Észak-Magyarország, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-21 / 67. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 Jelölő gyűlések Miskolc város területén A Hazafias Népfront városi bizottsága értesíti a lakosságot, hogy az alábbi időben és helyen lesznek városi tanácstagi jelölő gyűlések: AZ I. KERÜLET TERÜLETÉN: Március 22-én, du. 17 órakor: A 16. sz. Autójavító Vállalatnál (Zsolcai kapu 5.) az 5. sz. választókerület lakói részére Ady Endre u. 14 a-tól végig, Bethlen Gábor u., Búza tér páros oldala, 65-ösök útja, Szendrey János u., Zsolcai kapu.) A Megyei Kórház kultúrtermében (Szentpéteri kapu 74.) a 35. sz. választókerület lakói részére (Huba u. 48-tól 52-ig, Pozsonyi u. 74-től 90-ig, Megyei Kórház, orvosi lakások, nővérszálló, egészségügyi szakiskola, Szentpéteri kapu 72-től végig, Gubacska tanya.) A Borsodi Szénbányák székházában (Kazinczy u. 13.) a 39. sz. választókerület lakói részére (Akác u., Gyóni Géza u., Rózsa u., Szegfű u., Szeles u., 1-től 39- ig, és 2-től 36-ig, Szentpéteri kapu 2-től 62-ig.) Az ÉM. munkásszállóban (Selyemrét u. 1.) a 47. sz. választókerület lakói részére (Augusztus 20. u., Bajcsy-Zsilinszky u. 28-tól 34-ig, Selyemrét u., ÉM. munkásszálló.) A HI. KERÜLET TERÜLETÉN: Március 22-én, du. 18 órakor: A 40. sz. általános iskolában (Győri kapu-dél) a 80. sz. választókerület lakói részére (Bokréta u., Herman Ottó u., Ságvári Endre u. 2., Virág u.) Az Ady Endre Művelődési Házban (Árpád u. 4.) a 114. sz. választókerület lakói részére (Árpád u. 2-től 28-ig.) Az Ady Endre pártszervezet tanácstermében (Vár u. 5.) a 116. sz. választókerület lakói részére (Berekalja, Blaha Lujza u. 15-től végig és 14-től végig, Bodrogi Zsigmond u., Bükk u., Hegyes u., János u., Rozgonyi Piroska u., Tapolcarét, Tölgy u., Vár u.) A 24. sz. általános iskolában (Árpád u. 126. sz. ) a 117. sz. választókerület lakói részére (Árpád u. 1-től végig, Bartók Béla u., Bölcs u., Kökény u., Móra F. u., Puskás Tivadar u., Székely u.) A 24. sz. általános iskola napközi otthonában (Erdész u.) 119. sz. választókerület lakói részére (Alsópapírgyár, Baráthegyalja u., Csóka u., Erdész u., Hegyalja u. 1-től 145-ig és 2-től 58-ig, Honvéd u., Holló u., Hóvirág u., Jázmin u., Kisbakos Nagybakos, LÁEV vasútüzem, Papír u., Peczérvölgy.) A 23. sz. általános iskolában (Táncsics tér 1.) a 110. sz. választókerület lakói részére (Blaha Lujza u. 1-től 13-ig és 2-től 12-ig, Diófa u., Kemény u., Költő u., Köztársaság u., Kiss tábornok u. 35-től végig, Lilla u. Nyár u., Madách u., Tokaji Ferenc u. 39-től és 38-tól végig.) Az Ady Endre Művelődési Házban (Árpád u. 4.) a 115. sz. választókerület lakói részére (Árpád u. 30-tól végig.) A 24. sz. általános iskolában (Árpád u. 126.) a 118. sz. választókerület lakói részére (Berkenye u . Békés u., Bródy Sándor u., Csanyik u., Csendes u., Csemete u., Endrődy Sándor u., Eper u., Erdő u., Homok u., Juhász Gyula u., Körmöczi u., Karikás Frigyes ,u., Karinthy Frigyes u., Majláth u., Somlyó Zoltán u., Szikla u., Vasverő u.) A 36. sz. általános iskolában (Sas u. 11.) a 120. sz. választókerület lakói részére (Árnyas u., Csanyikvölgy, Csipkés u., Cserje u., Gyertyán u., Felsőpapírgyár, Fűrészmalom, Hámori malom, Hegyalja u. 60-tól és 147-től végig, Ibolya u. KISZ-iskola, Majálispark, Mohás u. Ostoros, öz u., Partos u., Sas u., Kryptongyár, Rigó u., Szépvölgy u., Szabadságkút, Szilvásvölgy.) A 26. sz. általános iskolában (Losonczi u. 64.) a 121. sz. választókerületből , az Egri u. mellett. Erzsébet sétány. Fehérkőlápa. Kerekhegyi rakodó. Losonczi u., Palota u., Palotaszánó u., Puskaporos u., Szeleta u., Vadas Jenő u. lakói részére. Március 23-án du. 6 órakor: Az ómassai általános iskolában (Ómassa) a 121. sz. választókerületből: a Barátságkert, Csipkéskút, Garadna végállomás, Haltenyésztő, Jávorkút, Kurtabérc, Létrástető, Ómassa, Őskohó, Prémtenyésztő, Sebesvíz, Szomorúkőbánya, Szentlélek, Újmassa, Vesszős lakói