Esti Hírlap, 1983. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1983-02-12 / 37. szám

FEDETTPÁLYÁS EB BUDAPESTEN, MOST ELŐSZÖR: VILÁGBAJNOKSÁG Hol tart ma az atlétika? Beszélgetés a szövetség elnökével A közeljövőben Budapes­ten lesz a fedettpályás Eu­­rópa-bajnokság, s az idén rendezik a sportág történe­tének első világbajnoksá­gát. Mindez az atlétika felé fordítja az érdeklődést. Az atlétikai szövetség elnökét, Békesi Lászlót kértük: be­széljen róla, mi határozza meg a magyar atlétika helyzetét, s milyen össze­függésben kell vizsgálnunk ezt.­­ Véleményem szerint három kérdés köré csopor­tosítható az atlétikai össz­­helyzetkép vizsgálata: mi­lyen a sportág elterjedtsé­ge és népszerűsége, milyen az élvonal helyzete nem­zetközi mércével mérve, milyen a sportág utánpótlá­sa. Menjünk sorjában! Mi­lyen a sportág elterjedtsé­ge és népszerűsége? — Az atlétika elterjedt­sége és népszerűsége világ- és európai viszonylatban és nálunk is — közepes, de az európai szocialista orszá­gok között messze Magyar­­országé a legrosszabb pozí­ció. Ez akkor is így igaz, ha az elmúlt három évben nőtt a szakosztályokban foglalkoztatott atléták szá­ma, gyarapodott az amatőr­tömegek száma is, elsősor­ban a tömeges futómozgal­mak révén, de ezeknek a tömeges futómozgalmaknak az elterjedtsége is közepes­nek minősíthető. Itt is fá­ziskésés tapasztalható. Az atlétika elterjedtségével, népszerűségével nem lehe­tünk elégedettek, funkciója is több annál, mint egy meghatározó olimpiai sportág utánpótlásának biztosítása. A­Z egészséges, kulturáltabb életmód, az if­júság egészséges nevelésé­ben betöltött szerepe miatt nagyobb teret kell kapnia, hódítania kell az atlétiká­nak!­­ Az élvonal ügye? — Európában, a kétfős válogatottakat tekintve Ma­gyarország a 8—10. helyen áll, az egyfős válogatotta­kat tekintve mindkét válo­gatottunk a nyolcadik az 1982-es eredmények alap­ján. Ha az 1982-es világ­­ranglistán elfoglalt helyün­ket tekintjük, a visszaesés nem állt meg. Ugyanakkor egyetlen évben sem muta­tott fel huszonhét magyar rekordot a sportág, mégis, ilyen kevés atlétánk nem harcolt ki helyet a világ­­ranglista tíz helyezettje kö­zött, mint éppen tavaly. Ez a következőket bizonyítja: van egy hazai elmozdulás, a fejlődés üteme azonban kisebb, mint a világ fejlő­désének üteme. Saját fejlő­désünk ellenére, nem csök­kent, hanem nőtt a különb­ség a magyar és a világ at­létikai élvonala között.­­ Az atlétikai utánpót­lás helyzete? — Röviden: katasztrofá­lis. Majdnem kilátástalan­nak tűnik mennyiségileg és minőségileg egyaránt. Az iskolai testnevelés nem ké­pes alátámasztani a sport­ág mennyiségi és minőségi igényeit, s általában sem alkalmas arra, hogy egy in­tenzívebb sportkultúrát ter­jesszen el, a kontraszelek­ció rendkívül erőteljes, el­sősorban a szórakoztató sportágak felé terelődik, tehát az alkatilag és moz­gáskészségben legtehetsé­gesebb gyerekek nem az atlétikában indulnak el, ily módon korosztályok es­nek ki, rendkívül szűk az ifjúsági és serdülő élme­zőny. Ismerve a lemor­zsolódásnak a mi viszo­nyaink között különösen magas átlagát, nem sok jó­val kecsegtet az 1985-öt követő időszak sem. « A festett kép sötét. Nem világít remény? -- Akciók indultak és in­dulnak, részben a szövetség kezdeményezésére, részben egyetemesen, de az erők sokkal jobb koncentrálásá­ra van szükség, hogy ered­mények is szülessenek. Jel­szavakkal ma már ezt az ügyet nem lehet rendbe tenni! Ott, ahol az egye­sületek megértették, hogy nagyobb terület felölelésé­re van szükség, ott van ered­mény, ez néhány megyére s egy-két budapesti szak­osztályra jellemző, de nem általános, ezért nem va­gyunk bizakodóak, össze­foglalóan az egész helyzet­képről: van egy bizonyos lassú mennyiségi fejlődés, ez azonban elmarad a cél­jainktól, szándékainktól és lehetőségeinktől is. Bő két éve dolgozik együtt az új összetételű at­létikai vezérkar, mi az, amivel elégedett? — A teljesítmények mé­rése sokkal objektívebbé vált a szakosztályoknál és egyéneknél, sokkal köze­lebb állunk a nemzetközi követelményekhez, mint eddig bármikor, növeltük a követelményeket, de nem tudtuk elérni, hogy ezeket a követelményeket széles körben átvegyék a szakosz­tályok. Néhány szakmai műhely kivételével, átlagos, alacsony követelményű munka folyik. 