Észak-Magyarország, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-26 / 226. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG2 Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke fogadja Avery Brundaget, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökét, aki a MOB 15 éves jubileumi ünnepségeire érkezett hazánkba. Külpolitikánk, az MSZMP és a testvérpártok viszonya Ha vnnk külpolitikáját lldítani a békére való évtizedek óta törekvés, a szocialista építőmunka legjobb nemzetközi feltételeinek megteremtése vezérli. A magyar külpolitika a nemzetközi politikai élet szerves része, a szocialista hazát képviselő államférfiak és diplomaták tevékenysége — összhangban a testvéri országokkal — az elvszerű béke, mindenkori haladás szolgálatában áll. A IX. kongresszus óta eltelt időszakban bekövetkezett változások igazolják ezt a szilárd külpolitikai vonalat. Hazánk nemzetközi tekintélye gyarapodott, a magyar képviselők száma megnövekedett a nemzetközi politikai és gazdasági szervezetek vezető testületeiben. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának a két kongresszus közötti időszakban tagja volt a Magyar Népköztársaság, az európai, ENSZ-kereteken belül működő kulturális, tudományos és gazdasági szervezetek munkájából mind aktívabban veszik ki részüket hazánk szakemberei. Ide kapcsolódik, hogy egész sor országgal létesítettünk diplomáciai kapcsolatokat az elmúlt négy évben. A kongresszusi irányelvekben szerepel a jelenlegi nemzetközi helyzet értékelése. Az agresszív külpolitikát folytató imperializmus korunkban is érhet el kisebbnagyobb nemzetközi sikert a béke megbontásában, mint napjainkban Közel-Keleten és Indokínában történik. A szocialista országok azonban — összefogva a világ más, haladó erőivel — gátját tudják vetni az imperialista törekvéseknek. A világ vezető kapitalista hatalma, az Amerikai Egyesült Államok politikája, az esztelen fegyverkezés a szocialista világrendszer védelmi erejének, a nemzetközi béke legfőbb biztosítékának növelését követelte a legutóbbi időben. A Varsói Szerződés katonai szervezetének felkészültsége az utóbbi négy évben jelentősen fejlődött, elsősorban a hadseregek közötti magasabb szintű együttműködés kialakítása folytán. A Magyar Népköztársaság — híven a marxizmus—leninizmus eszméihez — támogatja a még gyarmati sorban levő és nemrég felszabadult országok politikai, gazdasági önállóságra való törekvéseit, és legfőbb külpolitikai céljának tartja termelőmunka alapjául szolgáló béke megőrzését. A két kongresszus között eltelt időszakban új erőkkel gazdagodott a nemzetközi munkásmozgalom. A Magyar Szocialista Munkáspárt fejlesztette kapcsolatait a testvérpártokkal. Párt'n’- jelentős szerepet vitt az 1069 júniusi, moszkvai tanácskozás megszervezésében és előkészítésében. Kongresszusunk ón ünnepeljük az alkotó marxizmus legnagyobb gondolkodójának, Leninnek 100. születésnapját. Nincs egyetlen olyan párt sem a nemzetközi munkásmozgalomban, amelynek politikája elválasztható lenne Lenin nevétől. A magyar munkásosztály pártja nemcsak Lenin tevékenységét tartja irányadónak, hanem a társadalmi és gazdasági építőmunka minden frontján tisztában van vele, hogy a marxizmus—leninizmus erőinek legnagyobb pártja, a Szovjetunió Kommunista Pártja képviseli leghívebben a marxizmus—leninizmus eszméit. Antimarxista, nem egy esetben antikommunista, egységbontó törekvések jelentkeztek az utóbbi években a marxista—leninista pártok vezetőségében, s ezek kihatottak az egyes nemzeti pártok egymás közötti viszonyára is. A marxizmus—leninizmust következetes elvi politikaként alkalmazó pártok — közöttük a Magyar Szocialista Munkáspárt — minden energiájukkal arra törekszenek, hogy ezeket az egységbontó törekvéseket szilárd elvi alapon történelmileg minél rövidebb idő alatt felszámolják. A nemzetközi munkásmozgalom utóbbi évtizedének mérföldköve volt az 1969 júniusi, moszkvai tanácskozás. A tanácskozás tudományosan magas szinten elemezte a nemzetközi munkásmozgalom jelenlegi helyzetét, problémáit, egyben irányt mutatott e problémák megoldásához, a keletkezett nézeteltérések mielőbbi felszámolásához. A Magyar Szocialista Munkáspárt teljes mértékben magáévá tette a tanácskozás határozatait, és mindent megtesz, hogy ezeket a határozatokat mind a pártközi politikában, mind párton belül megvalósítsa. A a tanácskozás egyben azt is jelentette, hogy fokozódott az imperializmus elszigeteltsége, különös tekintettel az amerikai imperializmusra. A magyar párt mint eddig is tette — szembeszáll marxizmus—leninizmuson belül jelentkezett