részére. A Hazafias Népfont városi bizottsága kéri az említett választókerületek választópolgárait, hogy a megjelölt helyen és időben a tanácstagi jelölő gyűléseken vegyenek részt, éljenek törvény által biztosított jelölési a jogukkal. A Hazafias Népfront városi bizottsága A KISZ KB vörös vándorzászlaja a Sajószentpéteri Üveggyárban Tegnap, kedden délután ünnepi hangulatú ifjúsági nagygyűlésre került sor a Sajószentpéteri Üveggyár kultúrtermében. A KISZ KB vörös vándorzászlajának átadása alkalmából a gyár KISZ-fiataljainak vendégei voltak az ország összes üveggyárának KISZ-titkárai és ifjúsági szocialista brigádvezetői. Részt vett az ünnepségen Dudla József, a KISZ KB Intéző Bizottságának tagja, a megyei KISZ-bizottság első titkára, Bialis József,, a Miskolci Járási Pártbizottság első titkára, Kovács Kálmánná, az SZMT titkára, Szókup Lajos, az Üvegipari Művek vezérigazgatója és Juhász Elemér, a Sajószentpéteri Üveggyár igazgatója. A nagygyűlést Péter András, az üzemi pártbizottság tagja nyitotta meg, majd Dudla József, a megyei KISZ-bizottság első titkára mondott ünnepi beszédet. Beszélt az ifjúsági mozgalom eredményeiről és feladatairól, majd méltatta a Sajószentpéteri Üveggyár KISZ-fiataljainak munkáját. Elmondotta, hogy a gyárban már 1957 elején 70 taggal megalakult a KISZ-szervezet, s 1967-ben, a megalakulás 10. évfordulóján 150 ifjúmunkás volt tagja a KISZ-nek. Az üveggyári fiatalok élen járnak a termelőmunkában, s jelenleg a 14 ifjúsági szocialista brigádnak 400 tagja van. Az ünnepi beszéd elhangzása után Dudla József átnyújtotta a KISZ KB vörös vándorzászlaját Budai Istvánnak, a Sajószentpéteri Üveggyár KISZ-csúcstitkárának. Ezt követően KISZ-kitüntetések, dicsérő oklevelek, majd a vállalati gazdasági vezetés részéről a munka élenjáróinak járó kitüntetések és jutalmak átadására került sor. Megyaszói gyerekek a színházban A Borsodi Szénbányák szakszervezeti bizottsága és a Miskolci Nemzeti Színház művészei évek óta baráti kapcsolatban állnak. A bányavidékek művelődési házaiban, klubjaiban számos alkalommal rendeztek színvonalas, zenés irodalmi műsort. A szakszervezet az utóbbi időben patronáló kapcsolatot teremtett a Megyaszói Általános Iskola és nevelőotthon fiataljaival is. Közvetítésükkel a színház művészei több alkalommal szórakoztatták már ifjú megyaszói közönségüket. Ismeretterjesztő zenés műsor mellett megrendezték Kendeffy Gyula előadói estjét, majd egy nagy sikerű Petőfi-emlékműsort tartottak. A találkozósorozat ma, 21- én folytatódik. A szakszervezeti bizottság vendégeként ugyanis 120 megyaszói fiatal tekinti meg délután „Mese a tűzpiros virágról” a című előadást a miskolci színházban. Világkongresszus Moszkvában Sajtótájékoztatót tartott kedden az Országos Béketanácsnak az a delegációja, amely most tért vissza Moszkvából, a következő béke-világkongresszust előkészítő első nemzetközi konzultatív találkozóról. Hárman dolgoztak a delegációban: dr. Zsebák Zoltán professzor, az OBT alelnöke, Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács főtitkára és Csaba Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának alosztályvezetője. Elmondták, hogy a Békevilágtanács elnöksége tavaly októberben, Santiagóban tartott ülésén határozta el a béke-világkongresszus összehívását 1973-ban. Ennek jegyében a BVT az idei esztendőt a békeszerető erők világkongresszusának évévé nyilvánította. Moszkvában most elhatározták, hogy béke-világkongresszust október 2 és 7 között hívják össze a szovjet fővárosban. Nem csupán EVT-kongresszusként,hanem a békéért küzdő erők minden eddiginél nagyobb arányú találkozójaként. Magyarországon is megkezdődtek az előkészületek. A hagyományos májusi békehónap programját ezúttal szintén a világkongresszushoz kapcsolják. A magyarországi előkészületek csúcspontja az országos békekonferencia lesz, amelyet Budapesten tartanak, szeptember közepén. Ekkor választják meg a korábbi budapesti és megyei