Esti Hírlap, 1976. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-31 / 26. szám

KGST Környezet­védelem Prága, január 31. Zárójegyzőköny aláírá­sával fejeződött be Prágá­ban a KGST-tagországok­nak a környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozó konzultatív tanácskozása, amelynek munkájában Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyaror­szág, a Német Demokra­tikus Köztársaság és a Szovjetunió küldöttsége vett részt. A tanácskozáson megvi­tatták az európai bizton­sági és együttműködési ér­tekezlet záróokmányának, a környezetvédelemre vo­natkozó egyes tételei meg­valósítására irányuló in­tézkedéseket. NYUG­A­­TSZ­A­HA­RA · Diplomáciai erőfeszítések Nyugat-Szahara, január­ 11. Folytatódnak a diplomá­ciai erőfeszítések a Nyugat- Szahara miatt kirobbant ma­rokkói—algériai fegyveres konfliktus elsimítására. Kurt Waldheim FNSZ-fő­­titkár Spanyolország, Algé­ria és Marokkó nagyköve­teivel tanácskozott a kér­désről. Karim Lamrani volt ma­rokkói miniszterelnök Wa­shingtonban átadta Hasszán király üzenetét Henry Kis­singer amerikai külügymi­niszternek. Tegnap több ország — köztük Jugoszlávia és Kuba — nagykövetét az algíri külügyminisztériumba kér­dették és tájékoztatták őket a Nyugat-Szaharában le­zajlott legutóbbi esemé­nyekről. SALT, ANGOLA, KÖZEL-KELET FORD SAJTÓÉRTEKEZLETE Washington, január 31. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió „lassan, de konstruktív módon” közeledik egy új fegyverkorlátozási meg­állapodás kidolgozásához, a­ még megoldatlan problé­mák ellenére, s elsősorban Kissinger moszkvai tárgya­lásainak eredményeképpen — jelentette ki Ford elnök tegnap este a televízió- és rádió-hírszerkesztőknek tartott sajtóértekezletén. Az angolai FNLA-nak és az UNITA-nak nyújtott amerikai segély felfüggesz­tésével kapcsolatban az el­nök kijelentette, hogy sze­rinte elhibázott döntésről van szó, amely katonai ve­reségre ítéli a két szerveze­tet. Ford eredményesnek mi­nősítette Rabin izraeli mi­niszterelnökkel folytatott tárgyalásait, de kijelentet­te: változatlanul nehéz előre látni, hogyan alakulnak az események a Közel- Kelet térségében. Az elnök derűlátóan nyilatkozott választási kam­pányáról. Természetesen a fotóriporter hozta össze egy hesseni laktanyaudvaron a 18 éves Wolfgang Kaysert (159 centi­méter magas), valamint a 19 esztendős Wolfgang Delpet, aki eddig 211 centiméteresre nőtt — a sorakozónál alig­ha állnak egymás mellett. S nemcsak a keresztnevük azonos, egyforma nagyságú sisakot is hordanak... Cápaviadal Az állkapcsok című amerikai film — amely arról szól, ho­gyan pusztít, öldököl egy cápa a kaliforniai partok mentén — valamiféle kollektív őrjöngést idézett elő a mozinézők között — írja a Le Figaro. — Ezt a pillanatnyi „cápadivatot” használ­ják ki az üzletemberek: szerződést kötöttek a 30 esztendős ausztráliai Ben Croppal, aki egy fehér cápával vív majd élet­halál harcot a Szamoa-szigetek közelében, a különös mérkő­zés színtere egy hatalmas vasketrec lesz, amelyet a tengerbe süllyesztenek. Ha a fiatalember győz, egymillió dollár üti a markát. Ha veszít. .. A márciusi víziviadalt tv-kamerák segítségével közvetítik, de csak mozikban lesz látható, s a