Esti Kurir, 1928. szeptember (6. évfolyam, 198-222. szám)
1928-09-15 / 209. szám
Szombat, 1928 szeptember 15 IsíSKírí. A csókok koldusa Duvernois és Birabeau drámáját ma mutatja be a Belvárosi Színház A francia dráma útját érdemes figyelemmel felsérni. Néhány éve már határozottan felismerhető a szándék, hogy a házassági drámát pontosan ott folytassa, ahol Ibsen az elérhető legmesszebb csúcson elhagyta. A magasba lendül-e most már az út, vagy a mélybe zuhan, tálén vitatható, mert az, amit eddig mutatott, még nem adta meg az ítéletre alkal-, mas alapot. Éppen a szóban forgó két francia szerző az, akik ebben az irányban eddig igen figyelemreméltót alkottak. (Duvernois , őszi szerelem című, Birabeau a Menyaszszonyi fátyol című nálunk is szinre került értékes drámák társszerzői) de amíg eddigi munkájuk felfelé mutatott, ez, a Csókok koldusa című dráma már aggodalomra ad okot. Ez az út szakadékhoz vezet. "A francia bulvárirodalom a házasság intézményét csörgősipkával táncoltatja, sokszor a tradégia és a bohózat határmesgyéjén, nyilvánvalóan a derű és neveltetés okából, de ugyanez drámává fejlesztve, ilyen formában váljon mi célt szolgál? Nevel, oktat, problémát old meg, elriaszt, vagy szórakoztat? Egyiket sem. Egyszerűen megállapít és drámai formában beszél olyan kérdésről, amely szájról-szájra jár a társaságokban erről, vagy arról a házaspárról, helyesebben férfiről. De ott az esetről mindig csak suttogva beszélnek, hiszen olyan a kérdés, amelyről nem szokás beszélni. A Csókok koldusában tárgyalt eset nem általános, nem tipikus, még anatómiai értelemben is különös jelenség, tehát a drámai ábrázolásra nem a legalkalmasabb. Hátrányára szolgál a kérdés végtelenül kényes természete is, de van egy mérhetetlen nagy előnye: különös drámai színjátszás lehetősége. Ahogyan én ismerem a francia aktorok játékstílusát, tudom, hogy ez az előadás Párizsban a sexualabnormitás titkai iránt érdeklődők szórakoztatását is szolgálhatta, ezzel szemben a Belvárosi Színház szinte leheletfinomságú művészettel tudott mindent elrejtő, csak sejtető körvonalakkal utalni a tárgy kényességére. A dráma tárgya még csak elmondásra sem alkalmas, hiszen az ilyen témákat megjátszani néha lehet, elmondani alig. Egyébként ha alapvető hibának tartom magát a tárgyat, szerkezeti hibát látok az erősen novellisztikus feldolgozásban is. Meg kell azonban állapítanom, hogy a sok súlyos párbeszéd erős íze is eltompul a Belvárosi Színház művészeinek játékán. Remek az előadás. Makay Margit asszony az áldozat. Vele történik minden, s talán inkább ő a csókok koldusa, mint a férfi, akitől a természet amúgy is megtagadta az élet izét, mert ő, a nő, egészséges, s neki tudva kell lemondania az életigenlésről, akkor, mikor már megizlelhette. Ezt a szerepet a mártíromság halvány színeivel ruházta föl Makay Margit. Finom volt, hamvas fehér homloka még az elbukásában is. Toronyi Imre a roncs ember, életet, valóságot, elhihetőt ad. A színjátszás művészetének akadémikus példája Makay és Toronyi harmadik felvonásbeli nagy jelenete. Az előadáson szereplő minden művész érdeme előtt Szilágyi Harcsát kell kiemelnünk. Végre egy új, végre egy friss tehetség, egyéni után futó, máris beérkezett nagy művésznő. A nagy dráma harmonikus színfoltja Délig Ferenc, akinek súlyos feladata volt s csak kivételes művészetével sikerült finomnak és ízlésesnek maradnia. A kedves figurája Gázon Gyula, az aprólékosságig