béketalálkozók javaslata alapján — a moszkvai világkongresszusra utazó népes magyar küldöttség tagjait. Képünkön: dr. Zsebők Zoltán, aki részt vett a moszkvai előkészítő megbeszéléseken, beszámol. Mellette Darvasi István és Sebestyén Nándorné, a Béketanács főtitkára 1973. márc. 21., sier* Nagyaktíva ülés a HVDSZ-ben (Folytatás az 1. oldalról) ,a helyi feladatokhoz, a kollektívák célkitűzései a tartalékok feltárására, a munka minőségének javítására, nem utolsósorban pedig az ez irányú nevelésre, tudatformálásra irányultak. E vállalások teljesítése is hozzájárult ahhoz, hogy a múlt esztendőben a HVDSZ három vállalata érte el a kiváló címet, közülük egy a szociálisa munka vállalata címet is elnyerte. Dicsérő oklevelet ugyancsak 3 vállalat érdemelt ki átlagon felüli eredményeivel. Jól érvényesült a szakszervezet érdekvédelmi, érdekképviseleti szerepe. 1971-hez képest a múlt évben 6,1 százalékkal nőtt a dolgozók átlagkeresete, ezen belül legjobban — 9,1 százalékkal — a szolgáltatást végző vállalatoknál emelkedett az egy főre jutó kereset. A múlt esztendő második felében a kommunális ágazatban dolgozók közül 896 házfelügyelőt részesítettek 6 százalékos béremelésben. A VI. kongresszuson és a HVDSZ megyei küldöttértekezletén egyaránt megfogalmazódott az az igény, hogy bővíteni kell a családos üdültetésben részesülők körét, tovább kell javítani a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet. A beszámolóban ezekről is jó eredményeket hallhattunk. 1970- ben mindössze 354-en pihentek a vállalatok saját, vagy bérelt üdülőiben, 1972-ben ez a szám 1158-ra emelkedett. A vállalatok különösen a múlt esztendőben sok segítséget adtak a rossz anyagi körülmények között levő gyermekeknek: rendszeresen meglátogatták őket, figyelemmel kísérték helyzetüket és anyagi támogatást nyújtottak. A kongresszusi határozatok végrehajtása érdekében tovább javították ,a HVDSZ megyei bizottságának irányító, segítő és ellenőrző tevékenységét. E munka az elmúlt évben színvonalában sokat javult. A jövőben elsősorban az alapszervezetek tartalmi munkájának további javításához, a szakszervezeti demokrácia fokozottabb érvényesítéséhez, szakszervezeti jogok gyakorlásához és a bizalmiak munkavégzéséhez kívánnak az eddiginél nagyobb segítséget nyújtani. (n. I.) Fiatalok kitüntetése Kedden a Nehézipari Minisztériumban bensőséges ünnepség keretében 120 fiatalnak adta át dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter a bányászat, illetve a nehézipar kiváló dolgozója címet. Főcze Lajos, a KISZ Központi Bizottsága titkárának megnyitóját követően a KISZ megalakulásának évfordulója alkalmából dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter az iparágban dolgozó több mint százezer ifjúmunkás tevékenységét méltatta. Hangoztatta többek között, hogy a nehézipar dinamikus fejlődése elképzelhetetlen a fiatalok lendülete, lelkesedése nélkül. A százezer fős tábor a népgazdaság kulcsterületein tevékenykedik, szerepük van a népgazdaság többi ágának fejlődésében is. Történelmi visszapillantás• az 1947-es őszi választások és a korabeli sajtóharc KÖZVETLENÜL. A VÁLASZTÁSOK előtt, július— augusztus folyamán a Kisgazdapárt elemeire bomlott. Egyes rétegei a különböző ellenzéki pártokhoz csatlakoztak, aszerint, hogy a tőkés, liberális, dzsentri, horthysta, gazdálkodó, vagy értelmiségi, hivatalnoki, konzervatív vagy demokratikus politikai nézeteket vallottak. ” Ezt a helyzetet egy évvel választások után, 1948. május 8-án Barcs Sándor így jellemezte a Kis Újságnak írott vezércikkében: „1947 nyarán Dobi István nem pártot vett át, hanem egy menthetetlennek látszó politikai csődtömeget...” Ugyancsak egy évvel a tárgyalt események után Dobi István írta a Kis Újságban: „Nekem az a meggyőződésem, hogy a párt régi bajainak igen jelentős része abból származott, hogy nem volt közös ideológiánk. A mi pártunk nemcsak 1945—46- ban volt a legkülönbözőbb gondolkodású és legellentétesebb