1981-ben si­került élversenyzőink for­maidőzítése, 1982-ben nem. Kiderül az idei Európa Ku­pán és világbajnokságon, hogy ennek a szakmai kon­zekvenciáit mennyire sike­rült levonni. Munkamorál és munkaintenzitás, áldo­zatkészség tekintetében sem lehetünk elégedettek, de azt is be kell látnunk, hogy ez nem kizárólag at­létikai kérdés, hiszen mi nem képezhetünk a ma­gyar társadalomban és a magyar sportmozgalomban szigetet. Feladatainkat vi­szont világosan látjuk, ezért készült a sportágban történetében először egy középtávú komplex fejlesz­tési program, végrehajtá­sához azonban kizárólago­san a Magyar Atlétikai Szö­vetség nem elégséges. — Az amatőr sporttal többet kell foglalkoznunk, megszüntetve kampányjel­legét, a nyitottpálya-akciók­­ passzívak, ez alatt azt értem, hogy nem elegendő a pályákat kinyitni, hanem azokon vonzó programot kell szervezni, irányítani, ebben az atlétika nem jár az élen. Ma még ez annak függvénye, hogy van-e egy­két lelkes ember, és ilye­nek is vannak szép szám­mal! VSt Mi a véleménye arról a kettősségről, amely a fe­dett pályák elszaporodásá­val bekövetkezett? — A fedett pálya remek alkalom arra, hogy a sport­ágat népszerűsítse, a néző testközelben látja az atlé­tákat, s ez óriási élmény. Szakmailag az a feladata, hogy­ a hosszú téli felkészü­lés egyhangúságát megtör­je, de a fedett pálya nem lehet fő cél, még akkor sem, ha nagyszerű atmoszférá­id, s majdnem laboratóriu­mi körülmények között, ideális versenyzési lehető­séget teremt. Mint minden évben, most, a budapesti fedettpályás EB-n is válto­zó összetételű és erőssé­­gűek lesznek a mezőnyök, s ha néhányan Eb-ra, VB- re készülve, kihagyják az EB-t, mégis látványos ver­senyeket és sok nagy atlé­tát láthat majd a Budapest Sportcsarnok közönsége. L. Réti Anna Folytatódik a kardfesztivál Huszonkettedik alkalom­mal kerül sor a Hungária Kupa kardversenyre, amely ma kezdődött és holnap fe­jeződik be. A verseny nagyságára és erősségére jellemző, hogy a világrang­lista harminckét verseny­zőjéből huszonkilenc vesz részt a viadalon, de össze­sen 118 külföldi kardozó áll rajthoz, a 98 magyar in­duló mellett. Ma a legjobb 48-ig jutnak el a verseny­zők, holnap a régi Sport­­csarnokban 17 órakor ren­dezik a döntőt. A Hungá­ria Kupa tavalyi győztese a szovjet Aljohin, aki nagy küzdelem után éppen Ge­­dővári Imrét verte meg. A magyar kardozók már­ciusban Hannoverben, majd New Yorkban lépnek pástra Világ Kupa viada­lon.­­ • Tegnap a régi Sportcsar­nokban zajlott le a kard­vívó Bajnokcsapatok Euró­pa Kupájának küzdelme, melynek meglepetése ma­gyar szempontból a Vasas korai búcsúja volt. A győ­zelmet a CSZKA Moszkva szerezte meg, miután 9:3-ra legyőzte a Honvéd csapa­tát, mely így második lett. Emlékülés A magyar tornasport Nagy Öregére, Nagy Je­nőnére — akit csak Vali néninek ismertek — emlékezik a sportág mai emlékülésén. A kiváló pedagógus és sportveze­tő emlékét volt tanítvá­nyai és barátai nevében, Sárkány István, a szö­vetség nyugdíjas főtit­kára idézi fel „Egy éle­ten át a tornával” cí­mű előadásában. Elő­adást tart Bartha Lász­lóné mesteredző és dr. Abád József­né mes­teredző, Újvári Sándor, Reviczkyné Köteles Er­zsébet, Koszper László­né, Lemhényiné Tass Olga, Hesz Lajosné és dr. Szakáts Ödön felkért hozzászóló. EGY ÉVVEL A JÁTÉKOK ELŐTT Szarajevó olimpiai város Szarajevóban már