Esti Hírlap, 1971. március (16. évfolyam, 50-75. szám)
1971-03-01 / 50. szám
• A költőre nemcsak saját versei jellemzőek, jellemző az is, a világirodalomból kiket választ ki magának arra, hogy műfordításaiban megszólaltasson. Kikhez érzi magát közel, kiknek a költészetében talál eszmei testvériséget. Brecht, Voznyeszenszkij, Enzensberger, Gianni Toti költeményei ilyen értelemben vallottak az őket magyarul megszólaltató költőről, Garai Gáborról. Érdekes, jó műsor volt ez, a szombati kora esti verses program. Jó volt nemcsak az elhangzott versek miatt, hanem, mert a szerkesztő alkalmat adott magának a költő műfordítónak is a megszólaltatásra. Már többször leírtuk, hogy a televízió verses műsorainak készítői, nagyon rokonszenves módon, mindig új és új formáját keresik és találják meg a műfaj képernyőn való közvetítésének. Az oldottabb hangulat kedvéért ezúttal az előadóművészek töltötték be a költőt kérdező riporter szerepét. Az elgondolás azonban nem vált be teljesen, a merev ültetési rend levett az est természetességéből. • Érdeklődéssel vettük tudomásul, hogy egy új technikai eljárás segítségével ezentúl cinemascóp filmeket is végignézhetünk az aprócska képernyőn. A technika emberei iránti csodálatunk azonban némileg megcsappant, amikor gyakorlatban láttuk az eredményt. A Pál utcai fiúk, valljuk meg, egy keskeny szalagocskán nem volt az a kimondott élvezetes látvány. De a bizalom élteti bennünk a reményt, hogy majd kitalálnak ehhez is egy masinát, aminek segítségével a cinemascóp is film."Szent filmként kerül elénk. Vidáman telt a Daktari folytatása. Sőt, kész kabaré volt, ahogy mondani szokták. Két hősünk azokkal a strucctojásokkal! Igazán kiérdemelték a nevetést, bőr, van olyan gyanúm, hogy nem ilyen szándékkal játszatták el velük a kotlóst a film készítői. Judy, a csimpánz azonban, megkönnyebbülésünkre, továbbra is megőrizte méltóságát. • A jeges hétvége látványos szórakozást szerzett. Nagyszerű produkcióknak lehettünk szemtanúi és persze, ha igazságtalannak tartottuk, szidhattuk a zsűrit egy-egy szűkkeblű pontozás után. Ami ugyancsak hozzátartozik a tévés szórakozáshoz, ha vavalamilyen versenyről van szó. Viszont annál nagyobb megelégedését vehettük tudomásul, hogy ezúttal a riporteri közvetítés olyan volt, amilyennek lennie kell: közölte a szükséges információkat, de nem tolakodott a látvány elé. (bársony) Fischer Annie - lumen Több hetes külföldi hangversenykörútra utazott Fischer Annie zongoraművésznő, aki az utóbbi napokban Svájcban és Franciaországban koncertezett; ez idő szerint Londonban tesz eleget szerződési kötelezettségének. Következő állomáshelyei: Amszterdam és Hága. Líra a létra tetején A holdbéli csónakos a Tháliában Pávaszem királykisaszszony egy hosszú szárú létra tetején mondja el a darab gyönyörű nyitósorait. Lehet az ilyesmi egyszerű rendezői ötlet, látványosság, ügyeskedő kezdés, hogy aztán a nagyérdemű közönség odafigyeljen azokra a kezdő sorokra. Most azonban valahogyan A holdbéli csónakos lényegét, vagy legyünk pontosabbak, Weöres Sándor költészetének, érdekes sajátosságát ragadta meg és előlegezte ez a nyitás. A leheletfinom piheágyban fogant, ködben, égben, csillagokban úszó költői hasonlatok időnként leszállnak egy rendőr bajuszára, vagy egy létra fokára, és a magyar nyelv szavaival, hangjaival olyan tréfás, játékos bohócmutatványt produkálnak, hogy nagyfokú nyelvi érzéketlenség kell nem élvezni ezt a költői bűvészmutatványt. * Ez a mennyből, Holdból, csillagokból táplálkozó költészet Weöres fantáziájának elképesztő bukfencei révén természetes kapcsolatba kerül a vízvezetékszerelő cégtáblájával, a félelmetes majomország-gal és az éjszaka csendjében málló falú házakkal. Az eredetileg bábszínpadra íródott A holbeli csónakos meg egyenesen költészetének, talán annak is legértékesebb , részének ilyenfajta gyűjteménye, amit Kazimir Károly, a rendező a legtermészetesebb mozdulattal egészíthetett ki egy sor Weöresverssel, s még aktualizálhatott is benne Sharon Tate gyilkosságával, vagy a konvertibilis valutával. A holdbéli csónakosnak nincs meghatározott játékideje, éppen úgy évezredes mese a Holdba