érdekű emberek rosszul megszervezett gyülekezete, hanem 1930-tól 1943-ig is. Az én számomra 1945- ben a pártba behelyezkedettnyugalmazott bankigazgató vagy volt földbirtokos nem • Részlet a szerző történelmi tanulmányából: kevéssé volt idegen. A párt paraszti voltából amúgy is fakadó kettősség nyilvánult meg a Kisgazdapárt választási agitációjában is. Egyik lapunk, az Igazság, a demokratikus pártok választási szövetségéről tessék-lássék mellékmondatban, mint valami szükséges rosszról is, ugyanakkor a főmondatban különállást és a különutat hangsúlyozza. Magyarán szólva: a párt sajtója gyakran a demokratikus egységfronttal szemben álló választókra kacsintgatott. Ha már az igazságot említettük, nyomban tegyük hozzá azt is, hogy az újságnak két változata forgott közkézen a választások idején. A fekete fejléccel megjelent Igazság-ot rendszerint vidékre küldték, s a benne elhelyezett cikkek harcosan védték a kisparasztok érdekeit — a nagykereskedőkkel szemben. Az ugyanazon a napon megjelent, de piros fejlécű Igazság — amelyet Budapesten terjesztettek — viszont arról biztosította a nagykereskedőket, hogy Kisgazdapárt megvédi érdekeiket — a parasztokkal szemben. A magántulajdon védelmét — a koalíciós egyezség ellenére — a Szabad Népet kivéve, szinte minden újság önmagának igyekezett kisajátítani. A hasonló módszereket elkerülendő, a Szabad Nép (Révai József vezércikke, 1947. július 6.) már a választási harcok kezdetén figyelmeztette a partnereket: „Nem szabad, hogy a választási küzdelmet a demokratikus pártok egymással való versengése dominálja, mert ha igen, akkor a választási versengés a dolgok logikája folytán egymás túllicitálására, szennykonkurrencia, demagógia, a demokratikus közérdek háttérbe szorulására vezetne, és egy ilyen szennykonkurrencia gazdaságilag is, politikailag is, komoly réseket ütne fiatal demokráciánk alapjain. A választási versengés közben sem szabad megfeledkezni a kormányzópártok közös felelősségéről ...” A VÁLASZTÁSOKON négy koalíciós párton kívül a hat ellenzéki párt is indult: a Polgári Demokrata Párt, a Magyar Radikális Párt, a Független Magyar Demokrata (Balogh) Párt, a Magyar Függetlenségi (Pfeiffer) Párt, a a Keresztény Női Tábor és Demokratikus Néppárt, amelyet Barankovics vezetett. Programjuk tömören kifejezhető: a Függetlenségi Front tételeinek tagadása. Áttekintve a korabeli sajtót, ismerve a választási hadjárat végső kimenetelét, elmondhatjuk: a népi demokrácia leghatározottabban fellépő ellenfele a Kisgazdapártból kizárt hosszabb ideig párton kívüli Pfeiffer Zoltán vezetése alatt álló legszélsőségesebb ellenzéki párt, a Magyar Függetlenségi Párt volt. Szemben állt — mint Pfeiffer Zoltánnak június 14- én az új koalíciós kormány programjának vitájában elhangzott felszólalása is rávilágít — a kormány egész politikájával. De politikai okokból, a közvélemény megtévesztése céljából csupán a munkáspártokkal szállt nyílt vitába. „Két ellentét van a politikai életben — írta 1947. augusztus 30-án Pfeifferék szócsöve, az Ellenzék első, úgynevezett progamadó száma — a) a marxista és polgári pártok ellentéte, b) a koalíción belül és kívül álló polgári pártok között érvényesülő ellentét”. Ezt az utóbbit bocsánatos bűnnek tartja az újság, mert — idézem — „világnézeti alapja nincs”, ugyanakkor sajnálatos is, mert a „polgári gondolat mögé felsorakozott erőket bontja meg”. Ezt írták választási zászlójukra: „Végső célkitűzésünk a tiszta demokrácia! Félelemtől és nélkülözéstől mentes életet mindenki számára! A magántulajdon nevében, a vallás szabad gyakorlásának teljes biztosításáért!” A SZÓBAN FORGÓ PROGRAMADÓ újságból, az is kitűnik, hogy a Pfeiffer-párt a kapitalizmus korlátozás nélküli támogatását, az államosítások megszüntetését hirdette. Követelték még a népbírósági rendszer megszüntetését, a politikai rendőrség hatáskörének a szűkítését és a B-listázás „maradéktalan revízióját". Kőbányai Frigyes (Folytatjuk)