Esti Ujság, 1944. február (9. évfolyam, 25-48. szám)
1944-02-01 / 25. szám
KEDD, 1944 FEBRUÁR 12 isti Usap és a lengyelekkel szemben elfoglalt szovjet álláspont között. A Kreml csupán Tito iránt érdeklődik, mint ahogy lengyel vonatkozásban csupán a moszkvai kommunistabarát lengyel bizottság létezik Moszkva számára. Hivatalos német helyen ezzel kapcsolatban erősen kiemelték, hogy az angol hírügynökségek és újságok számos nyilatkozatukban a szovjet álláspontot támogatják. Különösen kiemelték a Wilhelmstrassen az Observer moszkvai tudósítójának több jelentését. » A BASLER NACHRICHTEN •Vezető helyen hosszabb cikket közöl arról, hogy a Szovjetunió jelenleg aggasztóan igyekszik előretörni nyugat felé. A cikkíró rámutat arra, hogy a moszkvai kormány nemcsak olyan területekre támaszt igényt, amely az úgynevezett Curson-vonaltól keletre fekszenek, hanem különös nyomatékkal követeli Galícia keleti részének átengedését. Történelmi alapon ezt az igényt nem lehet képviselni, néprajzi alapon már inkább. A szovjet Ukrajnában jelentkezett szeparatizmust a nemzeti ukrán függetlenségi gondolat értelmiségi hordozóinak „likvidálásával“, Szibériába való tömeges deportálásokkal kiirtották. Ezek után Lengyelország keletgalíciai tartományai jelentik a végső menedéket, ahol a szabad és független Ukrajna gondolatát ápolni lehetne. Amikor a szovjet 1939 szeptemberében megszállotta a keletgalíciai tartományokat, az ukrán intelligencia „átfésülése“ volt az egyik legelső rendszabály. A „tisztogatási akciót“ később a német-szovjet háború, kitörése szakította meg. A németeknek az az állítása, hogy éppen ezeken a területeken felszabadítóként üdvözölték őket, minden valószínűség szerint helytálló, írja ezután a Basler Nachrichten. Ha a szovjet most újból bekebelezheti ezeket a területeket, gondoskodni fog arról, hogy a szabad és önálló Ukrajna álma végetérjen. Ez az egyik oka annak, amiért a Szovjetunió Lengyelországnak ezekre a területeire törekszik. A másik ok az, hogy a szovjet közös határt akar Csehszlovákiával. Nagyon sok ok az ellen a feltevés ellen szól, hogy a Szovjetunió kizárólag biztonságra törekszik akkor, amikor Európa központi felében igyekszik megvetni a lábát. Ha már egyszer gyökeret vert Európa szívében, attól sem lehet majd eltéríteni, hogy adott esetben európai kérdésekkel törődjék. Európa nyugalma nagymértékben attól függ, hogy Nyugaton felismerik-e ezt a veszedelmet, vagy sem. Úgy látszik, Nyugaton még mindig nem mutatkozik megfelelő érzés aziránt, hogy Európa minden népe és nemzete természettől fogva rendelkezik az élethez és a fejlődéshez való joggal. Az utóbbi évek szomorú tapasztalatai után sem alakult ki ez a megértés, erre vallanak különösen tekintélyes angol vezető emberek bizonyos megnyilatkozásai. PORTUGÁLIÁBAN, svájci lapjelentés szerint, sajnálattal és aggodalommal fogadták azt a jelentést, hogy az argentin kormány megszakította kapcsolatait a tengelyhatalmakkal. Amerika most bekövetkezett teljes elszakadását Európától, olyan veszteségnek érzik, amely különösképpen érinti Portugáliát és Spanyolországot, mert ezeknek az országoknak történelmi feladata, hogy hidat alkossanak Európa és Amerika között. Különösen sajnálják, hogy az úgynevezett Atlanti-politika, amelyet Portugália és Argentína egyaránt követett és amellázár és Ruiz Guinazu argentínai