Esti Hírlap, 1986. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1986-05-03 / 101. szám

MÁJUS ELSEJÉT KÖSZÖNTÖTTÉK A FŐVÁROSBAN Gazdag ünnepi program Május elsején a főváros szinte minden nagyobb parkjában és a művelődé­si házakban több helyszí­nen pergő, estig tartó szó­rakoztató program várta a budapestieket. Az érdek­lődők gyermekeknek és fel­nőtteknek szóló, humoros, zenés műsorok, sport- és ügyességi versenyek,­­játé­kos vetélkedők között vá­logathattak. Sok vendége volt a cél­­lövöldéseknek, körhintá­­soknak, s vevőre találtak a vásározó kereskedők árán is. A felvonulók tízezreit a seregszemle befejeztével az idén is várta a hagyomá­nyos városligeti majális gazdag rendezvénysorozata. A hatalmas gyepszőnyegen öt színpadon peregtek a zenés-táncos előadások, koncertek, meseműsorok, sportvetélkedők, különböző gyermekfoglalkozások, illet­ve a nép- és iparművészet mestereinek bemutatói. A majálisozók ezrei színpad­tól színpadig vándorolva élvezték a gazdag prog­ramkínálatot. Az idén is nagy sikere volt a Magyar Honvédelmi Szövetség re­pülőgép- és sárkányrepü­lő-bemutatójának, és számos érdeklődőt vonzottak az áruházak divatbemutatói is. Sokan keresték fel a Pe­tőfi csarnok szabadtéri színpadán a Népszabadság délutáni politikai fórumát, amelyen Berecz János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, Kósáné Ko­vács Magda, a SZOT tit­kára, Hetényi István pénz­ügyminiszter, Buda István államtitkár, az Országos Testnevelési és Sporthiva­tal elnöke, Ladvánszky Ká­roly belügyminiszter-he­lyettes, Stadinger István, a Fővárosi Tanács elnökhe­lyettese, Borbély Gábor, a Népszabadság főszerkesz­tője és Eötvös Pál, a Nép­­szabadság főszerkesztő-he­lyettese válaszolt időszerű bel- és külpolitikai kérdé­sekre. A fórumhoz levélben és telefonon is több száz kérdés érkezett. Egyebek mellett terítékre kerültek a nyugdíj- és az adórend­szerrel, a lakásépítés gond­jaival, a bűnözéssel kap­csolatos kérdések, s külö­nösen sokan érdeklődtek a mexikói világbajnokságra készülő magyar labdarúgó­válogatott felkészüléséről, esélyeiről. Egész napos programmal készült az ünnepre a VIII. kerületi Asztalos János Ifjúsági Park. A központi színpad dél­előtti műsorai főként a fia­talabb korosztályok szóra­koztatásáról gondoskodtak: gyermekkórusok léptek fel, mesejátékokat, s bohóctré­fákat adtak elő. A kicsi­nyek kézműves foglalko­zásokon ismerkedhettek meg a sárkánykészítés, a gyékényszövés és a papír­hajtogatás fortélyaival. Délután folklórműsor, di­vatbemutató és koncert várta az idősebb korosz­tályokat. Sok ezren keres­ték fel a hűvösvölgyi Nagy­rét rendezvényeit is. A fővárosi majális pén­teken folytatódott. (MTI) Reggeltől délig a téren Ha már a felvonulók zöme eléri a Hősök terét, akkor látszik igazán, milyen sok ember összehangolt munkájá­ra van szükség május elseje zökkenőmentes lebonyo­lításához. A munkásőrök, rendezők, rendőrök, a külföldi vendégek tolmácsai, a mentők és a tűzoltóság ügyele­tesei vagy éppen az étel- és italárusok akkor végzik jól a munkájukat, ha a háttérben maradnak. Számukra az ünnep munka is.