szervező, egy hollywoodi film­­producer azt reméli, hogy a nézők borsos helyárat is hajlan­dók majd fizetni. (1) Tanácskozás Managua, január 31. Öt közép-amerikai ország gazdaságügyi miniszterei ma Nicaragua fővárosában, Managuában folytatják kétnapos tanácskozásukat Közép-Amerika gazdasági helyzetéről. „SZAPPANBUBORÉK" Okinawa S mi lesz Okinawából a kiállítás befejezése után — újra Japán legszegényebb, elfelejtett déli tartomá­nya? Ezt a kérdést tette fel a város újságja, ami­kor a múlt nyáron „Expo 75” címkével ellátott „első óceán-világki­állítást” a sziget fővárosa. Naha kö­zelében ünnepélyes kere­tek között megnyitották. A munkanélküliség itt kétszer olyan magas, mint más japán szigeteken. Oki­nawa lakossága évek óta hiába követeli, hogy Tokió gazdaságilag erősebben tá­mogassa a­ szigetet. A „se­gítség” végül a kiállítás alakjában megérkezett. A kormánynak ezt a támoga­tási akcióját „a központi kormány ajándékáénak minősítették. Kétmilliárd dollárt fordítottak arra, hogy „feltárják a szigetet a turizmus számára”. Az otthoni munkaerő foglalkoztatása helyett azonban a főszigetről oda­irányított szakemberekkel építették fel a kiállítás lé­tesítményeit. A munkanél­küliség Okinawán nem csökkent. A­ lázas építke­zés növelte az amúgy is rohamos inflációt. A te­lekárak elérhetetlen ma­gasságba szöktek és a fo­gyasztási cikkek ára az utolsó három évben 100 százalékkal emelkedett. Az idegenforgalmi ipar nyomába a gengszterek léptek. A hírhedt Yama­­guchi-gang 1100 hivatalo­san nyilvántartott bandi­tával őrzi Japán magán­­vasútvonalait, a kikötői gondjai szerveket, a szállodákat és az éjszakai klubokat. A Sugaya- és a Konishi-ban­­dákkal karöltve egészen rövid idő alatt ellenőrzé­sük alá vonták Okinawa idegenforgalmát. Mind­ezek alapján új nevet ad­tak az okinawaiak az Expo 75-nek: elnevezték „Tokió szappanbuborékának”. (S. I.) Moszkva ma és holnap Az APN tudósítójának kérdéseire Alekszandr Ro­­csegov, a Moszprojekt S 1 igazgatóságának elnöke vá­laszolt. — A szovjet főváros a vi­lág öt legnagyobb városá­nak egyike, hét és fél mil­lió lakosa van. Tervezik-e a város további növekedését, és hol épülnek az új lakó­negyedek? — A Moszkva fejleszté­sével foglalkozó terv, ame­lyet a kormány 1971-ben hagyott jóvá, a következő húsz évet öleli fel, és figye­lembe veszi a távolabbi jö­vőt is. Eszerint 1990-re a város lakossága igen kis mértékben, mindössze fél­millióval növekszik. Ennek ellenére az építőknek igen sok feladatuk lesz. Moszkva déli részén épülnek az új nagy kiter­jedésű lakótelepek, így Orehovo-Boriszovóban, Jaszinjevóban és csaknem befejeződött a csertanovói lakótelep építkezése. Ugyancsak nagy jelentősé­gűek a város északi részén Otradnoje, Lizanovó, és Ri­­birjovó lakónegyedeinek ki­alakítása. — Moszkva a következő évtizedekben többcentru­mú várossá válik. A törté­nelmi városközponton kívül hat másik­­ városközpontot is kialakítunk: Osztankinó­­ban, Izmajlovóban, Kuz­­minkiben, Cserjomuskiban, Kunce­vóban, Himkiben. Ezekre a területekre nem véletlenül esett a választás: kijelölésüknél figyelembe vették a város fejlődéstör­ténetét, földrajzi fekvését, a Moszkva-folyó folyásirá­nyát és a főútvonalak nyomvonalát.