Esti Hírlap, 1971. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-08 / 107. szám
• A pult másik oldalán címmel megismerkedtünk Lenkével. Bizonyára ő sem tartja sértésnek, hogy az adás után a tévénézők százezrei is így nevezik magukban, hiszen ez a jó össszeállítás nagyon közel hozta mindannyiunkhoz a munkáját szerető, a zenéért rajongó, azt alázattal szolgáló asszonyt, aki a hivatás szenvedélyével és örömeivel áll „a pult másik oldalán”. Szerencsés volt a műsorösszeállítás,mert amire a Rólad van szó! című műsorban nem kaptunk teljes választ, azt rendkívül szerencsésen egészítette ki ez az életút Ámbár ... ámbár nem lett volna tiszteletlenség, ha arról is több szó esik, miért és hogyan viselte el az adás hősnője, hogy a hangversenydobogók, vagy az operaszínpad helyett a hanglemezárusító pult másik oldalára került. Ha egyszer ezt ily módon exponálják, mint a filmben, nem lehet a kérdést ennyire válasz nélkül hagyni. • Mindig érdekes a Rólad van szó! című ifjúsági műsor. Szerencsés a fiatalokat foglalkoztató problémák megközelítése. A képernyő előtt ülő ifjú nézők bizonyára saját gondjaikra ismernek. Most is kitűnő volt a téma, hogy lehet az élet kisebb feladataihoz is a nagyot akarás szándékával közelíteni. Érdekes volt Pióker Ignác példája, de talán nem ártott volna még szélesíteni a válaszok körét. • Ember az embertelenségben címmel Goldmann Györgyről készített emlékeimet Zsigmondi Boris. Nem először fut neki a magyar filmművészet Goldmann minden értelemben oly gazdag életének; a pályakezdő Jancsó Halhatatlanság címmel már megpróbálkozott ezzel. Jancsó filmje már-már elszakadt Goldmann Györgytől, s egy kicsit az irodalmi szimbólumok eszközeivel is az általánosságok szintjén próbált szólni a nagyszerű ember és a harmincas évek valószínűleg legjelentősebb magyar szobrászáról. Zsigmondi Boris filmje más oldalról közeledett a témához. Konkrétan, pontosan és hitelesen óhajtotta felidézni Goldmann György életét és ezért a barátok, harcostársak seregét vonultatta fel, akik szinte minden percéről, gondolatáról be tudtak számolni. Értékes és felemelő dokumentáció volt ez, de talán éppen Goldmann György veszett el benne egy kicsit, oly nagy hangsúly került mindazokra, akik bajtársai voltak, s viszonylag oly kevés mód nyílt arra, hogy a szobrok önmagukért beszéljenek. _ bel _ □ A PRIZMA 13 csoport néven szereplő képzőművészek kiállítása nyílik meg ma délben a Műcsarnok Kamaratermében. A kiállítást Makovecz Imre nyitja meg, közreműködik Mensáros László. A bemutatón, főként gyermekek részére készült tárgyak láthatók. Döglött aknák Siker a Katona József Színházban Igazi színházi élmény! Kitűnő mai magyar darab! És két szenzációs színészi alakítás! Ebben summázhatnánk Csurka István Döglött aknák című, a Katona József Színházban tegnap este bemutatott vígjátékát. És a szerző mellett egyenrangú alkotótársként ott a két kiváló képességű művész: Major Tamás és Kállai Ferenc. Több darabban, filmben, tévéjátékban, ha arra a szerep lehetőséget adott, megcsillantották már annak a két karakternek a legjellemzőbb vonásait, amelyeket most egy egész színházi estén át játszanak, bemutatnak. S bár a vígjáték lényegében rájuk épül, ők ketten olyan mértékben kisajátítják a darabot, hogy szinte kétszemélyes alkotásnak tűnik. Rendkívül kellemesen érzik magukat szerepükben, s olyan felszabadultan játszanak, ami ritka manapság színházainkban. A darab története egyszerű, szinte el sem mesélhető. Mégis a töltete, cáfolva a mű címét, részleteiben és egészében is egyaránt robban. A két döglött akna, Moór Jenő egykori nagykereskedő és Paál Károly szektás kishivatalnok, egy kórház idegosztályán találkozik. Magatartásuk, életfelfogásuk, világnézetük élesen szembefordítja őket egymással. Moór, az egykori nagykereskedő a lángossütési iparengedély megszerzésének eszelős hajszolásával kupeckodni szeretne a szocializmus kárára és a maga hasznára, a szektás egykori párttag, iparengedélyeket stempliző — illetve le nem stempliző — kishivatalnok a szocializmussal szeretne kupeckedni, ugyancsak a szocializmus kárára és a maga dicsőségére. E két pitiáner figura most már csupán a másikra veszélyesen acsarkodik. Mert nincs hatalmuk. De korántsem voltak ilyen veszélytelen és nevetséges alakok, amíg hatalommal bírtak, hiszen Moór Jenő nagykereskedő előszeretettel adott el bárkit a nyilasoknak, Paál Károly pedig fegyverrel kényszerítve vette birtokába a „proletárok” számára addig elérhetetlennek, vágyálomnak tűnő primadonnát. A reakciós és a szektás egyetlen ponton találkozik: szeretnék a másikat kiirtani, pontosabban a világnak azt a felét, amely nem vág bele az ő koncepciójukba. S mert erre nyilván képtelenek, a múlton rágódva fröcskölik egymás képébe gyűlöletüket az őket lefegyverző mai valóság ellen. S itt következik az írói bravúr: a két szélsőség találkozik. Szükségük van egymásra, hogy gyűlölhessék egymást, és közösen mindazt, ami lehetetlenné teszi a lángossütés trösztösítését, illetve a lángossütésre alkalmas bódék kiirtását. így lesz az ellenségeskedésből gyűlölködő fegyverbarátság, program nélküli szövetség. A két ellenfelet az önpusztító gyűlölet idegösszeomlásba, a zárt osztályra zárja. Csurka István igazi vígjátékot írt. Nem magyaráz, véleményét két erőteljesen, már a karikatúra felé torzított karakterben mondja el. A poentírozott dialógusok e két figura jellem- és beszédrendszerére épülnek. A legelképesztőbb ostobaságot és frázist is a gutaütésig komolyan mondják és gondolják, s emiatt válnak igazán mulatságossá, vígjátékivá. Iglódy István kitűnő érzékkel látta meg, hogy a darab nem nevettetni akar, hanem nevetségessé tenni valamit, ami nevetségességében is reális. Nem engedte, hogy jópofa bemondásokká, vagy bohóckodássá váljék a vígjáték, s ezáltal elveszítse társadalmi töltetét. Kállai Ferenc félelmetes dühkitörései és elcsendesülései, eszelős gyűlölete olyan pontosan jellemzik a kívül-belül üres, eszméit zagyván szájaié, de azokban a vérengzésig hívő ember típusát, hogy a néző hirtelen nem is tudja, hogy nevessen, vagy viszolyogjon inkább. Amikor a kórházi ágyán járkálva szónokol, vagy éppen a primadonnát jelképező kispárnát osztálya nevében megerőszakolja, színészi és rendezői telitalálat. Major Tamás, a nagypolgárból kispolgárrá deklasszálódott, kis álmait is nagy pénzre váltani igyekvő reakcióit minden mozdulatában, gesztusában, hanghordozásában nagyvonalúan és részleteiben teljes finomságában kidolgozottak” állította elénk. Pojáca, szenilis öregúr, zártosztályi ápolt, apósként is kakaskodó vénember, memoárját körmölő álpartizán — egyszemélyben. De a pizsamájában sompolygó, mások zsebében kotorászó, riadalmában az ágy alatt nyüszítő idős férfi nemcsak nevetséges, hanem félelmetes is. A fiatal pár — Paál Károly egykori színésznő-szeretője és a reakciós Moór fia — belesimult a darab egészébe, bár azt lényegében se nem motiválják, se nem tágítják ki. Zolnay Zsuzsa és Szokolay Ottó pontosan, színekkel, ötletekkel megtámogatva játszott, bár Csurka karakterük megírásakor eléggé szűkmarkúan bánt velük. Pártos Erzsi, néhány mondatos szerepében megindítóan és szánandóan állította elénk a másodrangú nő, a feleség alakját. A kórházi személyzet, és a kórház légköre Gyulay Károly, Bánsági Ildikó, Lenkei Vali, Gyalogh Ödön és Kőszegi Péter karakterisztikus ábrázolásával vált hitelessé. Az egyszerűségükben kifejező díszletet Varga Mátyás, a komikumot fokozó kosztümöket Vágó Nelli tervezte. Az egész együttes összehangolt, közös munkája nyomán a Döglött aknák bombaként robban. Harangozó Márta Hogyan robbantottam ki a második világháborút A lengyel Svejk viszontagságai. Kétrészes, szinkronizált, szélesvásznú, kalandos filmvígjáték. BEMUTATÓ: MÁJUS 13. Tv-vásár Cannes-ban SIKER A HATHOLDAS RÓZSAKERT A nemrég véget ért cannes-i tv-filmvásáron, nagy sikert arattak a magyar tv-játékok. Ranódy László filmje A hatholdas rózsakert vetítési jogát lekötötte Franciaország, Kanada, Belgium, Finnország, Svédország és az NSZK. A Móricz