meg­kezdődött a visszaszámlá­lás. Igaz, még egy év van a XIV. téli olimpiai játé­kok kezdetéig, de a 450 ezer lakosú városban és a közeli hegyekben már ré­gen folynak az előkészüle­tek. A szervezők ezen a té­len egymás után tartották a főpróbákat (két- és négy­üléses bobverseny, sífutó­­viadalok, les­ikló-, biatilon- és szánkó versenyek, gyors­korcsolya- és jégkorong­találkozók), és bíznak ben­ne, hogy minden a legna­gyobb rendben lesz. Az elszállásolásról: Ik­id­­za fürdő határaiban és a fölötte emelkedő Igman­­hegy oldalán az idén befe­jeződnek egy új lakótelep munkálatai, és két olim­piai falu építkezései. Itt helyezik el a mintegy 11 ezer sportolót és újságírót, elkészült vagy befejezés előtt áll Szarajevóban az Ilidzán és a téli sportköz­pontokban háromezer szál­lodai fekvőhely (2300 va­donatúj, 200 pedig felújí­tott épületekben), több ezer ágyat tartalékoltak a fizetővendég-szolgálatban, a diákszállásokon. Várha­tóan ez sem lesz elé­g. Igaz, az igényesebbek válogat­hatnak mintegy kétezer szálláshely között a város fölötti hegyekben épült hétvégi házakban, a kis­pénzűek számára négy öve­zetben tartalékolnak to­vábbi húszezer szálláshe­lyet. A húsz kilométeres körzetben levő A-övezetben szállodákban, motelekben, diákotthonokban több mint tízezer embert tudnak el­helyezni. Számításba vették még a tengerparti Neomot, va­lamint Dubrovniikot, mind­két helységből légitaxival, illetve charter-gépekkel szállíthatják a látogatókat az egyes versenyekre. Szarajevónak másfél év­tizede saját repülőtere van, ezt most nagy­­ ütemben bővítik. A város megköze­líthető vasúton, val­am­int a Zenica—Szarajevó autópá­lyán. Felújítják a villa­mos- és autóbusz-közleke­dést, és még az idén beve­zetik néhány vonalon a trolit. Alaposan készülődik a vendéglátóipar. Már kidol­gozták az étlapokat, ital­kártyákat, nyomtatják az étrendeket. Még az ál­ló­­fogladásra is készek a fel­szolgálási tervek. Külön bizottság mérte fel a város és a környék valamennyi étel- és italfelszolgáló bolt­jait. Mindezekről kiadvá­nyok tájékoztatják majd több világnyelven az ide érkezőket. Az egész ország­ból toborozzák a legjobb szakácsokat, pincéreket, szerződtetik a zenekarokat. Új pincéreket is kiképez­nek, és minden vendéglátó­ipari köteles megtanulni két világnyelvet az esti tanfolyamokon. Kovács József K­aratetanulók Nagy az érdeklődés a ka­rate iránt, különösen a gyerekek szeretnék megta­nulni e sportág fogásait. Ennek az igénynek a kielé­gítésére, a Hunyadi János karateszakosztálya több csoportot szervezett. A 6— 14 éves gyerekek hetente kétszer tanulják a karate alapvető szabályait, Rajk Ágnes egydanos mesternő irányításával­. Képeink a lelkesen tanuló „karate­nebulókat” mutatja be. MA 22 SZÁMBAN Magyar—NDK párviadal Egy évvel ezelőtt avatták fel az atléták Magyaror­szág—NDK válogatott viadallal az új sportintézményt, a Budapest Sportcsarnokot. Az évfordulót is Magyaror­szág—NDK viadallal ünnepük. 15.30-kor kezdődik a ver­seny, mely huszonkét számból áll, s jó alkalom, hogy a márciusi fedettpályás EB-re formába lendüljenek a ver­senyzők. SZÓFIAI JÉGPALOTA. A bolgár fővárosban megnyitot­ták azt az új jégpalotát, amely­ben a február 18-án megnyíló X. Téli Universiade ünnepélyes megnyitójára majd sor kerül. A létesítmény rekordi­dő, 14 hó­nap alatt épült fel, a benne ki­alakítható jégfelület nagysága 60x30 méter. A csarnokban 14, különféle sportág rendezvé­nyeinek lebonyolítására van lehetőség. HIDEGZUHANY: Ankarában megkezdődött a női röplabda BEK négyes döntője. Az első fordulóban a Bp. Vasas Izzó együttese váratlanul súlyos, 3:0 (11, 11, 4) arányú vereséget szenvedett a nyugatnémet SV Lohhof együttesétől. A másik találkozón a kétszeres védő, szovjet Uralocska Szverdlovszk 3:0 arányban biztosan verte a csehszlovák Slavia Bratislava.

Next