Esti Hírlap, 1986. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1986-05-12 / 109. szám
ÚJ MÓDSZER • FOGPÓTLÁSRA Szilárdan hat a biokerámia Magyar szabadalom • Minden korban... Három esztendeje a Szentesi Városi Kórházban az országban elsőként egy, a korábbiaktól merőben eltérő új eljárást alkalmaznak a hiányzó fog pótlására: az új fogat beültetik az állkapocscsontba. Mi ennek az eljárásnak a lényege, melyek az előnyei, mik az eddigi tapasztalatok — kérdezzük dr. Vajdovich Istvánt, a szájsebészet vezetőjét. Speciális eljárás — A foggyökér-beültetés módszerét az NSZK-beli Tübingenben kezdték el alkalmazni a 70-es évek közepén, s ma már az Egyesült Államokban és Japánban is ismert eljárás — mondja Vajdovich István. — Ehhez a módszerhez azonban szükség van egy speciális anyagra, az úgynevezett biokerámiára, ebből készül ugyanis a beültetendő foggyökér. A szervezet ezt az anyagot befogadja, nem veti ki magából, sőt olyan tulajdonságai vannak, amelyek segítik a beépülést, s ha fiatal korban kerül sor a fog pótlására, késő öregkorig sem okoz semmilyen problémát, nincs semmilyen káros hatása. — Ez a speciális eljárással készülő anyag magyar szabadalom — a Szilikátipari Kutató Intézetben dolgozták ki és az orosházi Közép Ipari Szövetkezet oxidkerámia üzeme állítja elő és felveszi a versenyt a nagyhírű nyugati biokerámiákkal. A fogpótláson kívül az orvostudomány más területén is alkalmazzák, kiváló például a csípőizület helyettesítésére is. — Hogyan végzik el ezzel az új módszerrel a hiányzó fog pótlását? — Az eljárás nagyon egyszerű, nem kell vele hosszasan kórházban tartózkodni, abszolút rizikó- és fájdalommentes. Ha első alkalommal nem sikerül, bármikor ismét meg lehet próbálni. Lényege a következő: egy speciális fúrókészlet segítségével „helyet” csinálunk a biokerámiából készült foggyökérnek az állkapocscsontban. Az új fog az esetek túlnyomó többségében azonnal szilárdan rögzül, terhelni viszont csak három hónap múlva szabad. Tanulták a doktorok . Megemlíteném még, hogy ha valakinek, például baleset során kitörött a saját foga, az is visszaültethető, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy ez már nem olyan tartós megoldás, mint a biokerámiával végzett fogpótlás. Eddig nálunk Szentesen 170 alkalommal végeztük el a biokerámia foggyökérbeültetést, s a statisztikai adatok jók, biztatóak, csupán néhány esetben nem sikerült az első próbálko-— Bármely életkorban ajánlható a hiányzó fog pótlására ez a módszer? — Nem elsősorban életkortól függ, elvégeztük már nyolcéves gyereknél és 70 év feletti felnőttnél is, sőt, 40 éves kor után — a csont különféle biológiai tulajdonságai miatt —, jobbak a gyógyulás esélyei, mint fiatalabb korban. Az életkor tehát nem alapvetően fontos, döntő az általános egészségi állapot, az egészséges fogíny. Kizáró tényező például a cukorbetegség, anyagcsere- illetve hormonális zavarok és a fogíny krónikus gyulladása. — Úgy tudom, nemrég Budapesten továbbképző tanfolyamot tartottak, amelyen mintegy húsz orvos vett részt az ország minden részéből. — Igen, néhány napos továbbképzésen vettek részt az új módszer iránt érdeklődő fogorvosok, szájsebészek a Mária utcai klinikán, ahol mintegy másfél esztendeje már ugyancsak alkalmazzák ezt az új fogpótlási módszert. Hamarosan tehát szélesebb körben, a fővárosban és az ország több megyéjében is bevezetik ezt az új gyógyító eljárást. Az OMKER- nél már kapható a biokerámia és a speciális fúrókészlet. De hangsúlyozom, csakis az orvos, minden egyes esetben egyénileg döntheti el, kinél lehetséges ily módon pótolni a hiányzó fogat és kinél nem. VASÁRNAP Múzeumi világnap Immár 8 esztendeje, hogy május 18-án szerte a világon a múzeumokra irányul a figyelem. Az idei múzeumi világnapon — vasárnap — a hagyományokhoz híven számos múzeum kínál változatos programot az érdeklődőknek, s e napon az ország valamennyi gyűjteményében ingyen látogathatók a kiállítások. A Magyar Nemzeti Múzeumban 10 órától várják a közönséget. A