Esti Ujság, 1944. július (9. évfolyam, 153-171. szám)
1944-07-18 / 160. szám
KEDD, 1944 JÚLIUS 18. -- -------------------------- ............i at BTMaBr 11' s Isti téjsSf — AZ ISMERETLEN NÉMETORSZÁG Mikes Ferenc riportsorozata mindarról, amit nem tudunk a mai Német Birodalomról is. A németek sem eszik soha csupaszon a kenyeret. A legnagyobb nyomort azzal szokták jellemezni: „száraz" kenyeret volt kénytelen enni... A száraz alatt azt értik, hogy nem volt rajta vaj. A vajazatlan kenyeret németül így hívják: trockenes Brot. De a vajas kenyeret sem eszik magában. Valaminek kell még a vajas kenyéren is lennie: hússzeletnek, kolbásznak, sajtnak, túrónak, lekvárottak. Még a füstölt szalonnát is vajas kenyérrel eszik. Az ilyen vajas kenyeret, amelyen még valami van rákenve, középen ketté vágják, a két vajazott-tetézett felet egymásra borítják, összenyomják, zsírpapírba csomagolják és ez az örök, a hagyományos, az elmaradhatatlan Stulle, amiből minden aktatáskában 6—8—10 darabot találhatsz. Az elegáns női kézitáskákban is Stullék húzódnak meg. Sőt egyszer találkoztam a karlshorsti versenypályán egyik barátommal, akinek vállán át sárga bőrszíjon elegáns bortasak lógott és abban nem távcső volt, hanem ő Stulle. Pedig kár ezt a kenyeret még tetézni, mert olyan jó kenyérféléket sehol sem sütnek, mint itt. A hófehér, foszlós tejeskalácstól, amit itt szintén kenyérnek (K'k.chenbrot) neveznek, egészen a koromfekete Pumpernickelig, átláthatatlan skáláját kapni a kenyérféléknek minden boltban. Maia, az Ur 1944. ás a nagy háború ötödik évében. A sokféle kenyér A fehérkenyérféleségekbe nem tesznek főtt burgonyát, mint nálunk, csak egyes fajtákhoz kevernek burgonyalisztet is a tésztába. A barna- ás félbarnaféleségeket szürke kenyérnek ((Graubrot) nevezik. Nekem legjobban a rozskenyérféleségek ízlenek, amelyeket előbb 5—6 napra kell hevertetni és csak akkor kapják meg igazi zamatjukat. Imádom a rozsdafa kenyeret és a Kräuterbrot nevű rozskenyeret is, amelybe porrátört, illatos gyógyfüveket kevernek. Nagyon finom a három Knackekenyérféleség is. A D-Knackbrot fehérlisztből készül, kb. 16 cm. hosszú és 5 cm. széles vékony lapocskák. Keletien tésztából sütik. A D-jelzés a Delikatesse rövidítése, magyarul csemege Knückekenyér volna a neve ennek a világosszürke, ropogós kenyérnek. Van H-Knücke-kenyer is, ezt teljesen kiörölt roslisztből sütik. A harmadik, a K-Knäckebrot csak abban különbözik tőle, hogy finomra őrölt köménymagot kevernek a tésztájába. És hányféle zsemlét ismernek a németek!? Nagyon finom a kis, kerek, fekete rozslisztből sütött zsemle is, amelyet „cipészinasnak” (Schusterjunge) hívnak. Komiszkenyeret is árulnak minden boltban, egész szabályszerű katonai komiszkenyeret, amelynek a neve a Kommissionsbrot (bizottsági kenyér) rövidítéséből származik. A múlt század közepén u. i. a hadsereg nem maga sütötte kenyerét, hanem azok a községek és városok látták el kenyérrel a katonákat, amelyekben éppen állomásoztak. A leszállított kenyér minőségét mindig külön katonai és polgári tagokból álló bizottság (Kommission) vizsgálta felül és innen származik a neve. Hogy milyen ceremóniával és milyen ravasz ínyencséggel bánnak a kenyérrel, arra elég talán