Zsigmond művéből készült Pillangó, ugyancsak szerepel majd a francia, kanadai, belga, nyugatnémet tv-nézők előtt. Az új 13 részes mesesorozatot, a Kukori és kotkadát megvásárolták a latin-amerikai tévék, továbbá Algéria, Kanada, Belgium és Franciaország. Az Antonio Gades együtteséről forgatott produkciót Japánban tűzik műsorra. A spanyol tévé bemutatja a Térzenét és a Fiatal vagy című Liszkay Judit-showt. A kanadai magyar klubok vetítésein láthatják a nézők a Tenkes kapitányát és a Koppányi aga testamentumát, Franciaország a színes Mazsolával ismerteti meg a legifjabbakat, a felnőtteket pedig Bartók balettjével, a Fából faragott királyfival. Öt tévéfilmet vett át az utóbbi időben Olaszország. Ezek között van gyermekeknek készült produkció. Volt egyszer egy királyfi, s vannak drámák is, mint a Halálnak halála, vagy az Üvegkalitka. Az osztrák nézők az Ex Antiquis együttes zenés összeállítását látják majd. Élénk az érdeklődés a skandináv országokban is a legújabb magyar tévéfilmtermés iránt. Svédországban is bemutatják Szinetár Miklós produkcióját, a Halálnak halálát. Zsidáki Erzsébet festőművész alkotásaiból nyílt kiállítás tegnap a Csók István Galériában. Képünkön a művésznő Farkak című műve látható. Eötvös kollégiumi napok Ma fejeződnek be az Eötvös kollégiumi napok. Csütörtök délután tudományos ülésszakkal kezdődtek az ünnepségek. Három előadás hangzott el Eötvös József munkásságáról. Csütörtök este az egyetem amatőrfilmklubja mutatta be filmjeit a kollégistáknak. Tegnap délelőtt Rózsa Gyula, a Népszabadság kritikusa nyitotta meg Marosits István szobrászművész tárlatát a kollégium galériájában. Tegnap délben a farkasréti temetőben megkoszorúzták Horváth János sírját. Délután Horváth János emlékkiállítás nyílt. Este, régi kollégisták találkoztak a maiakkal. Ma délelőtt Móser Zoltán fotóiból Triptychon címmel nyílt kiállítás. Délután szavalóverseny, este záróünnepség lesz, majd Juhász Ferenc tart irodalmi estet, bevezetőt Kabdebó Lóránt mond. Ismétlések Holnap délután az Egyetemi Színpad fiatal előadóművészei megismétlik, „Azt mondod: ez az ember” című összeállításukat. Tompa László Virrasztó című előadóestjét, májusban két alkalommal mutatja be, 16- án délután és 20-án este. A Váci Mihály emlékest ismétlése 11-én este lesz, 10-én este pedig, Surányi Ibolya Fortinbras elégiája című, lengyel irodalmi műsorát adja elő. Rongygyűjtő hetek Már csak május 29-ig! A tiszta színes vagy fehér pamutrongy minden kilogrammjáért, és a vegyes háztartási rongy minden 5 kilogrammjáért az ellenértéken felül ajándéksorsjegyet is ad a (MÉM) Nyeremények: SKODA személygépkocsi, külföldi IBUSZ-utazások, ORION televíziók, és még ezernél több értékes cikk. Finn író ajándéka Néhány héttel ezelőtt levelet kapott a fóti gyermekváros igazgatója, amelyben az Európa Könyvkiadó vezetője közölte, hogy Mika Waltari finn író, a Megmondják a csillagok című regényének magyarországi kiadásáért járó szerzői jogdíját, 74 415 forintot az intézménynek ajánlja fel. A rokon nép írójának ez már a második ilyen gesztusa. Hasonlóan járt el, az ugyancsak az Európa Könyvkiadó gondozásában napvilágot látott, Palma felügyelő tévedése című könyvének honoráriumával. A tekintélyes összeg 158 655 forint — sorsáról Barna Lajos, a gyermekváros igazgatója elmondotta: úgy határoztak, hogy a pénzből kiállítási pavilont építenek. A gyermekvárosban 920 állami gondozott él, s közülük igen sokan tevékenykednek különböző képzőművészeti szakkörben. Az ügyes kezű gyermekek rajzai, fafaragásai, linómetszetei, kerámiái eddig a termek, folyosók falára kerültek. □ HÚSZÉVES az Állami Könyvterjesztő Vállalat, az ország legnagyobb könyvkereskedelmi vállalata. Az évforduló alkalmából holnap délelőtt 10 órakor ünnepséget rendeznek a Vígszínházban, amelyen neves művészek lépnek fel. Az ünnepi beszédet követő műsorban Ágay Karola, Béres Ilona, Bitskey Tibor, Darvas Iván, Kovács Dénes, Orosz Adél, Róna Viktor, Szendrey-Karper László szerepel, konferál Tamási Eszter.