felnőtteknek az intézmény legfrissebb bemutatójában — a Liszt emlékkiállításon — tartanak tárlatvezetést, majd koncertet. A kisebbek ez idő alatt gyermekfoglalkozáson sajátíthatják el az árnyképkészítés fortélyait. A Néprajzi Múzeumban vasárnap délelőtt a Régi muzsika és a népek zenéje című sorozat programjaként a Kőszegi gyermekkórus ad koncertet; délután 2 és fél 6 között nyílt gyermekprogramot rendeznek, amelyen bábkészítés, papírhajtogatás, gyöngyfűzés, ének- és játéktanulás várja a legkisebbeket. Szentendrén, a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban bemutatják az ősi technikával — kézi merítéssel — történő papírkészítést. A múzeumi világnapra új tárlatok is nyílnak az országban. A Budapesti Szépművészeti Múzeumban május 16-tól látogatható a Delmár szoborgyűjteményből összeállított új időszaki tárlat, a Mezőgazdasági Múzeumban pedig május 17-től állítják ki a Hazánk mezőgazdasága diákszemmel ’86 című pályázatra beérkezett legszebb képzőművészeti munkákat. (MTI) A KEKVERCSEK ERDEJÉBEN Tölgyeket ültetnek Tíz hektár új telepítéssel gyarapodott a múlt napokban a hortobágyi ohati őstölgyes. A nemzeti park igazgatósága teljes felújítási programot dolgozott ki a kipusztulóban levő őstölgyes megmentésére. A munka három esztendővel ezelőtt kezdődött és még több évig tart. A munkát ebben az esztendőben is belvízrendezéssel kezdték. Vízelvezető árkokat ástak, s ezzel megszüntették a pangó vizeket, gyorsan el tudják vezetni a belvizeket, de ha szükséges, a nagy szárazság idején zárógátakkal vissza is tudják tartani a csapadékot az erdőkben. Ezután — az eredeti állapotnak megfelelően — tölgycsemetékkel telepítették be az ohati erdő idei rekonstrukcióra kiszemelt tíz hektárját Felvilágosítás szakrendelésen — S talán még annyit: ha valaki szeretné ezzel a módszerrel pótoltatni fogát, akkor a lakóhely szerint illetékes szájsebészeti szakrendelésen jelentkezzék, ott minden felvilágosítást megkap. Halász Júlia CSEPELRŐL Viharálló hullámpapír A papíripari rekonstrukció keretében új japán automata gépsor kezdte meg a próbaüzemet a Csepeli Papírgyárban. A Mitsubishi cégtől vásárolt hullám lemezgyártó gépsorral jelentősen — 13 ezer tonnával (mintegy 20 százalékkal) — megnő az egyik legkorszerűbb csomagolóanyag évente gyártható mennyisége. A gép nemcsak meggyorsítja a gyártási folyamatot — dupla sebességgel üzemel, mint korábbi társai — de a kész hullámpapír minősége is jóval magasabb, mint a Magyarországon eddig gyártottaké. A legszélsőségesebb időjárási viszontagságoknak is ellenáll, igen rugalmas és nehezen összeroppantható. Előnye az is, hogy még dobozzá hajtogatás előtt, vagyis lemez formájában nyomtatható, míg a hagyományos módszer szerint a kész dobozokra ragasztják rá, jóval nagyobb munkával, a színes nyomtatott papírt. Ezenkívül, átázás ellen is impregnálható, ha erre szükség van. Ugyanolyan mennyiségű hullámlemez készítéséhez kevesebb papírra és energiára van szükség, mint korábban, s az üzemeltetéshez is kisebb létszám elegendő. Az új gép üzembe állításával a termelési költségek tetemesen csökkennek. Korábban, a speciális igénybevételnek kitett — például a trópusi exportszállításokhoz szükséges — hullámlemez-dobozokat külföldről kellett importálni. Az új gépsorral — amely egyébként számítógépes vezérléssel működik — már ki lehet elégíteni az igényeket. A tervek szerint az új gépsor még ebben az évben megkezdi az üzemszerű termelést. (MTI) Megkezdte működését a Magyar Rádió székesfehérvári stúdiója, amely a győri és a budapesti stúdiókkal tart kapcsolatot. (MTI Fotó : Rabáczy Szilárd) BIZOMÁNYI KONTRA ÁFÉSZ Névért pereskedtek Döntött a bíróság ♦ Legyen egyértelmű Kié a műszaki bizományi? A perről, amelyben ezt el kellett döntenie a bíróságnak, már tudósítottunk. Most itt a határozat: a felperes, a Bizományi Áruház Vállalat megnyerte, az alperes, az Észak- Budai Munkás Áfész elvesztette a pert. De, hogy kié a név?... Versenyügyekben nincs mindenki számára egyszer