­­ A tervezett területek­be szervesen beletartoznak majd a már meglevő törté­nelmi épületek. A Moszpro­jekt jelenleg e területek belső struktúrájának kiala­­kításával foglalkozik. Eb­ben a munkában figyelem­be vesszük és megőrizzük minden városrész történel­mileg kialakult jellegét. Például a Lenin sugárút a tudomány utcája lesz. Itt van már ugyanis a Tudo­mányos Akadémia több in­tézménye és a meglevő alaphoz új elemek társul­nak majd. — Milyen szociológiai, gazdasági és várostervezési szempontok játszanak döntő szerepet az új lakónegyedek helyének kijelölésében? — Amikor egy új lakó­telepet tervezünk és kijelöl­jük a helyét, egész sor té­nyezőt veszünk figyelem­be. De a legfontosabb az, hogy az embereknek egészséges körülmények közt kell élniük, olyan területen, ahol a le­vegőt nem szennyezik az ipari melléktermékek, ahol sok a zöld növényzet. Első­sorban tehát humánus szempontok vezérelnek bennünket, amikor erdős, parkos terület közelébe ter­vezzük a lakótelepeket. — Milyen eredmények születtek a XXIV. kong­resszus lakásépítési prog­ramjának megvalósításá­­b­an? — Először is jelentősen megjavult a lakások minő­sége. Újfajta lakástípust dolgoztunk ki, kényelme­sebb elrendezéssel. Moszk­vában ma mintegy ötven típusú lakóházat építenek, a burkoló- és díszítőanya­­gok választéka is lényege­sen bővült az utóbbi idő­ben. Ezzel összefüggésben Szer­­gej Mesarin, az OSZSZSZK érdemes építésze, a Moszk­va általános fejlesztési ter­vével foglalkozó intézet igazgatója a következőket mondta: — Minden városnak meg­van a maga központja, amely mágnesként vonzza magához a város valameny­­nyi, még legtávolibb kerü­letének a lakóit is. A vá­rosközpontban találhatók rendszerint a nagy áruhá­zak, színházak, múzeumok, vendéglők, könyvtárak. Egy modern, többmillió la­kosú városban a központ fogalmába beletartozik azoknak az utcáknak és te­reknek egész rendszere, amelyek a történelmi múltú centrummaggal érintkez­nek. Moszkvában ezt a cent­­rummagot elsősorban a Kreml jelenti, a központ­ba pedig beletartozik a Gorkij utca, a Kulinyin sugárút, a Kirov utca, vagyis gyakorlatilag min­den hely, amelyet a Sza­­dovaja körút határol. — Moszkva egyre jobban terjeszkedik. A hét és fél millió lakos és a napi több mint egymillió más város­beli vendég számára kevés egy városközpont bár­mennyire is bővüljön az. — Valamennyi említett és tervbe vett övezet — a lakosság számát tekintve — egymillió lakosú városra hasonlít majd. Minden öve­zetnek meglesz a saját tár­sadalmi központja, amelybe beletartoznak a színházak, a cirkusz, a kereskedelmi komplexumokba főutcák és terek, gyárak, üzemek, sta­dionok, intézmények, kór­házak, parkok. LELKIISMERETI SZABADSÁG Izvesztyija­cikk Az Izvesztyija tegnapi száma közölte Vlagyimir Kurojedovnak, a Szovjet­unió Egyházügyi Taná­csa elnökének cikkét,, amelynek témája: A lelki­­ismereti szabadság érvénye­sülése a Szovjetunióban. A szerző többek között rámutat: „A szovjet álla­mot a vallási felekezetek­ről szóló törvényeiben a vallásra és az egyházra vo­natkozó lenini elvek vezér­lik. Ezt a viszonyt a Szov­jetunió alkotmánya rögzíti. A Szovjetunióban senkit sem kényszerítenek arra, hogy akár hívő, akár ateis­ta