Esti Hírlap, 1971. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
1971-01-14 / 11. szám
A határszituációkat teremtő háború ma is téma az irodalomban. Különösen, ha olyan mélyen összefonódik egyének és nemzetek sorsával, életével és halálával, mint a második világháború. A Rádiószínház bemutatóján Claus Hubalek NSZK-beli író Az erőd című hangjátéka bizonyította ismét, hogy milyen művészi töltettel bír az a határhelyzet, amelyben csupán a körülmények különös alakulásától és a szerencsétől függ: túléli-e valaki vagy sem. A történet szerint a háború utolsó napjaiban, 1945 tavaszán egy hídfőálláshoz vezényelt német katonai egység és parancsnoka csak a kapituláció, vagy a teljesen értelmetlen pusztulás között választhat. A drámai pillanatot jól használja ki az író, lélektanilag hitelesen mutatja be a különböző emberek karakterét, magatartását, lelki rugóit. Különösen érdekes volt a Gáti József által kitűnően megformált Kress tábornok figurája, aki nem csupán a hitleri hadsereg parancsra nevelt és parancsot végrehajtató katonatisztje, hanem egy egész militarista múlt nemzeti és családi hagyományaiban őrződő alakja. Számára a parancs, bármily értelmetlen is, szent és sérthetetlen, s amikor már önmaga tragédiáját is megértette volna, nem változtathat többé az életén, halálra ítélik. Ez a sors valamennyi problémájával együtt izgalmas, jól dolgozta fel a hangjáték. Csak azt sajnáljuk, hogy a lehetőség szerint legizgalmasabb pillanatokban a drámai, mondandó drámai erejű kibontása helyett elvont filozofálgatás fogta el a helyet a valóságos személyek erkölcsi, érzelmi és gondolati válságának, kiútkeresésének bemutatása helyett. A darabnak ezt a problémáját jól ismerte fel a rendező, Cserés Miklós dr. és ellensúlyozandó: úgy rendezte meg, mintha a művészi ív valóban ilyen teljes lenne. A sikerben Gáti József mellett komoly része volt Fülöp Zsigmondnak, Ungvári Lászlónak és Velenczei Istvánnak. ★ Kinek milyen lecke jut, milyeneket kap, kér, keres magának, megkerüli-e, megküzd-e vele? Erre a kérdésre keresett választ a Húszas Stúdió A lecke fel van adva című adása. A műsor különleges emberi sorsokra épített, amelyek lehettek volna érdektelenek vagy bántóak is. Az eredmény, a siker Hegyi Imre riporternek köszönhető, aki ismét bebizonyította azt a kitűnő képességét, hogy érdeklődő, együttérző és segíteni kész szándékkal tud leülni beszélgető partnere elé, képes megteremteni azt a bizalmaskodás nélküli bensőséges viszonyt, ami után nem érzi az ember, hogy a riporter alanya magánéletében vájkál. (harangozó) Negyvennyolc színház készül Magyar drámfesztivál a Szovjetunióban — Ez év első felének, tehát a színi évad második részének számunkra legszebb feladata — tájékoztattak a Művelődésügyi Minisztérium színházi főosztályán — a magyar dráma hetének megrendezése a Szovjetunióban. A Szovjetunió 48 színháza mutat be 19 magyar drámai művet. A bemutatók sorát moszkvai színházi premierek nyitják meg április elején. A moszkvai Kis Színház Darvas József Szakadék című darabját tűzi műsorára, Kazán István rendezésében. A moszkvai Mosszovjet színházban játsszák Molnár Ferenc Liliomát. A Tóték című Örkény-mű bemutatójára a Szovremenyik Színházban kerül sor. A szovjet szakemberekkel közösen tervezzük azt is, hogy színházi találkozón megbeszéljük