Esti Ujság, 1942. november (7. évfolyam, 248-272. szám)
1942-11-02 / 248. szám
HÉTFŐ, 1942 NOVEMBER 2. Elsötétítés november 2-tól 23 órakor A Magyar Távirati Iroda jelenti: A honvédelmi miniszter rendelete értelmében folyó évi november 2-ától kezdődően —— további intézkedésig — a magánvilágítás (lakóházak és egyéb épületek), valamint a járművek elsötétítését az ország egész területén egységesen 23 órakor kell végrehajtani. Az elsötétítés hajnali 5 óráig tart. Harminctagú bizottság csütörtökön adta az Eger mandátumát a miniszterelnöknek A belpolitikai élet e heti eseményei: az állami költségvetés bizottsági tárgyalásának folytatása, a rendes heti minisztertanács, a képviselőház közjogi bizottságának ülése, az egri mandátum átadása a miniszterelnöknek és a képviselőház péntek déli rövid ülése. A képviselőház egyesített bizottságai a jövő évi állami költségvetés tárcánkénti tárgyalásával a múlt héten az igazságügyi tárca költségvetésének megvitatásáig jutottak. Kedden délután 5 órakor a pénzügyi és honvédelmi bizottság a honvédelmi tárca költségvetését tárgyalja. Azután következik a miniszterelnökség és a kisebb tárcák, a külügyi, a közellátásügyi, s végül a pénzügyi tárca költségvetése. A költségvetés bizottsági tárgyalásával valószínűleg péntek délig végeznek és a pénzügyi bizottság jelentése már pénteken délben beterjeszthető lesz a Ház ülésén, amely esetben a képviselőház plénuma a jövő héten kedden már megkezdheti az 1943. évi állami költségvetés vitáját, amelyet a házszabályok értelmében napi nyolcórás délelőtti és délutáni üléseken tárgyalnak. A kormány tagjai e heti rendes minisztertanácsukat kedden délután tartják meg Kállai Miklós miniszterelnök elnöklésével. .T. A képviselőház közjogi bizottsága szerdán délelőtt féltíz órakor ülést tart, amelyen a felsőház taglétszámának felemeléséről szóló törvényjavaslatot tárgyalja. Egerben október 31-re volt kitűzve az időközi képviselőválasztás. Mint ismeretes, Kállay Miklós miniszterelnök egyhangú jelölése folytán más párt jelöltje nem is indult Egerben és a miniszterelnököt Eger városa az elhunyt Petró Kálmán helyére egyhangú lelkesedéssel választotta meg képviselőjévé. A miniszterelnök rendkívüli elfoglaltsága miatt nem utazhatik le Egerbe a mandátum átvételére s azért azt — értesülésünk szerint — harminctagú küldöttség hozza fel és csütörtökön adja át Kállay Miklós miniszterelnöknek a Magyar Élet Pártja székházában. A képviselőház pénteken délben 12 órakor tartja legközelebbi ülését, napirendjén a további teendők iránti intézkedéssel. A felsőház üléseit — mint ismeretes — a múlt héten bizonytalan időre elnapolták. Két halálos év gázolás Hétfőn reggel két halálos HÉV- gázolás történt. Sashalmon, a Kossuth tér közelében a helyiérdekű vonat elgázolt egy 60 év körüli jólöltözött nőt, aki a sínpáron igyekezett keresztül. A mentők a Rókus-kórházba akarták vinni az életveszélyesen sérült idős nőt, azonban útközben meghalt. A nála talált iratok szerint Krátki Vilma 60 éves háztartásbeli nő a halott. Félórával később Rákosszentmihályon a Rákosi- és Rákóczi-út kereszteződésénél aHÉV elgázolta Sugár Zsigmond 60 éves volt újságírót, aki Sashalmon lakik. Kórházba akarták vinni, de útközben Sugár is meghalt a mentőautóban. Még nem tudták megállapítani, hogy baleset vagy öngyilkosság történt-e. A két vázolás ügyében megindult a vizsgálat. Megállapították az új baromfi-árakat A közellátási miniszter a hivatalos lap vasárnap reggeli számában újra megállapította az élő és vágott baromfi és baromfi-termékek legmagasabb fogyasztói árait. A baromfikereskedők az élő baromfiért Budapesten a következő árakat kérhetik: liba 5, kacsa 4.80, csirke 4.80, tyúk 4.20, pulyka és gyöngyös 4.60 pengő kilogrammonként. Budapesten kívül az egész ország területén az árak a következők: liba 4.90, kacsa 4.70, csirke 4.60, tyúk 4, pulyka 4.50, gyöngyös 4.40 pengő. A vágott baromfi fogyasztói ára Budapesten a következő: liba 5.10, kacsa 4.90, csirke 5.50, tyúk, pulyka és gyöngyös 4.70 pengő kilogrammonként. Budapesten kívül az ország egész területén a vágott baromfiárak a következők: liba 5. 