Észak-Magyarország, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-28 / 23. szám
'/ u VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVIII. évfolyam, 23. szám Ara: SO fillér Péntek, 1972. január 28. Ülést tartott a Minisztertanács Napirenden a lakásügyi jogszabályok végrehajtása A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Fock Jenő, a kormány elnöke tájékoztatta a Minisztertanácsot a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének prágai üléséről és a magyar küldöttség tevékenységéről. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese tájékoztatást adott a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa végrehajtó bizottságának Moszkvában, január 18 es 20 között megtartott ülésszaka munkájáról. A tanácskozás részvevői megvitatták a szocialista gazdasági integráció komplex programjának teljesítésével kapcsolatos kérdéseket. A Minisztertanács megelégedéssel vette tudomásul, hogy a barátság és az egyetértés légkörében lezajlott ülésszakon elfogadott határozatok hozzájárulnak a KGST- tagországok sokoldalú gazdasági kapcsolatainak fejlesztéséhez. A kormány megtárgyalta az építésügyi és városfejlesztési miniszter jelentését a lakásépítés fejlesztéséről, a lakáselosztás és a lakbérek új rendszeréről szóló határozatok végrehajtásáról. A jelentés megállapítja: az állami rendelkezéseket és a végrehajtási intézkedéseket a lakosság megértéssel fogadta. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette és határozatában utasította az építésügyi és városfejlesztési minisztert, valamint a pénzügyminisztert, hogy továbbra is kísérjék figyelemmel az új lakásügyi jogszabályok végrehajtását. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. mmit a KISZ Borsod megye Bizottsága A Kommunista Ifjúsági Szövetség Borsod megyei Bizottsága tegnap, január 27-én tanácskozott Miskolcon a megyebizottság székházában. Az ülésen részt vett Havasi Béla elvtárs, KISZ Központi Bizottság oszatályvezetője. Az elnöklő Dudla József, megyei első titkár, megnyitó szavai után az előre kiadott napirendi pontnak megfelelően a megyebizottság tagjai megvitatták és elfogadták a KISZ Borsod megyei Bizottságának 1972. évi főbb politikai feladataira tett javaslatot, valamint a vezetőségválasztó taggyűléseken, és küldött értekezleteken elhangzott észrevételeket tartalmazó intézkedési tervet. Ezt követően személyi kérdésekben döntött a KISZ-bizottság. Az előterjesztés alapján Török László elvtársat megválasztották a KISZ Borsod megyei Bizottsága titkárának, Kovács József elvtársat a KISZ-iskola vezetőjét, érdemei elismerése mellett felmentették e funkciójából — mivel a pártapparátusba kerül — és a KISZ-iskola vezetőjévé dr. Koncz Béla elvtársat nevezték ki. A szakszervezeti mozgalom eredményei Borsodban Az SZMT beszámolója Tegnap, január 27-én, csütörtökön Mráz Ferenc elnökletével ülést tartott Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa. Az SZMT ülésén megjelent Vaskó Mihály, a megyei pártbizottság titkára, dr. Pusztai Béla, a megyei tanács elnökhelyettese és Dajka Ferenc, a SZOT-elnökség tagja, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. A szakszervezetek megyei vezető testülete Tóth Józsefnek, a SZOT-elnökség tagjának, az SZMT vezető titkárának beszámolója alapján értékelte a megyei küldöttértekezlet, illetve a magyar szakszervezeteik XXII. kongresszusa óta végzett munkát. A szakszervezeti mozgalom borsodi eredményeit és további feladatait elemző vitában számos értékes hozzászólás hangzott el, felszólalt a vitában — többek között — Dajka Ferenc is. Az ülésen megvitatták az SZMT 1972. évi munkaprogramjára és az elnökség munkatervére vonatkozó javaslatot is. Ezt követően dr. Pusztai Béla, a megyei tanács elnökhelyettese tájékoztatta a testületet, Borsod megye 1972. évi fejlesztési és költségvetési tervéről. A szakszervezeti testületek és tisztségviselők négyévenkénti újjáválasztása, a szakszervezeti