Esti Hírlap, 1979. július (24. évfolyam, 153-178. szám)
1979-07-28 / 176. szám
• A televízió 2-es csatornáján tegnap este a világhírű Doldinger Passport együttes mutatkozott be, s hamar tanúbizonyságot tett: a Passport kitűnő együttes. A meghatározó egyéniség, Doldinger jeles zenész, aki a legmodernebb irányzat elkötelezettje, a dzsessz-rocknak nagyon sok híve van Magyarországon is. A Passport lemezei milliós példányszámban fogynak a világ minden pontján. Nem véletlen, mert kitűnő a zene, az együttes tagjai elsőrangú zenészek. Az improvizációkkal színesített koncerten is kitűnt, valamenynyien mesterei hangszereiknek, de ami a leglényegesebb: korunk-napjaink zenéjét játsszák. Sajnos Magyarországon ritkán üdvözölhetünk ilyen rangos együttest. Ami most külön öröm: a Doldinger Passport tagjai „koncertemberek”, előadásaik magas színvonalúak, megfelelő az atmoszféra, élményt jelentenek, nemcsak lemezen kitűnőek. Ezúttal is egymást segítve zenéltek, igyekeztek minél erőteljesebb improvizációkkal megadni a markáns hangulatot. Újabban örömmel vehetjük tudomásul, hogy mind sűrűbben látunk világhírű együtteseket a Dzsesszpódium műsoraiban, valamint egyre gyakrabban tűnnek fel élvonalbeli külföldi popegyüttesek is a tévé képernyőjén. Korai-koncert Ma este a Budai Ifjúsági Parkban a Korai együttesben új dobos mutatkozik be, Dorozsmai Péter személyében, aki a dzsessztanszék másodéves hallgatója. „Péter hamar beilleszkedett az együttesbe stílusa jól illik zenénkhez” — mondta Balázs Ferenc, a Korai vezetője. Az esti koncerten több új számot is játszanak, az együttes rendkívül fiatal, hiszen az elmúlt évben, május 1- én alakultak, azóta mintegy kétszáz koncertet adtak. A Budai Ifjúsági Parkban az East együttessel lépnek fel közösen. Bachorgonaművek A Johann Sebastian Bach orgonaműveit bemutató sorozat következő előadását július 30-án, hétfőn este fél 7 órai kezdettel rendezi . TIT művészeti szakosztálya a Bécsi kapu téri evangélikus templomban. A három korálelőjátékot Peskó György orgonaművész adja elő. Bevezetőt mond és az előadást vezeti: Hollerung Gábor. A Vörös Csillag, a Tátra, az Alkotmány és a Táncsics filmszínházban délután, a Puskin moziban délelőtt. TRANSZSZIBÉRIAI EXPRESSZ FŐTITKÁR NEGYEDSZER Habfürdő és Fehérfófia Beszélgetés Matolcsy Györggyel A franciaországi Annecy-ben tartotta idei közgyűlését az ASIFA ( Association Internationale Film d' Animation, Nemzetközi Animációsfilm Szövetség), amelyen immár negyedízben választották főtitkárrá Matolcsy Györgyöt, a Pannónia Animációs és Rajzfilm Stúdió vezetőjét. Mozgó festészet — A szövetség 1960-ban alakult, amikor az animációsfilm-művészet új korszakába lépett — mondja a főtitkár. — Ezekben az években kezdtek a közönség előtt is népszerűvé válni azok a rendezők, akik egy csaknem két évtizedes fejlődés után végképpen elszakadtak attól a fajta rajzfilmművészettől, amelyet Walt Disney neve fémjelez. Ezek a művészek — közöttük az amerikai John Hubley, Norman McLaren, a francia Paul Grimault, a szovjet Ivan Ivanov-Vano, a magyar származású angol John Halas, a román Ion Popescu-Gopo és a magyar Macskássy Gyula — nemcsak modern tartalmat akartak közölni az animációs filmmel, hanem a képi kifejezés új útjait, módjait is keresték. A hagyományos rajzfilm mellett ekkor jelennek meg a filmvásznon a mozgó festészet, az animált plasztilia, a kombinált filmek — amelyekben élő