Esti Kurir, 1930. május (8. évfolyam, 98-122. szám)

1930-05-01 / 98. szám

Csütörtök, 1930 május 1 rWtl-Tn^^TflBT^VTTTyinrrirrTirrriTTriTTT­H­I—mnilWI i ni HHill I m i Iliim 11 imhii m sék el, hogy a bürokrácia nagy középeurópai hatalmakat rombolt össze. Vessen véget a kormány a mai állapot­nak.­­Álljunk meg, mert ha nem így lesz és nem szabadulunk meg a bürokráciától, akkor az ország pusztul el. Ha a mai állapotok maradnak meg, ebből csak pusztulás következhetik. A mai állapotok rongyokba öltöztették a falu népét, az egyik kereskedőhöz a má­sik után csak be, az iparosok vissza­adják iparigazolványaikat. Ne feledjék el, ha a paraszt vásárlóképtelen, elpusztul az ország. Majd így fejezi be beszédét: — A költségvetést elfogadom, de nem azért, mintha a kormány iránt bizalom­mal viseltetnék. A költségvetésre az államnak van szüksége. A kormány közgazdasági politikájával ab­szolúte nem vagyok megelégedve, mert nemcsak hogy hibás úton halad, de ebben a hibájában megátalkodott is. (Taps a baloldalon és a középen.) Bethlen a védvámos politikáról Bethlen István gróf miniszterelnök beter­jeszti a legfelsőbb számvevőszék 1929/30. évi költségvetés első felére vonatkozó jelentés és kijelenti, hogy Gaál Gaszton néhány megjegy­zésére kíván reflektálni. Nem tér ki a beszéd minden részére, csupán azokra a kijelenté­sekre kíván válaszolni, amely a kormány pártpolitikájával szemben hangzottak el, és amelyek a kormány helytelen iparpártoló po­litikájára vonatkoztak.­­ Egyetértek abban a képviselő úrral, hogy a vámvédelem, amellyel a magyar ipar rendelkezik, bizonyos revízióra szorul. A kezdeményező lépéseket e tekintetben meg is tettük, a gazdasági érdekeltségek vezetői fogalkozzanak a kérdéssel és kívánságaikat összeállítják, hogy a vámvédelem terén mi­lyen változtatások eszközöltessenek. Amint a változtatás szükségét felismertük, azonnal meg­­tesszük a kezdeményező lépéseket.­­ A háború után bekövetkezett önálló vámterület következménye volt, hogy a kor­mány iparpártolási politikát kívánt annak ide­jén követni. Meg kellett teremteni a magyar ipar fejlődésének alapfeltételeit. Akkoriban a világgazdasági helyzet is más volt. A háború ideje és a háborút közvetlenül követő idő a mezőgazdaságnak konjunkturális ideje volt. Sándor Pál: Ohó! Bethlen miniszterelnök: Feltételezni min­denesetre lehetett, hogy a konjunktúrát most is dekonjunktúra fogja követni, de senki sem vetheti a kormány szemére, hogy amikor leg­nagyobb konjunktúrája volt a mezőgazdaság­nak, nem látta előre, hogy már két-három év múlva be fog következni a nagy amerikai konkurrencia. Hogy akkoriban konjunktúrája volt a mezőgazdaságnak, az kétségtelen. Ami­kor ez a kormány átvette a hatalmat, akkor még kötött gazdálkodás volt Magyarországon és éppen ez a kormány volt az, amely a kötött gazdálkodást megszüntette, olyan időpontban, amikor még itt, a parlamentben is hallatszot­tak hangok, hogy az erre vonatkozó intézke­dések igen korán léptek életbe.