Esti Kurir, 1931. március (9. évfolyam, 49-73. szám)

1931-03-17 / 62. szám

Kedd, 1931 március 17 Filharmóniai hang­verseny Az Operaházban ma este tartják meg a hatodik filharmóniai hangversenyt, a bérlet­ben rendezett filharmóniai hangversenyek utolsóját. Az est műsora változatos és érdekes. Ma­gyar újdonsággal, Kósa György Második Szimfóniájával kezdődik. Ez a nagyszabású zenekari mű jelentős állomás a fiatal zene­szerzőnek sikerekben nem szegény pálya­futásán. Formás, jól hangzik; a zenekar színei gyakran egyéniek, néhol meglepőek. Az első és utolsó tétel mélabús lírája őszin­tén, meggyőzően hat. A Scherzo lüktető rit­mikája, barbár vadsága, szilaj lendülete még a konzervatív hajlandóságú közönséget sem hagyhatja hidegen. Kósa korábbi műveivel szemben ez a Második Szimfónia leszűrődöt­­tebb, kiegyensúlyozottabb. Igen meleg fogad­tatásban részesült. Kilényi Ede acélos hanggal, férfias erővel szólaltatta meg Liszt Holtak tánca című zon­goraversenyét. Dologbeli készség tekintetében mintaszerű volt a szereplése, ha e démoni vízió romantikus színeit, rejtelmes és titok­zatos fényét, lenyűgöző hangulatát nem is tudta teljes illúziót­ keltően felidézni. Az est eseménye: Musszorgszkij Képkiállí­­tás című remekművének előadása. Ezt a zongoraművet, mint tudjuk, Ravel hangsze­relte. Kongeniálisan! A bécsi filharmóniai zenekar mutatta be nemrégiben Clemens Krauss vezényletével. Megállapíthatjuk, hogy Dohnányi elgondolása költőibb és mélyebb, mint a Clemens Kraussé, színei azonban hal­ványabbak, erőtlenebbek. Igaz viszont, hogy próbák hosszú sora szükséges az olyan zenekari teljesítményhez, mint amilyen a Clemens Krauss ragyogó tolmácsolása. A Tell Vilmos-nyitánnyal fejeződött be a hangverseny. Ezt a zenét száz esztendő előtt írták. Szerzője maga is érezte, hogy tőle több aligha telik. Miután megírta, letette a tollat s életének még hátralevő negyven esztendejét... gasztronómiai művek alkotásának szentelte. A nyitány még a filharmonikusokat is magá­val ragadta. Ifjúi tűzzel, mindent elsöprő lendülettel játszották a vasárnapi főpróbán, amelynek közönsége nem fukarkodott a tapsokkal. Í­­gy. A Don Pasqualeval együtt mutatja be az Operaház a Csodálatos Mandarint Március 25-én kerül az Operaházban bemu­tatásra Bartók Béla Csodálatos Mandarin című pantomimje, amelynek meséjét Lengyel Menyhért írta. A zenejáték körülbelül másfél óra hosszat tart és ez a másfél óra minden szünet nélkül pereg le. Az Operaház igazgató­sága éppen ezért a régi jól bevált rendszer szerint egy másik kisebb operával párosítja a balettet. A Csodálatos Mandarinhoz Doni­zetti Don Pasquale című operáját választotta a színház és a darabot Szemere Árpád már teljesen át is rendezte a reprizre. Érdekes, hogy Szemere Árpád Mozarti színpadon ját­szatja a Donizetti-operát, azaz a színpadra még egy kisebb rokokó-színpadot dilit és en­nek keretei között pereg végig a daljáték cse­lekménye. Ilyen színpadon játszatta el Hevesi Sándor operaházi rendezősége idején a Szök­teti­s a szerályban című Mozart-operát, de ő még megtoldotta azzal, hogy a rokokószínpad függönyét apró szerecsengyerekek libbentik fel. A Városi Színház színpadán is állott már rokokó­színpad a Varázsfuvola két