­ ­ A Tanácsköztár­sasá­gi emlékmű mögött, a Liget­ben idősebb munkásőr vigyázza a kor­dont, igazítja el a tribün­­ra igyekvőket. Mindenki­hez türelmes. — Újpesti vagyok, a Ma­­hartnál dolgozom — mondja Kácser Imre —, huszonnyolc éve lettem munkásőr. Jóformán azóta vagyok szolgálatban május elsejében, katonai dísz­szemlén pedig már nyolc alkalommal vigyáztam a rendre. Vállalatommal még egyszer sem sikerült föl­vonulni, de mindig meg szoktam keresni a kollé­gáimat. Bár itt, a Ligetben kevesebb az ember, de in­kább szeretem a teret, ahol én is jobban részese vagyok a menetnek. Ilyen­kor reggel hatkor kezdő­dik a szolgálat — fél öt­kor már elindultam ott­honról — és csak késő dél­után érek haza, de enélkül már el sem tudnám kép­zelni május elsejét. Ha né­hány év múlva nyugdíjba megyek, nagyon fog ez hiányozni, de akkor leg­alább lesz alkalmam fel­vonulni ... !" ! Az egyik tribü- I 2 I nőn nagypapa fia f I­gyeli a felvonu­lást. Két unoká­ja figyelmét egyelőre a velük barátkozó szovjet ezredes kitüntetései kötik le, de amikor feltűnik előttük a Fővárosi Vízmű­vek szökőkutas csodaautó­­ja, ők is a tér felé fordul­nak. — Esztergályos voltam, amíg nyugdíjba nem men­tem — meséli Szabó Já­nos —, május elsején min­dig fölvonultunk. 1945-ben még az Andrássy úton mentünk végig, akkor lát­tam a legszebbnek a Vá­rosligetet. Alig néhány he­te választottak műhelybi­zalmivá, és miközben egyedül vittem egy hatal­mas kalapácsos ember­­transzparenst, úgy érez­tem, egy új világban élek. Aztán — hat-hét évvel ké­sőbb volt — másfajta má­jus elsejékre is emlék­szem, több volt a transz­parens, a jelszó, de keve­sebb az őszinte lelkesedés. Most kihoztam az unokái­mat — még mindkettő óvodás — szeretném, ha az a nap nekik is ünnep lenne. 3 r—— A tribünökön ku­baiak, vietnami­ ___- ak, kínaiak, af­rikaiak integet­nek vissza a felvonulók­nak. Két külföldi vendég­gel a tribün mögött be­szélgettünk. Mohammed Kaungwa Tanzániából ér­kezett. A fővárosban, Dar­es Salaamban dolgozik, egy postahivatalban. A zim­babwei Daniel Sathole, a helyi kereskedelmi szak­­szervezet titkára Harare­­ban. — Tanzániában a füg­getlenség kikiáltása óta állami ünnep május else­je, az ünnepség a stadion­ban zajlik. A beszédek után megjutalmazzák a legjobb dolgozókat, utána ünnepelünk, sportesemé­nyek, táncok következnek — mondja a tanzán szak­­szervezeti küldött. — Zimbabwéban szak­mák szerint vonulnak a dolgozók, fegyelmezett rendben. Ami itt, Önök­nél nagyon tetszett, a fel­vonulás családias, feszte­len hangulata. Igazi, itt azonban hiányzik az, ami nálunk hagyomány, a mi­niszterelnök az ünnepsé­gen jelenti be az esedékes fizetésemeléseket — moso­­lyodik el a hararei ven­dég. I '———! Délre lassan ki­­/i­s ürül a Felvonu­­­­l­­ási tér, az Aj­­tósi Dürer sornál készülődnek az utolsó „fel­vonulók”: a Fővárosi Köz­terület-fenntartó Vállalat locsoló és tisztító autói. Kovács József üzemveze­tő rádión konzultál a ren­dezőséggel, majd eligazít­ja a gépkocsivezetőket. Az indulásig még van néhány perc. — Tizenöt éve minden május elsején itt vagyok, a rendcsinálás, a tisztaság hagyományosan a mi üzemegységünk feladata. Tizenöt locsolóautó, 8 ZIL és 14 önfelszedő seprőgép tisztítja meg egy óra alatt a Dózsa György utat és a Ligetet. Utána a kocsik kü­lönböző mellékutcákon ke­resztül mennek haza, így ezek is tiszták lesznek. Az egész művelet több mint kétszáz ember munkáját igényli. Hatalmas mennyi­ségű víz — több, mint százezer liter — kerül a következő percekben a Fel­vonulási térre — mondja Kovács József, és jelt ad a járműveknek az indu­lásra. Korányi G. Tamás GRÓSZ KÁROLY FELSZÓLALÁSA A KISZ BUDAPESTI KÜLDÖTTGYŰLÉSEM _ ,/ . . - -■ fi : t¡\ ft fi .