külügyminiszter 1940-ben folytatott megbeszélései alkalmával jutott megformulázásra, egyelőre megszakadt. A Latin- Amerikában egyre növekvő északamerikai befolyással szemben meghiúsultnak tekinthető az a kísérlet, hogy létrehozzák az ibériai nemzetek közösségét, amelyben Argentína töltené be az amerikai hídfő szerepét. Nem sikerült megvalósítani az atlantióceáni békeövezetet sem, amelynek egyik oldalán Argentína, másik oldalán Portugália állott volna. Lisszaboni politikai körök véleménye szerint Argentina elhatározásának következményeként Portugália eltávolodik az atlantipolitika irányától és tisztán ibériai politika folytatására kényszerül. Nagyon csökken annak az esélye, hogy az ibériai tömb hatását Délamerikában is éreztetheti. Most valószínűleg még szorosabb együttműködés következik be Spanyolország és Portugália között, azonos helyzetük következtében. Még nagyobb értékűnek tűnik azonban, mint Lisszabonban mondják, a Portugáliát Angliához fűző szövetség. Azt hiszik, hogy az Egyesült Államokkal ellentétben, Angliának érdeke fűződik a portugál birodalom fennmaradásához, ha nem másért, akkor azért, hogy elvonja amerikai szövetségese elől. Lisszaboni felelős körökben nem ringatják magukat ábrándokban arra vonatkozóan, milyen szándékokat táplál Északamerika a portugál szigetek és gyarmatok iránt. Ez egyébként többek között legutóbb a Times egyik cikkében is kifejezésre jutott. Változatlanul súlyos harcok a keleti arcvonal szélső szárnyán BERLIN, február 1. Az Interinf jelenti a keleti arcvonal helyzetéről: A keleti arcvonalon folyó nagy téli csata összefoglaló képét továbbra is a szélső szárnyak súlyos harcai jellemzik, habár a bolsevisták a középső szakaszon is élénk harci tevékenységet fejtettek ki és január 31-e reggelén hosszabb szünet után a Vitebszktől északnyugatra fekvő térségben is támadást indítottak. A déli arcvonalról most érkeztek meg az első számadatok a Pogrebiscse térségében folyó német támadó csata eredményeiről, ahol egy hét alatt 12 szovjet lövészhadosztályt és több páncélos hadtestet szétvertek, több mint 6300 foglyot ejtettek, több mint 700 páncélost és rohamlöveget, 213 nehéz tarackot, 468 légvédelmi ágyút, 300 tehergépkocsit és hatalmas mennyiségű más hadianyagot megsemmisítettek vagy zsákmányoltak. A német légierők harci kötelékeit különösen a déli arcvonalszakaszon vetették harcba. A csatarepülő kötelékek Belaja Cerkov és Kirovograd térségében a szovjet támadó élek ellen küzdöttek és 18 páncélost szétromboltak. Nehéz német harci repülőgépek erős századait különösen a fronthoz közeli térségben, folyó szovjet csapatmozdulatok ellen vetették harcba, míg a romboló kötelékek éjjelnappal bombákkal árasztották el az utakat és vasúti összeköttetéseket. Német vadászok 22 szovjet gépet lőttek le. Két német repülő- s gép nem tért vissza repülőterére. Elkeseredett ellenállást fejtenek ki a német csapatok Vitebszk és Novgorod térségében Hétfőn a reggeli órákban a bolsevisták ismét megkezdték átkaroló kísérleteiket Vitebszk térségében, mégpedig ismét a várostól északnyugatra. A támadások nagyságáról és a harcok lefolyásáról még nem érkeztek részletes jelentések. Neveitől északra is újból felélénkültek a harcok. A bolsevisták itt kísérő páncélosoktól és csatarepülőktől támogatott tömegtámadást intéztek lövészkötelékeikkel egy német záróállás