vágyó, kérők üldözte királykisasszonyról, mint egy beatbálvány után holdkórosan szaladgáló, mai tinédzserről. ★ Be kell vallani, erre a mesére — még szimbólumaiban sem — nem nagyon szabad, vagy legalábbis nemnagyon kell figyelni. A létra tetején lírával, groteszkkel zsonglőrködő poézisre kell odafigyelni, mert az a darab igazi értéke. S ha az előadás két és fél órája alatt nagy élvezettel tehettük ezt, ez elsősorban azért van így, mert ezt a fajta költészetet kibontotta és a színházművészet sokféle eszközével gazdagította a produkció. A fellegek között járó lírát természetesen Pávaszem képviselte. Venczel Vera őszinte, megkapó tisztasága, minden magakelletés nélküli egyszerűsége úgy jelenítette meg az elvágyódást tőlünk, köznapi halandóktól, a Holdba, hogy már-már vele indulnánk az égbe vivő máglyára. Csíkos Gábor jó partnere, aki talán egy fokkal pódiumszerűbben szólaltatja meg Medvefia szerelmes líráját, mint Pávaszem, de valóban „mackós” férfiassága, rugalmas földhöztapadtsága látványban, s játékban is szerencsés ellenpólusa Pávaszem égbe sóvárgó lírájának. A már-már testetlen líra vaskos ellenpólusa a darabban a három megelevenedő bábu. Szabó Gyula rendkívül jóízűen, a bábu és a bábu mögül kikacsingató színész kettősségével az előadás legvidámabb perceit szerzi mint Vitéz László, Esztergályos Cecilia bűbájosan, akrobatikusan, önirónikusan együgyű Paprika Jancsi mellette. (Bolond Istók halványabb figurájában Monori Lili egysíkúbb mint társai.) Felsorolni is alig van hely az előadás sole kitűnő közreműködőjét, például Harsányi Gábor foglárját és majomparancsnokát, Gór-Nagy Mária Lapátos hindunak nevezett cigányasszonyát, a kérők kitűnő négyesét, Peti Sándor Jégkirályát. De szólni kell még feltétlenül az előadás néhány jól sikerült, hatáskeltő eszközéről. Például az Omegáéktól származó „csónakos”-számról, a kabuki színházból származó pantomim-verekedésről, Vitéz László kettéfűrészelésének bűvésztrükkjéről. Azért kell minderről külön szólni, mert néhány véglettől eltekintve, végig Weöres lírai-groteszk játékosságának, bakugrásokban is közlekedő fantáziájának szolgálatába állt mindez. S ez a helyén való szolgálat szabott határt, s fogta egységbe a furcsa látványosságot, amikor a líra a létra tetejéről szólalt meg — hatásosan. Bernáth László Venczel Vera és Csíkos Gábor □ ÁGH ISTVÁN harmadik verseskönyve A tündér megkötözése címmel jelent meg a Magvető Kiadónál. □ ZALKA MIKLÓS új kötete, A dzsungel vére, Vietnam egyik falujának állít emléket. Elmondja lakosainak mindennapi életét, küzdelmét és szokásait. □ BENEDEK MARCELLNEK Arany Jánosról szóló írása megjelent a Gondolat Kiadó Nagy magyar írók című sorozatában. A BAJOR GIZI JÁTÉKAI címmel írt életrajzot Galsai Pongrác. □ BOHÓC a címe egy új, háromtételes zenekari műnek, Vincze Ottó komponálta a rádiózenekar részére. A Bohócot Hidas Frigyes vezényli." □ A BARÁTI EGYIPTOMI nép mesekincséből ad válogatást a Guha a szószéken című kötet, amely az Európa Népek meséi sorozatban jelent meg. A meséket Prileszky Csilla fordította. A Madách Színházban újra műsoron SZOPHOKLÉSZ: OIDIPUS KIRÁLY A címszerepben: GÁBOR MIKLÓS Márciusi előadások: 5-én, 12- én, 14-én, 17-én és 25-én BÜCHNER SZENVEDÉLYE Woyzeck, a kiszolgáltatott Georg Büchner két egyfelvonásosát mutatta be az Irodalmi Színpad. Noha a mindössze 24 évet élt szerzőt a múlt század első felében alkotott néhány műve nyomán a világirodalom a legnagyobbjai között tartja számon, ez a két színpadi alkotása keveset szerepelt magyar színpadon. Az Irodalmi Színpad bemutatója így jelentős vállalkozás. A megvalósítás azonban ennek mögötte marad. A Leonce és Lénában messze mögötte. Egy vásári komédia és egy mai fiatalokról szóló darab kellékei, jelmezei, „szerelése” (tervező: Meluzsin Mária), és a legkevésbé sem szellemes díszletei (tervező: Szinte Gábor) keverednek egymással a színpadon. Csupán ebből a kettősségből, a napjaink kamaszdivatját a komédiába építő szándékolt anakronizmusból sejthető Léner Péter rendező szándéka. Az, hogy az ostoba udvari élet és a vele járó kényszerűségek elől szökő királyfi és királylány alakját a mába helyezze. De csak a