Esti Hírlap, 1977. október (22. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-28 / 254. szám
MA DÉLUTÁN: Gyárat avatnak Dunaújvárosban Befejeződön a 4,3 milliárd forintos nagyberuházás Ma délután ünnepélyesen átadják a dunaújvárosi hullámvertikumot, befejeződött a félcellulózgyárat, a hullámalap-papírgyárat és a hullámüzemet magában foglaló, 4,3 milliárd forint összegű nagyberuházás. Műszaki előkészítése 1972-ben kezdődött, a kivitelezése 1973-ban indult. A termelő üzemrészekben 1976. június 30—1977. március 31. között egymás után dolgozni kezdtek. Dunaújvárosban a papírgyárat 15 évvel ezelőtt, 1962 decemberében avatták. Az elsőhöz, a szalmacellulóz-üzemhez csatlakozott 1966—67-ben az író—nyomó papírgyártás, s a kettőt egészíti ki most a hullámpapír- és dobozgyár. Az új üzemek rostanyag- és papírtermelése számottevően meghaladja az előző kettő kapacitását: a korábbi két papírgyártó gép teljesítménye évente 65 ezer tonna, a most felszerelt egyetlen gép pedig 100 ezer tonna olyan papírt állít elő, amelyből hullámlemez, s ezt tovább feldolgozva, doboz készülhet. Új a gyárban az évi 50 ezer tonna papírt feldolgozó hullámdobozüzem. Az ország papírgyártó kapacitása mintegy 25 százalékkal, a hullámpapír-termelés pedig, bővítve a csepeli és nyíregyházi gyár teljesítményét, körülbelül 35 százalékkal gyarapodik. A hullámvertikum egyedi nagyberuházás volt, egy a kilencből, amelyek gyorsítását határozat szabta meg. A sikeres végrehajtásért a gazdasági megállapodásokon túl a Papíripari Vállalat a tervezőkkel és a kivitelezőkkel szocialista szerződést kötött, a KISZ pedig a beruházás fölött védnökséget vállalt. A befejezés a gyorsításra vonatkozó határozatoknak teljességgel megfelel, mi több, a hullámdobozgyárat a határidő előtt három hónappal üzembe helyezték. A beruházást a Könnyűipari Beruházási Vállalat irányította. Generáltervezője a Könnyűipari Tervező Vállalat, s a munkában még tizenhat tervezőiroda vállalt részt. Három építő- és hat szerelőipari vállalat generálkivitelezőként dolgozott, s további mintegy ötven végzett jelentős szállásokat és szereléseket. Az építési munkára mintegy 1,2 milliárd forintot fordítottak, a tervezés, a hazai gépek, berendezések és a szerelés értéke körülbelül másfél milliárd forint, s ezt egészítette ki a külföldi felszerelések ára. A papírgyár fő termelő berendezéseit olasz cég szállította a lengyel kooperációban. A félcellulózgyárhoz sok gép és berendezés Finnországból érkezett, a hullámüzemnek Svájcból és Franciaországból vásárolták a jelentősebb gépeket és berendezéseket. A termelő üzemekhez kiszolgáló létesítmények társulnak. Igen fontos ezek közül a biológiai szennyvíztisztító berendezés, amelyet az a cég szállított, amely Párizs új szennyvíztisztító telepét rendezte be. Szociális és kulturális létesítmények sora — sok lakás, szakmunkásiskola, kollégium — teszi teljessé a nagy alkotást. (cs. benkő) Most festessen, tapétáztasson! Részletfizetési kedvezményt adunk. Minőségi Szobafestő, Tapétázó, Fényező Szövetkezet Budapest VIII., Pogány J. u. 9. Tel.: 143-823. Budapest VII., Wesselényi u. 69. Tel.: 224-038. HÁZGYÁRI PANELEKBŐL Épül ez óvoda A lakáspanelek készítésére tervezett Szegedi Házgyárban egyéb rendeltetésű épületek gyártására is folyamatosan felkészülnek, hogy a nagy értékű berendezéseket minél jobban kihasználják. Készítettek már a házgyárban szállodát, sportcsarnokot, Tiszagázelemeket, horgászüdülőt. Újabban külön programot dolgoztak ki óvodák és bölcsődék előállítására. Az első ilyen százszemélyes óvodát Szeged—Kiskundorozsmán építik. A foglalkoztatótermekkel, konyhával, személyzeti helyiségekkel ellátott óvoda falait, illetve szerkezeti szerelését mindössze kilenc nap alatt készítette el a Délmagyarországi Építő Vállalat. A helyszínen bemutatókat rendeznek, hogy az építtetők megismerjék a házgyári építkezés előnyeit. AZ EIFFEL-TORONY ROKONA BUDAPESTEN Százéves a Nyugati A világ ötödik legnagyobb pályaudvara volt Ma száz esztendeje, 1877. október 28-án, átadták a forgalomnak a kor kiemelkedő műszaki alkotását, a Nyugati pályaudvart. „A közönség a Bécsbe közlekedő gyorsvonatnál először fogja az új épület