ellen. Egy betörési helynél heves harcokra került sor. A helyi német tartalékok elszánt harcbavetésével ismét elreteszelték a betörési helyet. Az északi szakaszon folyó nagy bolsevista támadás során a bolsevisták ismét megkísérelték gépesített és páncélos rohamcsapataik átkaroló mozdulataival a német kötelékek hátába kerülni. Volossovótól nyugatra, Gacsinntól délnyugatra és délre, valamint a leningrád—moszkvai vasútvonal mentén sikerült teret nyerniük, azonban minden átkaroló kísérletük meghiúsult. Számbelileg gyengébb voltuk ellenére a német csapatok Rendkívül elkeseredett ellenállást tanúsítottak. Különösen a német biztosító erők mutattak fel kiváló teljesítményeket, amelyek napok óta szinte szünet nélkül harcban állnak a túlerővel, így egy német harckötelék, amely 48 órája védte állásait és eközben minden oldalról körülzárták, elkeseredett küzdelemben összes nehéz fegyvereivel együtt átküzdötte magát a német vonalakhoz. A Novgorodtól nyugatra fekvő térségben német páncél gránátosok, légvédelmi tüzérek és lövészek nagy fölényben lévő szovjet erőknek nem kevesebb mint 14 támadását verték vissza és a legsúlyosabb tüzérségi tűzben is tartottákállásaikat, míg a német erők zöme új vonalakba vonult, való visszavonulás folytán meghiúsultak. Ezekben az elhárító harcokban mindenekelőtt a páncélvadászok és a német légi fegyvernem nyújtottak hatásos támogatást a számbelileg erősen fölényben lévő támadókkal súlyos harcokban álló szárazföldi csapatoknak. A Pogrebiscsetől délre fekvő térségben folyó német támadó vállalkozás során az itt három nap óta bekerített bolsevista harccsoportokat majdnem teljes mértékben megsemmisítették. A bolsevisták vasárnap ismét megkísérelték ezeket a harccsoportokat két páncélos dandár harcba esetésével kiszabadítani. Német páncél- és légelhárító csoportok hatásos tüzükkel a szovjet páncélosok minden áttörési kísérletét visszaverték és tönkretettek 46 acélszörnyeteget. A január 24-e óta eltelt beteg a német kötelékek 12 szovjet lövészhadosztálynak és több páncélos hadtestnek oly súlyos károkat okoztak, hogy semmi jelentős harci értékük nem maradt. A foglyok és a zsákmány már jelentett számánál jobban mutatja a szovjet vereség súlyosságát a szovjet halottak száma, amit óvatos becsléssel körülbelül tízezerre lehet tenni. (MTI) Majdnem teljesen megsemmisültek a Pogrebiscsénél körülzárt bolsevista harci csoportok A krími arcvonalon január 30-án lanyhult a harci tevékenység. Ezzel szemben Zaporozsjetól nyugatra és Dnyepropetrovszktól délnyugatra meglepetésszerű támadásokkal igyekeztek a bolsevisták eredményt elérni. Sikerült is nekik a legelső német vonalakat elfoglalniok, ott azonban helyi német tartalékok tartották fel őket és a nehéz német fegyverek heves elhárító tüze következtében kénytelenek voltak megállni. Erősebb páncélos erők és csatarepülőkötelékek bevetése, melyeket a német vadászok már a tulajdonképpeni harci térség elérése előtt szétszórtak, változtatni a helyzeten szintén nem tudott. Kirovográdtól északnyugatra is ismét elkeseredett harcokra került sor a kora reggeli órákban, amelyek folyamán egy páncélos német harccsoport mélyen benyomult az erős szovjet menetoszlopok közé. A meglepetés oly nagy volt, hogy a bolsevistáknak még nem volt alkalmuk a terepen felfejlődni. A német rohamtüzérség gyors tüze és az összpontosított