Esti Kurir, 1931. április (9. évfolyam, 74-97. szám)

1931-04-14 / 83. szám

Kedd, 1931 április 14 ISYlIOMK­ MfiM II ily W'll 13. oldal Az Atlantica 35­ 000 fontot kér a kormánytól és magyar lobogó alá akarja hozni a Fiumánát Mint az Esti Kurír értesül, az Atlantica Tröszt előterjesztést tett a kormánynak, hogy a Fiumána Hajózási Társaságot, amely érdek­körébe tartozik, de olasz lobogó alatt műkö­dik és hajói túlnyomóan olasz tulajdonban vannak, magyar lobogó alá kívánja hozni. Ennek a tranzakciónak keresztülvitelére a kormánytól 35.000 font sterling kiuta­lását kéri s ezt a kérését azzal indokolja, hogy a kormány a békeszerződés értel­mében 120.000 font kártérítésre lett volna kötelezve az Atlanticával szemben, mi­után hajóit az antant elvette. Az Atlantica éveken keresztül folytatott küz­delmet a kártalanítás érdekében, végül azon­ban egy hárommillió pengős kölcsön ellené­ben deklarációt írt alá, amelynek alapján ki­jelentette, hogy ezután a magyar kormánytól a hajók elvétele miatt semmiféle igényt nem támaszthat. Az Atlantica most elérkezettnek látta az időt, hogy újból akcióba lépjen és ezzel ma­gyarázható a Fiumana ügyében tett előterjesz­tése. Itt említjük meg, hogy az Atantica április 30-ikára rendkívüli közgyűlést hí­vott össze, amelynek napirendjén az alapszabályok mó­dosítása és az igazgatóság alapszabályszerű kiegészítése szerepel. A Hangya és az adófizetők pénze Most tartotta közgyűlését a Hangya Szövet­kezet, amelyen az igazgatóság beszámolt ar­ról, hogy a szövetkezet az elmúlt évben 63,5 millió pengő értékű árut szállított a vidéki Hangyáknak. Az üzleten a Hangya 105.330 pengő tiszta nyereséget ért el, ami mellett az értékcsökkenési alapot 144.000 pengővel do­tálták. Az igazgatósági jelentés röviden be­számolt arról is, hogy a Hangya ezt az üzlet­eredményt a kincstár anyagi segítségével és részesedésével érte el és hogy a kincstár éve­ken át tanúsított segédkezése nagymértékben hozzájárult a Hangya üzleti reorganizációjá­hoz. Az idén egyébként nyugodtabb mederben zajlott le a közgyűlés, miután a múlt évben keresztülvitt alapszabálym­ódosítások megne­hezítették a vidéki érdekeltségek szereplését. A FŐVÁROSI TEJÜZEM SEM ROSSZ ÜZ­LET. A Fővárosi Tejüzem r­­ t. most közzétett mérlege 66.250 pengő alaptőke mellett 24.176 pengő nyereséget mutat ki, ami több mint 35 százalékos kamatozásnak felel meg. A tejüzem­ehát egész jól jövedelmez. A vállalat egyéb­ént április 27-ére összehívott közgyűlésén atározni fog az Agro Mercantil Kereskedelmi t. beolvasztása ügyében. Ebből a célból alaptőkéjét 238.750 pengőre emeli fel. A ZAGYVAPÁLFALVAI NAGY VESZTE­SÉGE. A Zagyvapálfalvai Üveggyár r.-t., ame­lyet néhány évvel ezelőtt a csehszlovák tábla­­veg kartel vásárolt meg, hogy így biztosítsa az országon egyeduralmát, most publi­kálja 1930. évi mérlegét. A mérleg 2.500.000 engő alaptőke mellett 525.517 pengő veszte­éget mutat ki. Ez a nagyarányú veszteség Zonban a cseh táblaüveg kartel szempontjáu­l nem olyan horribilis, miután a Zagyva­­pdlfalvai birtoklása a táblaüveg árának ál­dandó magas áron tartását teszi lehetővé, ami­vel a csehszlovák táblaüveg kartel busásan megtalálja számításait. Még a Zagyvapálfalvai minylag nagy vesztesége sem olyan súlyos, miután ezt az üzemnek hosszú időn át történt szüneteltetése és átalakítása okozta. FIZETÉSI ZAVAROK. A budapesti törvényszék lerendelte a csődönkivüli kényszeregyességi eljá­rást Elektromotorgyár r.-t. (Dráva­ utca 5) be­jegyzett cég ellen. Vagyonfelügyelő dr. Olasz Jenő. Követelések bejelentése május 2-ig.­­— A gyulai törvényszéken dr. Bazsó Gábor kir. tör­vényszéki bíró megindította a kényszeregyességi eljárást Preisach János nagykamarási vegyeske­reskedő ellen. Vagyonfelügyelő Endorfer József, követelések bejelentése az OHB budapesti köz­­pontjánál. — A veszprémi törvényszéken dr. Igyagási Elek kir. törvényszéki biró megindította a kényszeregyességi eljárást Reininger Sándor veszprémi fűszerkereskedő ellen. Vagyonfelügyelő dr. Rosenthal Sándor. Követelések bejelentése­prilis 28-ig az OHB budapesti központjánál. — A pestvidéki törvényszéken dr. Patong Pál kir.