Esti Kurir, 1930. április (8. évfolyam, 74-97. szám)
1930-04-01 / 74. szám
ELŐFIZETÉSI DÍJ: EGY HÓRA 2.40 P, NEGYEDÉVRE 7.20 P. EGYES SZÁM ÁRA 10 F. CSEHSZLOVÁKIÁBAN 1.50 KM., JUGOSZLÁVIÁBAN 20* DINÁR, AUSZTRIÁBAN 20 GR., ROMÁNIÁBAN 6 LEI FŐSZERKESZTŐ: RASSAY KÁROLY SZERKESZTŐSÉG: V., VADÁSZ UTCA 11 TELEFONSZÁM: 261-41, 261-42, 261-43, 268-28 KIADÓHIVATAL, V/, TERÉZ-KÖRÚT 241. LEM. TELEFONSZÁMOK: 122 — 88 41 254-05 VII. ÉVFOLYAM. ♦ BUDAPEST, 1930 ÁPRILIS 1 KEDD ♦ 74. SZÁM ^ mimiirom "Wl" ' TM WwiiBini Ma kezdődik új cikksorozatunk az Ochrana és az orosz forradalmárok élet-halál harcáról „VÁRATLAN SEGÍTSÉG" A szociáldemokraták hivatalos lapja a Társadalombiztosító válságáról írt vezető cikkében támadást intéz a Nemzeti Szabadelvű Párt vezére, vagy mondjuk talán rövidebben: Rassay Károly ellen, mert a pénzügyi bizottság legutóbbi ülésén az egyensúly helyreállítása és a rend megteremtése érdekében szükségesnek tartotta a biztosítási szolgáltatásoknak a termelés tényleges teherbíró képességével való összhangba hozását és ennek megteremtésére pártatlan és szakértő kormánybiztos kiküldetését. A szociáldemokraták lapja szerint ebben az álláspontban a népjóléti miniszter úr váratlan segítséget kapott az ellenzéki oldalról. Nincs sok értelme, hogy a támadást túlságosan komolyan vegyük. Egyben azonban biztosak lehetnek: nem engedjük a kérdés lényegét elhomályosítani. Nekünk a Társadalombiztosító Intézet és annak válsága nem agitációs terület. Nagy szociális érdekek követelik ennek az intézménynek a megmentését. De ugyanakkor nem vagyunk hajlandók egy pillanatra sem szem elől téveszteni a termelés érdekeit. Követeljük az egyensúly helyreállítását a munkások és munkaadók érdekében egyaránt. Ezt azonban valóban nem lehet megteremteni olyan komolytalan kijelentésekkel, hogy „a Társadalombiztosítónál mindig csak a munkások azok, akik áldoznak, de semmit sem kapnak". Nem fordulhatunk ahhoz az egyszerű formulához sem, amelyet a szociáldemokrata párt képviselői ajánlanak, akik a jelenlegi deficitet és nyilvánvalóan a mai rendszer mellett a jövőben is elkerülhetetlen hiányokat egyszerűen az állam jelenlegi hozzájárulásának felemelésével akarják fedezni. A politikai felelősségről vallott felfogásunkkal valóban nehezen volna összeegyeztethető, hogy egyfelől padot verdesve követeljük a költségvetés leszállítását és ugyanakkor könnyed gesztussal népszerűségi szempontokból az állami költségvetést újabb milliós kiadási tételekkel terheljük meg. A Társadalombiztosító adminisztrációja és az önkormányzat életbeléptetésének mesterséges kitolása ellen állandóan felemeltük szavunkat. Álláspontunk most sem változott. Követeljük az adminisztráció szigorú felülvizsgálását, a szükséges egyszerűsítések keresztülvitelét és a vezetésnek megfelelő szakemberek kezébe való letételét. Furcsa logika van azonban abban az álláspontban amely egyfelől vitatja a jelenlegi vezetőség teljes tehetetlenségét és ugyanakkor tiltakozik e megállapítás egyetlen lehető konzekvenciájának levonása ellen. A mi véleményünk szerint a dolgok előzetes rendbehozása nélkül az autonómia teljesen tehetetlen volna az intézetre szakadt válsággal. A kormány kötelessége a vizsgálat haladéktalan befejezésével és eredményének nyilvánoságrahozatalával a való helyzetet feltárni. A további lépés a jelenlegi helyzetért felelős vezetők helyébe kinevezett kormánybiztosnak a működése, amely a törvényhozás és a nyilvánosság ellenőrzése mellett helyreállítja a Társadalombiztosító Intézet egyensúlyát. Azután jöjjön az autonómia. Aki a Társadalombiztosító Intézet megmentését és az ország termelő köreiben ellene napról-napra erősbödő ellenérzésnek kivédését tekinti feladatának, az logikátlan, felelőtlen és éppen ezért veszedelmes útra nem tévedhet. Ma az egész világon erősödik a hangulat a termelést bénító szociális terhek háború utáni gyors emelkedése ellen. Mi ezt a hangulatot veszedelmesnek tartjuk. Ennek a veszedelemnek az elhárítása azonban semmiesetre sem lehet az a sekélyes demagógia, amelyet a józan meggondolással és a komoly szanálási kísérletekkel szemben hangoztatnak. KOMPLIKÁLÓDOTT A NÉMET BELPOLITIKAI HELYZET Azonnal feloszlatják a birodalmi gyűlést, ha a Brüning-kormány nem kap többséget Hugenberg magatartásától függ az új német kormány sorsa . A szociáldemokraták bizalmatlansági indítványt nyújtanak be, amely Hugenberg támogatása nélkül többséget kap Berlin, március 31. (Az Esti Kurír tudósítójának távirata.) Az új Brüning kormány hétfőn átvette az államügyek vezetését. Az első minisztertanácsot délután 5 órára hívták össze. Ezen a minisztertanácson véglegesen megszövegezik a