Észak-Magyarország, 1974. március (30. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-12 / 59. szám
A képernyő előtt Emlékidéző adások Az elmúlt héten — amikor éppen nem sportközvetítést sugároztak — több emlékidéző műsor pergett a képernyőn. Csütörtökön este Feje fölött holló címmel tv-filmet láttunk a száz esztendeje született és csaknem ötven éve halott Lövik Károly műveiből. A hajdan is meglehetősen visszhangtalanul írogató Lövik munkássága bizony alaposan feledésbe ment, s tizennyolc évvel ezelőtt Illés Endre írt róla értékelést egy posztumusz novelláskötet előszavaként. A csütörtöki adást is Illés Endre remekmívű kis esszéje vezette be, amely megidézte Lövik Károly emlékét, igyekezett munkásságát valahol elhelyezni a századforduló irodalmában. A Dömölky János által televízióra alkalmazott művek, illetve az azokból született tv-film — rendezője ugyancsak Dömölky János — megközelítően sem igazolta azonban Illés Endre tisztelegve emlékező bevezetőjének állításait. Meglehetősen kusza, zavaros történetet kaptunk, érthetetlen viselkedésű ifjú úrral, meg az öreg betyár és a kalandvágyó úr furcsa találkozásának históriájával. Nem hihető, hogy ez a film sokak érdeklődését kelti fel Lövik Károly egyéb munkái iránt. * A hajdani budapesti kávéházak emlékét idézte a szombat esti szórakoztató összeállítás: Beszélgetések a budapesti kávéházakról. Bevallom, magam is kávéházbarát vagyok, szerettem a kávéházat és szívesen venném ma is. De azt is meg kell vallanom, hogy ez a szombat esti százhatvan perc inkább elvette tőle a kedvem, mintsem rokonszenvesen idézte volna emlékezetembe. Mert hiába Kosztolányi Dezső, Heltai Jenő, Ady Endre szép verse, hiába Nemes György, Mándy Iván, Karinthy Ferenc szép vallomása a Rapcsányi László készítette miniriportokban, meg Járóka Sándor és Turán László hangulatos kávéházi muzsikája, ha a műsor egésze nem azt a kávéházat idézte, amit igen sokan emlegetnek nem kevés nosztalgiával. Ugyanis csendes, beszélgetésre, újságolvasásra, vitákra, alkotó szellemi munkára alkalmas kávéházakat szeretnének sokan, s az ilyenekre emlékeznek, nem pedig a cérnaszálon bankót húzó kóklerekre, az éjjeli pillangókkal vendéget kopasztókra, vagy olyanokra, ahol a vendég fejét beverik a lucskoskáposztába, mégha az ilyenekről szóló kabaréjeleneteket Nóti Károly, Karinthy Frigyes és Török Rezső is írta. S főleg nem vágyakozik egyetlen kávéházbarát sem, olyan intézményre, amelyben táncbemutatókat tartanak, vagy amelyikből kihordják a hosszú évek után végre bevitt berendezést, hogy lépcsői, oszlopai slágerszervizhez szolgáljanak keretül. Úgy tűnik, a beszélgetés a kávéházakról, meg a három vers csak ürügy volt a többihez. Ezek megidézték a rokonszenves kávéházat, s a műsor nagyobb része valami olyasmit mutatott be, csak nem ez tetszik? (Csak zárójelben: a stúdióbeli „kávéházban” egy vendég azt mondta a riporternek, hogy ő hajdan Modiano cigarettát szívott. Érdekes lehetett. A Modiano ugyanis nem cigaretta, hanem cigarettapapír-márka volt.) Egyébként a Szombat este című összeállítás tovább keresi a maga formáját, eszközeit. Most ilyet talált. * Pocok, az ördögmotoros címmel négy vasárnapon át néztük Orbán Ernő gyermekeknek szánt tv-filmjét, Fejér Tamás rendezésében. A film pedagógiai vonatkozásairól nem kívánunk szólni, a nevelők bizonyára