közös dolgainkat: a magyar dráma útjáról, továbbá az orosz klasszikus és szovjet színpadi művek eddigi magyarországi múltjáról adunk számot. Ugyanakkor tájékoztatást kapunk a magyar drámák Szovjetunióban elért eredményeiről. — A fesztivál eseményei április első hetére koncentrálódnak — a bemutatott műveket zsűri bírálja el, s a legjobb drámát, a legjobb férfi és női alakítást s rendezést díjakkal, együttesek, illetve egyes művészek meghívásával kívánjuk jutalmazni. — A második félév kiemelkedő hazai színházi eseménye lesz több új magyar színpadi mű premierje. A Madách Színházban műsorra tűzik Darvas József A térképen nem található című művét, amelynek ősbemutatója Miskolcon volt. A Madách Kamarában játsszák majd Görgey Gábor Cápák a kertben című új darabját. A József Attila Színházban lesz a premierje Károlyi Mihály Ravelszkijének. Itt játsszák először Tabi László Karikacsapás című vígjátékát is. A vidéki színházak is több magyar darab ősbemutatójára készülnek. A Miskolci Nemzeti Színház például vígjátékpályázatot hirdetett; a beküldött darabok közül műsorra tűzik Darvas József komédiáját, továbbá Kállai István Segítség, nyertünk című művét. Kun Zsuzsát jónéhány hónapja nélkülözte a balettkedvelő közönség. Képünkön a távolmaradás oka látható: az ifjú Sipeki Ferenc, édesapjának, Sipeki Leventének karjában. Baloldalon a primabalerína, új szerepkörében. VASÁRNAPTÓL BUDAPESTEN VARSÓI KULTURÁLIS NAPOK Január 17-ről, Varsó felszabadulásának 26. évfordulójáról gazdag rendezvénysorozattal emlékezik meg a magyar főváros. A varsói kulturális napok nyitányaként a XXII. kerületi Radnóti Miklós Művelődési Házban holnap ünnepi estet rendeznek, amelynek programjában lengyel tájakról, városokról készült útifilmek vetítése szerepel. Az ünnepi est alkalmából a művelődési házban a lengyel főváros felszabadítását dokumentáló kiállítást nyitnak meg. A Lengyel Kulturális Központ és a Fővárosi Tanács közös rendezvénysorozatának következő állomása, a Műcsarnok kamaratermében Varsó a mai festészetben című, szombaton nyíló kiállítás. A lengyel festőművészek jeles képviselőinek bemutatóján mintegy 40 alkotás eleveníti fel Varsó felszabadításának, újjáépítésének és fejlődésének f eseményeit. Ugyancsak szombaton a csepeli Munkásotthon látogatóinak zenei élményt ígér a lengyel—magyar est műsora, amelyben varsói énekesek, táncosok és zeneművészek lépnek fel. Hétfőn, a Fehérvári úti Művelődési Központban lengyel költők verseiből összeállított irodalmi estet rendeznek. Január 20-án, a Puskin Filmszínházban, a lengyel filmművészet jeles alkotása, a Közjáték című film ünnepi bemutatójára kerül sor. Ezzel egyidőben a Puskin Filmszínház és a Duna mozi előcsarnokában a lengyel filmplakáttervezők mintegy félszáz munkájából rendeznek kiállítást. (MTI) A Lear király — filmen Moszkva, január 14. ’Adriano Guerra "telefonjelentése. A Hamlet után újabb nagy filmsiker a Lear király. Shakespeare műveinek avatott és biztos kezű szovjet filmrendezője, G. Kozincev két évig tanulmányozta a Lear királyt, mielőtt hozzálátott volna a forgatókönyv megírásához. Leningrádi stúdiókban és a város környékén forgatták a filmet, amely a napokban került a szovjet közönség elé. Az első kritikák és a mozik állandó „táblás háza” jelzi, hogy Kozincev ismét sikerfilmet készített. Valamennyi