szereplők is játszanak — és más megoldások. A szövetség azt tűzte ki céljául, hogy propagálja a reneszánszát élő animációsfilm-művészet eszméit, megteremtse a nemzetközi együttműködés feltételeit, s szervezze az animációs film fórumait. A szövetségben kilenc bizottság dolgozik, közte kutatási és fejlesztési, publikációs, információs és bulletin, kooprodukciós, nemzetközi, filmcsere- és archívum-, valamint más bizottságok. Természetesen, minden bizottságnak igen széles körű munkája van. Például a kutatási és fejlesztési bizottság azokkal az új módszerekkel foglalkozik főképpen, amelyek az elektronikus forradalom következtében kapnak egyre nagyobb szerepet az animációban, így a komputer, a lézer, a hologram és a videotechnika használatával. A bulletinbizottság szerkeszti a szövetség Animafilm című kiadványát, amely angol, orosz és francia nyelven, valamint a kiadó ország — jelenleg Lengyelország — nyelvén jelenik meg. A szövetség egyebek között patronálja, illetve rendezi az animációsfilm-fesztiválokat, Annecy-ben, Zágrábban, Ottawában és — az idén októberben először Várnában. — A stúdió munkája? — Nyugodt lélekkel mondhatom: óriási munkában vagyunk. Jelenleg három egész esti betöltő animációs filmet forgatunk. Tudomásom szerint az egész világon mindössze egy japán animációs filmstúdióban forgatnak egyszerre három ilyen filmet. Kovásznái György mai témájú musicalt készít Másik János zenéjével, Habfürdő címmel; Jankovics Marcell, az ismert magyar népmese, a Fehérlófia animációs változatát készíti, Gémes József pedig a Toldi-triológia alapján készít filmet a mozgó festészet módszerével, ennek Daliás idők lesz a címe. Ezt a három egész estés filmet azonban úgy készítjük, hogy közben az egyéb műfajokat sem hanyagoljuk el. Ebben az évben is elkészülünk tíz-tizenkét mozi-rövidfilmmel, a televízió különböző szerkesztőségei számára pedig, mintegy ezerperces műsoridőben gyártunk különbisző filmeket. A többi között Szabó Szabolcs, Kovács István, Rófusz Ferenc, Somogyi Győző és Macskássy Kati jelentkezik hamarosan új alkotással. iskola tanulói rajzoltak, s ők is mesélik el a történetet, Dargay Attila a népszerű állatregény, Fekete István Vak című könyve megfilmesítésén dolgozik, Foky Ottó pedig Tersánszky Józsi Jenő Misi Mókusának bábfilmváltozatát készíti el a televízió számára. Mindkét film oly módon készül, hogy egyszerre és több részletben egyaránt sugározható lesz. Folytatódik továbbá a kecskeméti műtermünkben készülő magyar népmesesorozat, Varsányi Ferenc pedig az Irkafirkából ismert technikával készít hatrészes sorozatot. Ugyancsak sorozatot rendez Vajda Béla, mégpedig ismeretterjesztő sorozatot, szociálpszichológiai témákról. — örvendetesen bővülnek stúdiónk nemzetközi kapcsolatai. Ebben az évben például a müncheni Infafilmmel közösen 52, egyperces sportfilmet — egyetlen ötletre épülő rövid animációs filmet — gyártunk és tárgyalásokat folytatunk francia és amerikai vállalkozóikkal egyegy, egész estét betöltő animációs film készítéséből. (morvay) Jelenet Kovásznár György Habfürdő című filmjéből Komputer és hologram — Milyen az ASIFA felépítése? — Mint minden más hasonló szervezetben, ebben is a tagországok nemzeti szövetségeiből áll öszsze a nemzetközi szervezet, és ezen belül egyéni tagság is van. Amikor 1973- ban először választották főtitkárrá, harminc körül járt a tagszövetségek száma, és hatszázan voltak