«* ifi- K I: }■ Többet kezdeményező ifjúsági szervezetet (Folytatás az 1. oldalról.) stílusban nyilvánul meg, de abban is, hogy több figye­lem fordítódik a tizenéve­sekre, akik körében vissza­esett a KISZ tekintélye. A KISZ legerősebb bázi­sát azonban továbbra is a munkahelyeken tevé­kenykedő fiatalok alkot­ják. A középiskolások gondjai felszólalásra késztettek töb­beket is. Keszthelyi Györ­gyi, a IV. kerület küldötte arról beszélt, hogy nagyobb önállóságot kell adni a diáktaná­csoknak, döntési lehetőséget a középiskolá­soknak. Ebben a munkában elsődleges segítőtárs a pe­dagógus, akinek nemritkán saját kollégáit is meg kell győzni. Ez az ellentmon­dás is sürgeti, hogy a felső­fokú oktatásban legyen korszerűbb az ideológiai nevelés. — Hogyan váljunk fel­nőtté, ha gyerekként kezel­nek bennünket az iskolá­ban és sokszor a KISZ-ben is? kérdezte Lengyel Zsolt, a VII. kerület küldötte. Véleménye szerint a KISZ tekintélyét növel­né, ha képviselné a diá­kok érdekeit az iskolare­formban. Sok érdekes felvetés hangzott el a dolgozó fia­talokkal kapcsolatban is. — Én a nagyüzemi fiata­lok közé sorolok minden értékteremtő embert, füg­getlenül attól, hogy számí­tógéppel vagy kéziszer­számmal dolgozik — mond­ta Potykiewicz Tamás, XI. kerületi küldött és kifej­tette, hogy egy vállalat gazdasági helyzete megha­tározza az ottani KISZ- szervezet munkáját, ered­ményeit is, és igazi érdek­­védelemről is csak ott be­szélhetünk, ahol a gazdasá­gi eredmények is jók. A délelőtti plenáris ülé­sen kért szót Grósz Károly, a Budap­esti Pártbizottság első titkára is. Az MSZMP Budapesti Bizottsága és a Fővárosi Tanács nevében köszöntöt­te a küldöttgyűlés minden résztvevőjét, majd arról beszélt, hogyan ítéli meg a Budapesti Pártbizottság a fővárosi KISZ tevékenysé­gét. — Végrehajtó bizottsá­gunk több alkalommal mondott véleményt és tett aján­lásaikat a KISZ-mun­n­ka fejlesztésére. Megítélésünk, hogy sok­színű és gazdag politikai munka folyik a fővárosi KISZ-szervezetekben. Tapasztalatból tudjuk, hogy a KISZ tagjainak döntő többsége hozzájárul a gazdasági feladatok tel­jesítéséhez és eredménye­sen vesznek részt a fővá­ros fejlesztésében, építésé­ben, értékeinek gyarapítá­sában. Lelkiismeretesen tanulnak, készülnek az életre. Politikai elkötele­zettségre és a közösség ügyéért érzett felelősségre nevelik kortársaikat, egy­mást, és a mozgalmon kí­vüli fiatalokat is. Kezdemé­­nye­zően képviselik a fia­talok jogos érdekeit, egy­re rokonszenvesebb az a szenvedélyesség, ahogyan fellépnek a hiányosságok megszüntetéséért. Elisme­rést érdemelnek azok az egész országnak élményt adó, nagy politikai de­monstrációk, amelyekben a fővárosi ifjúsági mozga­lom példát mutat. Rend­kívül értékesnek tartjuk azt az eszmei nevelőmun­kát, amelynek eredménye­ként a fővárosi pártmoz­galom