ruhák voltak maiak, az előadás sehová sem jutott el, és azt is csak döcögve tette. A ragyogó lehetőségeket adó komédia belefulladt az egységes rendezői elképzelés legteljesebb hiányába. Ez fejeződik ki a színészek egymástól teljesen eltérő játékstílusában is. Szilágyi István és Ferencz László a két udvaronc figurájában pantomimhez közelítő, stilizált játékot nyújt, Miklóssy György komédiázása a realistább megjelenítéshez közelít, Istabár Kálmán Popp királya operetthumort közvetít, önmagában valamennyiük alakítása jó. Akárcsak Dallos Szilviáé és Telessy Györgyié, ők viszont már teljesen a realista játékstílust képviselik. Madaras József mai ruhába öltöztetett kedves, vidám Puck. De hogy jön mindez egymás mellé? Dőry Virág és Fodor Tamás rövid szerepében helyén volt. Nagy rendezői melléfogás Somhegyi György egy tősgyökeres népszínműből szalasztott, harsány iskolamestere. És végül elhibázott választás volt az egész komédiát tartó királyfi szerepét Csikós Sándorra bízni. Leonce a jellegtelen, halvány, egyelőre gyenge ahhoz, hogy rá épüljön az előadás. A Woyzeck valamivelegységesebb színpadi munka az Irodalmi Színpadon. Büchner szenvedélyes szava az ember szociális elnyomorítása ellen, összetett és mély lélektani ábrázolásmódja, s e kettőből fakadó korszerűsége magyarázza, hogy a Woyzeck az utóbbi évtizedekben reneszánszát éli a világ színpadain. A töredékben maradt jelenetek sorrendbe állításának több változata ismeretes. Léner Péter és a fordítást végző Thurzó Gábor rekonstrukciója a testi és lelki megnyomorítottságtól a szembeszegülés indulatáig vezeti Woyzecket. Madaras József őszinte, szép játékkal érzékelteti az élet legalsó szintjén élő, kiszolgáltatott ember űzöttségét, zaklatottságát. Az viszont vitatható, hogy az előadás Woyzecket már az elején az őrület tüneteivel mutatja, s nem az embertelen körülményekből eredő folyamatnak fogja fel megzavarodását. Ugyancsak merészebben élhetett volna az előadás annak ábrázolásával, hogy ez a semmivé taposott kisember mindenkinél mennyivel magasabbra növekszik tartásában, gondolkodásában, erkölcsében. Dőry Virág tisztes igyekezettel hozta elénk Woyzeck asszonyát, de adós maradt ennek a bonyolult lélektanú szereplőnek a sokrétű ábrázolásával. Miklóssy György kapitánya és Bozóky István doktora sikerült portré-tanulmány. Szilágyi István puszta megjelenésével tudott tragikus légkört teremteni. Újréti László, Somhegyi György, Ferencz László, Telessy Györgyi, Harkányi Ödön, Fodor Tamás jól illeszkedő fogaskerekei voltak az előadásnak. A verseket Rónay György fordította stílusosan. Bársony Éva Éneklő rajok és mini-színjátsz az úttörő-születésnapon Csapatdöntőkhöz érkezett a főváros mintegy 110 000 piros- és kéknyakkendős pajtásának versenye, az idei kulturális seregszemle gazdag vetélkedősorozata. A versenyek a negyedszázados születésnapjára készülő gyermekmozgalom ünneplésének jegyében peregnek. A seregszemle nyitányaként, az őrsi „ki mit tud”-okon dőlt el, akik juthatnak tovább a rajvetélkedőkre. Ezekben a napokban már a csapatdöntőkre készülnek a pajtások. Több ezerre tehető a „miniszínjátszók” tábora is. Márciusban mintegy 320 budapesti úttörőcsapat választja meg „művészküldöttségét” a további versenyekre. A több mint hétezer kisdiák részvételével zajló vetélkedők legjobbjai tavasszal reprezentatív bemutatón adnak számot tudásukról. Többek között itt alakul ki az a gárda is, amely meghívót kap az idei kulturális seregszemle országos bemutatóira, a zenekarok április 5—8 között Egerben sorra kerülő fesztiváljára, az „éneklő rajok” szentesi találkozójára és az iskolai kórusok veszprémi fesztiváljára. (MTI) RUZICSKAY GYÖRGY festőművésszel beszélgettünk. — Legközelebbi kiállításom Düsseldorfban lesz. Az anyagot már kiválasztották. A hideg idő elmúltával visszaköltözöm Szarvasra, de már tíz műterembe, amelyben serényen kell dolgoznom, sőt, szabad falait is dekorálni fogom. Bánk: llosfalvy Nagyszabású operafilmet tervez a televízió. Elkészítik Erkel Ferenc Bánk bán című zenedrámájának teljes filmváltozatát. Rendezője Horváth Ádám lesz. Bánk szerepét előreláthatóan llosfalvy Róbert fogja alakítani.