Esti Hírlap, 1979. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
1979-02-01 / 27. szám
CÉL: TÖBB JÓL ÉRTÉKESÍTHETŐ ÁRU Hitelek gazdaságos beruházásokhoz, fejlesztésekhez A Magyar Nemzeti Bank elnökének tájékoztatóit (Folytatás az első oldalról.) tőkésítési gondokat is takar. A vállalatok ugyanis az anyagbeszerzésekben nem a gyártás valódi szükségletével számoltak és termelésüket nem igazították az értékesítési lehetőségekhez. A készletek elsősorban a gépiparban, vegyiparban, könnyűiparban, építőiparban, a szállításban és a hírközlésben, valamint a kiskereskedelemben magasak. A lakosság készpénzbevétele 8,6 százalékra nőtt. 17,2 milliárd forinttal emelkedett a lakosság takarékbetét állománya. A kedvezőtlen világpiaci konjunkturális helyzet a devizapiacon is érezhető volt. A nagyfokú bizonytalanság megnyilvánult az árfolyam-ingadozásokban és a kamatokban. Az árfolyamarányok nyomon követésére a bank hat alkalommal módosította egyes konvertibilis valuták forintárfolyamát, ami együttesen a forint 3,5 százalékos felértékelését jelentette a kereskedelmi elszámolásokban. A KGST-országok kollektív valutájának, a transzferábilis rubelnek az árfolyamát 35 forintról 33 forint 50 fillérre, majd 32 forintra módosították. A külföldi hitelfelvételek alapvető rendeltetése az volt, hogy hozzájáruljanak az ország exportcélú fejlesztési forrásainak bővítéséhez. 1978-ban 100 millió dollárt vett fel a bank az Abu Dhabi Investment Cotól, hétéves lejárattal, 300 millió dollárt a Continental Illinois Ltd London szervezésében hétéves lejárattal, 100 millió dollárt és 20 millió yent a japán Long Term Credit Banktól, 10, illetve 15 éves lejárattal. A kölcsönöket a népgazdaság exportképes ágazataiba fektették be. Az idén a bank törekszik a szigorúbb pénzügyi gazdálkodásra és a gazdasági szabályozók érvényesítésére. 1979-ben várható, hogy egyes vállalatok, illetve szövetkezetek nehezebb pénzügyi helyzetbe kerülnek, mert nem tudnak gyorsan alkalmazkodni az új feltételekhez. Mindez gondos és körültekintő munkát igényel a bankapparátustól. A jóváhagyott hitelpolitikai irányelvek szerint a beruházási hitelfolyósítás felső határa az idén 26 milliárd forint lesz. A korábban aláírt szerződések már kimerítették a legtöbb ágazati hitelkeretet, ezért új szerződés megkötésére csak nagyon kivételes esetben lesz mód. Az exportfejlesztő hitelkeretet 1980-ig 6—10 milliárd forinttal felemelik. Kizárólag olyan fejlesztésekre lehet hitelt igényelni, amelyeket legkésőbb 1980 végéig üzembe helyezhetnek és 1981-től már árualapot képeznek az exportban. Elsősorban a kisebb és közepes gazdálkodóegységek kezdeményezését várja a bank, mert nagy építkezésekkel járó és hosszabb átfutási idejű fejlesztésekre nincs mód. Az exporthitelek szigorú feltétele, hogy három év alatt megtérüljenek. Az ágazati beruházási hitelek igénybevételének feltételeit a bank az exporthitelek feltételeihez hasonlóan szigorította. Csak a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását, illetve a gazdaságosabb termékszerkezetet szolgáló hiteleket lehet jóváhagyni. A bank a gyárakban, üzemekben folyamatosan figyelemmel kíséri a hitel felhasználását és megtérülési fokát. A Nemzeti Bank szakemberei azzal számolnak, hogy az idén a tőkés export, a múlt évinél gyorsabban emelkedik, s az import mérséklődik. A szocialista országok forgalmában az import növekedési üteme az idén is meghaladja az exportét. Továbbra is felvesz a bank a nemzetközi pénzpiacon középlejáratú finánchiteleket kötvénykibocsátás révén, illetve konzorciális hitelek formájában. Jelenleg aláírás előtt áll