véleményét Antal Imre házigazdáról. Tegnap este a tehetséges fiatal művész mutatkozott be az Ablakban, s adott „házibulit” a rádióhallgatóknak, akik ismét meggyőződhettek sokoldalúságáról. Az egyórás adásban a zenéé volt a főszerep, de megállta helyét a riporter, a filmszínész és a házigazda is. És ismét komoly fejtörést okozott nekünk: hogyan jut ennyi mindenre ideje egyetlen fiatalembernek ? (harangozó) KONCERTEK, KIÁLLÍTÁSOK Mosonyi centenárium MEGEMLÉKEZÉSEK AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON Október 31-én lesz Mosonyi Mihály halálának századik évfordulója. A kiváló zeneszerzőről, Erkel és Liszt kortársáról, művészi törekvéseik követőjéről Budapesten és szülőföldjén, az ausztriai Burgenlandban is megemlékeznek. Itt látta meg a világot Boldogasszonyfalva— Frauenkircheben 1815. szeptember 2-án. Frauenkirchen község tanácsa a komponista szülőházában múzeumot rendez be, a ház falán emléktáblát lepleznek le. Ünnepi tanácsülésen emlékeznek meg a falu kiváló művészfiáról, aki egész életét a magyar nemzeti zenekultúra kibontakoztatásának szentelte. A tanácsülésen Bónis Ferenc zenetudós, Mosonyi életrajzírója tart előadást. Kamaraműveiből a Tátrai-vonósnégyes ad elő. A közeli eisenstadti kastélyban és Bécsben, a Collegium Hungaricumban magyar művészek adnak hangversenyt Mosonyi Mihály alkotásaiból. Mosonyi-emlékkoncert lesz október 10-én a nagytétényi kastélymúzeumban, majd novemberben a Zeneművészeti Főiskolán. A Zeneműkiadó Vállalat megjelentette a szerző halála évében Batthyány Lajos nyilvános gyászünnepségén bemutatott Libera partitúráját. Bartók mellett Mosonyi emlékének szentelik a Zenetörténeti Tanulmányok harmadik kötetét. Az évforduló napján, október 31-én nyílik meg a Nemzeti Múzeumban a Mosonyi-emlékkiállítás.