Esti Hírlap, 1987. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1987-04-01 / 77. szám
TERVEZŐK KÉSZÜLŐ TERVEI Gyűrűhöz hidak Még híznak a Duna-alagútban is Aki mostanában az 51- es főközlekedési úton Dunaharaszti felé közeledik, megpillanthatja az M0-ás autópálya mind jobban terjeszkedő építésének első látható jeleit. A nagyszabású munkálatokhoz tartozik két Duna-híd építése. Az egyik a nagy Dunát, a másik a kisebbiket íveli majd át Budafoknál, illetve a Csepel-sziget és Dunaharaszti partjai között. Építési költség Ám az M0-ás autópályagyűrű Duna-hídjai mögött érdekes verseny zajlott le a nemzetközi tárgyalásokon, ugyanis a tervezés és a kivitelezés odaítélése külföldi bírák jelenlétében történt. Az Uvaterv nagy világcégekkel állt versenyben. Előrelátható volt, hogy az ajánlati öszszegeknek döntő szerepük lesz. A magyar tervező vállalat arra törekedett, hogy az általa javasolt híd az anyagfelhasználásban, a technológiában és az építés idejében is előnyös legyen, és a hazai kivitelező vállalatok képesek legyenek megépítésére. Végül is az Uvaterv megnyerte a versenyt, s terve alapján a Hídépítő Vállalat kapta meg a munkát. Már hozzá is látott az építési előkészületekhez. — Csaknem teljesen készen vagyunk a hidak tervezésével — mondja dr. Sigrai Tibor irodavezető. — Hol tartanak a munkálatokkal? — Az M0-ás hídjának befejezése után a lágymányosihoz is elkészíthetjük a kiviteli terveket. Újpest, Dél-Buda — S Budapest többi hídja? — Karbantartásuk, felújításuk tervezése folyamatosan munkát ad. A Lánchidat az Erzsébet követi, de beavatkozás szükséges a Petőfi hídnál is. Közben előkészítő munkákat végzünk a Szekszárdnál épülő Duna-hídhoz. A még távolabbi jövő: a szakemberek nem vették le a napirendről a Duna alatti alagút megépítésének ügyét. Előbb-utóbb új hidat kell feszíteni valahol Újpest magasságában, és lent, a dél-budai oldalon, Budafok—Albertfalva valamelyik legalkalmasabb, forgalmat átvezető pontján is. (békés) Sokféle egyeztetés — Mostanában sokat beszélünk__ a lágymányosi közúti Duna-hídról. — Ez irodánk másik nagy feladata. Sokféle egyeztetést kíván, hiszen igazodni kell — egyebek közt — a közelben működő vasúti hídhoz. Nem utolsó szempont, hogy ez a híd városi környezetben épül. Ennek megfelelő esztétikai igényességre is törekedni kell. GOBELIN, FRESKO, DISZKET Képző- és iparművészek a szebb környezetért Az új lakónegyedek, jelentős közintézmények, valamint környezetük kulturált megformálását segítő együttműködési megállapodást kötött a Képző- és Iparművészeti Lektorátusa Tervezésfejlesztési és Technikai Építészeti Intézettel. A cél az, hogy az építészek már a műszaki tervdokumentációk kidolgozásának időszakában bevonják a tervezésbe a társművészetek képviselőit: a szobrászokat, a festőket és az iparművészeket. Közösen keresnek megoldásokat arra, hogy a műszakilag feltétlenül szükséges nagy falfelületek, előcsarnokok és más helyiségek, valamint az épületek közötti puszta térségek sivár hangulatát milyen művészi alkotásokkal oldhatják fel és tehetik harmonikussá, emberközpontúvá. A tervekben kijelölik a domborművek, mozaikképek, gobelinek, freskók, szobrok, díszkutak, térplasztikai művek, stb. helyét is. Az együttműködés kiterjed a korábban épült lakótelepek megszépítésére, valamint épületrekonstrukciókra is. A közös munka idei programját munkatervben rögzítették. Egyebek között a fővárosban a Vizafogó és a Szentlőrinci úti lakótelep, az Arany