jellemfestő Sugár Lajos, a szenvedő, de kifelé megelégedett anya és feleség, Gyöngyössi Erzsi, Hajnal, Várnai, Székely Gizi, Komlóssy Ilona, Horváth Magda, Bilicsi Inind értékei az előadásnak, Hajó Sándor merész, mégis finom színpadi nyelvre ültette át a francia szöveget, s Rákosi Pál hibátlanul rendezte meg az előadást, Vincze Márton jó díszleteket tervezett. (k. m.) \ Ma, szombaton nagy SOSMIP fjTfoulin-ílGu&e* esti fcl,,—. ■■■■ --------------—--——— * A lőcsei fehér asszony reprize. Annak idején a régi Népszínházban igen jelentős sikert aratott A lőcsei fehér asszony című dráma, amelyet Jókai Mór regénye alapján Faragó Jenő írt. A darab akkoriban igen szép sikert hozott a színháznak, ami egyik színigazgatónkat most arra indította, hogy újból műsorra tűzze a Jókai—Faragó-drámát. Faragó Jenő már befejezte a dráma átírását s így a darab próbái rövidesen megkezdődhetnek. A merca Péntek A JAZZOPERETTEKNEK már a főpróbája is egészen más képet ölt, mint amilyen arca az egykori nagy operettek főpróbájának volt. A szakszefon új hangot, új közönséget hozott a főpróbára, sőt, hogy továbbmenjek, a házifőpróbára is. Miután idegeneknek a házi főpróbára tilos bemenni, a nézőtér hátsó sorait foglalták el a sötétség mindent eltakaró fátyolában az úgynevezett illetéktelenek, akik akadályt nem ismerve lopódznak be a színházi alkalmazottak kordonján keresztül a nézőtérre. A hátsó sorokban ülő idegenek háromnegyedrészét muzsikusok teszik ki, a pesti jazzzenekarok muzsikusai, akik eljönnek meghallgatni a szakszofon feljajdulását, a kínai dobok egyhangú pergését, a rézüstök kongását és általában az új muzsikát, amelynek a messzi nyugaton már nagy híte-neve van. Most még beszélgetnek, de már halkul a nézőtér s a Fővárosi Operettszínházban megkezdik Pares és Parys „Lulu" című operettjének házifőpróbáját.* A KÉT SZERZŐ, a két jazzkomponista, Pares és Parys édes testvérek. Valamikor mind a kettőt Paris-nak nevezték. De aztán, hogy muzsikával kezdtek foglalkozni, mind a ketten és mind a ketten külön-külön és egyenként nagy hírnévre tettek szert, megváltoztatták a nevüket, hogy a gratulációkat kiki a maga részéről fogadhassa, Így lett az egyik muzsikus Pares, a másik pedig Parys. Az operettnek van négy nagyon szép betétje is. Nálunk operett betétszám nélkül nem kezdhet sikerdús utat. Ez kabala talán, vagy egyéb más, de annyi bizonyos, hogy a párizsi zeneműkiadók, élükön a nagy Lalubert-rel, hiába tiltakoznak a tulajdonukban lévő és itt színrekerülő operettek betétszámai ellen. Hiába tiltakoznak, mert a mai színházaink igazgatói kérlelhetetlenek ebben a tekintetben. A Lulu négy betétjének Tamássy Pál a szerzője. Fiatal ember, akinek nevére a nagyközönség talán már nem is emlékezik, csak akkor, ha szíves emlékezetükbe idézem, hogy Tamássy Pálnak a Csókvásár című operettje Kabos Gyulával a főszerepben Budapesten százötvenszer, Bécsben kétszázszor, Berlinben kereken és pontosan száznyolcvanötször került színre. Itt még kis dalokat, operettbetéteket, amelyek Párizsban kerültek színpadra. Most ő is itt ül a nézőtéren és drukkol önmagáért és két francia társáért, Paresért és Parysért. Sarkadi nevetve fordul felé : — Dehogy drukkolnék én, ha ennyi betétem volna.