Esti Hírlap, 1974. december (19. évfolyam, 282-305. szám)

1974-12-09 / 288. szám

A Szakszervezetek Budapesti Tanácsának ülése Napirenden: a munkás­művelődés A közművelődésről ta­nácskozott ma délelőtt a­ Szakszervezetek Budapesti Tanácsa. A Szakszervezetek Bu­dapesti Tanácsa a fővárosi munkásság művelődésének rendszeres segítését fontos­­ feladatának tartja. Ennek több formája hozott már eddig jelentős eredménye­ket. Az egyik legfontosabb feladat, szorgalmazni a nyolc ál­talánost el nem végzett dolgozók tanulását, a hiányok pótlását. A mai tanácskozásra készí­tett beszámoló egyik része az olvasással foglalkozik. A fővárosban 1177 szakszer­vezeti könyvtár működik, 3 millió 336 ezer könyvvel, csaknem 300 ezer beiratko­zott olvasóval. A szakszer­vezetek művészeti nevelés­sel is foglalkoznak. Létre­hozzák a budapesti művé­szet-propaganda hálózatot. Jelenleg 585 szakszervezeti művészeti csoport műkö­dik, több mint 14 ezer tag­gal. A szakmai műveltség el­választhatatlan az alapmű­veltségtől, az alapiskolá­­zottságtól. A szakmunká­sok képzése állami feladat, de az azt kiegészítő ismere­tek megszerzésének lehető­ségeit mindenekelőtt a szakszervezetek hivatottak segíteni. Ebben jelentősek a kiegészítő, ismeretter­jesztő sorozatok. Külön foglalkozik a be­számoló a főváros munkás­­szállásain lakó mintegy 60 ezer dolgozó művelődésé­vel. A szálláslakóknak csak 40 százaléka végezte el az általános iskolát. Mindez intenzívebb fel­­­nőttoktatást, fokozottabb szervezést igényel. Figye­lemre méltónak ítéli a be­számoló az építők és a tex­tilipari dolgozók szakszer­vezetének munkásszálláso­kat segítő közművelődési munkáját. Megoldandó fel­adat a bejáró dolgozók mű­velődésének javítása. Külön fejezetet szentel a beszámoló az ifjúság neve­lésének, közművelődésének A fővárosban mintegy 300 ifjúsági klub működik, 40 százaléka üzemi, illetve szakszervezeti. A Szakszer­vezetek Budapesti Tanácsa évek óta anyagilag is segíti a fizikai dolgozók gyerme­kei szakköreinek szervezé­sét. Nagy figyelmet szentel­nek a lakóterületi közmű­velődésre is. A művelődési otthonokat évente 5 mil­lióan látogatják. A fővárosban működő 36 területi művelődési ott­honban tavaly 3760 is­meretterjesztő előadást tartottak több mint ne­gyedmillió részvevővel. Fontos szerepe van a Fő­városi Művelődési Háznak. Módszertanilag sok kezde­ményezéssel segíti az intéz­mények tevékenységét. Több mint hét éve műkö­dik a házb­an a szocialista brigádvezetők klubja, amely a XI. kerület üze­meinek ad értékes segítsé­get, s a kerület 27 üzemé­vel kötött szocialista szer­ződést. A mai tanácskozáson programot és feladattervet fogadtak el a további mun­káról. Ebben jelentős he­lyet kap a magasabb szín­vonalú művészetpolitikai tevékenység, a különböző dolgozó rétegek között, az alapiskolázottság mind szé­lesebb körű megszerzése, a művészeti és irodalmi ne­velés, valamint az ízlésfor­málás fejlesztése. HOBGY? IGEN, ugyanakkor hasznos karácsonyi ajándék is a barkácsolóknak! Az importált BARKÁCSGÉPEK ÉS ELEKTROMOS FÚRÓGÉPEK sokféle művelet elvégzésére alkalmasak. Kaphatók: a SZAKÜZLETEIBEN MŰSZER JELZI Olaj a vízben A petrolkémiai ipar roha­mos fejlődésével mind na­gyobb mennyiségű szenny­vízzel kell számolniuk a szakembereknek.