egyre gazdagodik tehetséges, politika iránt érzékeny tagokkal. Kö­szönjük ezt a munkát és kérjük a jövőben is — mondta Grósz Károly, majd így folytatta: — Ezzel együtt szeret­nék néhány olyan dolgot említeni, amely megítélé­sünk szerint határozottan rontja a munka színvona­lát. Minket nyugtalanít, hogy a KISZ-munka veszített vonzásából és ennek okát külső körülmények mellett a mozgalmon be­lüli okokban is látjuk. Nagy gondnak tartjuk, hogy kevesebb idő és energia jut a meggyőző, igényes, magyarázó esz­mei-politikai nevelőmun­kára.­­ Fontosnak tartjuk, hogy kapcsolódjanak be a fiatalok jobban a politika alakításába. Tisztában va­gyunk azzal, hogy ennek szervezeti feltételeit a pártmozgalommak kell megteremteni. A budapes­ti pártmozgalom kész a KISZ-ben végbemenő meg­újulási szándék fogadásá­ra, és támogatja azt. A KISZ megújulása azonban csakis a társadalmi kör­nyezet változásával mehet végbe. Az ebből reánk há­ruló feladatokat vállaljuk. Ehhez azonban az ifjúsági mozgalomtól is több kez­deményezést várunk. — mondta egyebek között Grósz Károly, majd gaz­dasági, társadalmi életünk néhány aktuális jelenségé­ről szólt, és az előttünk ál­ló gazdasági feladatok vég­rehajtásához kérte a fia­talok segítségét. A tanácskozás délután szekcióülésekkel folyta­tódott, amelyek tapasz­talatait ma délelőtt ösz­­szegezték. Lapzártakor felszólalt Há­mori Csaba, a KISZ KB első titkára is. A fővárosi fiatalok KISZ-küldöttértekezlete ma délután a határozati ja­vaslatok elfogadásával és a választásokkal zárul. A tanácskozás résztvevői sza­vaznak a KISZ Budapesti Bizottsága tisztségviselői­re, megválasztják a Pénz­ügyi Ellenőrző Bizottság tagjait, a KISZ Központi Bizottság budapesti kül­döttgyűlés által delegált tagjait, valamint a kong­resszusi küldötteket. Nagy Andrea Találkozó külföldi vendégekkel Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára, Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke és Ba­ranyai Tibor, a SZOT fő­titkára a Felvonulási té­ren találkozott a Szakszer­vezeti Világszövetség kép­viselőivel, és azokkal a külföldi szakszervezeti ve­zetőkkel, akik részt vettek a bu­dapesti dolgozók május elsejei ünnepségén. Kádár János szólt arról, hogy a vendégek jelenléte is kifejezi a május elsejei ünnep fő vonását, a nem­zetközi munkásszolidaritást. E demonstráció egyben üd­vözlet a szocialista világ népeinek, a nemzetközi kommunista és munkás­­mozgalom harcosainak, akik közé tartoznak a szakszer­vezetek aktivistái világ­szerte. — Ma a világban alap­vetően két társadalmi rend­szer van — mondotta Ká­dár János. — A mi állás­pontunk és meggyőződé­sünk, hogy ezt tudomásul kell venni: a történelem jelenlegi szakaszában meg kell tanulnunk egy földön együtt élni, abból kiindul­va, hogy a társadalmi rend­szerek harcát a békés ver­sengés döntse el. Bízunk abban, hogy ezt az üzenetet megértik a más társadalmi rend­szerű országok felelősen gondolkodó emberei és a világ békében halad majd előre. Az MSZMP főtitkára kér­te a jelenlevőket, hogy ha­zájukba visszatérve tolmá­csolják a magyar nép jó­kívánságait mindazoknak, akik a társadalmi haladá­sért, a népek szabadságá­ért küzdenek, és a béke ügyét támogatják.

Next