­­ Több izben kifejtettem és ma is ismét­lem, hogy itt revízióra van szükség és több izben kifejtettem, hogy ebben a tekin­tetben a kezdeményező lépések megtörténtek. Ha késedelem van, ez elsősorban annak kö­szönhető, hogy a mai napig még nem tudjuk hogy a mezőgazdaság érdekképviseletei mely vámtételekre helyezik a súlyt. Rassay Károly: A kormánynak magának is tudnia kellene ezt! (Nagy zaj a Ház minden oldalán.) Bethlen István gróf miniszterelnök: Az utóbbi években a kormány minden törekvése arra irányult, hogy a magyar mezőgazdasági exportot fejlessze és támogassa. Gaal Gaszton képviselőtársam említést tett egy osztrák mi­niszter kijelentéséről, hogy Ausztria ajánlatot tett a magyar kormánynak a mezőgazdasági exportra. Most csak annyit mondhatok, hogy ilyen ajánlatról tudomásom nincs, ha ilyen létetett volna, ez beható megfontolás tárgyát képezte volna. Képviselőtársam felem­lítette, hogy román területről a fa importja ol­csóbb, mint az ország belső területén való szállítása. Intézkedtünk, hogy ilyen tarifális megál­lapítások módosíttassanak, bár ha Magyarország olyan tarifákat léptet életbe, amelyek nem képesek konkurálni a szomszédos államok tarifáival, elveszti ezt a tranzitot. Ennek dacára a kormány intézke­dett, hogy ezek a tarifák is revízió alá vétesse­nek. A m­agam részéről is helytelennek tartom, hogy például Budapesten a somogyi vagy zalamegyei fa drágább legyen, mint a kül­földi. Igaza van képviselőtársamnak abban, hogy az inkompatibilitási törvény nem szorul revízió­ra, hanem csak végre kell hajtani. Rassay Károly: A kormány beavatkozása nélkül! Bethlen István gróf miniszterelnök: Az in­kompatibilitási törvény a Ház autonómiájá­nak pregnáns részét illeti. Soha sem állottam útját annak, hogy eljárás lefolytattassék és ha vannak inkompatibilitási esetek, azok meg­szűnjenek. Nagy tévedésben van képviselő­­társam akkor, amikor a kormányt teszi fele­lőssé azért, hogy a kormány tette lehetővé a köztisztviselők inkompatibilitásá­t a tisztvise­lők megválasztásának lehetőségével. (Nagy zaj a Ház minden oldalán.) Friedrich István (a miniszterelnök felé): Együtt csináltuk a törvényt! Az elnök enunciálja, hogy a zárszámadási jelentést az illetékes bizottságok elé terjeszti, majd folytatják a költségvetés vitáját. Láng Boldizsár elismeri, hogy a gazdasági élet terén komoly bajok vannak, amelyeken céltudatos és tervszerű gazdasági politikával lehet segíteni. A költségvetést elfogadja. Jókai Ihász Miklós kéri, hogy a kormány rendeletileg avatkozzék be a határidőjátékba. Az elnök háromnegyed kettőkor egyórás ebédszünetet ad. Gyöngyösön betiltották hétköznap a piaci árusítást Gyöngyös, április 30. (Az Esti Kurír tudósítójának telefonjelen­tése.) Váratlan meglepetés érte azokat a sze­gény, gyöngyösi piaci kereskedőket, akik eddig nap-nap után a városi piacon kirakott hol­mijaik értékesítéséből tengették életüket. Kö­rülbelül negyven-ötven család élt esztendők óta abból, hogy a gyöngyösi piacon kora reg­gel kirakta olcsó kis ruháját, amelyet leginkább a szegényebb néposztály vá­sárolt. Gyöngyös város legutóbbi közgyűlésén azonban kimondották, hogy a piaci kereskedők a jövőben csak hetenként kétszer a hetivásárok napján űzhetik iparukat, egyébként pedig betiltják a hétköznapi piaci árusítást. Erről a meglepő és sok családot exisztenciájá­­ban megingató rendelkezésről maga Orosz Ernő