egyéni tagok. Jelenleg negyvenhat tagja van a szövetségnek, az egyéni taglétszám pedig megduplázódott azóta. A szövetség élén az igazgatótanács áll. A főtitkárság székhelye — lévén a főtitkár magyar — Budapest. Misi Mókus bábfilmen Igen érdekesnek ígérkezik Pásztor Ágnes filmje, A hét ikerszarvas sárkány amelyet a kofolód cigány- OBUDAN VIVALDI - CSALÓDÁSSAL Átlapozva az e heti rá- és rövid kórustételekből dióújságot — hányszor találkozunk Antonio Vivaldi nevével? Sokszor. S ha valaki statisztikát készítene, kinek a dallamait veszik át leggyakrabban aláfestő és kísérőzenének a rádióban, tévében, filmen — nos, a velencei mester itt is igen előkelő helyet foglalna el. Szeretjük Vivaldit. Kétszeres tehát az öröm, ha ritkán hallható művét tűzik műsorukra jeles muzsikusaink, álló laza konglomerátum. S miután mindez olasz nyelven hangzott el, a hallgatóságnak fogalma sem lehetett, hogy ki kicsoda, miért, miről és kinek énekel ... Pedig Matastasio librettója érdekes és szövevényes história. Az ókori Olümpiába vezet bennünket, van benne bajtársi hűség, önfeláldozás, elveszett s megtalált gyermek, gyilkossági kísérlet, személycsere, fondorlat — és persze szerelem. A befejezés természetesen heppy end — mindenki boldog és elégedett. Csak a hallgatóság nem annyira, mint lehetne. Ha már úgy alakult, hogy egy háromórás operát a felére húznak, felborítva ezzel meséjét s nem utolsósorban belső arányait, továbbra is operának nevezve e megcsonkított műalkotást, akkor legalább az ülésekre elhelyezett szórólapokkal vagy pár perces narrátorszöveggel segíthették volna a mű jobb — vagy legalábbis minimális — megértését. A laza áriafüzér eleve lehetetlenné tett bármilyen koncepciót. Pedig a remek szólisták tiszteletre méltó erőfeszítéssel igyekeztek életet lehelni a figurákba. De — s most a librettóból idézünk, mert az előadáson csak az énekesek neve derült ki, a szereplőké nem — Argonéról csak azt tudtuk meg, hogy játékos, Ariszteáról, hogy szomorkás, Megaklészről, hogy hősies, Lüszidaszról pedig, hogy ezernyi fúria gyötri. De hogy miért, arra értelemszerűen nem adhatott választ sem Zempléni Mária csalogányhangja, sem a mezzoszerepbe bravúrosan beugró Pitti Katalin galambbúgása, sem Horváth József fényes, érzelemgazdag tenorja vagy Miller Iajos virtuozitása. A zenekart és az — ezúttal erősen foghíjas — Budapesti Madrigálkórust Szekeres Ferenc vezényelte, hősiesen küzdve a széthulló előadás valamiképpeni összefogásáért. Ez történt legutóbb is az óbudai Zichy-kastély hangulatos, bár akusztikailag nem kifogástalan udvarán. (Néhány hangterelő paraván, jobb dobogórendszer sokat segítene!) Az Olimpiádé című operát, illetve annak hangversenyváltozatát hallhattuk. A elnevezésből az ember azt gyanítaná, hogy ugyanaz a mű hangzik el, csak díszlet, jelmez, rendezés nélkül. Bevált gyakorlat ez, az utóbbi években rendre így mutatták be például Purcell operáit. Óbudára azonban sajnálatosan az Olimpadónak csupán a váza jutott el. Az indok: hosszú a 3 felvonás, túl sok a recitativo, az énekes beszéd. Húzni kellett, hát ezeket húzták. S mi maradt? Egy áriákból — igaz, remekbe szabott áriákból — SZABADTÉR—SZABADTUR Fonográfok a Park Színpadon Sokan nyolc-tíz éves gyerekeikkel az oldalukon gyülekeztek a szép nyári estében a Budai Park színpad előtt. Tizenöt évvel ezelőtt jártak huszadik évük körül. Akkor még ők voltak, sokak általi fejcsóválással