demokrácia erősítése megkívánja, hogy a szakszervezeti szervek minden szinten, évenként beszámoljanakról. A SZOT tevékenységükelnökségének 1972. január 10-én hozott határozata értelmében a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa mérlegre tette a választások óta elért eredményeit, és meghatározta a további feladatokat. Mint azt Tóth József, az SZMT vezető titkára előterjesztésében hangsúlyozta, a beszámolás célja, hogy a szakszervezetek minden szinten tiszta képet kapjanak az elvégzett munkáról, az eredményeikről, valamint a meglevő problémákról. A XXII. kongresszust követően a megyei szakszervezeti szervek megfogalmazták a legfontosabb tennivalókat. A hatáskörüket meghaladó javaslatokat a felsőbb szervekhez továbbították. Így a szakszervezetek jelentős szerepet vállaltak olyan, azóta megvalósult, vagy folyamatban levő intézkedésekben, mint például az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok fizetésének rendezése, a családi pótlék felemelése, nyugdíjak évenkénti kétszázalékos növelése. Állásfoglalás született a törzsgárda nagyobb megbecsülésére, a másodállások felülvizsgálására. A megye szakszervezeti szervei 1971-ben összességében eredményesen teljesítették termelést segítő, érdekképviseleti és politikai feladataikat. Nagy erőfeszítéseket tettek a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítására. A korábbinál több figyelmet fordítottak a területpolitikai munkára. Az elmúlt évben fejlődött a szakszervezeti demokrácia, javult a szervezeti élet. Az elért eredményeken kívül a szakszervezeteknek néhány területen nem sikerült a kívánt mértékben előrelépniük, így továbbra is akadnak gondok a gazdálkodást segítő munkában, szocialista munkaverseny, az a üzemi munkaszervezés, valamint a munkafegyelem javíatásában. Tennivalói vannak szakszervezetnek a politikai nevelő munkában. Fokozott figyelmet kell fordítani a jövőben az egyéni, csoport- és társadalmi érdekek összhangjára. (Folytatjuk) Kádár János elvtárs hazaérkezett Prágából Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével csütörtökön hazaérkezett Prágából a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó testületének ülésén részt vett magyar párt- és kormányküldöttség. A küldöttség tagjai voltak: Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke és Péter János külügyminiszter, az MSZMP Központi Bizottságának tagja. A küldöttséget a Nyugati pályaudvaron Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Komócsin Zoltán és Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, a Politikai Bizottság tagjai, Benkei András belügyminiszter, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, Pója Frigyes, a külügyminiszter első helyettese, Gyenes András és Katona István, a Központi Bizottság osztályvezetői fogadták. Jelen volt a fogadtatásnál Frantisek Dvorsky, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete is. Hét rekord az ÓKÜ-ben Az év első három hetében az Ózdi Kohászati Üzemek finomhengerműi sorozatai sorra túlteljesítették termelési tervüket. A legjobb, in*.? szándékos teljesítményt a gyors-drótsorozat brigádjai érték el, ilyet a finomsori brigádok követik a sorban, 102 százalékos teljesítményükkel. A hengerészbrigádokhoz hasonlóan jól kezdték az évet a kikészítő kollektívái is. 27 780 tonna készáru-tervüket 28 032 tonnára teljesítették. A sikeres évkezdést biztosítja, hogy eddig hét új termelési csúcseredmény született a finomhengernű gyárrészlegnél. A középsori brigádok közül Ulrich Géza, Dandó Lajos és Simkó István, a finomsorozaton Hasilló Imre, a gyorsdrotsorozaton pedig Énekes László brigádjai értek el új termelési rekordot. A kikészítő kollektívái közül Sípos Viktor és Medve Ferenc brigádjai hívták fel magukra a figyelmet új termelési csúcseredményükkel. Kállai Gyula vezetésével magyar küldöttség utazott csütörtökön Helsinkibe a Béke-világtanács elnökségi ülésére. Képünkön Bencsik István, a Hazafias Népfront