legyen, teljesítse, vagy ne teljesítse a vallási elő­írásokat. Mindez minden állampolgárnak saját lelki­­ismereti ügye.” VÁLÁS HELYETT ESKÜVŐ Csaholó Reno, január 31. A Nevada ál­lambeli kisváros, amely egy-két évvel ezelőtt a válás metropoli­sa volt Ameri­kában, az utób­bi időben a há­zasságkötések központjává lett. Azelőtt az Egyesült Álla­mok legkülön­bözőbb pontjai­ról jöttek ide az egymástól mi­előbb megszaba­dulni kívánó házastársak. A tárgyaláson nem kellett kelle­metlen kérdé­sekre válaszol­ni, megértő ügy­védek és bírók könnyítették meg az eljárást. Pazar környe­zet, csodálatos táj, ragyogó szállodák, játék­termek tették vidámmá a vá­lás nehéz pilla­natait, minden­ki jól járt: a válni akarók, a hotel- és casino­­tulajdonosok, sőt Nevada állam is, ahova szinte tu­ristaként jártak a válófelek. Az utóbbi években megváltozott a helyzet. Több államban libe­ralizálták a vá­lási törvényeket. Az eljárási költ­ségek is olcsób­bak lettek. A Renónak ko­rábban számos üzletfelet bizto­sító szomszédos Kaliforniában ma már 50 dol­lárért el lehet válni. Közben vi­szont a házas­ságkötéshez más államok­ban egyre több okmányt kell beszerezniük az egisbekelőknek. Új „iparág” bontakozott ki tehát Renában: a házasságkötés. Tavaly 100 ezer ember utazott Nevadába, hogy megházasodjon és csak 10 ezren mentek oda el válni. Renában nagy­vonalúan keze­lik a frigyre lé­pők különleges óhajait. A „ru­galmasság” egyik legszebb példája: egy pár kedvenc ku­tyáját vonultat­ta fel, hivatalos tanúként, ami­kor örök hűsé­get esküdött egymásnak. házassági tanú SZ­ÁZ ÉV UTÁN Polgármestert Párizsnak A párizsi kommün dia­dalmas napjai után meg­szűnt a hivatal. A francia kormány, egyebek közt, ép­pen a felkelést akarta meg­torolni azzal, hogy Párizs polgármesteri hivatalát megszüntette. („És milyen jó, hogy megszüntette! Képzeljük csak el, mi lett volna, ha 1968. május—jú­niusában Párizs polgármes­tere is csatlakozott volna a tünte­tőkhöz-sztrájkolók­­hoz?” — mondják az OG- konzervatívok.) Rövidesen mégis lesz pol­gármestere a franciák fővá­rosának, amelyben a helyi hatalmat, száznégy éve, a prefektus gyakorolja. A rendőrprefektus, akit a kor­mány nevez ki. Van városi tanács is, de a főváros iga­zi kormányzója — hiszen úgyis ott van — maga a kormány, az Elysée-palota. A nemzetgyűlés most egy ellenszavazattal, jóváhagyta a kormány által beterjesz­tett törvényjavaslatot: kap­jon Párizs ismét önkor­mányzatot, válasszon pol­gármestert, s az 1977-ben kezdje meg működését. A törvényjavaslat szerint hat­évenként lesz majd polgár­mester-választás. A mint­egy harmincezer városi al­kalmazott jelenleg a pre­fektus alá tartozik, a jövő­ben a polgármester dönt majd a sorsukról. A rendőri hatalom, természetesen, to­vábbra is a prefektus kezé­ben marad. A francia bal­oldal egyetért azzal, hogy Párizsnak több mint száz év után ismét legyen pol­gármestere, ugyanakkor szorgalmazza, hogy a köz­­igazgatási változás a helyi demokráciát erősítse. Jacques Dominati a váro­si tanács egyik legaktívabb tagja: a párizsi politikai pletykák az ő nevét emle­getik a legsűrűbben, mint Jules Ferry (a múlt század­beli, utolsó párizsi polgár­mester) első utódját. (­s)

Next