egységbontó törekvésekkel. A párt továbbra is a szocialista internacionalizmus magasztos eszméjét követi, és következetes elvi politikával fejezi ki azt az elhatározott szándékát, hogy a marxizmus—leninizmus szilárd bázisának tekinti magát a nemzetközi munka mozgalomban. Hegyes Zoltán Magyar államférfiak üdvözlő távirata Moszkvába a Luna—16 sikeres útja alkalmából L. I. BREZSNYEV elvtársnak, az SZKP KB főtitkárának, N. V. PODGORNIJ elvtársnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksége elnökének, A. N. KOSZIGIN elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének: Moszkva Kedves Elvtársak! A világűrkutatás újabb nagy eseménye, a mai 16 sikeres hold-utazásnak befejezése alkalmából szívből köszöntjük önöket, és az űrhajó tervezésében, kivitelezésében részt vett tudósokat és munkásokat. Mély meggyőződésünk, hogy az automatikus holdállomás programjának sikeres végrehajtása jelentősen segíti előre a világűrkutatást, az emberiség egyetemes érdekeinek javára. A Szovjetunió kozmikus tudományos vizsgálatainak újabb kimagasló sikere alkalmából legjobb kívánságainkat küldjük önöknek, a testvéri szovjet népnek, az űrállomás valamennyi alkotójának. Elvtársi üdvözlettel: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. Nixon taktikázik A hazai ellenzéket akarja lecsillapítani Henry Kissinger, Nixon elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója, értesülések szerint szombaton Párizsba repül, hogy tanácskozzék David Bruce-szal, a vietnami négyes értekezleten részvevő amerikai delegáció vezetőjével. Úgy tudják, hogy Kissinger előkészíti Nixon elnök megbeszéléseit Bruce nagykövettel és helyettesével, Philip Habib-bal. Amerikai források szerint David Bruce most azt igyekszik megtudni, Xuan Thuytól, a VDK delegáció vezetőjétől, hogy vannak-e „új mozzanatok” a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány nemrégiben közzétett békekezdeményezésében. Mértékadó washingtoni megfigyelők már hosszabb ideje jósolják, hogy Nixon elnök a november 3-i részleges kongresszusi választások előtt időzített taktikával kívánja lecsillapítani vietnami politikájának hazai ellenzékét. ISagy Józsefné miniszter tájékoztatója Pénteken a Parlamentben Nagy Józsefné könnyűipari miniszter tájékoztatta az újságírókat a könnyűipar ez évi tevékenységéről, a lakosság ellátásáról és ismertette a textilipar rekonstrukciójával kapcsolatos feladatokat. A sajtókonferenciát Várkonyi Péter, a kormány Tájékoztatási Hivatalának elnöke nyitotta meg. Nagy Józsefné többek között elmondotta, hogy az életszínvonalnak a tervezettnél nagyobb mértékű növekedése nyomán megélénkült a ruházati cikkek iránti kereslet. A miniszter az áruellátás helyzetéről szóló beszámolója összefoglalójaként leszögezte: a tények bizonyítják, hogy ez évben a hazai lakosság ruházaticikk-ellátása javult, a könnyűipar dolgozóinak erőfeszítései nem voltak hiábavalók. Az azonban még nem mondható el, hogy mindenben eleget tudtunk tenni a belföldi piac igényeinek. 7ő A könnyűipar a következőéves számottevően tervidőszakban fejlődik, termelése évente átlagosan 6 százalékkal emelkedik majd. Nagyszabású rekonstrukciót hajtanak végre a ruházati-, a bútor-, a nyomda- és papíriparban. A párt és a kormány a ruházati ipar rekonstrukcióját a legfontosabb népgazdaságfejlesztési programok közé sorolta. fcä Szombat, 1970. szept. 26. TJó partnert keresve egnap reggel óta Moszkvában tárgyal Schiller, nyugatnémet gazdasági miniszter Európa két legnagyobb gazdasági hatalma közötti tárgyalások első gyümölcseit ígérik a másfél hónapja megkötött politikai szerződésnek. A Szovjetunió a második világháborúban, valamennyi ország közül a legnagyobb áldozatokat hozta a fasizmus legyőzéséért. A kontinensnyi országot gazdasági életének átszervezésére kényszerítette a fasiszta támadás, s ez még a békés termelésre való áttérés után is hosszú ideig éreztette hatását. A háború utáni ötéves tervek viszont újra stabilizálták a szovjet népgazdaságnak azon törekvéseit, melyek főképpen a fogyasztók igényeinek kielégítését szolgálják. Ez nemcsak a termelés és a belső piac kiszélesedésével bizonyítható, hanem azzal is, hogy a szovjet állam egyre több és több kooperációs szerződést köt a legfejlettebb nyugati országokkal. Természetes, hogy egy országnak iparágai nem egyformán fejlődnek, s így alakulhatott ki a szovjet népgazdaságon belül az a helyzet, hogy egyes ágazatok — autóipar, vegyipar, hűtőtechnika — felfuttatásához a nagyobb tapasztalattal rendelkező partner segítségére volt szükség. A Német Szövetségi Köztársaság gazdasági