Esti Kurir, 1938. július (16. évfolyam, 145-171. szám)
1938-07-26 / 166. szám
^ 7^ ÁT'' tmfmij^.Tn1 r'T'TT'11 iif^l<J*riiT<^'TTi'Ilitf^rtnn^gV*itVVV^nfií»tiBii» "■ fr CLEVELANDBENC LEVELANDBEN egy gyönyörű és emberséges gondolat megvalósításának befejezéséül felavatták a magyar kulturkertet. Tizenkilenc nemzet elszakadt, kivándorolt fiai laknak a hatalmas amerikai városban s a tizenkilenc nemzetiség elhatározta, hogy a szeretet és együttmunkálás jelképeként tizenkilenc virágos parkot létesít egymás közvetlen szomszédságában. Az avató ünnepségen megjelent és beszédet mondott a polgármester és Nickolas Roosevelt is, az Egyesült Államoknak volt budapesti követe. Kiből idézett a polgármester, mit emelt ki ragyogó magyar tulajdonságként a volt követ. Nickolas Roosevelt lelkesedéssel szólt a magyarok szabadságszeretetéről és függetlenséghez való ragaszkodásáról, Mister Burton Kossuth Lajos és Petőfi Sándor gondolatait fűzte felszólalásába. S ha a parancsuralom rajongói naponként tízszer elmagyarázzák is, mennyire csak az ököl tiszteletében, az ütemes hajlongásban, a néma engedelmességben lehet boldog a magyar, ha fölényesen legyintenek is, mikor a faj, törvény, igazság, felvilágosult haladás lángelméire hivatkozik a józan lelkiismereti a szeretet és megbecsülés még mindig Kossuth és Petőfi, a szabadság és függetlenség magyarsága iránt árad a művelt külföld legnagyobb részéből. Hosszú évtizedek múltak el azóta, de Amerika polgárai sám nem felejtették el azt az elragadtatást és hódolatot, mely egy levert szabadságharc nálunk járt eleven lelke, egy kicsiny, de hősi küzdelemben és általános emberi ügyért elbukott nemzet legnagyobb fia felé sugárzott, mikor hontalanul, menekültként lépett földjükre. Nem felejtették el, hogy úgy tanulták megismerni a magyarságot, mint az Írott és íratlan erkölcsi törvények bajvívóját; ha neve szóba kerül: negyvennyolc, Kossuth és Petőfi képe rémlik fel előttük. És mi megingathatatlanul hisszük, hogy azt az oltárt, melyre nemcsak a magyar nemzet, de ime, messze és idegen népek a szabadság eszméjét, Kossuthot és Petőfit állították, nem döntheti le semmiféle zűrzavaros harsonázás. Meg sem ingathatja, el sem homályosíthatja. S elsőrangúan fontos érdeke ennek a nemzetnek, hogy nagyszerű lelki kiválósága, eszményeihez való ragaszkodása a maga tündöklő fényével, Kossuthtal, Petőfivel s többi világboltozaton ragyogó üstököseivel mélységes homályba borítsa a divatos lobogók ügynökeit. * * ★ rendben volt minden jogcíme. A város nem őt kívánta, nem őt bízta meg, de felsőbb akarat elhárította útjából az akadályokat. Cikkünk csak a rideg tényekről számolt be, következtetéseket nem is akarunk hozzáfűzni. Inkább csak tanulságként említjük a jellemző kortüneteket, mert hogy azok óhatatlanul szembeötlik. Akármennyire igyekszik is az ember körülírni a jelenséget, meztelen valója nem egyéb, mint hogy a végzett munka, az esztendők során elért eredmény, a derekas működés hovatovább mindjobban eltörpül ama jótékony erők mellett, melyeknek kopogására az ajtók megnyílnak s amelyek — úgy látszik — más kellékeket vizsgálnak és kívánnak meg, mint amelyeket előbb felsoroltunk. A KÉMÉNYSEPRŐ Tegnap az álorvos volt napirenden, néhány óra múlva a kéményseprőről olvashattunk tudósítást. Az álorvos hamisított