sok mindent észrevételeznek majd vele kapcsolatban. Csak a híres tanítást jegyezzük ide Sztanyiszlavszkijtól, amely szerint a gyermekeknek ugyanúgy kell játszani, mint a felnőtteknek, csak egy kicsit jobban, s hozzáfűzzük, hogy a film alkotója erről alighanem megfeledkezett, amikor a bűncselekménybe keveredett kisfiú megtérésének történetét feldolgozta. * Folytatódott az „és színész benne minden férfi és nő” című sorozat, a kalandozás kétezer év színpadán, s most Moliére korához jutottunk el. Az adás kiemelkedő értéke Major Tamás Harpagon-tanulmánya és az azt megelőző tanítása volt, amely szerint a színésznek „komédiát úgy kell játszani, hogy a komikusnak közben tragédiára kell gondolnia”. A Váltásokról szólt két aktuális adás. A Kovácsok című riport nagyon plasztikusan azt mutatta meg, miként él egymás mellett a győri vagongyárban a múlt századi meg a legmodernebb kovács-technológia, a Lépésváltás című dokumentumfilm pedig azt érzékeltette kitűnően, mit jelent egy községbe, Marcaliba kihelyezett elektrotechnikai üzem a környék falvainak, parasztlányainak, asszonyainak életében, milyen is az a váltás, amikor még félig parasztok, de félig már munkások, amikor második műszakban még a földön dolgoznak, de már urbanizációs ártalmakkal is találkoznak. * Egy új sorozat is jelentkezett: Postafiók 250 címmel, Takács Mari műsora. Szándéka szerint újabb kapocs a közönséggel. Hisszük, színes, értékes kapocs, jó műsorszám lesz belőle, nemcsak eggyel több panaszleveles láda. Benedek Miklós ÉRTESÍTÉS! Értesítjük fogyasztóinkat, hogy az alábbi utcákban és időpontokban, tv.-fenntartási munkálatok végzése miatt az áramszolgáltatást szüneteltetni fogjuk. 1974. március 13-án, 7.00— 15.00 óráig: Szentpéteri kapu 2—46-ig, 1—35-ig, Petőfi tér 2—10-ig, Tetemvár 1—158-ig, 165—211-ig. 1974. március 14-én, 7.00— 15.00 óráig. Kőris K. u. végig, Katalin u. 5—9-ig, 2—4-ig. ÉMÁSZ I. kirend. t ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 ÉRTESÍTÉS! Értesítjük fogyasztóinkat, hogy az alábbi utcákban és időpontokban, tv.-fenntartás miatt az áramszolgáltatást szüneteltetni fogjuk. Kun B. u. 32. sz. Vörösmarty u. 39—75. számig, 70—126. számig, Dankó P. u. 53—99. számig, 3S—56. számig, Asztalos u. végig, Bihari József u. végig, Czizmadia u. végig, Cukrász u. végig, Borbély u. végig, Bodnár u. végig, Ács u. végig. ÉMÁSZ I. sz. kirend. MEMENTÓ Mezey István rajza 1974. március 12., kedd A Kabaré, az ezredesek, meg a diktátor Egymást követően két film pergett, illetve egyik még ma is pereg a premiermozik vásznán, s hihetőleg még igen sokszor visszatér a reprizműsorokban. A Kabaré című amerikai musical az egyik, s Az ezredeseket akarjuk című olasz szatíra a másik, Egymástól függetlenül születtek, témájuk időben és minden más vonatkozásban messze eltér egymástól, s talán csak a műsorosztás szeszélye folytán került egymás mellé. Mégis van egy rokonvonásuk. Ez pedig a fasizmus kísértete. Az elsőben, a Kabaréban a jelentkező fasizmusé, a másikban az újjászületőé. A Kabaré — akik látták, tudják — 1931-ben Berlinben játszódik, teháít még Hitler uralomra jutása előtt. De az éjszaka sötétjében már garázdálkodnak az SA- legények; már fél- és egészen holtra vernek velük szembeforduló embereket, már uszító feliratokat festenek és sörcsárdákban egyenruhás Hitlerjugend-ifjak náci harci