Esti Kurir, 1924. szeptember (2. évfolyam, 182-204. szám)
1924-09-02 / 182. szám
, iííj a •msum p wp« i ^ 5 *** .*íí . í? *■ fi . . j t h • R Szerda, 1924 szeptember 3. ^t^pnf, IJ. Előfizetési díj: egy hóra................ 40,000 K. Szerkesztőség: V., Vilmos császár ut 78.1. óra negyedévre............. 120,000 K. _ _ Telefonszámok: 157—21, 201—21, 183—44 Egyes szám ára: 2000 kor., hétfőn 3000 kor. Főszerkesztő: IX.A.SSAY K. A. OL1 Kiadóhivatal: Jugoszláviában 4 dinár, hétfőn 5 dinár. V. ker., Ferenc József-tér 5., Gresham-palota. Ausztriában 2000 o. K, hétfőn 2500 o. K. Telefon: 128—57. Nagy Pál Súlyos feltételű kardpárbaj következtében tegnap délután ismét véresen esett össze egy katonatiszt a Ludovika Akadémián. Mint a lapokból, olvassuk, hordágyon kellett elszállítani a párbaj színhelyéről. És mialatt az orvosok bekötözték a sebesültet és igyekeztek legalább csillapítani a vérzést, a katonatiszt ellenfele halott halványan, megrendülten állott a hordágy mellett és ezeket mondotta: — Végtelenül sajnálom a történteket. Mi, akik nem is ismertük egymást, karddal voltunk kénytelenek szembeállani egymással. Mattyasovszky László őrnagy talán már nem is hallotta ezeket az utolsó szavakat, mert ismét erős vérzés fogta el és elvesztette eszméletét. A hordágyat elvitték és Csorba Emánuel pénzügyminiszteri tisztviselő ott maradt egyedül a Ludovika Akadémia kertjében, kezében a súlyos és véres karddal. Csorba Emánuel nem bántotta meg Mattyasovszky László őrnagyot és Mattyasovszky László nem sértette meg Csorba Emánuelt. Mattyasovszky László őrnagyot mégis hordágyon kellett elvinni tegnap délután a Ludovika Akadémia kertjéből és Mattyasovszky László őrnagy állítólag még ma is élet és halál között lebeg. Miért? • Egy rendelet miatt, amelyet Nagy Pál tábornok hadseregfőparancsnok adott ki. Hónapokkal ezelőtt jelent meg ez a rendelet és azóta száznál is többre szaporodott azoknak a lovagias ügyeknek száma, amelyeket e miatt a rendelet miatt nem lehetett elintézni. Több mint száz az elintézetlen lovagias ügyek száma és ez már a harmadik, amely e rendelet miatt véres eredménnyel végződött. Mind a háromban a nemzeti hadsereg tagjai sebesültek meg, pedig mind a hárman ártatlanul és indokolatlanul keveredtek bele a lovagias ügyekbe. Akármilyen erős és gyönge ellenfelek is állanak egymással szemben egy párbajban, a párbaj kimenetele majd mindig a véletlentől függ. Valahogy a fátum szelét érezzük, amint a Ludovika Akadémia kertjéből felénk hozza a tegnapi párbaj hírét. Ismét egy katonatiszt sebesült meg egy olyan párbajban, amelyben a hadsereg egyik tagja és egy egyszerű polgár állottak egymással szemben. És a párbaj oka mind a három ügyben a hadseregfőparancsnok rendelete volt, mely megtiltotta a tiszteknek, hogy egyes polgári személyekkel lovagias ügyekbe bonyolódjanak. És mind a három ügyben Nagy Pál tábornok neve izzott elő a kiömlött vér sugarán. A fátum szelét érezzük és még mindig nem látjuk a módját annak, hogyan lehetséges kiküszöbölni azt az éket, amelyet ez a rendelet a nemzeti hadsereg tagjai és a polgárság egyes részei közé vett. Egészen bizonyos, hogy ennek a rendeletnek nem voltak ilyen intenciói, de kétségtelen, hogy ma nem alkalmas arra, hogy a polgárság és katonaság viszonyát olyan szívélyessé és olyan meleggé tegye, amilyen ma sokkal inkább, mint bármikor azelőtt, országos érdek. Szinte úgy érezzük, hogy ezt a jóviszonyt és magát a nemzeti hadsereget kell megvédeni hadsereg-főparancsnokával szemben a titkos rendelet kellemetlen konzekvenciája elől. Egy bizonyos, ez így tovább nem mehet. Ha Nagy Pál tábornok nem talál más módot a megoldásra, mint hogy egyik tisztje a másik után sebesül meg az indokolatlan és egyedül miatta eredő párbajokban, akkor a honvé- delmi miniszternek, vagy más illetékes tényezőnek kell a megoldásról sürgősen gondoskodnia. Ezért valaki fele-lős. Felelős nemcsak a kiömlött vérért, ami egymagában is elég súlyos, de azért a hallatlan erkölcsi kárért, amelyet ez a rendelet az ország lábban hozó regenerálódásában jelent. Herriot és Macdonald nagy vitára készülnek Genfisén a háborús veszedelmek• Mi a különbség a francia és az angol álláspont között 9 —4 Népszövetség genfi ülésezésének legfontosabb tárgya : a fegyverkezések csökkentése és a tilalom ellenére háborúskodó állam megrendszabályozása A Népszövetség genfi napirendjének első pontja