évvel ez­előtti bemutatóján, ahol szintén kis fekete fiúk húzták szét a rokokó-színpad drapériá­ját. Most a Don Pasquale felújításán tehát már harmadszor áll majd rokokó-színpad a huszadik század színpadán. Pilinszky Zsigmond Bayreuthben és Budapesten Pilinszky Zsigmond ma aláírta azt a szer­ződést, amelyet a bayreuthi Festspiel igazgató­sága terjesztett eléje. A szerződés szerint Pi­linszky Zsigmond az 1931. évi bayreuthi ün­nepi játékokon, augusztus 5-én, 8-án és 17-én Lohengrin és Tannheuser szerepében lép fel. Ugyancsak ma írta alá az Operaházzal kötött szerződést, amely szerint április 10-én és 11-én Maria Müllerrel, bayreuthi partnerével, a leg­újabban feltűnt amerikai szopráncsillaggal együtt énekli Lohengrint és Tann Musert. * Jótékonycélú zenekari est. Igen szépen sike­rült a m­. kir. I. honvédgyalogezred emléklapos tisztjei által, bajtársaik hátramaradottjainak fel­segélyezésére rendezett jótékonycélú díszhangver­seny vasárnap este a Zeneakadémián. A honvéd­zenekar Fricsay Richárd zeneügyi igazgató ve­zényletével, nagy hatással játszott Erkel- és Pa­­dók-műveket, míg a tartalmas műsor további ré­szében Szalay Karola, az Operaház prímaballeri­nája, Riegler Ernő orgonamművész, Laurisín Lajos, Báthy Anna és Kósa György szerepltek változa­tos programmal. * A színpadi szerzők közgyűlése. A Magyar Színpadi Szerzők Egyesülete hétfőn, március 23-án este 7­ órakor tart­ja rendes évi közgyűlését a Fészekben. A tu^cny mc^cíi Hétfő A HÉT ESEMÉNYEI: ~ Operaház. Péntek: Waltür, a Wagner-ciklus második estje. Nemzeti Színház. Péntek: Süt a nap, új be­tanulásban. Városi Színház. Péntek: A koluzsgróf reprize. Vígszínház. Szerda: A kenyérkereső. Belvárosi Színház. Péntek: A törvény nevében. Fővárosi Operettszínház. Péntek: A harapós férj bemutatója. Új Színház. Csütörtök: A császár katonái fel­újítása.* A PESTI SZÍNHÁZAKBAN mostanában gyak­ran lehet hallani Wilde Oszkárnak azt az érde­kes megjegyzését, hogy nem a művészet utá­nozza az életet, hanem az élet utánozza a művé­szetet. A Városi Színházban az igazgatói irodában egy újságlapot őriznek barna fakeretben. Az új­­ságlap annak a híres énekesnőnek kémkedési peréről számol be, amely csak nemrégiben folyt le a bécsi bíróság előtt. A Városi Színház annak bizonyságául érzi ezt a törvényszéki tudósítást, hogy ime az életben megismétlődött az az eset, amely a színház operettjének, a Fehér orchideák­nak a meséje. Itt is, ott is a híres operaénekesnő kémkedés vádjával áll a bíróság előtt. Az Új Színházban is őriznek egy újságlapot. A nagy gyilkossági ügy tudósításait rámázták itt be és Vámos Hugó, a színház titkára, kétszer is körü­lkarikázta kék ceruzával azt a részt, ahol monstre razzián üldözik a gyilkost. Mert hát — amint talán méltóztatik is tudni — ez a szinház műsordarabjának, a Razziának is a tárgya. Úgy látszik Wildenak igaza volt... * A MISKOLCI NEMZETI SZÍNHÁZ most mu­tatta be Hunyady Sándor Vojnich-díjjal koszorú­­zott színművét, a Feketeszarú cseresznyét. A be­mutató, amint ottani tudósítónk közli, városszerte társadalmi eseményszámba ment. A színház néző­terén felvonultak a város összes notabilitásai és az előadás mindvégig ünnepélyes hangulatban folyt le. A közönség nagy