Esti Hírlap, 1996. május (41. évfolyam, 92-113. szám)
1996-05-10 / 99. szám
1996. május 10., péntek A ZAJ ÉJSZAKA IS ALIG CSÖKKEN Ha a város élni akar (Folytatás az 1. oldalról) A nehéz gazdasági helyzet korlátozza a főváros lehetőségeit, de a sokat kritizált új Lágymányosi-híd megépülése óta nyolcvanszázalékos kapacitással működik, így máris enyhített a Belváros zsúfoltságán, például a Kossuth Lajos utca és a Szabadság híd környékének forgalma is tíz-tíz százalékkal visszaesett. A zöld autóbuszprogram keretében a BKV ezerötszáz buszából kettőszázhatvanat újra cseréltek, kétszázhúszat pedig olyan motorral láttak el, amely már megfelel az európai környezetvédelmi előírásoknak. Tervezik háromszáz gázüzemű busz beállítását, ez hatszáz tonnával csökkentené évente a károsanyag-kibocsátást. Idén elindul a villamosfelújítási program is, amelynek során kétszáz járművet modernizálnak a 4-es, 6-os és a 2-es járatok útvonalán. (Itt a legnagyobb a leterheltség.) 47 kilométernyi villamospályát is felújítanak, javarészt a Nagykörút rekonstrukciójának folytatása során és a Fehérvári úton. Kétezerig amortizálódnak a HÉV és metrókocsik, ezért azok cseréje szintén elkerülhetetlen lesz. Mindezek a változások a komfortfokozat és a menetrend javulásával kell, hogy együttjárjanak, mert csak így tartható meg az utazóközönség. Ugyanakkor a BKV tavaly egymillió forint hiánnyal zárt, és jelenleg egy-két milliárd forintos ráfizetéssel működik. Ezért volt szükség járatmegszüntetésekre, de ez az út a továbbiakban már nem járható — állította az osztályvezető. A közlekedés javítását célozná a járatok útvonalának átrendezése, de hiába jelentene ez sokszor célirányosabb és hatékonyabb közlekedést, a megszokott útvonal megváltoztatása ellen a lakosok mindig nagyon erőteljesen tiltakoznak. A gépkocsiforgalom csökkentésének másik módja a körirányú közlekedés kialakítása lehetne. Arató szerint ezért elengedhetetlen az M0-ás körgyűrű folytatása. A belső keresztirányú utak használatát szintén szorgalmazni kellene, de a környékükön lakók általában inkább ezek lezárását vagy a forgalom korlátozását szeretnék elérni. A Derkovits utcában például megakadályozták, hogy busz közlekedjen, mivel kifogásolták, hogy más kerületek lakói rajtuk keresztül jutnak be a városba, így azok most kénytelenek kerülő utat tenni. Arató Balázs azt is értetlenül fogadja, hogy az emberek sokszor tiltakoznak a zajvédő falak elhelyezése ellen, és olyan is előfordul, hogy az út egyik oldalán lakók szeretnének ilyen védőeszközt, míg a másik oldalon lakók kifogást emelnek ellene. Arató Balázs végül az évente kétszázezer, Budapestet érintő kamion problémájára hívta fel a figyelmet. Elmondta, hogy hiába helyeznek ki tiltó táblákat, a vezetők ezt figyelmen kívül hagyják és csak a nagyon szigorú és folyamatos közúti ellenőrzés szűrhetné ki őket. Szorgalmazta logisztikai központok létrehozását is, ahol a nehéz teherautókról kisebb járművekre oszthatnák szét az árut, amelyek eljuttatnák azt az üzletekbe. k i [ Rockenbauer Nóra V ____________ Mindenhol autók. Meg emberek FOTÓ: CSIBI SZILVIA SCHIFFERT MEG SEM HÍVTAK fiképszítéssel temelik a világkiállítást (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Szesztai Attila előbb a világkiállítás környezetvédelmi igazgatója, majd a nemzeti csarnokok főmérnöke volt. Ma a hamvába holt expo tervezett területén épülő egyetemi létesítmények főmérnöke, a szombati expo nyitás-temetés