1csa 4.80, csirke 5.30, tyúk és gyöngyös 4.50, pulyka 4.60 pengő trangszergyár R*ki x 1 knogrammonként. A liba és a kacsa bontásából származó termékek fontosabb fogyasztói árai Budapesten a következő: máj, háj nélkül 45 dekán felül 18, 30—40 dekás 16 pengő, háj 7.50, aprólék 1.80, zsír egalizált 8.80, nem egalizált 7.80, tepertő 8.80, mell bőrrel és csonttal 5.50, mell bőrrel csont nélkül 6, hát bőrrel és combbal 5 pengő kilogrammonként. A köztisztviselők háborús munkaátalányáról szóló rendelet a 42-es bizottság előtt Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter, mint ismeretes, a költségvetés benyújtásakor mondott pénzügyi expozéjában többek között olyan bejelentést tett, hogy a köztisztviselők háborús munkaátalányt kapnak. Értesülésünk szerint az erre vonatkozó kormányrendelet rövidesen elkészül és azt a negyvenkét tagú országos bizottság rövid időn túl, minden valószínűség szóri a hét közepén tartandó ülésen ,letárgyalja. Megkezdődött az ideg- és elmeorvosok háromnapos értekezlete A Magyar Ideg- és Elmeorvosok Egyesülete november 1-től 3-ig tartja XVI. országos értekezletét, amelynek tudományos ülésein a legjobb magyar ideg- és elmeorvosok tartanak előadásokat. A megnyitóülésen vasárnap délelőtt az egyesület tiszteletbeli tagjává választotta dr. Benedek László egyetemi nyilvános rendes tanárt. Dr. Finkey Ferenc ny. koronaügyész a magyar orvosi és jogi társadalom kimagasló személyiségeinek jelenlétében bensőséges szavakkíséretében adta át az egyesület díszoklevelét dr. Benedek Lászlónak. Ezután „A paranoiás és a paranoid pszichózisok törvényszéki vonatkozásai“ címmel két igen értékes előadás hangzott el dr. Angyal Pál egyetemi nyilvános rendes tanár és dr. Bakody Aurél egészségügyi főtanácsos, egyetemi magántanár részéről. A nagyszámban egybegyült közönség lelkes tapssal fogadta a két kiváló orvosszakértő előadását. Az előadáshoz elsőnev dr. vitéz Szecsődy Imre egyetemi magántanár szólt hozzá s újabb megvilágításban imertette Kraepelin elméletét. (Rámutatott arra, hogy a Moravcsik-iskol. igen nagy szerepet, játszott az elmeorvosi kutatás terén. Végül dr. Győry Albert orvosszázados szólt a kérdéshez. Három betörés vasárnap este Hétfőn reggel három betörésről érkezett jelentés a kapitányságra. Az éjszaka folyamán a Vilmos császár út ,7. számú házban Udvarhelyi József textilkereskedésében kasszafúró betörők jártak. Álkulccsal hatoltak be az üzletbe, felnyitották a páncélszekrényt és onnan 11.700 pengő készpénzt és az üzletből nagymennyiségű árut vittek el. A Krisztina körút 127. szám alatt a Szociális Misszió Társulat központi raktárában rejtőztek el betörők, onnan falbontás útján átjutottak aszomszéd házban lévő ékszerüzletbe. A betörőket azonban munkájuk közben megzavarhatták, mert dacára fárasztó munkájuknak, semmit sem vittek magukkal. A Dobozi utca 11. számú házban Lencse Ernőné magánzónő lakását fosztották ki. 1700 pengő értékű ruhaneműt vittek el. Eddig 75 vágón ócskavas a budapesti vasnapok eredménye Minden fóvárosi házban jelentkeznek a gyűjtést Nagy sikert