életének mai arculata tulajdonképpen szintén a második világháború után alakult ki. Nyugat-Németország lakói nagy árat fizettek fasiszta elődjük vandál pusztításaiért, s az, hogy a Német Szövetségi Köztársaság ma a kapitalista világ második legteljesítőképesebb hatalma, egyben arra is mutat, hogy az akut nyersanyag-problémákkal küzdő országnak jelenlegi gazdasági potenciálja fenntartása érdekében partnereket kell keresni. A szovjet—nyugatnémet szerződés, mely egy enyhültebb európai légkör kezdetét jelentheti, tehát nemcsak politikai, hanem gazdasági kibontakozáshoz is vezet. Szó van arról, hogy a Szovjetunió óriás méretű teherautógyárat építtet európai részének keleti területén néhány nagy német céggel. Olvasóink közül bizonyára sokan emlékeznek még az 1963-as, úgynevezett „csőembargóra”. (A Német Szövetségi Köztársaság kormánya megtiltotta nagy átmérőjű csövek szállítását a Szovjetunióba, annak ellenére, hogy a gyártó cégeket erre szerződés kötelezte, s ezzel a Szovjetuniót arra kényszerítette, hogy nagy erőfeszítéssel, saját szükségleteit maga elégítse ki.) Schiller és Patolicsev tárgyalásai az ésszerűség alapján jöttek létre, s azzal biztatják a békére törekvő világot, hogy a versengés mindinkább az emberi létet előrevivő gazdasági fronton folyik. H. Z. Főagronómusok tanácskozása Sátiaújhelyen A sátoraljaújhelyi termelőszövetkezeteinek jav as főagronómusai megbeszélést tartottak Sátoraljaújhelyen Szabó István, a járási tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője részletesen elemezte a mezőgazdasági nagyüzemei 1970. évi munkáját. Rámutatott, hogy az ár- és belvíz károk miatt a járás mezőgazdasági nagyüzemei összterületének 25 százalékát volt károsodás. A kalászosok termését megkésve takarították be. Az átlagtermés rossz körülmények ellenén is megfelelő, eléri a tervezett szintet. Különösen jó termésátlagot értek el a dicsei Új Esztendő, a hercegkúti Remény, a bodroghalmi Szabad Föld és a tiszakarádi Új Élet Termelőszövetkezetekben. Szabó István elismeréssel szólt azokról a nagyciekről, amelyek munkacsúcsok idején erő- és munkagépekkel segítették az alacsony gépesítettségi színvonalú termelőszövetkezeteket. Részletesen elemezte az őszi mezőgazdasági munkákkal kapcsolatos feladatokat. Az őszi szántási és vetési munkákkal kapcsolatban külnösen a jó vetőmag biztoítását hangsúlyozta. A mezőgazdasági nagyüzemek időben megrendelték a vetőmagot, de négy termelőszövetezet még nem kapta meg a megrendelt mennyiséget. A sátoraljaújhelyi járásban, az őszi mezőgazdasági munkákban mintegy négy hét lemaradás van, ezért különösen fontos a jó munkaszervezés, az erő- és munkagépek kapacitásának optimális kihasználása. Takács Imre Ülést tartott a megyei tanács (Folytatás az 1. oldalról) lett a választott testületek, a tanácstagok felelőssége. ciklus éveiben jelentős változások történtek gazdasági és társadalmi életünkben, s a demokrácia szélesedésével együtt az államigazgatásban is. Nagyobb önállóságot kaptak a tanácsok, s örömmel mondhatjuk, általában megyénk tanácsai éltek is a megnövekedett lehetőségekkel. Mindezek ismeretében a Hazafias Népfront megyei bizottsága arra törekedett, hogy megfelelő tömegpolitikai bázist teremtsen a tanácsok számára. A tanácsi munka színvonalasabbá tételére népfront különböző fórumokat biztosított a testületek és a tanácstagok tömegkapcsolatainak elmélyítésére. Megállapították a jelentés készítői, hogy — különösen a régebben tevékenykedő tanácstagok — az állandó bizottságokban és a tanácsüléseken hozzászólásaikkal, esetleg interpellációkkal kapcsolódtak be a testület életébe, tartalmasabb munkájába. Bár a fogadóórán még hasonlítanak egy néhol panasznaphoz, ám sok és egyre több közérdekű kérdést és elintéznivalót is eljuttattak a választók a tanácstagokhoz. Sok esetben a megyei vezetők a helyi erők mozgósításával és segítségével oldottak meg egy-egy feladatot. A megyei tanács ezután jóváhagyta a Népi Ellenőrzési Bizottság második fél évre szóló munkatervét Ennek során dr. Ladányi József vb-elnök javasolta a népi ellenőröknek, hogy a III. ötéves terv utolsó évében adjanak segítséget a vb vezetőinek a beruházások, az építkezések vizsgálatával, idézésével Szervezeti kérdésekről is szó esett a tanácsülésen. Amint dr. Kardos Sándor vbtitkár elmondotta: a tanács nemrég külön béralapot kapott a nagyközségi problémái megoldására. Így lehetőség nyílt rá, hogy idén november 1 -től újabb két település kapja meg a nagyközségi rangot. A megyei tanács határozattá emelte tegnap: Encs és Szikszó az említett időponttól nagyközség lesz.