a következő példa: Vendéglőben ma is úgy tálalnak az ember elé egy adag sajtot, hogy (persze jegyek ellenében) hozzátesznek vajat, egy szelet fehér kenyeret, egy szelet Pumpemichelt és egy Knachebrotot is — no meg néhány hónapos retket (télen is!). A fehér kenyeret meg kell vajazni, kevés sajttal tetézni, azután lefedni a Knache-kenyérrel, ennek felső felét a maradék vajjal és sajttal tetézni és végül ráborítani a fekete Pumpernichelt. A háromfajta kenyér, a vaj és a sajt így valami nagyszerű egységgé olvad össze. És az egész belekerül 70 pfennigbe... „A westfáliai szent- száromság4* A kenyeret — csak a hosszúkás cipókat kedvelik — nagyon vékonyra szeletelik és az a fontos, hogy a szeletek teljesen egyenletesek és egyformák legyenek. Minden háztartásban találhatsz ezért kenyérszeletelő készüléket, kenyérfűrészt, vagy más különleges kenyérkést. A munkát azonban meg is takaríthatod, mert a boltokban tökéletesen egyformára szeletelt kenyeret is árulnak a gyári csomagolásban. A Pumpemichelt meg csakis szeletelve kapni. Még ha külföldre exportálják különleges konzervdobozokba forrasztva, akkor is már szeletelve van. (Különösen Amerika importált rengeteg Pumpernickelkonzervet a háború kitöréséig.) Egyébként Westfália a Pumpernickel hazája, ahol már évszázadok óta háziiparszerűen, de gyárilag is készítik. A híres westfáliai sonkával és a Steinhägerrel (cudar erős, de nagyon finom pálinka) együtt a „westfáliai szentháromságot’ alkotja. Érdekes, hogy ezzel a profanizált „szentháromsággal” még templomban is találkoztam. A westfáliai Soest városkában van egy gyönyörű gótikus dóm és annak egyik nagy ablaktáblája — színes üvegből csináltan — az utolsó vacsorát mutatja. A középkor megkapó naívsága úgy sugárzik le erről a képről, hogy csak úgy gömbölyűdik tőle az ember lelke. A színes ablakképen Jézus és az apostolok westfáliai mállón vacsoráznak: óriási nyers sonka fekszik az asztalon és Pumpernichelt esznek hozzá és Steinhäger isznak! A soesti székesegyházat eltalálta ugyan egy angol bomba és most bizony nem oly megragadóan szép ez a darab ittfelejtett középkor, mint amikor ott jártam, de a „westfáliai utolsó vacsora” mégsem pusztult el. Ttlig idejében kivették az egész ablakot és biztonságba helyezték. A vaj fontos szerepe A vaj nemcsak a kenyérrel, illetve a Stullékkal kapcsolatosan játszik szerepet, de ez a legfontosabb zsiradékfélesége is Németországnak. Nem szeretik az olvasztott zsiradékokat, a disznózsírt sem. De egyébként is mindig a tehén fedezte Németország étzsírszükségletének legnagyobb részét, így például 1938-ban az étzsírszükséglet 45%-át a vaj fedezte, 30%-át a margarin, olaj és más növényi zsiradékok és csak 25% -át az olvasztott állati (disznó, liba stb.) zsír. Ma, 1944- ben még inkább a vaj javára tolódott el az arány, mert 60%-ot fedez a vaj, kerek 23%-ot a margarin és olaj és csak 17%-ot az olvasztott állati zsír. A háború alatt igen erősen fokozták ugyan az olajos magvak termelését (1939-hez viszonyítva 600%-kal), de még mindig nagyon mellé, sőt alárendelt szerepet játszanak ezek a sajtolt olajok a vaj mellett. Vajjal sütnek és főznek. A disznózsírra azt mondják, kellemetlen szaga van és nehezen emészthető. A