főszervezője. — Mire emlékeznek majd szombaton? — Arra, amit elvesztettünk. A világkiállítás hasznára, ami szerintünk úgy 380 milliárd forint lehetett volna kétezerre. Szemben azzal a 93 milliárddal, amibe került volna. — Mit látnánk ma, ha szombaton mégis megnyílt volna a világkiállítás? — Állnának a nemzeti csarnokok, felépült volna a skanzen, a gyalogoshíd a Dunán... Hogy maga az expogondolat nem volt rossz ötlet, az is bizonyítja, hogy például egyetemi létesítmények épülnek — 60 milliárdért. Mert az expo saját kiadása 31 milliárd lett volna. A pénzt elköltjük, csak a nyereséget nem hozzuk be. — Ha lenne világkiállítás... — ...akkor mi már itt aludnánk az irodában, éjt nappallá téve dolgoznánk, és készülnénk a nyitásra. Gyönyörű expo lenne... — Mit vesztettünk azzal, hogy elmaradt az expo? — Kevesebbek vagyunk ma a világnak, mint az expóval lehettünk volna. Ide nem jönnek nagy rendezvények, szegényebbek vagyunk tőkében. A világkiállítás jó alkalom lett volna Budapestnek és az egész országnak, hogy megmutassa magát. Valami haszna persze így is maradt. Az akkori gondolatok egy része megvalósult. Sokat lendített az egyetemi építkezések ügyén. Expo nélkül talán soha nem kapott volna egy ilyen nagyszerű sportegyüttest az egyetemváros, mint ami most épül. — A falán itt olvasható a világkiállítás jelszava: kommunikációval egy jobb világért. — Én ezt a gondolatot, s magát az expót ma is vállalom. Bár akadtak, akik a képek mellől levágták még a világkiállításra emlékeztető feliratokat is. * — Ön miként gondol az elmaradt világkiállításra? Dr. Schiffer János főpol gármester-helyettes: — Szomorú vagyok mint a város polgára és mint a város kulturális vezetője is. A világkiállítás elmaradásával jó néhány olyan terv nem valósult meg, ami az expo-előkészület utolsó hat hónapjának a feladata lett volna. A várbeli barokk ud varra, az acquincumi múzeumra gondolok. Igaz, akad néhány rendezvény, amely mégiscsak a világkiállításhoz kötődve született meg. — Ma hogyan látja, miért nem lett Budapesten expo? — Az elején magam is támogattam a gondolatot. Ám 1994-re a csőd szélére kerültünk. Hiszen amikor 1992—94-ben lendíteni kellett volna a világkiállítás ügyén, az akkori kormányzat ezt nem tette meg. S ezzel megadta a lehetőséget az új parlamentnek a visszalépésre, s fájdalom nélkül lehetett lemondani az expót. — Képviselőként ön hogyan szavazott? — Már nem emlékszem pontosan, mit szavaztam meg. Valószínűleg támogattam a kormány elképzelését. — A millecentenárium eseményei pótolják a világkiállítást? — Valamennyire igen, bár sok helyütt elég későn kezdődött a szervezés. Mindenki arra várt, hogy nem kell külön mozdulni, úgyis a világkiállításon belül történik minden. — Letesz egy szál virágot a világkiállítás emlékére? — Nem. Meg sem hívtak. Egyébként is ez a dolog már a politika része. major □ VESZÉLYES ÜZEM A VÍZMŰ? Ahol a klór az úr Napjainkra elmondható, az emberiség puskaporos hordó tetején csücsül. Törvényi szabályozások és szakértői felmérések foglalkoznak a világ azon veszélyforrásaival, amelyekre nem is gondolnánk. Egyes szakemberek úgy vélik, különleges esetekben a vízműveknél is felléphetnek olyan nemkívánatos hatások, amelyek a környezetre és a lakosságra ártalmasak lehetnek. Vízművek, víz, csövek, kutak, szivattyúelemek. Mi lehet itt veszélyes? — gondolja a laikus, mert elfeledkezik arról, hogy a vizet, illetve az azt továbbító vezetékrendszert fertőtleníteni