­­ Ezek olajtartalma veszélyes lehet az élővizekre. A kutatók feladata, hogy az olaj ki­mutatására a leggyorsabb és a legpontosabb módszert kidolgozzák. Erre vállalko­zott a Veszprémi Vegy­ipari Egyetem, a Magyar Tudományos Akadémia petrolkémiai kutatócsoport­ja. Olyan műszert konst­ruáltak, amellyel néhány perc alatt kimutatható a káros anyag mennyisége. Az ötletes berendezés mű­ködésének alapelve, hogy „elégetik” a mintát, és a keletkezett­ széndioxid mennyiségéből meghatároz­ható az olajtartalom is. Az új műszer prototípusa a Tiszai Vegyi Kombinátban már sikeresen vizsgázott. Most a továbbfejlesztésén fáradoznak a kutatók, al­kalmassá teszik az automa­tikus működésre is. (MTI) Energia­takarékosság Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület köz­­gazdasági szakosztálya fel­hívással fordult az MTESZ többi egyesületeihez az energiatakarékosság foko­zását célzó terv kidolgozá­sára. A tudományos egye­sületek társadalmi munká­jukkal, a megfelelő szak­mai kérdések közös megvi­tatásával, kidolgozásával jelentős segítséget adhatnak az energia ésszerű felhasz­­nálásához. Az Energiagaz­dálkodási Tudományos Egyesület közgazdasági szakosztálya , vállalja a több szakosztály együttes feladatát rögzítő munka­terv összeállítását, s kéri: az egyesületek s­­oron kö­vetkező szakosztályi ülései­ken vitassák meg, és az év végéig küldjék el a­ közgaz­dasági szakosztálynak az energiatakarékosságot, érin­tő javaslataikat. (MTI) Andris és Jutka | Ifi tudná megmondani, | miért mosolygunk el­­é nézőén, s nem egészen oda- | figyelve kisgyermekeink el­­­­ső szerelmén? Miért nem | látunk benne többet, mint | kedves, jól elmesélhető | sztorit vagy egyszerűen | csak annyit: lám, lám már | nő a gyerek, már szerel­­­­mes ... | Pedig a szerelem fájdal­­­­mas lehet ötéves korban is. | Példa rá öt és fél éves ba- 5­rátom, Andriska,­ aki már I hetek óta boldogtalan,­­ mert — viszonzatlanul —­­ szerelmes ... Esete klas­- I­szikus, Ő érzékeny, félénk,­­ csendes, jószívű és korrekt, | Jutka pedig kacék­, kegyet­­­­len. Természetesen az erős, z nagyhangú, szemtelen fiú­­| kat kedveli. Így aztán And­­­­ris fájó szívvel szemléli, s hogyan játszik az „óvoda | boszorkánya” — másokkal.­­ A szerelmi bánat kikí- I­vánkozik. Andris mamája | — szerencsére megértő lé­­­ lek — be van avatva a na­­|­ponta megismétlődő „titok­­­­ba”: Jutka már megint­­ mással játszik. Méghozzá a­­ Kacsák­kal — teszi hozzá­­ fájdalmasan a gyerek. Anyuka türelmesen meg­hallgatta kisfia panaszát, de mindaddig nem figyelt oda igazán, míg egy szép napon a szerelmes legény azzal a meglepő bizalmi fel­adattal nem fordult hozzá, miszerint anyuka intézze el, hogy Jutka csak vele, egy és-egyedül csak vele játsszék az óvodában. Kis szúrással a szíve tá­ján, anyáim megkérdezte a bánatos gyereket: — Hogyan intézhetném én el kisfiam, ha egyszer Jutka nem akar veled ját­szani? — Szólj az óvónéninek — nézett rá bizalommal, kö­nyörgő csillagszemével Andriska. — Mondja meg Jutkának, hogy velem játsszon, ne a Kacsákkal. Te mindent el tudsz intéz­ni... Anyuka érezte, hogy ha­ Sz-­­tármezsgyéhez érkeze­zett. Eddig valóban min­dent el tudott intézni, hogy a Télapó hozzájuk is benéz­zen, hogy a doktor néni időben ott legyen, hogy fel­ébredvén, Andriska min­dig szerető arcokra nyissa szemét. Hatalma ezennel — vé- \ get ért. Mert hogyan is in­ \ tézhetné el, hogy az ötéves \ Jutka csak az ő Andrisával­­ játsszék? Az anyák klasszi- \ kus — és eredménytelen \ — receptjéhez folyamodott , tehát: reggel, délután di­­­­csérni kezdte a szép, szelíd­­ kis Tündét, a kedves Pan- \ nikát, a jó Julikát, aki so­­­­hasem vette el Andris já- \ tékait Természetesen hiába. \ — Jutkával