Esti Hírlap, 1972. november (17. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-21 / 274. szám
HI DP ROG RAM Autóval a Duna alatt Távlati tervek ♦ Két új híd építését javasolják Közúti alagút gondolata A múlt 25 esztendő hídkrónikájának minden fejezetét ismerik a budapestiek, a fővárosi Duna-hidak jövőjével kapcsolatos tervek, elképzelések azonban jórészt még csak a szakemberek vitáiban formálódnak. Erről a távlati hídprogramról kért tájékoztatást az MTI munkatársa a Fővárosi Tanács Közlekedési Főigazgatóságának illetékeseitől. — A legközelebbi dátum 1972. december 22. ekkorra készül el — együtt a metró második szakaszával — a Margit-híd budai hídfőjének forgalmi rendje, ezen a napon adják át a hídfőnél újjáformált közlekedési csomópontot. A kilpályát nem szélesítjük, hiszen nincs helye sem a Szent István körúton, sem a Mártírok útján újabb forgalmi sávnak. A budai hídfő azonban új rendjével korszerű lesz, s vannak elképzeléseink a pesti oldal gyalogosforgalmának megoldásáról. Szóba jött olyan éllel is, hogy a balesetveszélyt itt aluljáróépítéssel szüntetnénk meg. — Az Árpád-kid■ — a Hungária körút autópálya északi folytatásaként — bővül, a villamospálya mellett kétszer háromsávos lesz. Már készül a beruházási program , s várhatóan az ötödik ötéves tervben látnak munkához az építők. A Lánchíd — műemlékvédelmi okokból — megmarad eredeti formájában, az Erzsébet-híd viszont két új autósáéval gyarapodik. A villamosközlekedés megszűnésével — tehát hamarosan — három-három sávon hajthatnak majd a gépkocsik, s ennek a rendnek megfelelően a budai hídfő jelenlegi forgalmát is kissé átformáljuk, a budai és a pesti oldalon jelzőlámpás csomópont lesz. A Szabadság-híd közlekedési rendjének változtatása szóba sem jöhet, míg el nem készül a délbudai metró, s nem lehet megszüntetni a hídon közlekedő villamost. Ez még a távolabbi jövő, akkor azonban a híd kétszer két sávjával jelentősebb részt tud majd vállalni a Fest és Buda közötti forgalom lebonyolításából. (Egy korábbi statisztika szerint a Szabadság-hídon halad át naponta a legkevesebb gépkocsi, alig 13 ezer.) A Petőfi-híd bővítését nem indokolják különösebb forgalmi viszonyok, itt csupán a pesti oldal csatlakozását kell korszerűsítenünk. A tervek készek, ezek alapján látunk hozzá a Boráros téri hídfő átformálásához. — Kevesen sorolják a budapesti hidak közé a Pesterzsébet—Csepel közötti Gubacsi úti hidat, pedig ez is a fővárosé, s ezzel kapcsolatban is vannak elképzeléseink. Rá is szorul az átépítésre, hiszen a mostani híd tulajdonképpen két egymás melletti testből áll. Az egyiken két közúti sáv van, a másikon egy HÉV- vágány és egy MÁV tolatóvágány, s a két hídtest közötti partókon helyezkedik el a másik irányú ITEV- vonal. Távlati terv, hogy híd épül Csepel és a budai oldal, Albertfalva között . A jövő, pontosabban a távoli, jövő terve: két új Duna-híd és egy közúti alagút a Duna alatt. Az egyik új flid az északi vasúti összekötő mellett épülne, a. Árpád út—Pók utca vonalában. A pesti és a budai hídfőkben többszintes közlekedési csomópontok lennének, a budai, a Pók utcai hídfő megoldására — a szentendrei M—11-es út korszerűsítéséhez kapcsolódva — már pályázatot is kiírtak. A másik új Dunaradra — amelyet déli autó■pálya-hídként tartunk számon — határozott elgondolások vannak Ez a déli összekötő vasúti híd közvetlen szomszédságában épül, két részben, először kétszer két, majd kétszer négy sávosra A Hungária körutat és a majd megépülő M 6-os budai autópályát köti öszsze. A közúti Duna-alagutat körülbelül az egykori Kossuth-híd táján képzeljük el. A pesti oldalon valahol az Alkotmány utca közepén bújnának föld alá az autók, s a budai oldalon a Csalogány utca vonalában jönnének a felszínre. Az alagút megépítésének perspektivikus tervét indokolja a távlatban is növekedő forgalom, a pesti, illetve a budai városközpont közötti jobb kapcsolatok megteremtésének igénye. Fehér Péter FŰSZERES