oklevéllel nemcsak a kamara tagjai közé tudott bejutni, de sikerült olyan állást, sőt állásokat szereznie, amelyeknek egyikére is hiába pályázik sok érdemes, kitűnő készültségi feddhetetlen és kifogástalan, fiatal és kevésbé fiatal doktor. A kéményseprő is megkapta a hivatalos körzetet, holott munkakönyve nem egyezett az ipartestület hivatalos bejegyzéseivel s kiszorította versenytársát, akinek pedig * * ★ BIZONYLATOKIGEN HELYES és indokolt panasszal fordul egyik jobboldali laptársunk (ha már kénytelenek vagyunk ezt a ködös és kevéssé szabatos megjelölést használni) az illetékesekhez. Ezer és ezer dolgos polgár azzal tölti most idejét, hogy bizonylatok, anyakönyvi kivonatok után szaladgál, verejtékes órákig sorban áll, hivatali szobák ajtaján kopogtat, szülők és nagyszülők keresztlevelét keresi, rég elfakult és feledésbe merült családi adatok után nyomoz, becses időt szakítva el a komoly és termelő munkától. Mert az állampolgárságot kell bizonyítani s ehhez születési bizonyítvány, lakbizonylat, apai születési bizonyítvány és házasságlevél, de még a nagyapai születési bizonyítvány és a házasságlevél is szükséges, esetleg nagyapa halálozási anyakönyvi kivonata és tanúsítvány arról hogy a múlt század hetvenes éveinek második felében Magyarországon fizetett adót. S vannak ám, tessék elhinni, ezer- és százezerszámra derék, becsületes emberek, akiknek sem módjuk, sem idejük nem volt családfa-gondozásra; akik jól tudják, hogy apjuk magyar volt s itt született ezen a földön, maguknak minden szívdobbanása magyar, itt pillantották meg a kék, vagy szürke eget, itt élnek, dolgoznak, küzködnek és kínlódnak s itt fognak majd örök pihenőre térni, ha napjuk betelt. De a nagyapa sírjáról villán mit sem tudnak, öreg bibliájuk első lapjára a házasságkötések helyét nem jegyezték fel, vagy nehézségekbe ütközik elszakított területről írást kérni és kapni. Akik talán joggal baszik, hogy egy becsületben töltött élet, esetleg kötelességteljesítés a nemzet véres küzdelmében, elég bizonyítvány magyarságukról, sőt állampolgársági formaságáról is. Igazat adunk laptársunknak: hát nem lehetne elhagyni a kínos és kínzó kutatás kötelezettségét s megmondani, hogy nem gyanús elem, nem kétes polgár az a kétségbevonhatatlanul magyar tisztviselő, orvos, kereskedő, mérnök, iparos, ügyvéd, művész, gazdálkodó, ügynök, legyen bár előkelő, vagy a legszerényebb, aki innen sarjadt, aki itt kínlódik és küzd esetleg áldatlan körülményekkel, aki mindig megtette, amit a kötelesség reá rótt , s aki valóban nem engedheti meg magának azt a fényűzést, hogy keserves napjaiból hosszú órákat áldozzon e sivár feladatnak. Példátlan nyilas támadás Budakeszi főutcáján Két 9, ismeretlenüe megvert egy nyaraló asszonyt és egy kisgyereket Vasárnap délután hat órakor a budakeszi erdőből hosszabb délutáni séta után hazafelé tartott két Budakeszin nyaraló rokoncsalád. A keskeny Kossuth Lajos utcai járdán elöl haladt Rosenthal Rezső műasztalos hatéves kisfiával, nem messzire mögötte jött felesége, Rosenthal Rezsőné kézenfogva másik, négyéves kisfiát és Rózsás Sándorné, egy budapesti cipőkereskedő felesége, gyerekkocsiban tolva kilenchónapos kislányát. Messzebb elmaradva mögöttük haladt a Kossuth Lajos utcán Rózsás Sándor, Rosenthal Rezső fivére kézenfogva bátyja