országos főtitkára búcsúztatja a delegációt Út az európai biztonsághoz Az európai szocialista országok ismét bizonyságot szolgáltattak arról, hogy nemzetközi politikájuk központjában a kontinens békéjének megőrzése áll A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének kétnapos prágai ülésen elfogadott nyilatkozat kiinduló alap lehet az európai biztonsági rendszer megteremtéséhez. Kontinensünkön immár huszonhét éve nincs háború — ez Európa XX. századbeli történetében a leghosszabb békés időszak. A történelmi fejlődés úgy hozta, hogy földrészünkön a különböző társadalmi rendszerű országok csoportjainak — megítélések szerint — közel egyenlő katonai ereje van. A szocialista országok régóta hangsúlyozzák, hogy bár Európában béke van, nem egészséges helyzet az, hogy a földrész biztonsága a haderők bizonytalan egyensúlyán alapszik. Szükség van a béke szilárdabb alapjának létrehozására, olyan biztonsági rendszerre, amely a népek és kormányok együttműködésén, a kölcsönös bizalom, az erőszak elvetésén és egymás szuverenitásának feltétlen tiszteletben tartásán alapszik. Ez a gondolat és konkrét javaslat olvasható a Varsói Szerződés 1966-os bukaresti, az 1969-es budapesti, az 1970-es berlini és a mostani, prágai nyilatkozataiban is. A korábbi javaslatok és a jelenlegi nyilatkozat tartalmukban lényegében hasonlóak egymáshoz — hiszen a cél az új európai biztonsági rendszer is, most is kialakítása , akkor azonos, mégis 1972-ben alapvetően más a helyzet. A prágai nyilatkozat kimondja, hogy az európai békéről, biztonságról és együttműködésről szóló konferenciát, amely az új biztonsági rendszer alapjait kimunkálhatná, már ebben az évben össze lehet hívni, ez a szocialista országok határozott álláspontja, s egyre többen vallják azt a nyugat-európai országok kormányai közül is. Sajnálatos módon azonban, nem valamennyi. Az Egyesült Államok — amely ugyan nem európai ország, de háromszázezer katonát állomásoztat földrészünkön, s ezért kívánatos a jelenléte a konferencián — a halogatás taktikáját követi, s mint a legutóbbi Nixon—Brandt találkozón bebizonyosodott, befolyása erősen érvényesül NATO-partnerekre. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének prágai nyilatkozata világosan bizonyítja, hogy semmi alapja sincs a konferencia időpontja körüli huzavonának. A bizonyíték: annak a pozitív programnak a megfogalmazása, amely az európai biztonsági konferenciát tartalmilag kitöltheti. A programpontok között szerepel a háború után kialakult határok sérthetetlensége, az erőszakról és az erőszakkal való fenyegetőzésről való lemondás, a békés egymás mellett élés elvének elfogadása, a jószomszédi kapcsolatok és az együttműködés fejlesztése, az államok kölcsönösen előnyös kapcsolatainak fejlesztése gazdasági, műszaki-tudományos és kulturális téren, a fegyverkezés csökkentése, az általános és teljes leszerelés előmozdítása, az Egyesült Nemzetek Szervezetének támogatása. Nem a Türelmetlenség, hanem a tények reális felmérése után jut a prágai nyilatkozat arra a következtetésre, hogy a többoldalú előkészítő munka minden előfeltételt megteremthet a konferencia eredményes megrendezéséhez, 1972-ben. Bár a prágai tanácskozás fő figyelmét az európai problémákra fordította, jelezte: figyelmet szentelt a földrészünkön kívül folyó eseményeknek is. Figyelemre méltó állásfoglalásban leplezte le és ítélte el az Egyesült Államok indokínai agresszióját, követelte az amerikai csapatok teljes kivonását és támogatásáról biztosította a szabadságáért harcoló vietnami, laoszi és kambodzsai népet. Jelentős állásfoglalás hangzott el Prágában a szocialista országok egységének és összeforrottságának megszilárdítása mellett. Kai A Varsói Szerződés PolitiTanácskozó Testülete üléseinek sorában a történelem bizonyára úgy jegyzi majd fel a prágai tanácskozást, mint amely meggyorsította az új európai biztonsági rendszer megteremtésének hosszú és bonyolult folyamatát.