Észak-Magyarország, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-28 / 23. szám

'/ u VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEG­Y­EI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVIII. évfolyam, 23. szám Ara: SO fillér Péntek, 1972. január 28. Ülést tartott a Minisztertanács Napirenden a lakásügyi jogszabályok végrehajtása A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszterta­nács csütörtökön ülést tar­tott. Fock Jenő, a kormány el­nöke tájékoztatta a Minisz­tertanácsot a Varsói Szerző­dés Politikai Tanácskozó Tes­tületének prágai üléséről és a magyar küldöttség tevé­kenységéről. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tu­domásul vette. Vályi Péter, a Miniszterta­nács elnökhelyettese tájékoz­tatást adott a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa vég­rehajtó bizottságának Moszk­vában, január 18 es 20 kö­zött megtartott ülésszaka munkájáról. A tanácskozás részvevői megvitatták a szo­cialista gazdasági integráció komplex programjának telje­sítésével kapcsolatos kérdése­ket. A Minisztertanács megelé­gedéssel vette tudomásul, hogy a barátság és az egyet­értés légkörében lezajlott ülésszakon elfogadott határo­zatok hozzájárulnak a KGST- tagországok sokoldalú gazda­sági kapcsolatainak fejleszté­séhez. A kormány megtárgyalta az építésügyi és városfejlesz­tési miniszter jelentését a la­kásépítés fejlesztéséről, a la­káselosztás és a lakbérek új rendszeréről szóló határoza­tok végrehajtásáról. A jelen­tés megállapítja: az állami rendelkezéseket és a végre­hajtási intézkedéseket a la­kosság megértéssel fogadta. A Minisztertanács a jelen­tést jóváhagyólag tudomásul vette és határozatában utasí­totta az építésügyi és város­­fejlesztési minisztert, vala­mint a pénzügyminisztert, hogy továbbra is kísérjék fi­gyelemmel az új lakásügyi jogszabályok végrehajtását. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. mmit a KISZ Borsod megye Bizottsága A Kommunista Ifjúsági Szövetség Borsod megyei Bi­zottsága tegnap, január 27-én tanácskozott Miskol­­con a megyebizottság szék­házában. Az ülésen részt vett Havasi Béla elvtárs, KISZ Központi Bizottság osz­a­tályvezetője. Az elnöklő Dudla József, megyei első titkár, megnyitó szavai után az előre kiadott napirendi pontnak megfele­lően a megyebizottság tagjai megvitatták és elfogadták a KISZ Borsod megyei Bizott­ságának 1972. évi főbb politi­kai feladataira tett javasla­tot, valamint a vezetőségvá­lasztó taggyűléseken, és kül­dött értekezleteken elhang­zott észrevételeket tartalma­­zó intézkedési tervet. Ezt követően személyi kér­désekben döntött a KISZ-bi­­zottság. Az előterjesztés alap­ján Török László elvtársat megválasztották a KISZ Borsod megyei Bizottsága tit­kárának, Kovács József elv­társat a KISZ-iskola vezető­jét, érdemei elismerése mel­lett felmentették e funkciójá­ból — mivel a pártapparátus­­ba kerül — és a KISZ-iskola vezetőjévé dr. Koncz Béla elvtársat nevezték ki. A szakszervezeti mozgalom eredményei Borsodban Az SZMT beszámolója Tegnap, január 27-én, csü­törtökön Mráz Ferenc el­nökletével ülést tartott Szakszervezetek Borsod me­­­gyei Tanácsa. Az SZMT ülé­sén megjelent Vaskó Mi­hály, a megyei pártbizott­ság titkára, dr. Pusztai Béla, a megyei tanács elnökhe­lyettese és Dajka Ferenc, a SZOT-elnökség tagja, a Vegyipari Dolgozók Szak­­szervezetének főtitkára. A szakszervezetek megyei vezető testülete Tóth József­nek, a SZOT-elnökség tag­jának, az SZMT vezető tit­kárának beszámolója alap­ján értékelte a megyei kül­döttértekezlet, illetve a ma­gyar szakszervezeteik XXII. kongresszusa óta végzett munkát. A szakszervezeti mozgalom borsodi eredmé­nyeit és további feladatait elemző vitában számos érté­kes hozzászólás hangzott el, felszólalt a vitában — töb­bek között — Dajka Ferenc is. Az ülésen megvitatták az SZMT 1972. évi munkaprog­ramjára és az elnökség mun­katervére vonatkozó javasla­tot is. Ezt követően dr. Pusz­tai Béla, a megyei tanács el­nökhelyettese tájékoztatta a testületet, Borsod megye 1972. évi fejlesztési és költ­ségvetési tervéről. A