­örvényszéki biró elrendelte a kényszeregyességi ejárást Hirschl Ferenc rákospalotai szatócs ellen, vagyonfelügyelő dr. Fohn Jakab. Követelések be­­elentése május 5-ig az OHB-nél Nem vált be a dohányár­emelés és a postadrágítás Jelentékeny visszaesés az állami üzemek bevételeinél A kormány még nem terjesztené be a költ­ségvetésnek azt a részét, amely az állami üze­mekre vonatkozik. Ebből részletes tájékozó­dást lehet­ majd nyerni arról, hogy tulajdon­­képen milyen bevételi lehetőségekre számít a kincstár az állami monopóliumokból és üze­mekből a legutóbb végrehajtott emelések alapján. Az előző évi adatok részben már tá­jékozódást nyújtanak a dohányjövedék és a posta üzlemenetére, ami különösen azért ér­dekes, mert ezeknél az üzemeknél a kormány jelentős emeléseket hajtott végre a különböző szolgáltatások és árucikkek tekintetében. A postai forgalom, amint most kiderült, a tarifaemelés óta 13 százalékkal csök­kent. Elég jelentős visszaesés ez és igazolása annak, hogy­ nem minden drágítással lehet célt érni. A pénzügyminiszter legutóbbi jelentése szerint januárban 31.000.000 közönséges leve­let adtak fel a tavalyi 33 és félmillióval szem­ben, ami 8 százalékos visszaesést jelent. Az ajánlott levélpostai küldemények száma 1.4 millióról 1.2 millióra esett, ami 22 százalékos csökkenésnek felel meg. Az értéklevelek és értékdobozok forgalma 56.000-ről 49.600-ra, vagyis 11 százalékkal esett. A csomagforgalom ■18.000 darabbal zuhant. Végig a többi szol­gáltatásoknál mindenütt jelentékeny visszaesé­sek észlelhetők. A Postatakarékpénztár csekkforgalma is kerek 30 millióval hanyatlott. Átlagban 13 százalékot tesz a postai forgalom visszaesése, úgyhogy a postai tarifák 20 száza­­lékos felemelésével a kormány nem ért célt, a magángazdaságot pedig súlyosan terhelte meg. A mai időkben a közgazdaságnak nem újabb megterhelésekre, hanem könnyítésekre lett volna szüksége, aminek kétségkívül a kincstár is hasznát látta volna, mert ha nem is követke­zett volna be a bevételek emelkedése, de 13 százelékos visszaesés aligha mutatkozott volna. Az agyonterhelt magángazdaság ma az állami szolgáltatások drágításával szemben csak úgy tud védelkezni, h­la azokat minél kevesebbet veszi igénybe. Egyébként a dohányjövedék előirányzatában a kor­mány négymilliós redukciót állított be, úgyhogy az eddigi bevételek szerint, két­ségkívül ilyen csökkenésre el is lehet ké­szülve. Az sincs azonban kizárva, hogy még ez a 1 milliós redukció is túlságos optimiisztikus. A baletta miatt történt dohányáremelés tehát szintén nem vált be. A kincstár nem tudott többet elérni a drágítás révén, sőt visszaesett a dohányfélék fogyasztása. Ha nem történik meg a legutóbbi drágítás, bizonyosan a régi forgalom nívóját lehetett volna fentartani. Ezek után gazdasági körökben joggal vetik fel a kérdést, hogy indokolt-e a posta és dohányjövedék drá­gításait érvényben tartani s nem lenne-e helyesebb, ha a kincstár érvény­telenítené a drágításokat és így tenné lehetővé a forgalom megnövekedését? KÁLNOKI BEDŐ SÁNDOR KIVÁLT A NEM­ZETI HITELINTÉZETBŐL. Kálnoki Bedő Sándor országgyűlési képviselő lemondott a Nemzeti Hitelintézet rt. ügyvezető­ alelnöki ál­lásáról. Az intézet racionalizálási szempontból, a rezsi csökkentése miatt szüntette meg az ügy­vezető­ alelnöki állást. Kálnoki Bedő Sándor értesülésünk szerint ügyvédi irodát nyit. Az ÁLLAMVASÚT 3 SZÁZALÉK OSZTALÉ­KOT FIZET. Az Álam­vasút társaság, mint tudósítónk jelenti, az elmúlt üzletévre 0,8 millió schilling tiszta nyereséget számol el és 3%-os osztalékot fog fizetni. 192- ben az Államvasút 11.9 millió schilling veszteséget számolt el, amit tartalékokból fedeztek.

Next