tepertőt nem ismerik és nem is eszik. Ahol mégis van hentes, aki disznót öl és héjat olvaszt ki, ott sem árusítják a tepertőt. Hordókba gyűjtik és szappangyáraknak adják el, vagy baromfit etetnek vele. Tehát nem ismerték és nem ismerik ezt a fogalmat sem: „tíz deka tepertő”. Kiló helyett font De nem ismerik a deka kifejezést magát sem. A 10 dekát, még 100 gr formájában sem ismerik úgy, hogy az valamilyen mennyiségegységfélét jelentene. Minden olyan esetben, amikor mi 10 dekát ,— mint minimumot — vásárolunk valamiből, akkor ők ISV2 dekát, 175 grammot vesznek. A boltban nem 100 gr vaj van például már készen csomagolva, hanem 125 gr és még az élelmiszerjegyeken is így van beosztva a vaj, a sajt, a zsír stb. (Sőt vannak 62,5 és 30 gr-os sajt jegyek is.) Ennek a furcsaságnak az az oka, hogy a németek most nem használják sitly mértéknek a kilogrammot, hanem a fontot: 14 font — 175 gr. Bevezették ugyan 1933 óta hivatalosan a kilogrammot, de 11 esztendő alatt sem tudott meghonosodni. A húsárakat ma sem kg-ként jelzik a hivatalokban, hanem 500 gr.kint. Miért? Mert 500 gr . 1 font, így írják ki más áruknál is az árakat. Egy mázsa (Zentner) alatt 50 kgot értenek és a 100 kg-os mázsát duplamázsának (Doppelzentner) mondják. Ha valaki 1 kg kenyeret vásárol, akkor 2 fontot kér és nem 1 kg, hanem % font lisztet vásárol. A kilogramm kötelező bevezetésével tulajdonképpen semmi sem változott. Csak „lefordították” a fontot 500 grammra és a font törtrészeit megfelelő grammokra. De a gyakorlatban senki sem kér S11 kg-ot, hanem 5 fontot és mindenki változatlanul t1 font vajat vásárol és nem 105 gr-ot, 100 gr-ot pedig eszébe sem jut kérni senkinek sem. A kilogramm letette a fegyvert a régi font előtt. A folyékony napsugár A deci kifejezést sem ismerik. Jó német szót használnak: Zehntelliter — tizedliter. Németországban tehát senki sem kér „két decit tisztán”. De nem kér két tizedlitert sem tisztán. Szódával sem. Mert itt a bor sokkal szentebb valami, mint nálunk: úgy a szőlőtermelésben, mint a pincészetben, mint a fogyasztásban. A bor itt nem arra való, hogy a test folyadékveszteséget pótolja és azt a célt sem szolgálja, hogy becsípjen, vagy berúgjon tőle az ember. Arra a töményebb szesz való. Elsősorban az ú. n- kom, ami magyarul rozspálinkát jelent. Rendszerint sörrel iszszált, mégpedig felváltva: egy pohár (Molle a sörös pohár neve) sört, azután egy pohárka Kornt, azután megint egy Mollet, megint egy Kornt és így tovább, amíg a kívánt hatást el nem érték. A sört magát is keverik és pedig sörrel. Ez úgy értendő, hogy nemcsak egy ,„Molle hell”-t, tehát egy pohár világost („eine kühle Blonde”-nak, „hús szőkének” is mondják) isznak, vagy egy pohár barnát (eine Molle dunkel), hanem igen kedvelik a „Halb und halb”-ot, a fele-felét is: fele világosba fele barna, esetleg maláta sört töltenek és így keverten isszák. Nagyon kedvelik óriási lapos kelyhekbe töltve az ú. n. fehér sört is (nem árpából, hanem búzából készül) és ebbe egy pohárka málnaszörpöt kevernek. Ezt csak nyáron isszák és tényleg ez a legkitűnőbb hűsítő ital. Node, visszatérve a borra, ismételten meg kell állapítanom, hogy a■ németek számára ez a legszentebb ital. Folyékony napsugárnak nevezik