ILLATÚ ZÖLDES POR Másnaponként algaszüret FIGYELI A TUDOMÁNY ♦ VITAMINNAL DÚSÍTJÁK A jövőkutatás — századunk második felének új tudományága — két pillérre épül: a valószínűségszámításra és a magyar eredetű tudományos elgondolásból kifejlődött lehetőségkutatásra. Az új tudományág egyik érdekessége a fantáziaszámítás. Az utóbbi időben mind többet foglalkoztatja az emberiséget a kérdés: miként lehet ellátni a Föld megnövekedett lakosságát élelemmel. A jövőkutatás ezzel a témával is foglalkozik, s az ember étrendjében az algáknak is helyet szán. A vizekben, a tócsákban, a nedves helyeken, a kövek felületén megtapadva élő algák életét már régóta élénk figyelemmel kíséri a tudomány. Laboratóriumokban szaporított algákat vizsgálat alá vetve, egészen csodálatos megfigyeléseket tettek. Az elemző vizsgálatok közben rájöttek, hogy az alga fehérjetartalma 30—50, zsírtartalma 7 ■—8, keményítőtartalma 30 —60 százalék. Arra is rájöttek, hogy az alga nemcsak táplálékként hasznosítható, hanem belőle vegyi anyagok is előállíthatók. Ezek a tények beláthatatlan lehetőségeket kínálnak a tudománynak, hiszen az algák szaporodóképessége rendkívüli. Az édesvízi, egysejtű alga naponta nyolcszor osztódik,, súlya egyetlen nap alatt 250- szeresére növekszik. Tápedényekben is korlátlan mennyiségben előállítható, az algatenyésztelepek létesítése csekély költséggel jár. A gyorsan fejlődő tenyészetet másodnaponként „szüretelni” tehet, s az alga zöldes pora kellemes, gyengén fűszeres illatával magában is élvezhető. Vitaminokkal dúsítva, tetszés szerinti zamatévá ízesíthető. A KLÍMA ISZ AUTÓHŰTŐ RÉSZLEGE magánosoknak és közületeknek egyaránt RÖVID HATÁRIDŐRE VÁLLALJA KÜLÖNFÉLE AUTÓHŰTÖK JAVÍTÁSÁT Cím: Budapest VIII., Bacsó Béla u. 21. Telefon: 341—556, 340—704. Futószalagon a sonka. A világhírű pápai húsgyár termékeit, köztük a dobozolt sonkát és a dobozolt lapockát nagyrészt exportálják. A pápai gyár látja el húskészítményekkel a Balaton északi partján levő városokat és községeket is. Képünkön: a sonkaszalag, amelyen két műszakban négyezer négyszáz sonkát készítenek elő dobozolásra. (MTI fotó : Balassa felv.) OK: ÁRAMÜTÉS Veszélyes Vasaló, hajsütő és a többi ♦ Vezetnek a háztartások Az áldozat bányász és lakatos, kereskedő és házépítő, tv-szerelő és háziasszony. Tavaly 78-an haltak meg áramütéstől. S a végzetes szerencsétlenségeken kívül ugyanettől még csaknem négyszáz baleset. SZABÁLYTALAN Hibás szerelés, kontárkodás, a kezelési utasítások megszegése, hozzá nem értés, felelőtlenség a tragédiák oka. Mind-mind értelmetlen. Elkerülhető lett volna. „Nem érdemes bemenni a szobába ezzel az egy köténnyel” — mondja a háziasszony, s a vizes konyhakőre állva nyúl a vasalóért. „Ki se kapcsolom a készüléket, hiszen csak egy csavart kell meghúzni” — így az otthonában műszaki zseninek tartott férj. Egy hibás mozdulat, s kész a baj... Igazuk van, akik azt mondják: az elektromos baleseteket a szabályok — a szabványok — megkerülése okozza. A statisztika szerint — ugyancsak tavalyi adat — ha az előírásokat megtartják, mindöszsze két baleset lett volna elkerülhetetlen. Kettő a 462-ből! Ezekről a kérdésekről tartott előadást — a Központi Szabványosítási és Minőségügyi Bizottság rendezésében — Kovács Pál László, az Állami Energia-, felügyelet villamos biztonságtechnikai osztályának vezetője. — A baleseteket elemezve szinte valamennyiről kimutatható, mikor, melyik szabvány megszegése okozta a bajt. Ha munkahelyek szerint csoportosítunk, a következő képet kapjuk. Magasan az első: a háztartás. Húsz halott, 114 sérült. I Háziasszonyok, fusizó férjek és gyerekek. Az áramszolgáltató üzemek dolgozói közül tizenöten, az építőiparban ti-izennégyen haltak meg. Tizenegyen a villamos vontatási berendezések szerelése közben vesztették életüket. A sor így folytatódik: $ hat mezőgazdasági munkás, $ egy bányász és még tizenegyen más iparágban 5 dolgozók. HIBÁS VEZETEK ‡ — A háztartásokban elő$ fordult balesetek magas száma mind nagyobb figyelmet követel. Nehezíti a ^ helyzetet, hogy az otthonokban felszerelt berendezések kezeléséhez csak taanácsokat adhatunk, ezek megtartása szinte ellenőrizhetetlen. A háztartásokban igen sok balesetet okoznak a hibás vezetékek, nincsenek jól szigetelve, sok esetben a leszakadt vezeték csupasz vége okozta a bajt. Az is előfordult, hogy hálózatba kapcsolt vezetéket javítottak ... Rosszak a kapcsolók, zárlatosak lehetnek a hűtőszekrények, a kávéfőzők, sőt, a hajsütő is — ez utóbbi miatt hárman haltak meg. A televíziókról és a rádiókról gyakran hiányzik a biztonságos hátoldal. — A baleseti statisztikákból egyértelműen kiderül: erősáramú villamos szabványaink — a gyártmányszabványok is — általában jók. Ám hiányok vannak az elektromos kisgépek használatában. Sokan például a lakókocsikhoz készült — érintésvédelem nélküli — vasalókat, kávéfőzőket használják otthon is. Ez balesetet okozhat. A vásárlók tájékoztatására még világosabb és közérthetőbb használati utasítások kellenének. Ez megoldható. Ám, ha nem megfelelő mértékű a gyors és olcsó karbantartás, a szervizhálózat, akkor fokozottabban számolni kell az otthoni barkácsolás okozta balesetekkel. HIÁNYOS ISMERETEK A villamos balesetek száma ugyan csekély, ám évről évre nő. A megelőzés egyik fontosabb eszközének a munkavédelmi oktatások számának emelése és kiterjesztése látszik. A villamos biztonságtechnikai előírások oktatását a jövőben középfokú, főiskolai és egyetemi szinten is fokozni kell. Ugyanakkor a szakmai továbbképzésre is fel kell hívni a figyelmet, hiszen maguk a villanyszerelők sem tudnak egy sor újabb előírásról. Elképzelhető, mennyire hiányosak az ismereteik a más szakmában dolgozóknak ... Szűcs Gábor BALESET Az idős cipész mindennap ott ült háromlábú székén az ablak előtt. Balról az ablakon át az utcára láthatott, a túloldalon a fodrászüzlet bejárata pontosan az ablakkal szembe esett. Néha láthatta a fodrászüzlet benti életét, az óriási burák alatt moccanatlanul üldögélőket, az állandó vendégeket, a sietősöket és a ráérőseket is. Egy arcot különösen megfigyelt. Nem a vendégek közül valót. Az üzlet egyik alkalmazottja, hosszú, szőke hajú fodrászlány, naponta többször kiállt a bolt elé, kezét a zsebébe süllyesztette. Az utcát nézte, az embereket vagy csak magva elé bámult. A fehér köpeny zsebén átvilágított öböllee szorított keze, amint az körbe-körbe mozgatta. Délelőttönként is ki-kiállt, ha a cipész kinézett az ablakán, mindig ugyanazt a testtartást láthatta. Délután fiatalember áll meg a fodrászüzlet bejáratánál. Várt. A lány kijött beszélgettek. Alkalmi beszélgetések ezek, gondolta a cipész. Ugyanis az ablak mellől több hónappml megfigyelhette a lány és a fiú beszélgetését, s úg tűnt, hogy a fiú — ak mindig legalább két méterre állt a lánytól — félénk és bátortalan, a fán pedig inkább szórakozái kelletlenül felelget, nemis tulajdonít különösebb je- lentőséget a társalgásnak. § k. ahogy elmúlt a nyár, ^ megszűntek a délutá- ni beszélgetések. A cipész^ gondolatban egy-két napig vissza-visszatért rá, aztán § elfelejtette. § Hónapok múlva — déli után volt — kopogtak, és\ egy pár félcipőt hoztak ja-\ vítani. A cipész hellyel kí-\ nálta vendégét, de nem né-\ zett föl. Néhány öltés — mondta —, aztán megnéz-* zük a cipőt. A vendég az ablak mel lett foglalt helyet. A túlol-\ dalon látszott a fodrász- \ üzlet bejárata. Kis szünet\ után megszólalt. — Sokat látta? A cipész felnézett. Meg-] ismerte a fiatalembert. Az-tán ő is kitekintett az ab-flakon. — Sokat. Újabb szünet követke-zett. Majd a cipész kérde- zett. — Most hol van? — Baleset... — Csak nem ...? A cipész kezébe vette az asztalán levő kis kalapácsot és rátette a bal könyökét. A fordászüzletben a vendégek szinte egymásnak adták a Kilincset. Nagy forgalom lehet ma, gondolta. Aztán, mintha valami álomból ébred■ ne, megszólalt: nézzük csak ezt a cipőt, mi baja? , Balázs József I