belső helyiségeit használni. A kocsik és gyalogosok bejárata az újonnan megnyitott Körút rácsozatának főkapuján át fog történni. Az érkező vonatokhoz kirendelt két- és egyfogatú bérkocsik az új pályaudvar megérkezési oldalán fognak állni. Az omnibuszok pedig a rácsozaton kívül, a Váczi út mentén lesznek elhelyezve” — így ír a Pesti Napló egy nappal a közforgalom megindulása előtt. S aztán, másnap, valóban csodálkozhatott az utas: a világ ötödik legnagyobb pályaudvarába léphetett be. Valóban impozáns méretek! A beépített terület több mint 14 ezer négyzetméter. A felhasznált vasszerkezet súlya: 1500 tonna. A körúti, üveg borítású homlokzatot két oldalról tornyos, eklektikus épület fogja össze. illiiibis Nem kevésbé figyelemre méltó szám: ez a hatalmas csarnok, s hozzá a vágányhálózat, minden kiszolgáló helyiség csupán két, nem tévedés: két évig épült. 1875-ben kezdett a nagy munkához alvállalkozóival az Eiffel-cég, s 1877-ben, még az év vége előtt begördült az első vonat. Ugyan melyik hazai építőipari vállalat merne ma ilyen határidőt vállalni? Ki tudná megmondani, hány vonat, mennyi utas érkezett, s távozott azóta a csarnokból? Mennyi szívszorító elválás, mennyi örömteli nyevénye,más feledhetetlen pillanatainak volt szirtjéive az öreg pályaudvar? Mert, hogy öregedett ő is. A múló évek — mint fa törzsét a gyűrűik — úgy jelölték meg az acélszerkezeteket, a tartópilléreiket rozsdás fisakkal, jelekkel. Az idő végzett vele, az ember meg tudta elmozdítani, kitelepíteni. Pedig próbálta, nem is egyszer. (Volt olyan terv is, hogy vásárcsarnokot kellene berendezni a hatalmas tető alatt, a vágányok fölött...) Mindez már a múlté. Tervezők jöttek-mentele, ám a Nyugati maradt és most már marad is. Amikor ugyanis véglegesen, bebizonyosodott, hogy a korrózió száz év alatt legyűrte Eiffel alkotását, új terveket dolgoztak ki az épület megmentésére. A bíráló bizottság azokat az elképzeléseket fogadta el, amelyek az eredeti alak megtartása mellett kardoskodtak. Ekkortól való az az elképzelés, amely a Nyugati pályaudvar legújabb kori történelmének nyitánya. A világ száz év óta nagyot fejlődött, ma már az építéshez nem elég két év, még ennek a kétszerese sem. Különösen nem ebben, az esetben, hiszen a felújítás csak része lesz a Marx tér újjáteremtésének. A részletes terveket — metróállomás, aluljáró, felüljáró, áruház épül itt, hogy csak a legfontosabbakat említsem — már sokszor megírtuk, most befejezésül csak néhány szó még a Nyugatiról. A munka már megkezdődött, jeleit látjuk: a csarnokban az utasok védelmére elkészült az ideiglenes perontető. S eltávolították már a tetőszerkezet déjanatát is. A felújítás majd csak most kezdődik. Két részre bontották: előbb, 1980-ig az elsőrendűen fontos stabilizációs munkákat végzik el, elkészülnek a metróval kapcsolatos MÁV építkezések is, s majd ekkor kezdődik a második szakasz, s tart egészen 1985-ig, amelynek programja az épület műemlék-szintű helyreállítása. Addig azonban sok víz lefolyik még a Dunán, sok-sok millió ember fordul meg a nálomudvaron és környékén. A menetrend ugyanis nem vesz tudomást a szépítkezésről, a vonatok, mint száz éven át, a tatarozás idején is zavartalanul közlekednek. Hosszú időre kell tehát berendezkednünk, s ehhez a Kt-i-V, amely a kivitelezés nagy részét önerejéből végzi, a pestiek, az utasok, megértését kéri. A felfordulás sok-sok látnivalót is igért, nem beszélve a nagyszerű végeredményről. Szemünk előtt éled majd újjág, csarnok, láthatjuk majd, amikor az Élimunkás híd felőli függönyfalat elbontják, látjuk, amikor a bontást vezérlő daru lassan előrehaladva szedi darabjaira a tetőt, s látjuk, amikor kőfaragók, ácsok, díszműbádogosok érkeznek, hogy eredeti állapotához hasonlóra szépítsék a homlokzatot. Nagy próbatétel ez, ország-világ előtt vizsgázik a MÁV, s mi utasok csak remélhetjük,, hogy a végén ötös osztályzatot adhatunk. Szűcs Gábor HUMÁNUM, ÉLET, BÉKE E holnap délelőtt megkez* * di munkáját a Parlamentben a Magyar Vöröskereszt ötödik kongresszusa. A küldöttek csaknem tizenkétezer szervezetet, körülbelül egymilliós tagságot képviselnek. Az egymilliós taglétszám — bár igen nagy — mégsem fejezi ki