és szinte külön tudománynyá terjesztették a borivát. Csak a palackbort ismerik. Hordóból nem mérnek ki bort. Mindenkinek büszkesége az a palackgyjtemény, amely a pincéjében van. Mindenki csak 4—5 fajtára esküszik, de legfeljebb tízfélét tart a pincéjében és a maga borát mindenütt és mindenhol az első kortyra, csukott szemmel is felismeri: megmondja pontosan, melyik évben szüretel, téli és melyik szőlőben termett. (Folyt, köv.) ^ Motorkerékpár szerelőt, vas és fémesztergályost, kerékpárműszerészt, perfekt gyors- és gépírónőt, könyvelőnőt, raktárnokot magas fizetéssel felvesz Mátra motorkerépárgyár. Hunyadi-tér 9. , Siraky Szigorlati tanfolyam nyílik meg orvostanhallgatók részére A Magyar Távirati Iroda jelenti : Az orvosi munkaerők felhasználási kormánybiztosának kezdeményezésére folyó hó 24-én orvos szigorlati tanfolyam nyílik meg a tudományegyetemek orvosi fakultásain. A részvétel kötelező mindenkire, akinek legalább 9 lehallgatott féléve van, vagyszigorló orvos. Felhívjuk az érdekeltek figyelmét arra, kísérjék figyelemmel az erre vonatkozó rendelkezéseket és készüljenek fel arra, hogy július 20-tól 22-ig a délelőtti órákban a leckekönyvük szerint illetékes orvoskari dékáni hivatalban jelentkezniük kell. 5 Az OTI tájékoztatója a magánorvosok igénybevételével kapcsolatban Annak a felhívásnak kiegészítéseképpen, amelyet ez orvosi munkaérők felhasználásának kormánybiztosa a budapesti napilapokban megjelent közlemény szerint az OTI tagokhoz és az orvosokhoz intézett, az OTI a következőket hozza az érdekeltek tudomására: Ha valamelyik OTI biztosított vagy annak igényjogosult családtagja Nagybudapest (élelmezési jeggyel ellátás szempontjából Budapesthez tartozó) területén magánorvost azért vesz igénybe, mert illetékes körzeti orvosa nincsen, az OTI az orvosi kamarai díjszabásban megállapított összeg 75%-át a biztosítottnak az igénybevett magánorvos által kiállított igazolás ellenében azonnal megtéríti. A magánorvos által felírt gyógyszerről szóló vényt (receptet) az igényjogosult lakóhelye szerint illetékes fiók felülvizsgáló orvosához kell benyújtani, akinek igazolása alapján a gyógyszert bármelyik gyógyszertár az Intézet terhére szolgáltatja ki. Ha a betegnek valamilyen okból nem áll módjában a magánorvos által írt receptet annak elkészíttetése előtt az illetékes fióknál a felülvizsgáló orvossal láttamoztatni, a gyógyszert csak saját költségén készíttetheti el, de ekkor a gyógyszer árának megtérítése végett utólag kell az illetékes fiók felülvizsgáló orvosától igazolást és a fióktól a költségek megtérítését kérni. Az illetékes fiók címe bármelyik gyógyszertárban megtudható. Ha biztosított betegsége keresőképtelenséget okoz, táppénzutalványát a magánorvos által kiállított orvosi értesítés alapján az illetékes fiók felülvizsgáló orvosa állítja ki. Kéri az Intézet a magánorvosokat, hogy ha véleményük szerint az Intézet biztosítottja keresőképtelen beteg, ezt orvosi értesítéssel igazolják és a keresőképtelen járóbetegeket felülvizsgálat és táppénzkiutalás céljából, a fekvő betegeknél a hozzátartozókat bejelentés céljából a legközelebbi intézeti fiókban működő felülvizsgáló tisztviselő orvoshoz utasítsák. (MTI) A honvédtörvénynek ítéletei A m. kir. honvédtörvényszék idegen államok javára elkövetett hűtlenség, illetve kémkedés büntette miatt elítélte: 1. Bucur Illést, mert a honvédség mikénti kiegészítésére, továbbá védelmi rendszerünkre vonatkozó adatokat árult el, 15 évi fegyházra, 10 évi hivatalvesztésre és politikai jogai gyakorlatának ugyanilyen tartamú felfüggesztésére, valamint illetőségi helyét kivéve, a határsávból való kitiltásra. 