* A GÖRLNÉLKÜLI OPERETTBEN a hat fiatal és kedves kisasszony, Szemerkényi Franciska, Kerékgyártó Olga, Horvéthy Elvira, Dobos Anni, Hajó Teri és Fóthy Nelly már éneklik is Hoffmann Barcarolájának paródiáját: Bár karolna Csak át a párom, Epedoc várom őt, Bár karolna Szivemre bújva, Ha zeng az új nyitány Megboldogult Offenbach úr Megbocsát nekünk fán, Ha élne most, Egy jazz dobost Vinne mindig a bárkán. Hoffmann Barcaroláját eredetileg Offenbach írta, jazzra azonban kései utóda, Ábrahám Pál hangszerelte. A jókedvű benfentesek most melegen gratulálnak Ábrahámnak, hogy az új operettből, amelynek kétségtelenül a Barcarola a legjobb száma, ő sem marad ki, mint szerző. * MOST FEJES TERII, ezen a nagyszerű és kitűnő színésznőn van a sor. A színpadra helyezett lépcső legmagasabb fokára áll és énekel: Nékem szerelem ki Mert a szerelem, hej, Olyan, hogy részeg lesz Az ember .. Vince, a karmester közbeszól: — Teriként, aranyos, az utolsó hangot nem énekelhetnéd lejjebb • — Dehogynem. Szívesen, — feleli nevetve Fejes Teri és máris lejjebb áll a lépcsőn egy fokkal.* GÁBOR MAR.*., akinek vidéken nagy és komoly primadonna-szerepekben már sok szép sikere volt, a Luni-ban egy amolyan tenyeres talpas háztartási alkalmazottat játszik, aki zugol cipőben jár és az arcát úgy elcsúfítja, hogy még a legjobb ismerősei sem ismernek rá. Rose, mert így hívják a szerep szerint Gábor Marát, az egyik kis francia faluból került fel Párizsba, ahol ő is segít kibogozni a történtek bonyodalmát Rose, a cselédleány, vagy másként Gábor Mara, a színésznő azonban nincs megelégedve szerepével. Nem találja megfelelőnek. Faludi Jenő direktor azonban megvigasztalja : — Mit akarsz, fiam, hiszen címszerepet játszol ! — Miféle címszerepet ? — Te vagy, fiam, a Rose Mary. * MEDGYASZAY VILMA, másként Klotild néni, a színház illusztris vendége, belépésekor nagy tapsot kap és megtapsolják a színház új tagját Neményi Lilit is, aki most fog bemutatkozni a budapesti közönségnek. Kupléja nagy derültséget kelt és sok tapsot hoz neki. De a színésznő tréfásan elégedetlenkedik . — Nem hiszem, hogy jó lesz a kuplé, — mondja. — Miért ne volna jó ?— kérdezik. — Nem hangzott utána nagy taps. — Pedig ebben már a visszhang is benne volt. — epéskedik valaki. * SZOKOLAY OLY ragyogó táncszáma következik. A táncszám előtt kis szünetet tartanak, miután a közönség nagyon nekibátorodott és valamennyien betelepedtek az első sorokba, ami házifőpróbán zavarja a szereplőket, a rendező munkáját és a zenekart is, amelynek tagjaival a karmesternek egyelőre még beszélgetnie is kell. A rendezőnek az az ötlete támadt, hogy az első öt sort kötéllel választják el a többi soroktól. Néhány pillanat múlik csak el és a színpad munkásai már hozzák a kígyózó kötelet, amelyet az ötödik sor zsölyéin kifeszítenek és ezáltal elzárják a színpadhoz vezető utat. Dénes György, a Lulu bonvivanja most jön be a színpadra és meglepetten látja, hogy kötelet vontak a zenekar mögé. — Minek ez a kötél ? — kérdezi Dénes. A tánchoz felkészült Szokotay Oly adja meg a választ : — Hogy a kritikusok kötélnek álljanak ? Előkészületek a Nemzeti Színházban. A Nemzeti Színház e heti műsorát, valamint a következő hét nagyobbik felét a múlt szezonból ismert, jól bevált műsordarabok töltik ki. Jövő héten pénteken azonban már nevezetes reprizt tűz műsorra a színház, amennyiben szinte hozzák a régóta várt Cyrano de Bergeracot teljesen új rendezésben, új betanulással, Ódry Árpáddal a címszerepben. A Cyrano reprizét 26-án ismét klasszikus felújítás követi .A velencei kalmár felújítását tűzte ki erre a napra az igazgatóság. Mint erről már hírt adtunk, az újra betanított és rendezett Shakespeare-darabban Csortos Gyula alakítja a főszerepet, Shylockot. 