szakszervezeti testüle­tek és tisztségviselők négy­­évenkénti újjáválasztása, a szakszervezeti demokrácia erősítése megkívánja, hogy a szakszervezeti szervek min­den szinten, évenként be­számoljanak­ról. A SZOT tevékenységük­elnökségének 1972. január 10-én hozott ha­tározata értelmében a Szak­­szervezetek Borsod megyei Tanácsa mérlegre tette a vá­lasztások óta elért eredmé­nyeit, és meghatározta a to­vábbi feladatokat. Mint azt Tóth József, az SZMT veze­tő titkára előterjesztésében hangsúlyozta, a beszámolás célja, hogy a szakszervezetek minden szinten tiszta képet kapjanak az elvégzett mun­káról, az eredményeikről, va­lamint a meglevő problé­mákról. A XXII. kongresszust kö­vetően a megyei szakszerve­zeti szervek megfogalmazták a legfontosabb tennivalókat. A hatáskörüket meghaladó javaslatokat a felsőbb szer­vekhez továbbították. Így a szakszervezetek jelentős sze­repet vállaltak olyan, azóta megvalósult, vagy folyamat­ban levő intézkedésekben, mint például az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok fizetésének rendezése, a csa­ládi pótlék felemelése, nyugdíjak évenkénti kétszá­­­zalékos növelése. Állásfogla­lás született a törzsgárda na­gyobb megbecsülésére, a má­sodállások felülvizsgálására. A megye szakszervezeti szervei 1971-ben összességé­ben eredményesen teljesítet­ték termelést segítő, érdek­­képviseleti és politikai fel­adataikat. Nagy erőfeszíté­seket tettek a dolgozók élet- és munkakörülményeinek ja­vítására. A korábbinál több figyelmet fordítottak a terü­letpolitikai munkára. Az el­múlt évben fejlődött a szak­szervezeti demokrácia, javult a szervezeti élet. Az elért eredményeken kívül a szakszervezeteknek néhány területen nem sike­rült a kívánt mértékben elő­relépniük, így továbbra is akadnak gondok a gazdálko­dást segítő munkában, szocialista munkaverseny, az a üzemi munkaszervezés, vala­mint a munkafegyelem javí­a­tásában. Tennivalói vannak szakszervezetnek a po­litikai nevelő munkában. Fo­kozott figyelmet kell fordí­tani a jövőben az egyéni, csoport- és társadalmi érde­kek összhangjára. (Folytatjuk) Kádár János elvtárs hazaérkezett Prágából Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárá­nak vezetésével csütörtökön hazaérkezett Prágából a Varsói Szerződés Politikai Tanácsko­zó testületének ülésén részt vett magyar párt- és kormányküldöttség. A küldöttség tagjai voltak: Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke és Péter János külügyminiszter, az MSZMP Központi Bizottságának tagja. A küldöttséget a Nyugati pályaudvaron Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Komócsin Zol­tán és Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, a Politikai Bizottság tag­jai, Benkei András belügyminiszter, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi minisz­ter, Pója Frigyes, a külügyminiszter első helyettese, Gyenes András és Katona István, a Központi Bizottság osztályvezetői fogadták. Jelen volt a fogadtatásnál Frantisek Dvorsky, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete is. Hét rekord az ÓKÜ-ben Az év első három heté­ben­ az Ózdi Kohászati Üze­mek finomhengerműi soroza­tai sorra túlteljesítették ter­melési tervüket. A legjobb, in­*.? szándékos teljesít­ményt a gyors-drótsoro­­zat brigádjai érték el, ilyet a finomsori brigá­dok követik a sorban, 102 százalékos teljesítmé­nyükkel. A hengerészbrigádokhoz ha­sonlóan jól kezdték az évet a kikészítő kollektívái is. 27 780 tonna készáru-tervüket 28 032 tonnára teljesítették. A sikeres évkezdést bizto­sítja, hogy eddig hét új termelési csúcs­­eredmény született a fi­­nomhengernű gyárrész­legnél. A középsori brigádok közül Ulrich Géza, Dandó Lajos és Simkó István, a finomsoro­­zaton Hasilló Imre, a gyors­­drotsorozaton pedig Énekes László brigádjai értek el új termelési rekordot. A kikészítő kollektívái kö­zül Sípos Viktor és Medve Ferenc brigádjai hívták fel magukra a figyelmet új ter­melési csúcseredményükkel. Kállai Gyula vezetésével magyar küldöttség utazott csü­törtökön Helsinkibe a Béke-világtanács elnökségi ülésére. Képünkön