János Színház, továbbá az ózdi és a biharnagybajomi nevelési központ tervezésében működnek együtt az építészek és a képzőművészek. (MTI) Nem rejtjelzés, nem lottószámok Az Aranypók 25 esztendeje, az év 12 hónapjában, jelenleg 3 város (Budapest, Kecskemét, Zalaegerszeg) 73 divatáruboltjában ügyel az öltözködés részleteire A Budapesti Szeszipari Vállalat keményítőgyárában már üzemszerűen termel az az új gépsor, amellyel 50 százalékkal növelik a gyár teljesítményét. A berendezés — jó minőségű búzalisztből — kétféle terméket készít: keményítőt és fehérjét. A keményítő az import helyettesítésére szolgál, míg a fehérjekoncentrátumot tőkés piacon értékesítik. (MTI-fotó: Baric Imre) NEM TELJESÜLT KÍVÁNSÁG Dráma helyett inkább játék Gyerekdiszkó, villogó fényekkel • Példaképek Huszonkét évvel ezelőtt méteres betűk hirdették Dévényi Tibor nevét a Kisstadion egyik koncertje előtt. Az akkor húszéves fiatalember olyan népszerű volt, mint a klasszikus hazai együttesek — az Omega, az Illés, a Metró — együttvéve. Azóta két évtized is eltelt , nevét már csak kisebb betűkkel írják, s így: műsorvezető. • • — Két évtizeddel ezelőtt, amikor törpülni kezdtek a nevemet hirdető betűk, azt mondta egy akkori sztár: „Látod, egyre kisebb betűkkel írnak ki, hol van már a Kisstadion nagy plakátja ... !” Erre én azt válaszoltam. ..Ez igaz, de az én kis betűim felett a nagybetűsök három hónaponként változnak.” — mondja most Dévényi Tibor. Néhány hónapja nagy sikerrel vezet két tiniklubot Budapesten. Szombatonként a Margit-híd diszkóban, vasárnaponként pedig a Budapesti Művelődési Központban „szerepel”. — A gyerekeknek szánt délutáni, felnőtt stílusú rendezvények nem egyértelműen népszerűek a szülők és a pedagógusok körében. Vajon miért? — Nem ismerik a körülményeket, és féltik a gyerekeket. Nem szeretném a szülők és a pedagógusok kenyerét elvenni, ezért a gyerekdiszkóban különösebb pedagógiai munkát nem végzek. Viszont tudom, hogy a 12—15 évesek igénylik a zenét, a táncot, és én azt ugyanolyan színvonalon megszervezem számukra, mint a felnőtteknek. A jó hangminőség, a villogó fények hozzátartoznak a mulatsághoz, mert ha nem így lenne, a gyerekek becsapva éreznék magukat. — És a félhomály? — Ez az egy, amiből engedtem, érthető okokból. A gyerekekért 3-tól 6-ig én vagyok felelős, és a diszkóban olyan fénynek kell lennie, hogy pontosan beláthassam a terepet. Ahogy a matekórán létezik jó és rossz gyerek, úgy a diszkóban is. Fegyelmezési eszközöm hatásosnak bizonyul: aki rendbontó, nem megfelelően viselkedik, kétszer egymásután nem jöhet szórakozni. Az is előfordul, hogy aki szertelenebb, zavarja a többiek szórakozását, megkérem, legyen rendfenntartó. Ez a módszer sikeres. — Színésznek készült. Nem bánja, hogy nem sikerült ez a pálya? — Kezdetben még éreztem némi keserűséget, de most már úgy gondolom, minden szereplési vágyamat kiélhetem a színpadon, s a tévében. Számomra legalább olyan lehetőség például a Három kívánság című televíziós gyermekműsort vezetni, mintha Rómeót alakítanám — valahol. — A különböző szereplések közepette gondolt-e rá, hogy példaképet kövessen? — Mindig irigyeltem az idősebb generáció képviselői közül Tardos Pétert, Peterdi Pált, szeretnék hasonlítani hozzájuk. Úgy érzem, ez a típus egyre ritkább. — Szereti a gyerekeket? — Nagyon. Érdekel, vonz az aktivitásuk, ezért tervezek a gyermeknapra egy „Ha én kukta lennék ...” című tévéműsort, amelyben a fődíj az Aranyfakanál