hozott a 15 napos budapesti vasnapgyűjtés első hete: 750 tonna anyag gyűlt össze. Az eredmény jóval felülmúlja a tavalyit. Annak tulajdonítható a nagy gyűjtési siker, hogy a Fémgyűjtő alapos tervszerűséggel készítette elő a munkát, a közönség pedig megértette, hogy milyen fontos nemzetgadasági célokat szolgál az ócskavas beszolgáltatása. A gyűjtők meghatározott időpontban minden házban jelentkeztek az anyagért, úgy, hogy sehol, sem tuzféle zökksnő a gyűjtésben nem mutatkozz. •... A közönség igen sok esetben ajánlott fel nemcsak használhatatlan, hanem nélkülözhető Vas- és fémtárgyakat. Érdekes módon az eddig tapasztaltnál több vaskályhát, vaságyakat, öreg vasalókat, rézcsillárokat és szerszámokat adtak át a gyűjtőknek, mint az előző esztendők budapesti vasnapjai során. A hátralévő időszakban a gyűjtők mindenkit, akinél még nem jártak, felkeresnek és a számítások szerint a végleges eredmény jóval száz vagon felett lesz. November lehet kedvezeményesen beiratitozni köztisztviselöjetek kedvjleménye■ jegyeiket megújítani Ugye vezmény a bérlőknek, túl, a kedvezményk médai órák 9—1-ig és 3—6-ig t 1-i*. Telefon; 220-155. A magyar protestantizmus hivatásáról beszélt Tasnádi Nagy András a reformáció emlékünnepén A Protestáns Napok első ünnepén minden budapesti protestáns templomban istentiszteletet tartottak, a Kálvin-téri templomban Szabó Imre esperes, a Bécsi kaputéri evangélikus templomban Kápi Béla püspök, a Koháry utcai unitárius templomban Józan Miklós püspök prédikált. Ünnepi hangulatban zajlott le a Protestáns Napok kiemelkedő eseménye, a Reformáció emlékünnepe a Pesti Vigadóban. A termet ezúttal is zsúfolásig töltötte meg az ünneplő közönség. Ott láttuk a világi és egyházi élet kimagasló egyéniségeit. A kormány képviseletében megjelent Reményi- Schneller Lajos pénzügyminiszter, továbbá vitéz Nagybaconi Nagy Vilmos honvédelmi miniszter, Zsindely Ferenc, vitéz Bonczos Miklós, Tomcsányi Kálmán államtitkárok, vitéz Tors Tibor, a képviselőház alelnöke és mások. Az ünnepély a „Tebennel bízunk...“ kezdetű zsoltár eléneklésével kezdődött el, majd Kékén András evangélikus lelkész anádkozott, hat, helytállásra való készségünket ma sem tehetjük félre, ma is szolgálatába kell állítani nemzeti ügyünknek, fejezte be beszédét Tasnádi Nagy András. A magyar protestantizmus Magyarország európaivá tételében A nagy lelkesedéssel fogadott beszéd után a közönség elénekelte az „Erős vár a mi Istenünk ...” kezdetű egyházi éneket, majd Ravasz László református püspök mondotta el ünnepi beszédét: — A reformáció óriási eseményszövedéke tulajdonképpen a történelem egyik legnagyobb kockázatvállalása volt. Atyáinknak választaniok kellett és ők választottak. Egyfelől ott állott a középkori egyház a magaroppant hatalmában, földi dicsősége tetőfokán. Tudomány, művészet, társadalmi tekintély, politikai hatalom, óriási anyagi erő, a másik oldalon csak egy könyv, a Szentírás. Református eleink, a mi lelki atyáink és nagy tanítómestereink az Igét választották, arra tették fel életüket. Majd azt fejtegette, mi is az az Ige, a mi nagy örökségünk. Az Ige az Istennek a beszéde és az Igében elmondja nekünk, kicsoda ő és mit akar velünk. A reformáció tehát Isten Igéjében megtalálta az ismeretnek végső gyökerét, a vallásos igazságoknak abszolút tekintélyét. . Világos dolog, hogy egy ilyen örökséggel annak a népnek a lelke, műveltsége, történelme, amely mellette döntött, századok folyamán tökéletesen összenőtt, így forrt össze az Ige nagy szellemi örökségével a protestáns magyarok élete. A magyar protestantizmus Magyarország európaivá