dr. polgármester-helyettes értesítette az érdekelteket. Ugyanakkor azonban Orosz Ernő, mint helyettes polgármester hivatalos igazolást adott egyes szegény, nyomorék piaci kereskedőknek arról, hogy kizárólagos és egyedüli megélhetési forrásuk a piaci árusítás. A negyven piaci árus most fellebbezéssel for­dult a belügyminisztériumhoz ez ellen a várat­lan és súlyos rendelkezés ellen, amely körül­belül ötven családot érint. „Nem akarunk az állam nyakán, mint munkáb­an, kenyörtelen emberek ten­­gődni“, írják beadványukban a szerencsétlen gyöngyösi piaci árusok, akik semmi mást nem kérnek, minthogy a jövőben is engedjék őket kira­kodni a gyöngyös piacon, ahol szerény mun­kájukkal eddig sem zavartak senkit. Schiöberl-ágy minden házban nélkülözhetetlen! Sebőkért, Buda­­­pest, IV, Haris-köz 4 Klebelsberg látogatása az upsalai egyetemen Stockholm, április 30. Klebelsberg Kuno gróf ma Upsalába utazik, ahol a híres egyetemet látogatja meg, majd este részt vesz az upsalai diákság nagy tavaszi ünnepélyén, amelyet a svéd diákok minden évben április 30-án tartanak meg. 3. oldal A szállítási panama ügyé­ben Komáromban letartózta­tásba helyezték Heimi száza­dost és Luis főhadnagyot Győr, április 30. (Az Esti Kurír tudósítójának telefonjelen­­tése.) Ma a késő déli órákban szenzációként terjedt el annk a fkkre, hogy a budapestről ki­szállított katonai nyomozóbizottság jelentése alapján a Győrből két hónappal ezelőtt áthelye­zett Heim­ Antal századost és Luis fő­hadnagyot Komáromban előzetes letar­tóztatásba helyezték. Luis tüzérfőhadnagy a budapesti katonai takarmányszállítások körül leleplezett vissza­élések után önként jelentkezett felettes ható­ságánál és vallomást tett bizonyos régebbi időkre visszamenő katonai beszerzési ügyle­tekre vonatkozóan. Luis főhadnagy volt az, aki először Heim­ Antal tüzérszázados nevét is említette bi­zalmas vallomása során. Ennek a jelentésnek alapján szállott ki Budapestről Szentkirályi hadbiztos-őrnagy Réh főhadnagy kíséretében Győrbe, ahol teg­nap este a Royal-szállodában szállottak meg. Ma délelőtt Szentkirályi őrnagy jelentkezett Boros Sándor tábornoknál a győri állomáspa­rancsnokságnál, aki Auer századost adta meg Szentkirályi hadbiztos-őrnagy mellé kí­sérőül. A katonai bizottság ezután kiszállott a szabadhegyi tüzérlaktanyába, ahol kora reggeltől a késő déli órákig folytatták a vizsgálatot és a kihallgatásokat. Innen a bizottság váratlanul Heim­ Antal szá­zados Fecske­ utcai lakására ment, ahol ház­kutatást tartottak. A százados győri lakásának három szobáját átkutatták és azután újabb je­lentést tettek Boros Sándor tábornoknak. Meg kell jegyezni, hogy Heim­ Antal felesége már néhány nappal ezelőtt felmondotta a győri la­kást s a százados felesége gyermekeikkel együtt Komáromba készült, ahol férje két hó­nap óta Luis főhadnaggyal együtt szolgálatot teljesít. Lakatos Gyulát kérte fel Bethlen a hágai egyezmény parlamenti előadójának A képviselőház mai ülésének, nagy esemé­nye Gaal Gasztonnak a kormány működéséről mondott súlyos vádbeszéde volt, amely látni­­valóan mély hatást gyakorolt a kormánypárt tagjaira is. Bethlen miniszterelnöknek eredeti­leg nem volt szándékában, hogy