a fegyverkezések csökkentése. E kérdés tárgyalására rögtön a jelentés meghallgatása után áttérnek. A napirend első pontjával kapcsolatos a második pont, amely az egyezségokmány 16-ik cikkelyéről vagyis a tilalom ellenére háborúskodó állam megrendszabályozásáról szól. Ehhez a javaslathoz, amely francia intenciókat szolgál, az angol kormány módosítást nyújtott be. Munkatársunk erről az európai jelentőségű kérdésről kitűnő forrásból ma a következő információt kapta: " A népszövetség ülésezésének rendkívül fontosságot tulajdonít az a körülmény, hogy a napirenden a fegyverkezés csökkentéséről és a tilalom ellenére háborúskodó állam megrendszabályozásáról szóló javaslatok szerepelnek. E két kérdés közül, amely lényegében csak egy, előreláthatóan nagy és éles vita fog kifejlődni, különösen francia és angol delegátusok között. Herriot francia miniszterelnök, és Macdonald brit kormányelnök megjelenése a genfi népszövetségi ülésezésen épp ezzel a két kérdéssel van összefüggésben. Annak idején ugyanis, amikor már a versaillesi békeszerződés aláírására került a sor, a békét megkötő személyiségeknek legfőbb problémája az volt, miként fognak a győztes államok a jövőben garanciát kapni arra nézve, hogy az a Németország, amelytől mindig féltek és félnek, nem fogja őket újra megtámadni, vagyis hogyan lehet a világot újabb háború veszedelmétől megóvni. A legkülönbözőbb módozatok és tervezetek kerültek ebben a tekintetben a Népszövetség elé. A legjelentősebb a francia tervezet, amelyhez azonban az angol kormány nem járult hozzá. A francia terv döntőbírósági eljárás igénybevételével és kényszerrendszabályok alkalmazásával kívánja a háborús veszedelmeket elhárítani. Az angol kormány ezzel a javaslattal szemben módosítást nyújtott be. A különbség a francia és angol álláspont között a sorrend kérdésében van, Franciaország szerint először garanciális szerződést kell kötni, amely védelmet nyújt, azután jönne csak a lefegyverzés végrehajtása, míg ezzel szemben az angol álláspont szerint a lefegyverzés önmagában garanciát nyújt a támadások ellen. Az angol álláspont szerint a lefegyverzés végrehajtása után lehet csak gondolkozni azon, hogy milyen modalitások mellett lehet kikerülni a háborút. A francia álláspont a garanciális szerződés mellett lehetségesnek tart olyan kisebb regionális szerződéseket is, amelyeket az egyes államcsoportok egymás közt kötnek, viszont az angol álláspont szerint az úgynevezett regionális szerződések azt a veszélyt rejtik mángukban, hogy Európa apróbb államcsoportokra bomlik, amelyek között kialakuló természetes kvalitásban ismét csak háborús veszedelem fenyeget. A döntés a nagyhatalmak kezében marad London, szeptember 2. A Times a Nemzetek Szövetségének közgyűlése alkalmából vezércikkben a következőket írja: Hiv átom volna feltenni, hogy a világ mostani állapotában akadna olyan nagyhatalom, amely biztonság szempontjából jelentős szuverén jogainak lényeges részét olyan szervezetnek kezébe tenné le, amelyben a kisebb államok valamely csoportja esetleg döntő befolyást gyakorolhatna. A dolgok természete szerint a valóban élzbevágó nemzetközi kérdésekben a fő döntés továbbra is, mint eddig, azoknak a nagyhatalmaknak az ügye lesz, amelyek az illető kérdésekből eredhető viszályokban a terhek és a felelősség főrészét viselik. A kisebb államok a Nemzetek Szövetségében igen nagy erkölcsi befolyást gyakorolhatnak, amit egyébként már meg is tesznek, céltalan volna azon-ban, ha számukra többet igyekezné- nek előírni. Nem sok kilátása van annnak a tervnek, hogy a Nemzetek Szövetsége döntésének támogatására hatályos szankciókat alkalmazzanak, legyenek azok akár erkölcsi, akár materiális rendszabályok. Macdonald javaslatot tesz a fegyverkezés korlátozásáról London, szeptember 2. Ramsay Macdonald miniszterelnök Genfben javaslatot fog előterjeszteni a fegyverkezés korlátozásáról. Javaslata úgy szól, hogy az egyes országok kezdjék meg haladéktalanul a fokozatos és aránylagos leszerelést, mégpedig a nemzetek szövetségének ellenőrzése mellett. Ára 2000 korona. Meghiúsult ellenforradalom Georgiában Riga, szeptember 2. Moszkvai hivatalos jelentés szerint Georgiában az ellenforradalmárok kísérletet tettek, a szovjet rendszer megbuktatására. A mozgalom meghiúsult. A hatóságok letartóztatták a vezetőket, akik jórészt cári tisztek. Van közöttük több herceg és néhány bankár is.