gépfegyverek rendkívül súlyos veszteségeket okoztak. A Cserkasszytól délnyugatra és Belaja Cerkovtól délkeletre fekvő területen a bolsevisták több lövészhadosztállyal és nagy páncélos erőkkel ismét bekerítő kísérletet kezdtek, amelyek részint ellentámadások folytán, részint a megrövidített vonalakra A németek Olaszországban nagyszámú parti slieget tartanak Stockholm, február 1. (Német Távirati Iroda) A „Nya Daglig Allehanda“ londoni különtudósítójának az olaszországi harcokról szóló jelentése arra mutat, hogy az angol hadihajókkal vívott mindennapos tüzérségi párbajokból úgy látszik, a németeknek nagy parti ütegeik vannak. A brit tudósítók nyíltan beismerik, nem csupán a terep az oka annak a ténynek, hogy a szövetségesek egy helyben állnak. A „Daily Telegraph“ egyebek között azt írja: A partraszálláskor száz százalékig érvényesült a szövetségeseknek képtelensége arra, hogy a meglepetés mozzanatát kihasználják. A katonai hírmagyarázatokban is érvényesül a mostani partraszállással szemben érezhető elégedetlenség alaphangja. (MTI) Német gyorsnaszádok elsüllyesztettek három hajót egy angol haláltaravánból Berlin, február 1. (Interinf) Néhány német gyorsnaszád hétfőn éjszaka két órakor támadást intézett az angol partok mentén, Beachy Headnál, egy rombolóktól és más biztosító járművektől, valamint sok angol gyorsnaszádtól biztosított kisebb és közepes nagyságú gőzösökből álló ellenséges hajókaraván ellen. A part közelsége és az összpontosított védelem ellenére is rövid, meglepő támadássól sikerült elsüllyeszteni két gőzhajót, összesen 5500 tonna hajótérfogatot, valamint egy őrhajót. A német hajók veszteség nélkül tértek vissza a támaszpontjukra. (MTI) vád alá helyezett olasz tábornokokról és tengernagyokról MILÁNÓ, február 1. Az államvédelmi különtörvényszék által hét tábornok és öt tengernagy ellen emelt váddal kapcsolatban kiegészítőleg a következőket közük: Garibaldi tábornok az északafrikai arcvonalon az olasz csapatok főparancsnoka volt, Robot tábornok, Szicíliában a 2. olasz hadsereget vezette. Vercellino tábornok a franciaországi olasz csapatok parancsnoka volt. Campioni tengernagyot azzal vádolják, hogy harc nélkül adta fel Rhodosz szigetét, holott minden lehetőség megvolt a védekezésre. Hasonlóképen Maserpa tengernagy ellen az a vád, hogy Lerósz szigetét feladta, Caversi tengernagy pedig a szicíliai csatornában fekvő Pantelleria szigetének védelmét adta fel. Leonardo tengernagy nem védelmezte Augusto kikötőjét és ezzel kaput nyitott a szövetségeseknek az Olaszországba való bevonulásra. A hét tábornok közül négyet, a perbe fogott öt tengernagy közül pedig hármat tudtak elítélni. A többi perbe fogott tábornok és tengernagy elmenekült a letartóztatás elől. (MTI) A Wilhelmstrasse a Párics-Sztálin ügyről BERLIN, febr. 1. Illetékes német helyi ül közült tájékoztatásul: Berlinben érdeklődéssel fogadták azt a hírt, amely szerint a jugoszláv menekült kormány egyezményt ajánlott fel Moszkvának. Ez annál nagyobb érdeklődést kelt, mert az angol hírszolgálat ugyanakkor terjeszti Sztálin állítólagos válaszát, amely szerint semmi köze a jugoszláv menekült kormányhoz. Moszkva tehát ezzel a menekült kormánnyal szemben is ugyanazt a politikát követi, mint a lengyel kormánnyal szemben, tekintet nélkül arra, hogy mi rejtőzködik e híresztelés mögött. (MTI)