négy és féléves Márta nevű kislányát. Asszonyverés nagy nézőközönség előtt A Rosenthal-házaspár és Rózsásné már befordult az Erdő utcába, amikor Rózsás Sándor és kis unokahúga szembetalálkozott két budakeszi tűzoltóval és egy civilruhás férfival. Lehetséges, hogy a keskeny járdán Rózsás nem tért elég gyorsan ki a falusiaknak, de tény az, hogy a marconának látszó, kövérebbik tűzoltó így szólt társához: — Vágd már oda a falhoz azt a zsidó kölyköt! Az utasítást rögtön tett követte és a következő pillanatban a kis Rosenthal Márta a másik közel százkilencven centi magas tűzoltó izmos karjával a falnak lökve vérző arccal kezdett sikoltozni. Rózsás Sándor, aki alacsony, gyenge testalkatú ember, túlerővel állva szemben, halálsápadt arccal és csikorgó fogakkal volt kénytelen tűrni az inzultust, de mégis kiszaladt a száján valami szitkozódás. — Mit mondtál te piszok zsidó? — hangzott már a testesebb tűzoltó szájáról a szitok — most leszámolok veled!... — és rárohant Rózsás Sándorra. Ütések és rúgások zápora hullott a fővárosi cipőkereskedőre, amíg a dulakodás zajára visszarohant hozzá felesége és sógornője, akik testükkel akarták megvédeni a tűzoltó brutalitása elől a feltűnő erőkülönbség miatt szinte védekezni is képtelen Rózsást. — Takarodjanak innen!... — fakadt ki Rosenthalné, miközben mindenáron a tűzoltók és sógora közé igyekezett furakodni. —Te piszok zsidónő! — üvöltötte ekkor már torkaszakadtából a kövérebb tűzoltó, — még neked jár a pofád?... — és a következő pillanatban ökle lesújtott a fiatalasszony fejére. A szerencsétlen nő az ütés erejétől azonnal összerogyott és az aközben már többszáz főnyire összegyűlt nézőközönség, akiknek soraiban persze főleg a budakeszi nyilasok voltak többségben, maga is elképedéssel szemlélte a magáról már teljesen megfeledkezett tűzoltó brutalitását. Rózsás Sándornak és feleségének jónéhány percbe került, amíg magához térítették sógornőjüket és mindannyian egyenesen a csendőrőrsre siettek. Jellemző a budakeszik „világnézetére", hogy a többszáz főnyi nézőközönségből egyetlenegy sem akadt, aki megmondta volna a két közismert tűzoltó nevét és aki hajlandó lett volna tanúként a csendőrségre jönni. így Rózsásék ismeretlen tettesek ellen tették meg testi sértés, becsületsértés és életveszélyes fenyegetés címén a feljlentést, amelyhez becsatolták dr. Gulyási Béla községi OTI-orvos Rosenthalné sérüléséről felvett látleletét, amely szerint „Rosenthalné feje tetején, a hajas fejbőrön kisebb galambtojásnyi nagyságú, nyomásra érzékeny, ép bőrrel fedett puha tapintású, tompa tárgytól származó, nyolc napon belül gyógyuló daganatot észlelt". Ez egyelőre hivatalos titok. — Mennyiben tudja biztosítani a jövőben főjegyző a községben nyaraló vendégek biztonságát? — Ugyanúgy, mint a múltban, most is kijelenthetem, hogy mindazoknak, akik nem avatkoznak bele a község lakosainak ügyébe és nem lépnek fel támadóan, soha semmi bántódásuk itt nem eshet. Ez tehát a budakeszin nyaraló és két markos tűzoltót megtámadó budapesti fiatalasszony esetének hiteles története. Lóránt László Endre. Egészséget, erőt s örömet nyújt ennek a ROGASKA statiara (a jugoszláv Karlsbadban) való tartózkodás. Vizének csodás ereje meggyógyít minden gyomor-, bél-, vese-, epestb. bajt. Legmodernebbül berendezett szállodák. Diétikus konyha. Elsőrendű zene. Idilli vidék. Szórakozások. Sportok. Pompás strandfürdő. Világhírű gyógyforrásai: a Tempel, Styria és Donat. Felvilágosítást nyújt és prospektust küld: Kurverwaftung Regaska Slatina. 