lelkesedésére jellemző az a levél, amelyet Forgács Dezső dr. az ügyvédi kamara titkára a városi képviselőtestület és a színügyi bizottság tagja intézett Sebestyén Mihály színigazgatóhoz. Ez a levél így hangzik: , a__ „Igen tisztelt Igazgató art Engedje meg, hogy a Feketeszarú cseresznye be­mutatója alkalmából önnek is a szereplőknek legőszintébb üdvözletemet kifejezhessem. A dara­bot a budapesti Vígszínházban kétszer néztem meg és bizony „vegyes érzelmekkel" tekintettem a miskolci premier elé. Annál jobban esik megálla­pítanom, hogy a társulat olyat nyújtott, amely valóban fővárosi nívón áll. Kérem igazgató urat, tolmácsolja a darab ren­dezőjének és valamennyi szereplőjének üdvözle­temet. Ezt a színügyi bizottság ülésében is kifeje­zésre juttatom. Forgács Dezső dr.“* A VÁROSI SZÍNHÁZBAN a múlt emlékei éled­­nek. Annak az időnek az emlékei, amikor a béke­világ rózsaszínű levegőjében Budapest a dal és az öröm hazája volt és százötvenszer akasztották ki a táblát a Magyar Színház Izabella-téri kapujára, amikor a színlap a Koldusgrófot hirdette. A Koldusgróf tapsos estéinek emlékei ke­ringenek a Városi Színház délelőtti próbáján. A Koldusgróf León Viktor és Ascher Leó operettje, a békeévek világraszóló operettsikere kerekedik elő­adássá Ferenczy Károly kezei alatt. Ferenczy ugyanazt a szerepet játssza, amelyben pontosan és kereken huszonöt évvel ezelőtt annyi sikert szerzett önmagának és az operettnek. Huszonöt év hosszú idő, történelem nyelvén szólva éppen egy negyedszázd és Ferenczy bizony gyakran elérzéke­­nyül szerepmondás közben, amikor a régi jó időkre gondol, a Koldusgróf feledhetetlen estéire. 1906 január 29-én volt az operett első bemuta­tója. A címszerepet Ferenczy Károly személyesí­tette, a női főszerepben Berky Lili aratott elhomá­­lyosíthatatlan sikert. Ujváry Károly, Komag Berta, Örley Flóra, B. Szabó József, Boros Endre voltak a siker többi részesei és egy kisfiú szerepé­ben akkor lépett először színpadra a későbbi tra­gikus véget ért, korán elhunyt Lakos Vilma. A Városi Színházban úgy tervezik, hogy a pén­tek esti felújításon vissza kell térnie a huszonöt év előtti bemutató hangulatának. Éppen ezért a Városi Színház igazgatósága felkérte Ascher Leót, a Koldusgróf azóta már világhírűvé lett komponistáját, hogy üljön a reprizen a zenekar élére és dirigálja el operettjét úgy, mint huszon­öt évvel ezelőtt.* BÉCSBŐL FUTOTT BE ma reggel ez a távirat a Városi Színház irodájába: TEGNAP ÚJÍTOTTUK FEL A KOLDUS­GRÓFOT NAGY SIKER HASONLÓ JÓ­KAT KIVAN HUBERT MARISCHKA THEATER AN DER WIEN * RAJNAY GÁBOR MESÉLI A VÍGSZÍNHÁZ TÁRSALGÓJÁBAN: — Jellemző a csodagyerekek mai világában. — A minap meghívtak egy társaságba. A házi­gazda kézenfogva elém vezette a kislányát és be­mutatta. — Kedves művész úr, van szerencsém bemu­tatni önnek a kislányomat­, aki csodagyerek. —­ Hogyhogy csodagyerek? — kérdeztem. — Igen, egy csodagyerek. Tízéves —­ és nem zongorázik. Kétmillió dolláros plágiumper Newyorkból jelentik! J. Lewys amerikai írónő kártérítési pert indított Amerika leg­népszerűbb színpadi szerzője, Eugen O’Neill ellen. A kártérítési perben kétmillió dollár megítélését kéri az Írónő azért, mert szerinte Eugen O’Neill a Strange Interhide — a Külö­­nös közjáték — ötletét egyik regényéből pla­gizálta. Mint ismeretes, Eugen O’Neill vagyonokat keresett meg a Különös közjáték-kal], mely évekig legnépszerűbb színdarabja volt az ame­rikai színpadoknak. A Különös közjáték-nak Európában szintén rendkívüli sikere volt. Eugen O’Neill most nyerte meg a newyorki Pulitzer-díjat. Színházi körökben nagy érdek­lődéssel tekintenek a horribilis plágiumper kimenetele elé. * Dalost. Koncz János neves hegedűművészünk felesége Keöml­y Bianca, igen szép hanggal, csi­szolt kultúrával rendelkező énekesnő. Orgánumá­nak terjedelme az alt és a mezzoszoprán, m­íg hangjának színezete kifejezetten szopránszerfi. Ez az érdekes keveredés hangszál és hangfaj kö­zött különlegesen érdekessé teszi ezt a kitűnő művésznőt. Előadása mesterkéletlen meggyőző. Nagyon bensőségesen, megértéssel tolmácsolt Schubert, Brahms-dalokat és a műsor második felének magyar részéből kiemeljük a Kósa, Mol­nár Antal és Beretvás-dalokat. Különösen az utóbbi áh­itatos és átérzett szerzemény. Kósa György kitűnően kisért. a. i. * Harsány­ Zsolt ünneplése, A Magyar Színpadi Szerzők Egyesülete, abból az alkalomból, hogy elnökét, Harsányi Zsoltot a Petőf Társaság a tagjai közé választotta, március 18-án, szerdán este fél tíz órakor a Fészekben ünnepi lakomát rendez. Ezen az ünneplésen a Petőfi Társaság tagjai is résztvesznek. 55—63. előadás! $ Világsiker! ÚJ SZÍNHÁZ FÖLDES IMRE A CSÁSZÁR KATONÁI Bemutató csütörtökön Nyilvános főpróba szerdán este 11. Md A Bethlen Tért színpad bemutatja új műsorát A Bethlen­ téri Színpad új műsorának kötö­ö­zéppontjában két kitűnő bohózat áll. Az egyik Ladányi Lóránt Skótok című karaktere rajza, amely szerencsés kézzel gyűjti össze a társaságokban keringő skót vicceket és ötletesen gyúrja cselekménnyé. A fiatal szerző első lépésével megmutatta, hogy meg­állja helyét a színpadon, van érzéke meglátni a figurákat és van kifejezőképessége, hogy, a közönséggel is megláttassa azokat. A kis bohózatban Perényi Sári, Kaposi Kató, Szé­kely Dóra, Somfár Zsigmond és Zombory, Zoltán állítottak oda pompás* skót karakter-­ babákat. A másik bohózat Korcsmára* Náta­dor borotvaélen táncoló helyzetvígjátékait a Nyári történet, amely minden percben újabb és újabb meglepetést hoz a nézőknek. A darabban László Lili nagyszerűen karakte­­rizált és telivér komikummal átitatott igazi vígjátékszínésznői alakítást produkált, míg Ormos Béla a bohózat karikatúra felé hajló árnyalataiban mutatkozott be. Finom és el­bájoló volt Hajnal Irén. Egy szenzációs tánc­ . száma is­ van az új műsornak, amelyet Feleky Kamil és László Imre sejtenek Gergely Vilma társaságában. Az énekszámok közül Kemény Ory kecses előadóművészettel franciás dizőzstílusban adott elő két Hetényi­­dalt. Kalmár Vilma szintén énekszámokkal szerepelt —­ sikerrel. Liptai Imre Kegyelmes uram című bohózatában Kabók Győzőnek nyílt alkalom kacagtató alakításra. A műsor többi számaiban Adorján Mária, Sárosi Mihály, Kazal László, Sugár Lajos, Antalffy Gyula kaptak lapsokat. Szensrednyi Kálmán konferansza, mint mindig, most is ötletes és mulatságos. Pécsi Blanka Bécs és Budapest között pendlizik A közönséget mindig nagyon izgatja az a kér­­dés, hogy csinálja a színész