és mindenkorra érvényes válasz. A munkás áfész műszaki bizományinak nevezte el V. kerületi üzletét, s a portálon feltüntette saját emblémáját is. A kifogásokra azt válaszolta: a műszaki bizományi elnevezés nem védett neve a BÁV-nak; a vállalat műszaki bolt és műszaki áruház néven működtet üzleteket a fővárosban. A műszaki bizományit az utca embere találta ki a közkincs, bárki használhatja anélkül, hogy megsértené mások jogait. A Fővárosi Bíróság megtiltotta az áfésznek az elnevezés használatát, szerinte ez csak a vállalatot illeti meg. S mit mondott a Legfelsőbb Bíróság? Ugyanezt, csak más indokkal. Az áfész nem nevezheti üzletét műszaki bizományinak, még akkor sem, ha odarajzolja mellé a szövetkezeti emblémát. De nem azért, mert ez védett neve a BÁV-nak. A vállalat nem nevezi így sem magát, sem valamelyik üzletét. S mégis. A közönség a név hallatán, olvastán a Bizományi Áruház Vállalatra gondol. Ezen nem változtat az ok: a vásárlók által kitalált név azért kapcsolódik szorosan a vállalat munkájához,mert a BÁV évtizedekig monopolhelyzetben volt a használt műszaki cikkekpiacán. A tisztességtelen gazdálkodást tiltó 1984. évi IV. törvény rendelkezéseit értelmezve a Legfelsőbb Bíróság megállapította: az üzleti tisztességbe ütközik, a verseny tisztaságát sérti, ha valaki olyan nevet választ, amelyről a vásárlók a konkurenciára gondolhatnak. Egyértelmű, megkülönböztető név kell. Hogy ez mi legyen, milyen legyen, nem a bíróság dolga megmondani. Nem kifogásolható azonban — rögzítették —, ha valaki az üzlet kirakatában, a hirdetésekben feltünteti, hogy műszaki cikkek bizományi értékesítésével foglalkozik, hiszen a bizományosság nem azonos a használt cikkek adásvételével. Megengedhető az is, hogy aversenytárs „az üzleti tevékenységi kört magában foglaló nevéhez” olyan toldatot, jelzőt illesszen, amely alkalmas arra, hogy megkülönböztessék a konkurenstől. Kulcsár Anna Hasznos a verseny Az augusztusi hazai Forma–1 versenyről sokféle vélemény látott már napvilágot. Vannak megszállottak, kétkedők és szenvedélyes ellenzők. Ez utóbbiak jó része az autóversenyt, mint intézményt, esztelenségnek és felesleges kockázatvállalásnak tartja. Az autóverseny pedig többet adott az autótechnikának, mint sokan hinnék. Nézzünk egy egyszerű példát, egy legutóbbi szabályt. A versenyen nem szabad többet elfogyasztani, mint 195 liter benzin. Számoljunk egy kissé: mit fog hozni ez az intézkedés a motortechnika konyhájára? A versenyek távja 300 és 320 kilométer közöttlehet (ezért lesz 78 körös a verseny a 4013 méter hosszú Hungaroringen). Vegyünk átlagosan 310 kilométert, ez annyit jelent, hogy a versenyautó fogyasztása legfeljebb 62,9 liter lehet 100 kilométerenként. Szép szám. De gondoljuk meg, hogy ezeknek a motoroknak a csúcsteljesítménye a versenyen 600 kW (több mint 800 lóerő) körül van. Tételezzük fel, hogy mindent összevéve — fékezések, lassítások, stb. — a motorok átlagos versenyteljesítménye mintegy 400 kW. Csináljunk egy szokatlan műveletet: osszuk el a 100 kilométerenkénti fogyasztást 400-zal, és akkor azt kapjuk, hogy a versenyautó motorja 100 kilométerenként és kilowattonként 0,16 liter benzint fogyaszt. Mennyi is egy 1500-as Lada motorjának teljesítménye? Kereken 55 kW (75 lóerő). Ezzel a teljesítménnyel az autó kb 150 km/h sebességre képes. Visszaszámolva: 100 km/h sebességhez nem kell több 17 kW- nál. Ha a versenyautó motortechnikája átkerül a szériagyártásba, a Lada 100 km/h sebességnél 2,72 liter benzint fogyaszt 100 kilométerenként. Még álomnak is szép! És hogy túl durva a számítás? Nem veszi figyelembe a kocsi súlyát, a valóságos közlekedést? Jó, legyen kereken a duplája, legyen 5 liter körül. Ez sem lenne rossz, ugye? A konstruktőrök leleményességének, a versenyzők tehetségének és bátorságának nagyon sokat köszönhet az autótechnika. Amit ma csak versenyautókon látunk, holnap megjelenik a szériaautókon, így volt ez például a tárcsafékkel — és így lesz a fogyasztással is. Nádasi Antal | ||^