2. Terán (Cerán) Tódort, mert idegen állam területére szökött, ott a honvédség mikénti kiegészítésére, továbbá védelmi rendszerünkre vonatkozó adatokat árult el, 15 évi fegyházra, 10 évi hivatalvesztésre és politikai jogai gyakorlatának ugyanily tartamú felfüggesztésére, valamint az illetőségi helyét kivéve, a határsávból való kitiltásra, 3. ifj. Pajor Gyulát, mert egy idegen állam területére szökött és ott kémkedésre vállalkozott, majd egyes helyőrségeinkre vonatkozó katonai titkot képező adatokat árult el, 15 évi fegyházra, 10 évi hivatalvesztésre és politikai jogai gyakorlatának ugyanily tartamú felfüggesztésére, valamint illetőségi helyét kivéve, a határsávból való kitiltásra, 4. Gugy Ambrust, mert katonai építkezésünkre vonatkozó katonai titkot képező adatokat árult el, 15 évi fegyházra, 10 évi hivatalvesztésre és politikai jogai gyakorlatának ugyanily tartamú felfüggesztésére, valamint az illetőségi helyét kivéve a határsávból való kitiltásra, 5. Diószegi Józsefet, mert egy idegen állam területére szökött, ott katonai titkot képező adatokat árult el, 15 évi fegyházra, 10 évi hivatalvesztésre és politikai jogai gyakorlatának ugyanily tartamú felfüggesztésére, valamint a határsávból való kitiltásra, G. Cserezán Gyulát, mert egy idegen állam javára teljesítendő kémszolgálatra vállalkozott, a hasonló szolgálatok teljesítésére másokat is rábírt és egyik fontos szervünkre vonatkozó katonai titkot képező adatokat árult el, 15 évi fegyházra, 10 évi hivatalvesztésre és politikai jogai gyakorlatának ugyanily tartamú felfüggesztésére, valamint a határsávból való kitiltásra, 7. Todorján Jánost, mert egy idegen állam területére szökött és ott védelmi rendszerünkre vonatkozó katonai titkot képező adatokat közölt, 15 évi fegyházra, 10 évi hivatalvesztésre és politikai jogai gyakorlatának ugyanilyen tartalmú felfüggesztésére, valamint az illetőségi helyét kivéve, a határsávból való kitiltásra. 8. Garzó Pétert, mert védelmi rendszerünkre vonatkozó adatokat árult el, továbbá egy idegen állam javára kémkedésre vállalkozott, 12 évi fegyházra, hatévi hivatalvesztésre és politikai jogai gyakorlatának ugyanily tartamú felfüggesztésére, valamint a határsávból való kitiltásra. Valamennyi ítélet jogerős. (MTI) Német, dán tárgyalások a két ország közti árucsereforgalomról Kopenhága, július 18. (Német Távirati Iroda) Az elmúlt napokban a német és a dán kormány megbízottai tárgyalásokat folytattak Kopenhágában a német és dán árucsereforgalom tárgyában, Dánia fokozza fontosabb mezőgazdasági termékeinek kivitelét, ugyanakkor német részről jelentékenyen fokozzák az év elején előirányzott vas- és vasárucikkek előállítását. (MTI) A Kékes Szálló sajnálattal közli kedves vendégeivel, hogy üzemét július hó 16-én beszüntette. A Ierazgatóságr.