1938 július 28 Hogy történt az eset? A budakeszi csendőrőrsöm szerda délelőtt tíz óra harminc perckor az őrséget vezető törzsőrmester a vasárnap délután hat órakor történt inzultussal kapcsolatban az Esti Kurír munkatársának kérdésére a következőket felelte: — Az esetről, kérem, nem tudok semmit. Később kijelentette, hogy ha tudna a dologról, akkor sem nyilatkozna. Majd így folytatta: — Különben is lényegtelen ügy. Részeg legényekről volt szó és az egész ügyről nem is tettem jelentést. Gödrösi János főjegyző, aki már annyi esetben nyugtatta meg nyilatkozatával a Budakeszin nyaraló izraelita vallású budapestieket, a következő meglepő módon adta elő a történteket: — Az eset kivizsgálás alatt áll. Értesülésem szerint az illető hölgy azt mondotta a két tűzoltónak, akik egymást „kitartás"-sal köszöntötték, hogy: „dögöljetek meg éhen!" A két tűzoltó udvariasan figyelmeztette a hölgyet, hogy nem hozzá szóltak, hanem egymást üdvözölték. A hölgy erre utánuk szaladt és leköpte őket... Ebből szóváltás támadt, amelybe a hölgy férfirokona is belevatkozott... Ez volt kérem minden. A csendőrség most nyomoz. — Sikerült már megállapítani a két községi tűzoltó személyét? — Erre sem tudnék most pontos választ adni, azt hiszem, sikerült. 5 A rádió is közvetíteni fogja a Tiszántúli Ipari Kiállítás és Árumintavásár megnyitását. A szeptember 3-án, szombaton délelőtt 10 órakor nyitó Tiszántúli Ipari Kiállítás és Árumintavásár megnyitását a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. a kamara kérésére a rádió programjába iktatta. A rádió igazgatósága értesítette a TIKÁV-ot arról, hogy a megnyitási ünnepség közvetítésére Budinszky Sándort küldi ki, aki már háromszor közvetítette a Tiszántúli Ipari Kiállítás és Árumintavásár megnyitását és legutóbb is pompás és meleghangú beszédet mondott Debrecenről és nagyban hozzájárult Debrecen város propagandájához. A Tiszántúli Ipari Kiállítás és Vásár a legnagyobb köszönettel és elismeréssel emlékezik meg a magyar rádió támogatásáról. — Halálozás. Udvarhelyi-Sorosán János volt hadnagy tegnap a harctéren szerzett betegsége következtében meghalt. Temetése pénteken délután 4 órakor a rákoskeresztúri temetőben lesz az evangélikus egyház szertartásai szerint. A Kerti nyugágy, vendégágy, vagy szállodai pótágy céljaira nagyon alkalmas a Pluma Paplangyár 12 napos vásárán eladásra kerülő, a kongresszusról visszamaradt kárpitozott, összecsukható sodronyágy. Az ágyakat a vásár tartama alatt 13.50 árban árusítja a Pluma Paplangyár IV., Kamermayer Károly u. 2. A forró égövi betegségek kezelésében, különösen napszúrásnál, bélhurutnál és vérhasnál, valamint olyan gyomor-, máj- és lépbajoknál, amelyek malária kíséretében lépnek fel, a természetes „Ferenc József“ keserűvíz szerfölött értékes hatást fejt ki. Kérdezze meg orvosát. . ,, _ ., Eddie szabott ár Lavable „Tnkox" p 12150. Vásári ár férfiinyion hosszú ujjal— —____P a Eddigi szabott ár: nzvi ....... P 2180. Vásári ár: Doubie vagy lakk férfi fsfuiens.14.8B Eddiki szabott ár : r, „ P 11.90. vasán ár: ,,Lintrop“ ■MM.91