pontosan a Vöröskereszt széles működési körét,, nem tükrözheti, hogy mindennapjainkban, gyakran szinte észrevétlenül, ott a Vöröskereszt munkája is. Érezhető ez, amikor emberek szorulnak segítségre, amikor mindannyiunk egészségéről van szó, ha megoldásra vár sok és sokféle tennivaló a család- és a környezetvédelemben, lakóhelyünk tisztaságáért, benne van a térítésmentes véradásban, életek megmentésében. A parlamenti tanácskozásra készített beszámoló érdekesen fogalmaz: „Helyünk és szerepünk a társadalomban — sajátos. Nem vagyunk érdekvédelmi szervezet. Szervezeti építőmunkánkban nem teszünk különbséget foglalkozási ágak, lakóhely, életkor, nemi hovatartozás szerint. Minden megkülönböztetés nélkül, a humánum jegyében szervezzük tagságunkat, kizárólag erkölcsi tényezők vonzására építünk .Itt a megkérdeznénk tíz *-1 embert, mi jut eszébe, ha hallja a szót: Vöröskereszt, lehet, hogy tízféle választ kapnánk. Egyikük azt felelné: a Vöröskereszt mindig ott segít, ahol nagy a baj, például ha elemi csapás sújtotta az embereket. A másik válasz így hangoznék: a Vöröskereszt segít az egészségügyi felvilágosításban, szervezi a véradómozgalmat, próbálja megértetni, hogy a kórházakban életek megmentéséhez vérre, sok vérre van szükség. Fogalmazhatna valaki más módon is, beszélhetne a Vöröskereszt szociálpolitikai tevékenységéről, a közművelődési munkákról, az ifjú vöröskeresztesekről, a polgári védelmi feladatokról, a családokat még ma is öszszekapcsoló keresőszolgálatról, az elsősegélynyújtásról, az önkéntes ápolónőképzésről, a házegészségőrökről, a gyermek- és az ifjúságvédelmi tevékenységről, az alkoholizmus elleni küzdelemről, a cigánylakosság körében végzett sajátos munkáról, az idősek gondozásáról... A válaszok sokrétűsége is azt jelezné, ami a valóság: a Vöröskereszt munkája sokoldalú, szerteágazó, mégis egységes. Minden pontosan megfogalmazott válaszban ott a segíteni főnévi igenév valamilyen alakja, s kimondva-kimondatlanul a béke, hiszen a Vöröskereszt tevékenysége határokon innen és túl szorosan összefügg e fogalommal. N nemrég nemzetközi arányokban újraértékelték a Vöröskereszt tevékenységét. Azt vizsgálták, ■hogyan követi a mozgalom a világban végbemenő változásokat, betölti-e hivatását mai korunkban. Ez a vizsgálat megtörtént hazánkban is, s hogy eredményes volt, azt az idei — ismert — világnapi jelszó is ■kifejezte: Vöröskereszt: együtt a békéért! A program világos, a tennivalók ismertek. A holnap kezdődő kongresszus küldötteinek azon kell mun■kálkodniok, hogy még jobban, még eredményesebben végezze a szervezet sajátos módszereivel sajátos feladatait — egész népünk javára. Sárdi Mária AZ EGYETEMISTÁKNAK Több jegyzet A Dabasi Nyomda és a Tankönyvkiadó Vállalat szerződése nyomán idén, a tanévkezdésre, a korábbi évek 60—70 százalékos arányával szemben, 90 százalékban a hallgatók rendelkezésére álltak az egyetemi és főiskolai jegyzetek. Nem kevesebbről van szó, mint 1600 féle jegyzet 900 ezer példányos megjelentetéséről. A raktárkészleteket is figyelembe véve az ellátás majdnem teljes. A csekély példányszámú jegyzetekből már a jövő tanévi szükséglet is rendelkezésre áll. Az ellátást javítja az is, hogy a kiadói és nyomdai átfutási időt a korábbi egy évről hat-nyolc hónapra sikerült leszorítani, elsősorban azzal, hogy a Dabasi Nyomda tavaly óta teljes kapacitással dolgozik. (MTI) Modern háztartás — korszerű konyha A TISZA BÚTORIPARI VÁLLALAT árusítással egybekötött KONYHABÚTOR-BEMUTATÓJA A SKÁLÁBAN, NOVEMBER 1-TŐL 12-IG. A BEMUTATOTT KONYHABÚTOROK OTP-RE 13 MEGVÁSÁROLHATÓK. VÁRJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT! Kétszeres export Világszerte keresettek a Hollóházi Porcelángyár termékei. Az idén 300 ezer dollár értékben exportálnak. Februárban nagy beruházás kezdődött a gyárban, amely lehetővé teszi, hogy két év múlva az export kétszerese legyen a jelenleginek. Csaknem 50 millió forint hitelt kaptak a bővítésre, s az előírt gépesítéssel számottevő importanyag-megtakarítást is elérnek. A saját kivitelezői részleg dolgozik az építkezésen, és a vállalat munkásai több mint tízezer óra társadalmi munkával segítenek, a határidő rövidítésében.