egy 309 millió dolláros kölcsönszerződés. Hitelt csak exportképes árut termelő, gazdaságos beruházások finanszírozására használnak fel. Tavaly 17 millió külföldi látogatott hazánkba. Közülük kereken 12 millió a KGST-országokból, több mint 3 millió Jugoszláviából és csaknem kétmillió tőkés országokból érkezett. A külföldre utazó magyarok száma az előző évhez képest 16 százalékkal nőtt, meghaladta az ötmilliót. A devizabevétel több mit kétharmadát a kiutazó magyar állampolgárok valutaellátására költötték. (nyárádi) Tavasszal megkezdődnek az üzemi próbák a Rábai Cukorgyárban. Az első termelési ciklusban — az idén — mintegy 300 ezer tonna cukorrépát dolgoznak fel az új — lengyel szakemberek tervei alapján, s segítségükkel megépített — cukorgyárban. A májusra tervezett műszaki próbákig a már elkészült berendezéseket folyamatosan felszerelik, ellenőrzik. Első képünkön: ülepítők, a másodikon főzőkészülékek láthatók. (MTI Fotó : líu/.-sonyi fe.v.) SOK MEG AZ ÁTFEDÉS Új utcajegyzék készül Petőfi, Kossuth, Ady majdnem mi iién kerül elben A fővárosban elkészítik a közterületek új utcajegyzékét, szabályozzák az utcák elnevezésének és a házak számozásának a módját. E munkához ad hasznos segítséget Hajdú Mihály, a nyelvtudományok kandidátusa. TUDÓSOK, SZÍNÉSZEK Vizsgálódásai időpontjában Budapesten 6816 nevet kapott közterület volt. Ez nem azt jelenti, hogy ugyanannyi elnevezés olvasható le a táblákról, hiszen még mindig sok az átfedés: József Attila, Petőfi, Kossuth, Ady, Ságvári, Bajcsy-Zsilinszky nevével több kerületben is találkozhatunk. A tarka palettán az egykori nevezetes személyiségek fordulnak elő legnagyobb számmal: 1759 utca kapott tőlük nevet. Nemzeti történelmünk nagyjainak csaknem ezer közterület jutott. A személyek számát tekintve a munkásmozgalmiak járnak az élen, akiket a reformkori politikusok és a szabadságharc részvevői követnek. Érdekes, s egyben érthetetlen is, hogy az aradi vértanúk közül egyedül csak Lahner György nem kapott utcát. A Martinovics-féle összeesküvés tagjai sem sokkal jobban jártak: mindössze három személy nevét viseli tíz utca, ezek közül is nyolc Martinovicsét. Az 1918-as forradalom vezetőivel is szűkmarkúan bántak: ők is ugyanennyit kaptak. A tudós névadóknak 10 százalék alatti a részesedésük. A művészeti élet képviselői közül kevés a szobrász, színész, operaénekes viszont annál több. Sok névadó hovatartozását és kilétét nem sikerült megállapítani. Azt azonban igen, hogy 101 utcánk nem magyar személyektől kapta nevét. Nagyon gyakori eset, hogy helységnév válik utcanévvé: a fővárosban 1153 utca viseli egy-egy város vagy község nevét. Az emberi testről is gyakran neveznek el utcákat: Borda, Csont, Garat, Derék, Könyök, Ököl, Szív. Nagyon sok utcánk férfi keresztnévre „hallgat". A társadalmi helyzetre, osztályra, címekre, rangokra, méltóságokra is találunk elnevezéseket : Csoport, Osztály, Rend, Munkás, Dolgozó, Jobbágy, Zsellér, Nádor, Országbíró, Palatínus. A katonaságot szintén feltűnően sok utca idézi: Bajtárs, Vitéz, Hős, Hadak, Ostrom, Csata, Roham, Sánc, Laktanya, Brigád, Üteg, Osztag. Néphadsereg: Baka, Aknász, Káplár, Őrvezető. Számos utca őrzi a régi kismesterségek emlékét: Drótos, Csapó, Borotvás, Kerékgyártó, Köteles. Az ősi foglalkozások- ra több mint harminc utca emlékeztet, köztük a Gyöngyhalász. köznevek közül az átlagosan tájékozott ember alig ismer néhányat, pedig jelenleg harminckettőről tudunk: alsó rakpart, árok, átjáró, autóút, dűlősor, erdősor, határút, kert, körönd, sugárút, udvar, út. Oláh Béla ! LELKI TANTUSZ ! /"'aki apját Budáról, a Bajvívó utcából