szeretnék \ játszani — mondja Andris, \ lezárva ezzel minden továb­ \ bi javaslatot. Anyuka kénytelen-kellet- \ len megállapította: élete el­­­­ső szerelmében szelíd kis- \ fia bizony „dobra van”. \ ir'ny reggel Andriska \ korábban ébredt, mint­­ máskor. Szokatlan frisse- \ séggel ült fel az ágyban,­­s \ a következő, nagyon megle­ \ pő kijelentést tette: I — Siessünk anyuka, sies- [ sunk! j — Nagyon korán van \ még — mondta anyuka ál- \ mosan — hová siessünk? I — A Kucsák ilyenkor \ még pizsamában van ott­ \ hon — így Andriska lelke­ \ sen —, ha sietünk, most én s­­átszhatom a Jutkával! \ Lukács Teréz NEGYVENÖT ORSZÁGBA Selyemexport KÜLFÖLDI GÉPEK, ÚJFAJTA ANYAGOK A Csehszlovákiából vásá­rolt 120 vízsugaras szövő­gép üzembe állításával jö­vőre hárommillió négyzet­­méterrel bővül a Magyar Selyemipari Vállalat szövő­­kapacitása. A kikészítőtel­jesítmény 1,5—2 millió négyzetméterrel nő, amihez hozzájárulnak az NSZK-ból behozott berendezések is, s előreláthatólag megkétsze­reződik a filmnyomó-kapa­citás. Mindennek nyomán várható, hogy jövőre a je­lenleginél is jóval több új­fajta, igényes kivitelű se­lyemipari termék kerül a hazai boltokba. A belföldi ellátás bővíté­se mellett mód nyílik az export mintegy 25—30 szá­zalékos növelésére is. Jövő­re több mint 50 féle se­lyemipari terméket expor­tálnak a világ 45 országá­ba. A legnagyobb piacok 1975-ben is az NSZK, Olaszország, Franciaország, és Jugoszlávia lesznek, de bővül a kapcsolat Ausztrá­liával, valamint Finnor­szággal is. Szélesítik a szo­ciálisig piacra készülő áruk listáját, egyebek mellett ki­váló ruhaanyagokkal is. A tervek szerint tovább nö­velik a terjedelmesített fo­nalgyártást, valamint a külföldön keresett üveg-, és tovingszövetek termelését. HARMINC ÉVE TÖRTÉNT Tűzharc a lépcsőháziban Dr. Massik János és Széchényi Pál hősi háláin Bajcsy-Zsilinszkyre és tár­saira, az ellenállási mozga­lom hőseire szombati szá­munkban emlékeztünk. Keveset beszéltek a gép­kocsiban. — Jó lett volna gép­pisztolyt is hoznunk. — Van pisztolyunk, majd kiszórjuk őket. NYOMOZÓK AZ ELŐSZOBÁBAN A kapu — az Andrássy út 29. — zárva volt. Csön­gettek. A házmesterné bo­csátotta be őket. Felmen­tek a lépcsőn. Az ajtón ott­ volt a névtábla — Tarcsay —, nem lehetett tévedés. Kinyitották a pisztolytás­kákat. Peleskey becsönge­tett. Az ajtó kinyílt, mö­götte az előszoba sötétje. A szakaszvezető lépett be először, s egy pillanat alatt megértette, hogy csapdába esett. Revolvercsövek sze­­geződtek rá, karok ragad­ták meg, berántották. El­lenállásnak nem volt ér­telme, megadta magát. Csendőrnyomozók tűntek elő a sötétből. „Adják meg magukat!” — kiáltotta va­laki. Széchényi Pál zászlós hátraugrott a bejárattól, s azonnal lőtt. Erre nem számítottak. Az egyik csendőrnyomozó a falnak esett. Elaludt a villany, ki­tört a harc. Villogtak a lépcsőházban a torkolattü­­zek. Széchényi — híres, jó lövő — hasra vágódva tü­zelt tovább... 1944. májusában két lég­védelmi üteget vezényeltek a nagyrákosi lovassági gya­korlótérre, a kőbányai ipari üzemek védelmére. Itt szolgált Sárközi Sándor nyugalmazott ezredes — akkor szakaszvezető —,­­aki a Magyar Történelmi Társulat pályázatára dol­gozta fel két mártírhalált halt magyar tiszt: dr. Mes­­sik János hadnagy és Szé­chényi Pál életútját, rész­vételét az ellenállási moz­galomban. KÉT BARÁT — Személyes emlékeim felhasználásán kívül kora­beli és mai kortárs leírá­sokat forgattam. Szemta­núkkal beszélgettem — mondja. — így