a Ház mai ülésén felszólaljon, amikor azonban látta, hogy Gaal Gaszton súlyos megállapításainak igazságát mennyire átérzi a kormánypárt is, szükségesnek érezte, hogy nyomban felszólal­jon és a lehetőséghez képest ellensúlyozza Gaal Gaszton vádeszédének hatását. A mi­niszterelnök láthatóan idegesen beszélt, fel­sorakoztatott ellenérvei nem győzték meg tel­jesen saját pártját sem és ennek tulajdonít­ható, hogy beszéde befejezésekor nem tört ki a meg­szokott erővel és lelkesedéssel a kor­mányt támogató képviselők obligát taps­vihara. A miniszterelnök beszéde végén a Friedrich­­kormányra hárította a felelősséget azért, hogy aktív köztisztviselők is vállalhatnak képvi­selői mandátumot. Az Esti Kurír munkatársa megkérdezte eb­ben az ügyben Friedrich Istvánt, aki a következőket jelentette ki: " A miniszterelnök úr szellemesen a Friedrich-kormányra akarja áthárítani saját felelősségét, megállapítván, hogy először az én választójogi rendeletem engedte meg, hogy köztisztviselők előzetes nyugdíjbamene­­tel nélkül képviselői mandátumot is vállalhas­sanak. Ebben a megállapításban igaza van a miniszterelnök úrnak, de elfelejti, hogy elő­ször ennek a kormánynak ő maga is tagja volt, tehát a kezdeményezés tekintetében éppen olyan felelősség terheli, mint a kormány többi tagját. Elfelejti másodszor azt, hogy akkoriban a kom­mün után annyira dezorganizáltak vol­tak a politikai és társadalmi állapotok, hogy a konstituante (alkotmányozó nemzetgyűlés) részére igenis abból a hazafias tisztviselői ka­tegóriából akartunk meríteni, amelynek leg­nagyobb része a forradalmak és a kommün­­ alatt nemzeti szempontból kifogástalanul vi­selkedett. Elfelejti végül a miniszterelnök úr azt is, hogy azóta ő újabb választójogi ren­deletet oktrojált az országra, sőt később vá­lasztójogi törvényt is szavaztatott meg a kép­viselőházzal, vagyis módjában lett volna két ízben is a hely­zeten változtatni, amit azonban — bár helyénvaló lett volna­­— elmulasztott megtenni. Az Esti Kurír munkatársa ekkor megemlí­tette azt a politikai körökben feltűnést keltő hírt, hogy Bethlen miniszterelnök Lakatos Gyulát kérte fel a hágai és a párizsi egyezmé­nyek törvénybe iktatásáról szóló javas­lat előadójául. — Ez jellemző arra a felfogásra — mon­dotta erre Friedrich István —, amellyel a mi­niszterelnök úr az összeférhetetlenségi prob­lémát megítéli. Ha már összeférhetetlenség­ről van szó, semmiesetre sem tudok a miniszterelnök úrral egyetérteni abban, hogy Lakatos Gyula képviselő legyen a ratifikációs tör­vényjavaslat előadója. Ezt egyáltalán nem tartom helyesnek, mert hiszen Lakatos képviselő úr legutóbb maga je­lentette ki, hogy ő az optánsperekben mint ügyvéd érdekelve van. Nézetem szerint emiatt igenis összeférhtetelenség áll fenn Lakatos Gyulára nézve, sokkal helyesebb volna tehát, ha az előadói szerepet olyan képviselő vállalná, aki az op­­tánspöcökben semmiképpen sincs érdekelve. Sem mint károsult földbirtokos, sem pedig mint ügyvéd. Hűvös, szeles idő Budapesten április 30-án délben a hőmér­séklet 17 fok Celsius. Jóslat: Megélénkülő északi szelekkel, vál­tozóan felhős, igen hűvös idő és a csapadék fokozatos szűnése várható.

Next