azt, hogy ugyanazon az estén egyszerre itt is, ott is játszik. Szilveszter híres pendliző éjszakáján a közönség köréből va­lóságos kémek figyelik végig egy-egy pendliző szí­nész útját, hova megy, merre milyen járművön és milyen beosztással tudja lebonyolítani a pro­­grammját A pendlizés rekordját a budapesti színházi világ­ban most a legnagyobb valószínűség szerint Pécsi Blanka állítja majd fel, aki egyszerre szerepel majd a budapesti Vígszínházban a Kenyérkereső előadásán és Bécsben a Josefstadter Theaterben, ahol ugyancsak ez a darab megy Brotversucher címen. Reinhardt színháza csakis azzal a feltétellel adott engedélyt Pécsi Blankának a budapesti ven­dégszereplésre, ha ez nem akadályozza meg őt abban, hogy Bécsben is ellátsa szerepét. A Víg­színház és a Josefstadter Theater között tárgyalá­sok indultak meg és ennek a hétnek a műsorát a két színház közös megállapodással készítette el úgyhogy Pécsi Blanka eljátszhassa a szerepet Pes­ten is és Bécsben is. Pesten szerdán, c­sütörtökön és­ jenteken alakítja a szerepet —­ magyarul, szom­baton este Bécsben — németül és vasárnap este ismét Budapesten­­— magyarul. Tavasz a Rádiósban Ezen a címen tartott tegnap délelőtt a buda­pesti Színészszövetség vidám, tarka, zenés és prózai előadást a Rádius moziban. A szereplők: Somogyi Nusi, Weigand Tibor, Balta Mariska, Csillag Anna, Rajkay Ibolya, Köpeci-Boóc La­jos, Petheő Endre, Siposs Zsigmond, Serényi József, Matány Antal, Sebő Miklós, Radó Teri, Sándor Böske, Farkas Endre, Hajnal György, Rónay Géza, Pán György, Fekete Pál, Kurims Sim­i és zenekara sok tapsot kapott. * Szerzői eat. Vadnai László és dr. Bán Kál­mán közös szerzői estjét vasárnap délután tartották a Zeneakadémia nagytermében, Vad­nai tréfás darabjai Salamon Béla és társulata előadásában és dr. Bán Kálmán, szép, finom­ hangulatú dalai különösen Dobos Annie mély­­érzésű előadásában nagy tetszést arattak. Fel­léptek még: Biliét Irén, Szokolay Ory, Ilosvay Rózsi, Kökény Hana, Csillag Erzsi, Csóka Béla, Fiát­kai Márton, Vig György és a Dénes­­kvintett, akiket a közönség szép előadásukon sok tapssal jutalmazott. * A La Fontaine Irodalmi Társaság angol­ estje. Március 21-én délután hat órakor rendezi angol­­estjét a La Fontaine Irodalmi Társaság a Zeneaka­démián. Az est chairman-je viscount Chilston bu­dapesti angol követ. Közreműködnek Martin énekművésznél Burns-dalokkal, akit Fortey zon­goraművésznő kísér. Előadást tart Rév. R. J- V. Martin. Somló István Shakespeare sonetteka£, Burns, Bayron és C. Wilde verseket szaval és felvinci Takács Alice hegedűművésznő, az angol vendégek tiszteletére angol és magyar szerzemé­nyeket ad elő. * Március 15-iki hangversenyek: A március 15-iki hangversenyek során Somogyi Olga, a Vá­rosi Színház tagja, a népszerű operaénekesnő, két helyen is szerepelt­ A Facsarnokban és a VII kerületi Társadalmi Körben egyaránt rend­kívüli sikert aratott kiváló technikával, csengő hangon előadott áriáival. (*) «A törvény nevében- délutáni főpróbája- A Belvárosi Színház világhírű újdonságának szer­dán délután fél­­ órakor lesz a sajtófőpróbája. Arra illetékesek kedden estig vehetik át jegyeiket a titkári hivatalban. A­ bemutató pénteken, 20-án lesz, ...

Next