28-án ismét reprizt ad a színház, Rákosi Jenő Endre és Johanna című ötfelvonásos történelmi drámájának felújítását. Endre királyfi szerepét Abonyi Géza alakítja az új szereposztásban, Johanna pedig most már véglegesen elhatározott terv szerint Környei Paula lesz. Az Endre és Johanna után Csiky Gergely Cifra nyomorúság című színművének felújítása következik és csak ezután kezdődik meg a bemutatók sorozata vitéz Garamszeghy Sándor Matyólakodalom című népies színművével. A Matyólakodalom bemutatóját Bradvogel—Davies Nárcisz című színdarabja követi. A Kamaraszínházban még nem terveznek bemutatót, itt is egyelőre reprizek szerepelnek a játéktervezeten és pedig A fogadósáé még múlt évről elmaradt reprize, továbbá a Constantin abbé és a Vőlegény új betanulással. Az égő szoknya Egyed Zoltán Az égő szoknya című színműve igazi színház, igazi szenzáció, igazi siker. .41 égő szoknya a ma színdarabja.4z égő szoknya a szerelem nagy komédiája. Az égő szoknya 11 képe, 11 művészi fotográfia a mai életről. Az égő szoknya Tőkés Anna, Hegedűs Gyula, Kiss Ferenc, Z. Molnár, Táray, Zátony szenzációs sikere. ____________________ne SOK* ESTE FEL * if €1 % T_ m Y___ti A jy N A Hifii IMI I ŐTŐ W A Bt. O S B S Z N I H A Z LEGPrAGÁBB HELY 6 PEfffiD 9. oldal l Legjobb műsor i t Legjobb zene jé t hangulat* tánc ! a Tatamin ! * Nincsen főpróba a Bunburyból. A Kamaraszínház szezonnyitó előadása lesz Wilde Bunbury című komédiája, amely itt először kerül színre. A Bunburyból, amelynek főszerepeit Váradi Aranka, Kiss Irén, Radó Mária, Uray Tivadar, Petheő Attila, Vaszary Piroska és Petheő Sándor játsszák, a színház főpróbát nem tart. * A Nemzeti Színház bérlet-előadásai. Ma, pénteken este a Peleskei nótárius előadásával kezdődnek meg a Nemzeti Színház bérletes előadásai. Erre az előadásra az A-szorozat bérletei érvényesek. A B-sorozat első előadása hétfőn lesz az Egy pohár vízzel. A D-sorozat bérlői pedig jövő szerdán a Faust I. és II. részét kapják bérletben. * Fedák Sári ma érkezik Budapestre és holnap rádióestet tart. Fedák Sári, miután a Magyar Színházzal megkötötte szerződését, autótúrára Erdélybe utazott, ahonnan ma délután érkezik meg. Holnap, szeptember 15-én Fedák rádióestet tart, amely kétségtelen nagy eseménye lesz a magyar rádiónak. Fedák erre az alkalomra egy kis darabot írt, amely egyes jeleneteiben a művésznő életét tükrözi vissza. * A bécsi operett-társulat Budapestről Drezdába utazik. Práger Miksa Budapesten vendégszereplő operett-társulata vasárnap este játszik a Király Színházban utoljára. Hétfőn reggel Budapestről Drezdába utaznak, ahol a Terezinát mutatják be. A kiváló bécsi operett-társulat Drezda után Kölnt, majd Düsseldorfot látogatja meg a Terezinával. * Hasenclever fellép az önmagáról írott darabban. Bécsből jelentik: Walter Hasenclever befejezte legújabb darabját, amely vígjáték és amelynek főszereplője és főalakja maga Walter Hasenclever, a darab írója. A vígjátéknak Kulissza a címe és egy színházban játszódik, közvetlenül egy Hasenclever-darab bemutatójának első felvonása előtt. A darabban mindegyik szereplő a saját nevét viseli és az életben is megfelel annak az alaknak, amelyet a színpadon ábrázol, így tehát Hasencever Hasenclever lesz és ő maga fogja játszani önmagát. Ez nem kerül majd nagy fáradságába, terve, hogy fiatal korában szűrése volt .