eddig megjelent kritikus elismeréssel szól a film zenéjéről. Szerzője: Sosztakovics. □ A BUDAPESTI Egyetemi Színpad példájára, Pécsett is életre hívják az egyetemek és a főiskolák közös művészeti együttesét. □ A MISKOLCI Nemzeti Színház Lovas Edit®1 rendezésében újította fel Fall Leo Pompadour című nagyoperettjét. □ FÉJA GÉZA szerzői estjét rendezik január 20- án a Kossuth Klubban. Szabó B. István mond bevezetőt. KIK RENDEZZENEK? TÉKOZLÁS A KAPACITÁSSAL A Magyar Televízióban 20—40 filmrendező dolgozik, akik közül többen, évi 3—4 televíziójátékot készítenek, nem is beszélve egyéb közvetítések, élő és vegyes műsorok forgatásáról. A Magyar Filmgyártó Vállalatnál 30—40 filmrendező dolgozik — köztük a magyar filmművészet nemzetközileg is rangos élgárdáját jelentő 8—10 művész — akik legjobb esetben, évente egy, de inkább két-három évenként egy filmet készíthetnek. Köztudott: a magyar filmeknek a mozikban jó esetben 500—800 ezer látogatója van (az egymillió ritka kivétel), a televízióban a gyengén nézett filmműsoroknak egymillióra tehető a közönsége, de az átlag közelebb áll a kétkét és fél millióhoz. (A 3—4 milliós nézőszám ma már a tv-nél is csak ritka, szilveszteri kivétel.) Nemcsak a kritikus, hanem a filmszakmától távol álló néző is jogosan kérdezheti: vajon indokolt-e a tehetségek ilyen pazarlása? Mert igaz, hogy az elmúlt évtized a televízióban is teret adott néhány eredeti filmművész-egyéniség kiteljesedésére. Igaz az is, hogy néhány filmgyári rendező több-kevesebb rendszerességgel dolgozik a televízióban. A tájékozottabbak azt is tudják: jelenleg a tv csak olyan anyagi lehetőségeket tud biztosítani, hogy azok egyetlen filmgyári rendező számára sem csábítóak. Nemcsak személyes munkájuk után járó, jóval szerényebb honorárium , hanem mindenekelőtt, a produkcióra fordítható alacsonyabb költségek miatt. (Bár a különböző elszámolási szisztémák miatt a költségvetések számadatai nem mutatják megbízhatóan, mi a különbség az egyik és a másik gyártási összeg között.) A nézőt viszont mindez — természetesen — nem érdekli. A közönség azt hallja, látja: filmet csinál a televíziónak az olasz Fellini, a lengyel Wajda, a svéd Bergmann. S a néző közben kénytelen arra gondolni: vajon tényleg olyan gazdag ország vagyunk-e pénzben, tehetségben, vajon olyan színvonalasak-e a televízió műsorai, hogy megengedhetnénk magunknak: filmművészeink java elvétve, vagy egyáltalán nem jelentkezik a képernyőn. (Vagy, ha igen, nem egészen azt csinálja, amit tehetsége, s egyéni ambíciói szerint leginkább szeretne.) A megoldás — mint mindenütt, ahol pénzről is szó van — ellenállásba ütközik. Ám, a megoldás mégsem várathat sokáig magára. Ismerjük a tv második csatornájának programját, távlati terveit. Ehhez tartozik, hogy Magyarországon rövid időn belül, a 20 mozifilmen kívül, évente 150—180 tv-filmet, illetve tv-játékot kell készíteni. Ha csak nem akarja a televízió minden másod asszisztensét egyszerre, rendezéssel megbízni — mert persze ez is egy lehetőség, amit ugyancsak nem lehet teljességgel mellőzni — ekkor meg kellene egyezni a technikai kapacitáson kívül a magyar film szellemi kapacitásainak jobb kihasználásáról is. Ha az egyeztető tárgyalások tegnap kezdődtek volna, akkor sem lennének túl koraiak. Ám, egyelőre ilyen tárgyalásoknak