kell. Ehhez pedig baktériumölő szer, klór kell. Klór, amely folyékony vagy légnemű halmazállapotában az emberre kimondottan veszélyes. A Fővárosi Vízművek Rt. műszaki igazgatóhelyettese, Várszegi Csaba elmondása szerint a részvénytársaság káposztásmegyeri, használaton kívül helyezett felszíni tisztítóművében tárolnak nagyobb mennyiségű klórhordókat, illetve klórpalackokat. Az itt lévő klórkészlet meghaladja a huszonöt tonnát, ezáltal az üzem veszélyes. De a tisztítómű leállítása óta jóval kevesebb a hordószám. Különben is, a Vízművek Rt. tevékenysége során még egyszer sem fordult elő klórömlés. És klórhordó vagy klórpalack sem robbant fel még idáig. A vízművek többi telephelyén pedig csak annyi mennyiséget tárolnak a veszélyes anyagból, amely a polgári védelem határértékeinek még megfelel. A Polgári Védelem Országos Parancsnokságának szóvivője, Schieber József elmondása szerint a veszélyezettségi kategóriák felállításánál figyelembe veszik az esetlegesen bekövetkezhető váratlan történéseket is. Mert mi történik például akkor, ha mondjuk, a káposztásmegyeri vízmű telephelyére lezuhan a dunakeszi repülőtér egyik légi szállítójárműve? A klórt tartalmazó hordók fölrobbannak. A vízmű ilyenkor a legveszélyesebb. G. K. I. BIZOTTSÁGI ÜLÉSEK A VÁROSHÁZÁN Bírságból szépülő lakótelepek A fővárosi közgyűlés környezetvédelmi bizottsága tegnapi ülésén környezetvédelmi alap létrehozásáról szóló rendelet megvalósításáról döntött. A szakmai grémium javasolja a fővárosnak, hogy a rendelkezésre álló keretösszegből és a környezetvédelmi bírságokból befolyt pénzből rendeletileg segítse elő a hatékony fővárosi környezetvédelmet. Bubla Gyula, a környezetvédelmi bizottság vezetője lapunkkal közölte, a költségvetésből származó tízmillió forinthoz hozzá szeretnék rakni a környezetvédelmi bírságokból származó összegeket. Azért, hogy mintegy negyvenmillió forintos környezetvédelmi alapot hozhassanak létre. A bizottság úgy véli, a fővárosi hulladékgazdálkodás hatékonyságának elősegítésére, a zöldterületek növelésére, a lakótelepek tisztán tartására jelentősebb pénzösszeget kell elkülöníteni, melyből aztán egy, az európai normáknak megfelelő környezetvédelmi projektet lehet létrehozni. A tervek között szerepel a vízminőség javítása, a zaj-és légszennyezés csökkentése, illetve a természeti értékek további védelme is. A máriapócsi elmeszociális intézményt — mint azt már többször hírül adtuk — a baktalórántházi egykori kórház épületébe költöztetik át. A fővárosi szociális bizottság mai ülésén többek között áttekintik a Nagy Szent Bazil rend által visszaigényelt egyházi ingatlan mielőbbi átadásának lehetőségeit. A millecentenárium évében Máriapócs számos rangos egyházi eseménynek ad otthont. Az egyház, a főváros és a Szabolcs megyei önkormányzat egyaránt azzal az igénnyel fordult a kormányhoz, hogy az ingatlancsere zökkenőmentesen jöhessen létre. Értesülésünk szerint már elkészült a kabinet elé kerülő javaslat, de annak tartalmáról nem sikerült közelebbit megtudnunk. Az ingatlan visszaadása az egyháznak nem egyszerűen kárpótlási kérdés, annál jelentősebb, hiszen a régi kegyhelyre jeles vendégeket várnak az idén. Az elmeszociális intézet áttelepítése előtt — közölték a Városházán — szeretnék felújíttatni a baktalórántházi kórházat, amelyhez 370 millió forintos állami segítséget kért a főváros. A mintegy száz beteget az építkezés befejezése után költöztetnék át a tizennyolc kilométerre