szemlélve „ezek a fiatalok”. Illésék nevét írták a házfalakra, s a Várban, meg az Egyetemi Színpadon meg a balatoni szabadtéri színpadokon tolongtak a lelküket oly nagy tehetséggel megérintő és kifejező muzsikáért-szövegért. E nemzedéket ma már egészen más gondok foglalkoztatják; némelyik fiúnak hullik már a haja, egyikmásik lány nádszáldereka sem a régi; sokan nemcsak a családalapításon, de már az első váláson is túljutottak ... De a mostanság ritka pesti hírre: Fonográfok koncerteznek, ha fáradtabban is, de összegyűlnek — és nemcsak ők, hanem az időben előre-hátra szóródva az előttük járó, s az utánuk jövő nemzedék derültebb lelkű zenekedvelői is. És ismét nem csalatkoztak. Fonográfok az évek során — noha már ők sem a befogadtatásért hadakoznak — mit sem veszítettek készségeikből: szuverén zenei igényességük az okos és költészetbe hajló szövegekkel, színes előadói erényekkel párosult pompás hangszerelésük és a remek színpadi hangulatteremtés — minden külsőséges színpadi rajcsúrozás nélkül, vagy tán éppen ezért — szívet indító-felemelő estét hozott. Szörényiék az elmúlt években az angolszász városi népzenei stílus, a country magyarországi adaptálásával új hangot ütöttek meg. Nem ok nélkül figyeltek fel rájuk legutóbb Cannes-ban a nyugati üzletemberek, a western, az ő kelet-közép-európai lényükön és hagyományain átszűrődve új, sajátos ízt és humort kapott. Régi számaik egy részét is áthangszerelték erre a hozzájuk mindig is közel állt stílusra. Amikor Szörényi Levente előveszi a hegedűjét, s a countryba valami szikrányi cigányosságot is lopva rázendít egy rögtönzésre, amikor Tolcsvay László szájharmonikája — a prérik és a puszta szelét egyszerre éreztetve — belesír nevet a zenébe, amikor Móricz Mihály a gitárjába kap, amikor Németh Oszkár belevág egy monstre dobszólóba, amikor Szörényi Szabolcs a létra tetejéről pincehangján beledörmög a pompás vokálba, Bródy János pedig steel-gitárja mögül néhány ironikus szóval bevezeti és megalapozza a hangulatot — az intellektuálisat a népivel oly ran- Veszi természetességgel ötvöző játékuk szenzációsan jós élménnyel ajándékoz meg. S mindez a Feneketlen-tó partjának fényben úszó fűzlombjai alól szállt felénk ... Igazán remek este volt. (f. f ) S ha kétszeres az öröm, hogy ritkán hallható Vivaldi-mű kerül közönség elé, kétszeres a csalódás, hogy így. Vivaldi muzsikája nem nagyon alkalmas a papzaikjátékra. De ha — különféle meggondolások alapján — mégis széttördeljük, akkor gondoljunk azokra, akik össze is szeretnék rakni. C. Szalai Ágnes □ SZENTGYÖRGYI JÓZSEF festőművész munkáiból nyílt kiállítás az Egyesült Izzó fonyódi üdülőjében ma. A tárlat, amelyet az Egyesült Izzó pártbizottsága a Szabadfoglalkozású Képzőművészek Pártszervezete és a Műcsarnok közösen rendez, augusztus 10- ig tekinthető meg. Külföldi fesztiválokon Három fesztiválon vesznek részt magyar filmek augusztus első felében. A svájci Locarnóban Kovács András Ménesgazda című alkotását mutatják be a versenyben, szekcióvetítéseken pedig Ember Judit Fagyöngyök és Gábor Pál Angi Vera című műveit vetítik. A dániai Odense mesefilmfesztiválnak ad otthont, melyen Dargay Attila Ludas Matyiját és három rövid rajzfilmet tűznek műsorra a magyar filmek közül. Panamában nemzetközi filmfórumot tartanak, amelyen Gyarmathy Lívia Álljon meg a menet és Szomjas György Talpuk alatt fütyül a szél című produkciói szerepelnek. (MTI)