híréről sem lehet hallani. Bernáth László Rágyújthat az ember gyűlölő MAI MOLIÉRE ♦ ESZMÉNYI GYILKOS UTÁN ALCESTE A Madách Színház Kamaraszínházában 1971 első premierje: Moliére Mizantrópja lesz. A próbák folynak, cigarettaszünetben beszélgetünk. — Philinte alkalmazkodik a világhoz — mondja Márkus László Gábor Miklósnak —, nem akar rajta változtatni. Szerinte az a moralitás ugyanúgy hozzátartozik az emberiséghez, mint a humanitás. — Az én Ancestem viszont embergyűlölő, de tulajdonképpen ő az igazi emberbarát — mondja Gábor Miklós. — Elvárná az emberiségtől, hogy megnevelhető legyen, ő cselekszik, és mindig is ajok vitték előre az emberi nemet, akik szembeszálltak a hibáival. — Milyen érzés az Eszményi gyilkos rendezőjének újra játszani ? — Ez a jobbik — válaszol Gábor Mikós, magatartást enged a játékban. Rá lehet gyújtani, zenét hallgatni, így talán jobban megközelítjük a mű mélységeit. NAGY SZEREPEK — A darabban nincs sok szerep, valamennyit vezető színészek játsszák: Demján Edit, Psota Irén, Márkus László, Gábor Miklós. Ez biztosíthatja a sikert, de a rendezőt nem állítja nehezebb feladat elé? — Nem. A színháznak kialakult, egységes játékstílusa van. Egyetértünk abban, hogy mi a modern színjátszás, és ezt igyekeznek elsajátítani a fiatalabbak is. Bálint András, Piros Ildikó és Deák B. Ferenc, akinek a Kaviár és lencse óta ez az első nagyobb szerepe. A bemutató február 6-án lesz. (erdős) AKTUÁLIS — Miért játszatja a darabot Vámos László modern ruhában? — A Moliére-korabeli ruha klasszikus előadást igényel. Ugyanakkor a darab mondanivalójában és formájában sok a mával való azonosság. Lehet-e megalkuvás nélkül tisztességesnek maradni ? Hol a határ a megfontoltság és az opportunizmus között? Ma is olyan átmeneti korban élünk, amely bizonyos erkölcsi normákat gyorsabban változtat meg, mintsem felkészülhetünk rá. Ez az egyik oka, hogy tízéves korkülönbségnél is sokszor már generációs ellentétről beszélünk. Alcestek és Philintek felismerhetők a világ bármelyik nagyvárosában. Az, hogy mai környezetben rendezem, oldott • Igazán hálás feladatot kaptak a Hajrá, magyarok! készítői: aligha lehet a magyar nézők fülébe szebb nótát muzsikálni, mint a magyar sportdiadalok történetét. Mégsem tudták kihozni azt, ami a témában benne volt. Erőltetettnek éreztük a keretjátékot és teljesen" feleslegesnek a filmtrükköket; fogalmunk sincs, mi szükség volt Papp Laci borotvaecsetjére, és arra, hogy szegény Kárpáti Györgynek fürdőnadrágban és vízipólós sapkában kelljen a stúdióban nyilatkoznia. Túlságosan „megirt”, megrendezett volt a kommentáló szövegek többsége is. A régi híradókból felhasznált kurta részletek, persze, megdobogtatták a honi szíveket, és egynémely nosztalgiákat is ébresztettek. A magunk részéről főleg a tömegsportmozgalmak, mezítlábas focibajnokságok és más üdvös kezdemények eltűnésén sóhajtottunk. Jobb lett volna egyébként a régi híradóképek mellé többször bevágni az utólagos konferálás helyett az eredeti Szepesi-közvetítések hangját, sokkal jobban felidéződött volna az egykori hőskor emlékezetes hangulata. (f. f.) □ A BBC 1971-BEN is megrendezi az Énekeljenek a népek elnevezésű kórusversenyt. A Magyar Rádió mind a négy meghirdetett kategóriában nevezett. A zsűri munkájában részt vesz Sebestyén András, a rádió osztályvezetője.