kormánynyilatkozatot, amely — beavatott körök értesülése szerint — igen rövid lesz és csak nagy vonalakban ismerteti az új kormány, programmját. Politikai körökben egyébként kétségtelennek tartják, hogy ha a Brünning kormány nem kap többséget a birodalmi gyűlésben, vagy pedig ha a parlament megszavazza a szociáldemokrata és kommunista részről várható bizalmatlansági indítványt, azonnal bekövetkezik a birodalmi gyűlés feloszlatása. A kormánynyilatkozatot Brüning kancellár a parlament keddi ülésén olvassa fel. A vita csak szerdán kezdődik, hogy legyen idejük a frakcióknak állásfoglalásuk leszögezésére. A döntő szavazás szerdán este vagy csütörtök délután lesz. Minden a német nemzeti párttól függ, mert ha a párt a Brüning kormány ellen szavaz, a kormány kisebbségben marad. Ebben az esetben a szavazás eredményének kihirdetése után azonnal felolvassák a parlament feloszlatásáról szóló elnöki dekrétumot. Schiele közélelmezési miniszter lemondott mandátumáról Berlin, március 31. f.-t. Esti Kurír tudósítójának távirata.) Schiele dr. közélelmezési miniszter, általános meglepetésre lemondott képviselői mandátumáról. Schiele hétfőn délelőtt levelet intézett Loebe szociáldemokrata képviselőhöz, a birodalmi gyűlés elnökéhez és bejelentette a mandátumról való lemondását. Párlamenti körökben Schiele lépését azzal magyarázzák, hogy az új miniszter, aki mandátumát a német nemzeti párt programjával szerezte, nem tartja összeegyeztethetőnek, hogy megtartsa a képviselőséget akkor, mikor a német nemzeti párt parlamenti frakciója kimondotta, hogy Schiele nem vállalhat tárcát az új kormányban. A kabinet végleges névsora: Berlin, március 30. Hindenburg birodalmi köztársasági elnök vasárnap délelőtt aláírta a Brüning-kormány kinevezéséről szóló kéziratokat. A Brüningkormány végleges összetétele eszerint a következő: Birodalmi kancellár: Brüning dr. (centrumpárt). Külügy: Curtius dr. (német néppárt). Belügy: Wirth dr. (centrum). Pénzügy: Moldenhauer dr. (német néppárt). Gazdaságügy: Dietrich (demokrata). Igazságügy: Bredht dr. (gazdasági párt). Munkaügy: Stegerwald dr. (centrum). Közélelmezésügy: Schiele dr. (pártonkivüli). Hadügy: Groener tábornok (pártonkívüli]. Közlekedésügy: Guerard dr. (centrum). Postaügy: Schaetzl dr. (bajor néppárt). Megszállott területek minisztere: Treviranus (keresztény nemzeti munkaközösség). Kormány — Hugenberg kegyelméből Berlin, március 31. (Az Esti Kurír tudósítójától.) Az egész német közvélemény a legnagyobb aggodalommal tekint a Brüning-kormány bemutatkozása elé. Csaknem bizonyosra veszik, hogy a centrumpárti Brüning dr. kormánya nem fogja megkapni a szükséges többséget és így sor kerül a birodalmi gyűlés felosztására, amely a mai amúgy is kritikus helyzetben beláthatatlan következményeket vonhat maga után. A német állam amúgy sem tud a zavaros belpolitikai helyzet miatt megfelelő hoszszúlejáratú kölcsönhöz jutni s ez a legújabb belpolitikai válság még csak fokozza a német pénzügyi körük nyugtalanságát. A szerdai ülésen a szociáldemokraták bizalmatlansági indítványt nyújtanak be a Brüning-kormány ellen és a német politikai körök becslése szerint, a birodalmi gyűlés többsége meg fogja szavazni a bizalmatlansági indítványt. A szociáldemokraták és a kommunisták 210 szavazatra számítanak s miután a horogkeresztes nemzeti szocialista párt is feltétlenül a mérsékelten jobboldali Brüning ellen szavaz, a bizalmatlansági indítványra előreláthatóan több mint 220 szavazt esik. Ezel szemben, ha a német nacionalisták nem szavaznak az új kormányra, hanem tartózkodnak a szavazástól, a új kormány az összes középpárti csoportok szavazataival sem tud 193 szavazatnál többre szert tenni. Nem kevésbé kritikus a helyzet akkor sem, ha a német nemzeti párt mégis a szociáldemokrata bizalmatlansági indítvány ellen szavaznak, akkor a német baloldali körök egybehangzó véleménye szerint. Brüning kabinetje Hugenberg kegyétől függő kormány volna, amelynek minden lépését a német nemzeti párt taktikázása irányítaná. A baloldali politikai körök szerint egy Hugenberg kegyétől függő kormány nem volna alkalmas hosszúlejáratú államkölcsön felvételére, mert hiszen éppen Hugenberg volt az, aki a Youngegyezmények ellen népszavazást rendeztetett és a hágai egyezmények ratifikálása ellen minden propagatórikus eszközzel küzdött. A német nemzetiek magatartására azonban következtetni lehet abból is, hogy a németnemzeti Schiele miniszter, akit német nacionalista programmal választottak képviselővé, ma kénytelen volt lemondani képviselői mandátumáról, mivel a Hugenberg-párt ellenezte Schillének a mérsékelten jobboldali kormányban való részvételét.