állt össze a hiteles kép: 1944. novem­ber 22. éjszakájának törté­nete. Pontosabban az a mozaikrész, amely eddig hiányzott. A Magyar Nem­zeti Felszabadító Bizottság katonai vezérkarának tevé­kenységét, árulás miatti bukásukat ma már jól is­merjük. A két tiszt sorsá­ról azonban eddig kevés szó esett. — Kik ők? — Messik tisztviselőcsa­lád fia, ügyvédi diplomát szerzett. Jónevű vállalati jogász volt. Katona nem szeretett lenni. Egyszer, be­szélgetés közben, azt mondta nekem: „Mindent el fogunk követni, hogy ne kerüljön Nyugatra az üteg, mert ha még tudunk vala­mit tenni, csak itt és most lehet.” Kapcsolatban állt a KPM katonai bizottsá­gával. Németekkel szembe­ni ellenérzését sohasem leplezte. Többször mondta: „Ez a háború nem a mi háborúnk." Széchényi Pál a barátja volt. — Gróf Széchényi. Toka­ji, dunántúli nagybirtokos család sarja. Nagyapja Ti­sza Istvánnal párbajozott, apja 1938-ig, haláláig or­szággyűlési képviselő volt. A fiú Budapesten, Bécs­­ben, Milánóban tanult, az ütegben az angol rádió hí­reit hallgatta. Budapesti lakása a németellenes ér­telmiség egyik találkozóhe­lye volt. November 22-én este a két barát a halálba indult. Egy telefonnal kezdő­dött. Hegyi László száza­dost, az ütegparancsnokot — munkások, parasztok voltak többségükben az ütegbe beosztott katonák — hívta fel a felesége. Tarcsayéknál valami baj történt. Hegyi többször hívta Tarcsayt, idegen hangokon zavaros válaszo­kat kapott. Végül azt: „Igen! Itt vannak! Csak jöj­jön, már várják!” A hely­zet egyértelmű volt, mégis el kellett fogadni a kétes értékű meghívást. Messik, aki hivatalos volt amúgy is a titkos találkozóra, nem habozott. Társait hívta, se­gítséget vinni indult. ... Széchényi hasra vá­gódva folytatta a tüzet, nyaki ütőerén érte a talá­lat. Messik lassan hátrált, a lépcsőfordulókban keres­ve menedéket, újabb pol­gári ruhás csendőrt tett harcképtelenné. Több talá­lat érte, gyomorlövést ka­pott. Előrebukott. Tovább tüzelt. Az utolsó golyóig. „Soha nem adom meg ma­gam a csendőröknek.” Ha­lálos sebével a­­házmesteri lakás előterébe vonszolta magát, itt esett fogságba. A TEMETÉS Teltek az órák. Peleskey szakaszvezetőt és a sofőrt hamarosan a Margit kör­úti fegyházba szállították. A két sebesült tiszt hajna­lig a házban maradt. A kórházban műtéttel sem tudtak már rajtuk segíteni. A temetés. Bajtársak, honvédek — megannyi né­metellenes hazafi jelenlé­tében néma tüntetés. Mes­sik temetéséről fénykép is készült Mellékletét hat­­vanketten írták alá: kato­nák, tisztek. Az egyik alá­írás — egy főhadnagyé —: „Magam is így cseleked­tem volna.” Az ütegparancsnokot le­váltották, az üteg köré né­met páncélosokból vontak gyűrűt. Mégis, sokan el­hagyták szolgálati helyü­ket, megszöktek, jelent­keztek a Budai önkéntes Ezredbe, később a demok­ratikus hadseregbe. Dr. Messik Jánost és Széchényi Pált az ideigle­nes kormány honvédelmi minisztere századossá, il­letve főhadnaggyá léptette elő. Széky Péter A lakosság ellátásáért Az állami gazdaságok el­készítették 1975. évi terme­lési terveiket; ezek összesí­téséből kitűnik, hogy a mezőgazdaság állami nagy­üzemei tovább folytatják azt a programot, amelynek előterében a lakossági ellá­tás szempontjából nélkülöz­hetetlen növények termelé­se áll. Ez a gazdálkodási koncepció annál is figye­lemre méltóbb, mert olyan munkaigényes növényi kul­túrák termesztését irányoz­ta elő, amelyeik a téeszek lehetőségeit sokszor meg­haladó anyagi-műszaki fel­tételeket támasztanak.

Next