fekvő új épületbe. g. k. i. —b. t.j. KODÁLY KEDVÉÉRT, ZSEBPÉNZEN Svédek magyar toborzója Az ifjak a svédországi Uddevalla városkából érkeztek Budapestre. Saját autóbusszal, saját pénzen — Kodály Zoltán és a magyar zeneoktatás kedvéért. Ők azt mondják: csodát látni. — Iskolánk hagyományos általános iskola, zenei tagozattal. A most Budapestre látogató csoport tagjai kilencedikesek, akik hetente több órában tanulnak zenét, mint társaik — mondja az uddevallai zeneiskola két tanára: Elisabeth Brattberg és Eva Backlund. — Válogatott diákok járnak a zenei tagozatra? — Van felvételi, vizsgáljuk a zenei készséget. Tanulóink átlagos fiatalok, akik az átlagosnál jobban szeretik és értik a zenét. — — Kodály Zoltán módszerével oktatnak? Ami a szolmizálást, az éneklést illeti, igen. Ám használjuk a svájci Emile Jacques Dalcroze gyakorlatát is. Ő a zenét összekötötte a mozgással, úgyhogy óráink egy részében azt tanítjuk, hogyan fejezhető ki a muzsika ritmussal, mozdulatokkal. — Mi hozta önöket Magyarországra? — Régi kapcsolatban állunk a budapesti, Marczibányi téri Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskolával. Gyerekeink számára nagy lehetőség találkozni és együtt énekelni egy Kodály-módszerű iskolával és diákjaival. Mi, svédek is nagy tisztelői vagyunk a magyar zenepedagógusnak. Huszonöt Kodály-rendszerű iskola van hazánkban. — Kórusuk mai hangversenyén magyarul éneklik Kodály Toborzóját a Háry Jánosból. — Nem is gondoltuk, milyen kemény fába vágtuk a fejszénket, amikor nekiálltunk megtanulni az A jó lovas katonának kezdetű magyar népdalt — magyarul! A hazai kórusokkal együtt énekelve már könnyebben megy, és segítettek a nálunk élő magyarok is. Bartók Négy szlovák népdalának előadására azért csak angolul vállalkoztunk. A svéd kórus pénteken 17 órától lép fel a Vasas Székházban, közös hangversenyen a Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskolával, a Vass Lajos Zenekarral és a Budai Örökdiákok Kórusával. Kép és szöveg: M. Á. Éva és Elisabeth a szolmizálásra bármikor hajlandó EGYSÁVOS A KÓS KÁROLY SÉTÁNY A Városliget nem az autósoké A fővárosi közgyűlés kisgazda frakciója sajtónyilatkozatában nehezményezte, hogy a városligeti Kós Károly sétányt bicikliút kialakítása miatt egy forgalmi sávra szűkítették le. A környezetvédelmi bizottság viszont úgy foglalt állást, hogy a Városliget autómentesítésének első lépése az említett kerékpársáv létrehozása, s ezzel az intézkedéssel egy régi hibás döntést is korrigáltak. A kisgazda frakció szerint durván és szakszerűtlen módon történt a forgalmi sáv lezárása. Az M3-as út felől érkező járművek több száz méteres hosszban torlódnak, és a rendszeres irányváltoztatások miatt sok a koccanásos baleset. Elfogadhatatlannak tartják, hogy napi két-három kerékpáros miatt veszélybe kerültek az autósok. Úgy ítélik meg, nem javult a levegő minősége sem, hiszen a várakozásra ítélt járművek több gázt bocsátanak ki. A kisgazdák a két forgalmi sáv ismételt megnyitását és a BRFK közlekedésrendészet szakembereinek közreműködésével egy új forgalmi rend kialakítását szorgalmazzák. A fővárosi közgyűlés környezetvédelmi bizottsága szerint az elődök hibája, hogy a Városligeten keresztül jelölték meg az M3-as út felől érkező járművek továbbhaladási irányát. Ezt a határozatot felülvizsgálták és környezetvédelmi szempontból megállapították, hogy a szennyező gépjárműveket folyamatosan ki kell tiltani a Városligetből. G. Kirkovits