ismertem. Két-három hetenként a kapu előtt várt. Fiatalabb volt, mint most a fia. Csak 1 annyit mondott: 2 — Van egy sztorim ... I Vadonatúj ... Még nem me- Eséltem senkinek... Megve- Észi? I Megvettem. E Forintért, cigarettáért, E meccsjegyért. Mikor menyt nyiért. A történet minősége I és pillanatnyi anyagi helyzetem szerint változott az ár. I Gabit most januárban E mutatta be az édesapja. A I Körúton, míg a lámpa változott, láttuk egymást. Ők S siettek. Én is. Régi, közös E „üzleti" ügyeinkre emlékeztető cinkossággal búcsúztam: — Lábon „lövöm” a jó sztorit... Kápéért, staubért, zsugáért az enyém. Tegnapelőtt telefonált Galli. Tegnap az egyetemhez közeli presszóban vártam rá. Negyedórát késett, mint rendelt tonikkal. — Pszichológus leszek — mondta önmagáról. — Másodéves vagyok. S nehogy félreértsen: nem kínálok sztorit „lábon”, sőt, én remélek esetet, eseteket. Lehetőleg igazat... A lényeg ,a történet hőse, szenvedő alanya, mindegy, az apám legyen. Tudom, gyerekkori ismerőse-ismerője. S azt is: már legalább húsz esztendeje tíz mondatnál többet alig beszéltek egymással. E héten is véletlenül találkoztak. Tehát nyugodtan kérhetem, amit kértem, kérek. I huszonéves magabiztos- Sággal, fiatalsága fölényével folytatta: — Magyarázatként csupán annyit: én nem háborgok az aggokra, nem hőbörgök az öregekkel. Előre megfontolt szándékkal, tudatosan jófiú vagyok. A rendes gyerek. Végighallgatok a múltról mindent és mindenkit. Otthon, egyetemen, hivatalban, boltban. Tapasztaltam, tapasztalom: az emberek — a felnőttek! — magukról a jóra, másokról a rosszra örömmel, szívesen emlékeznek. S én egy-egy kérdéssel még fokozom a vének mesélő kedvét ... Módszerem férfiaknál, nőknél: tudom,,megtudom, kinek mi a steckenfeldje. A vesszőparipája. A szeszélye. A hóbortja. A rigolyája. Fradistát Sárosi Gyurkáról kérdezem. Sakkrajongót Maróczy Gézáról. Mozibolondot Hedy Lamarról. Haspókot grenadírmarsról. Vizesnyolcas kereskedősegédet Fenyves fehér februárjáról. Frontharcost a doni áttörésről. Egykori kegyelmest Horthyék gardenpartyjáról... A példákat folytathatnám, de minek. Érti? S hát e rafinéria mindmáig magán- és közéletemben egyaránt kamatozott. Alkalmanként kifizetődőnek bizonyult. Materiálisan. Hatásszünetet tartott Ronson öngyújtót húzott elő a zsebéből. Az asztalra tette. A szó továbbra is az övé maradt. — Minderről csupán azért szövegeltem, mert emberismeretem sugallja: a maga kasztbeli — elenyésző kisebbség — várja a kendőzetlen, kíméletlen, kegyetlen őszinteséget. Remélem, nem csalódom ... Cigarettára gyújtott. Kentet szív. — S most a papától akarok ... no, nem kérni, dehogy ... Elfogadni. Akciómhoz, a bensőséges beszélgetéshez, esetleges monológjához hajnalig kellene valami... Valami, amiről szívesen szól, amire büszke, amit szeretett. Mindegy... Bármi, ami indítaná a dumát ... Lelki tantusz... Ronsonnal játszott. S ** közben komolyan-komoran — lehet, hogy őszintén? — mondta. — A faterról keveset, semmit sem tudok... A fatert ismerem a legkevésbé. T .Cz1 n Miknk ERDŐSOR. KÖRÖND ! Az ipari tevékenységet 183 utca jelképezi: Acélmű, Martin, Kohó, Kokilla. A E kereskedelemnek viszont csak tizenegy utcája van: Piac, Vásár, Lóvásár, Kai- Hmár. A közlekedést is utcák S serege idézi: Bérkocsis, Fu- Avaros, Szekeres, Lovas, Hinr tó, Lőcs. Az állatok is bőven megtalálhatók az utcanevek között, még a rovarok is 27 | utcát kaptak. Az utcaneveink utótag- | jában előforduló földrajzi \ =«UIM(llllllllll«*lll(lillllllMII< 1НП<11Ш111ШШ111ШШ1ШМНМ111111П1П1Ш111ПММ11Ш1111М111НН11МШ|:Н ittilMIIIMItlIHIIIIIII I IttltMIIIMKIfMilllllll