lesz. Karácsonyra is kigondoltam egy meglepetést, és persze folytatom a Három kívánságot. Gyerekekkel lenni, szórakoztatni őket, s persze közben egy kicsit befolyásolni is az érdeklődésüket — azt hiszem, ennél szebb feladat kevés adódik az életben. Pálffy Judit 1800 HEKTÁR ÚJ ERDŐ Munkában a fásítók A Duna—Tisza köze állami és termelőszövetkezeti erdészetei folytatják az ősszel megkezdett fásításokat. Együttesen 1300 hektár új erdő telepítése fejeződik be a rügyfakadásig. Az egyéb mezőgazdasági művelésre alkalmatlan futóhomokon ültetett fák nagyobb részét a tűlevelűek teszik ki, amelyek zömükben a tavaszi telepítéskor kerülnek állandó helyükre. Sok helyre telepítenek akácot, nemes nyárt, s ott, ahol a termőhely megfelelő, az egykor e vidéken honos tölgyet. MEGJEGYEZZÜK Tudományos „oltás” szinte közheny már, mégis újra meg újra ismételni kell: a tudományos-műszaki haladás a jövőnk záloga. Világszerte felgyorsult a műszaki fejlődés. A hazai ipar, a mezőgazdaság és a többi ágazat eredményei azonban azt mutatják: elmaradtunk — és nem csupán a legfejlettebb tőkés országok, hanem több szocialista ország mögött is. Mit lehet és miit kell tennünk annak érdekében, hogy a hazai műszaki fejlesztés és a tudományos kutatás mihamarabb felzárkózzon — e kérdésről mind gyakrabban, s mind több fórumon esik szó. Addig már eljutottunk, hogy ismerjük a bajok gyökereit. Hiszen a beruházásokkal nem új technikákat vezettünk be, hanem csupán egy-egy meglevő beruházás kapacitását bővítettük. Aztán: jelenleg Magyarországon túl széles az előállított termékek skálája — javítanunk kell tehát a nemzetközi munkamegosztásban való részvételünket. De menjünk tovább: hazánkban az ipari termékek átlagéletkora meglehetősen magas — mintegy 16 év — és minőségük is sok kívánnivalót hagy maga után. Még határainkon belül is, alig több mint három százalékuk kapott kiváló minősítést. A műszaki fejlődésben lényeges előrelépés — megint csak közhely — tehát csakis a termelési szerkezet változtatásával, a beruházásoknál pedig a hatékonysági szempontok maximális figyelembevételével lehetséges. A VII. ötéves terv előirányzatai szerint 1990-ig 2000 ipari robot üzembe állítását tervezik, s a termelés automatizálására az elkövetkező években egymilliárd forintot költenek. A fejlődéshez azonban nem csupán megfelelő koncepcióra, jó tervekre van szükség , az új technológiákhoz korszerű, új anyagok is szükségesek. Elengedhetetlen tehát a gépipar fejlesztése — korszerű technikát ugyanis csakis korszerű gépekkel lehet megvalósítani. Ami viszont lehetetlen, az elektronika és az informatika fejlesztése, a megfelelő számítástechnikai rendszerek elterjesztése nélkül. De azt sem hallgathatjuk el: a magyar műszaki fejlesztés elsősorban a külföldön elért eredmények átvételére, bevezetésére és továbbfejlesztésére építhet. Ez azonban természetesen nem jelenti azt, hogy nem lehetnek saját kiemelkedő eredményeink is. Sőt, a tapasztalat azt mutatja, hogy gyors előrehaladást elsősorban ott értünk el, ahol az eredmények átvétele mintegy „beoltja" a hazai kutatást. Jó példa erre a hazai akadémiai és egyetemi intézeteknek az Interkozmosz- és a Vega-programokban való részvétele. Ez az a terület, ahol nem kell szégyenkeznünk elmaradásunk miatt — sőt, talán némi büszkeséggel és reménnyel is eltölthet bennünket az a magas műszaki-természettudományos színvonal, amelyet ezen a területen elértünk. Halász Júlia 1987. április 1., szerda