tételében megismételte azt a nagy szolgálatot, amit a kereszténység Szent István korában már egyszer megtett. Ebben a szörnyű forgószélben, amelyben ellentétes tanítások akarnak hatalmukba keríteni, milyen jó magától Istentől tudni, mi az igazság és mi a tekintély. " Mi modern magyarok bátran ragadják meg az IGE irodalmi testét, a Szentírást, valljuk országvilág előtt ez a végső tekintély, ez az örökre érvényes életszabály. Tegyük meg ezt a nagy vallomást éppen most, amikor a világtörténelem legnagyobb háborújában az egész emberi nemzetség szörnyű válságok vajúdásai között igyekszik felszínre hozni ismeretlen mélységekből egy új világ fundamentumát. A nagy tapssal fogadott beszéd után a Baar-Madas református leánygimnázium énekkara zsoltárokat énekelt. Az ifjúság nevében Kereki Gábor, a Bethlen Gábor Kör elnöke vázolta a magyar ifjúság jövő feladatait. Turmezey Erzsébet ev. diakonissza testvér két művészi szárnyalású költeményét olvasta fel, majd Palló Imre dr., a m. kir. Operaház örökös tagja énekelte el a magyar gályarabok énekét. Az ünnepélyt Kemény Lajos evangélikus esperes magasanszárnyaló elmélkedése zárta be. „A nemzeti ügy szolgálatába kell állítanunk protestáns szolgálni tudásunkat“ Feszült érdeklődés között emelkedett szólásra a Bethlen Gábor Szövetség elnöke, Tasnádi Nagy András képviselőházi elnök. Ünnepi megnyitójában megemlékezett mindenekelőtt azokról, akik polgári foglalkozásukat, családjukat, otthonukat elhagyva, fegyverrel kezükben, távol véres harcmezükön őrködnek legszentebb javaink felett és küzdik le a támadásokat, amelyeket egy Istent gyalázó szörnyű horda erkölcsi és anyagi létünk megsemmisítésére úgyszólván naponta megismételt kegyelettel emlékezett meg azokról, akik e harcokban életüket adták,véres áldozatul. Majd így folytatta: , ' — Mennél jobban igyekszik hozzánk férkőzni az' aggodalmak fáradtsága, kétségek kísértete, annál hasznosabb visszanéznünk a múltba, ott eleinknél keresni példát a kitartásban, hűségben, helytállásban, lemondásban, áldozatkészségében és hősiességben. Nemzetünk léte, nagy és szent nemzeti érdekeink gyakorta voltak a protestantizmus ügyével összekapcsolva. Mikor a mohácsi vész után, teljes összeomlás fenyegette a magyarságot, a belső rend felbomlott, a zavar, a Szétesés, a bomlás sötétségét, mint biztató hajnali fény törte át a reformáció által magasra emelt Ige világossága. A mohácsi pusztulás által oly mélyen sújtott nemzetet a kábultságból felrázta. Tanításával, nevelő erejével olyan erkölcsi, szellemi, művelségi szintre emelkedett, mely lehetővé tette számára a nyugati kultúrnépek közösségébe való beilleszkedést. Megerősítette a nemzetet nyelvében, elindította a nemzeti irodalmat. Nemzeti szellemtől és tiszta evangéliumi léztól áthatott iskolákat állított, nyomdákat létesített oly számban, hogy volt idő, amikor hazai nyomdáink túlnyomó nagy része a protestáns magyar kultúrát szolgálta. S mikor a magyar szabadság, a nemzeti öncélúság, az önálló magyar lét— szent eszményeink — veszélyben forogtak, Rákóczi György, Bocskay István és Bethlen Gábor zászlaja alatt találtak menedéket és örökké emlékezetes marad a magyar protestantizmusnak a szabadságharc utáni elnyomatás idején kibocsátott császári pátens ellen vívott hősi küzdelme. . S mindezt egyszerű köznemesek, tanárok, tanítók, papok, szabad hajdúk, konok, szegény jobbágyok százezrei cselekedtek, akik megértették az igét s akiket sem ígérgetés, sem fenyegetés,finn szenvedés, de a halál réme nem tudott eltántorítani az igazságtól. Protestáns hitünket, erőnket, szolgálattudásunkat, tradíción