Bencsik István, a Hazafias Népfront országos főtitkára búcsúztatja a delegációt Út az európai biztonsághoz Az európai szocialista or­szágok ismét bizonyságot szolgáltattak arról, hogy nemzetközi politikájuk köz­pontjában a kontinens béké­jének megőrzése áll A Var­sói Szerződés Politikai Ta­nácskozó Testületének kétna­pos prágai ülésen elfogadott nyilatkozat kiinduló alap le­het az európai biztonsági rendszer megteremtéséhez. Kontinensünkön immár hu­szonhét éve nincs háború — ez Európa XX. századbeli történetében a leghosszabb békés időszak. A történelmi fejlődés úgy hozta, hogy föld­részünkön a különböző tár­sadalmi rendszerű országok csoportjainak — megítélések szerint — közel egyenlő kato­nai ereje van. A szocialista országok régóta hangsúlyoz­zák, hogy bár Európában bé­ke van, nem egészséges hely­zet az, hogy a földrész biz­tonsága a haderők bizonyta­lan egyensúlyán alapszik. Szükség van a béke szilár­dabb alapjának létrehozására, olyan biztonsági rendszerre, amely a népek és kormányok együttműködésén, a kölcsönös bizalom, az erőszak elvetésén és egymás szuverenitásának feltétlen tiszteletben tartá­sán alapszik. Ez a gondolat és konkrét javaslat olvasható a Varsói Szerződés 1966-os bukaresti, az 1969-es budapesti, az 1970-es berlini és a mostani, prágai nyilatkozataiban is. A korábbi javaslatok és a je­lenlegi nyilatkozat tartal­mukban lényegében hason­lóak egymáshoz — hiszen a cél az új európai biztonsági rendszer is, most is kialakítása , akkor azonos, mégis 1972-ben alapvetően más a helyzet. A prágai nyilatkozat ki­mondja, hogy az európai bé­kéről, biztonságr­ól és együtt­működésről szóló konferenci­át, amely az új biztonsági rendszer alapjait kimunkál­hatná, már ebben az évben össze lehet hívni, ez a szocia­lista országok határozott ál­láspontja, s egyre többen vallják azt a nyugat-európai országok kormányai közül is. Sajnálatos módon azonban, nem valamennyi. Az Egye­sült Államok — amely ugyan nem európai ország, de há­romszázezer katonát állomá­soztat­ földrészünkön, s ezért kívánatos a jelenléte a kon­ferencián — a halogatás tak­tikáját követi, s mint a leg­utóbbi Nixon—Brandt talál­kozón bebizonyosodott, befo­lyása erősen érvényesül NATO-partnerekre. A Varsói Szerződés Politi­kai Tanácskozó Testületének prágai nyilatkozata világosan bizonyítja, hogy semmi alap­ja sincs a konferencia idő­pontja körüli huzavonának. A bizonyíték: annak a pozitív programnak a megfogalmazá­sa, amely az európai bizton­sági konferenciát tartalmilag kitöltheti. A programpontok között szerepel a háború után kialakult határok sérthetet­lensége, az erőszakról és az erőszakkal való fenyegetőzés­ről való lemondás, a békés egymás mellett élés elvének elfogadása, a jószomszédi kapcsolatok és az együttmű­ködés fejlesztése, az államok kölcsönösen előnyös kapcso­latainak fejlesztése gazdasági, műszaki-tudományos és kul­turális téren, a fegyverkezés csökkentése, az általános és teljes leszerelés előmozdítása, az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének támogatása. Nem a Türelmetlenség, ha­nem a tények reális felmé­rése után jut a prágai nyi­latkozat arra a következte­tésre, hogy a többoldalú elő­készítő munka minden elő­feltételt megteremthet a konferencia eredményes megrendezéséhez, 1972-ben. Bár a prágai tanácskozás fő figyelmét az európai problé­mákra fordította, jelezte: fi­gyelmet szentelt a földré­szünkön kívül folyó esem­é­­nyeknek is. Figyelemre méltó állásfoglalásban leplezte le és ítélte el az Egyesült Államok indokínai agresszióját, köve­telte az amerikai csapatok teljes kivonását és támogatá­sáról biztosította a szabad­ságáért harcoló vietnami, la­oszi és kambodzsai népet. Jelentős állásfoglalás hang­zott el Prágában a szocialista országok egységének és össze­­forrottságának megszilárdítá­sa mellett. Kai A Varsói Szerződés Politi­Tanácskozó Testülete üléseinek sorában a történe­lem bizonyára úgy jegyzi majd fel a prágai tanácsko­zást, mint amely meggyorsí­totta az új európai biztonsági rendszer megteremtésének hosszú és bonyolult folyama­tát.

Next