dalokban jósolják meg, hogy övék lesz a jövő. Mindez háttérként jelenik meg egy kabarészínházhoz kapcsolódó nem mindennapi szerelmi történetben. A történet szereplői közül sokan még nem hitték akkor, hogy a nácikat komolyan kell venni, bár nem kevesen figyeltek a Völkischer Beobachter uszító cikkeire. Ami akkor kísértet volt, hamarosan valóságos hatalommá lett. Az olasz film roppant éles szatíra. Azt mutatja meg, igaz nagyon mulatságos, de mégis megborzongató formában, hogy az Olaszországban napjainkban mind nyíltabban szervezkedő neofasiszták egy esetleges puccsal mibe ránthatják újra az országot, a világot. A Duce egykori ezredesei és tábornokai ma már panoptikumi figuráknak tűnnek, de együtt roppant veszélyt jelentenek. Nem szabad lebecsülni erejüket. Mussolinit sem vették először komolyan, mégis sikerült neki, — figyelmeztet egy neofasiszta a filmben, s erre fel kell figyelni, akárcsak a szervezkedők jelmondatára: „Nagy jövő van a mi múltunkban!” Ijesztő paradoxon! A Kabaré világot égető teuton rémmé nőtt náci kísértete arra int, hogy a trotlis olasz tábornokok mögött meghúzódó neofasisztákat sem lehet lebecsülni. Itt kapcsolódik egymáshoz a két film. És nem lehet elválasztani tőlük egy harmadikat: csütörtöktől játsszák a mozik Charlie Chaplin 1940-ben készült filmóriását, A diktátort, amely a páratlan filmművész sajátos nyelvén ugyancsak a fasizmust mutatja meg. (bm) Szeptemberi elsősök — AKKOR A TÁSKÁT is megveszed, ugye? Meg a füzeteket, meg a ceruzákat ... És megmondom az oviban, hogy én már iskolás vagyok... A szőke kislány nagy bólogatásokkal is „igazolta magát” a tényt, beíratták az általános iskolába Egy kicsit ugyan elszomorodott, amikor anyukája — ki tudja hányadszor — elmagyarázta neki: igaz, beíratták, de az iskolába járással bizony még várni kell szeptemberig. Addig azért még óvodás marad, „különleges helyzetben”. Addig még sokat játszhat és majd persze megveszik a táskát meg a ceruzákat is. Azokban a családokban — legalábbis a családok többségében — ahol iskolakötelessé érett a kislány és a kisfiú, sok szó esett mostanában az iskoláról. Természetes ez, hiszen március első felében, — Miskolcon 9-én és 11-én — tartották meg a beiratásokat. És a szülők többsége magával vitte a gyereket is, hadd ismerkedjen meg majdani második otthonával, ahol már nemcsak a játék lesz feladata, hanem az is, hogy megismerkedjen a számok, a betűk ezernyi titkával. S ez nemcsak az óvodások számára volt nagy esemény, akik egymás között, meg az óvónénivel beszélgettek is már arról, hogy nemsokára iskolások lesznek, hanem azoknak a gyermekeknek is, akik eddig jószerével csak a szülők közelében nőttek fel. Számukra egyébként áprilisban megkezdődnek az iskolai előkészítő tanfolyamok. A legtöbb miskolci iskolában egy-egy előkészítő csoportot indítanak, s két hónapon keresztül foglalkoznak majd leendő kis tanítványaikkal az első osztályos tanítónénik. De a külterületi iskolákban, ahol viszonylag több az olyan gyerek, aki nem volt óvodás, két csoport is indulhat. Egy-egy csoportban húszhúsz kisfiúval és kislánnyal foglalkoznak, hogy ne csak felmérjék fejlettségi szintjüket, hanem megismertessék őket azokkal a fogalmakkal, alapismeretekkel is, amelyeket óvodáskorú társaik már elsajátítottak. KÉT ISKOLÁBAN is érdeklődtünk, hogyan haladnak a behatásokkal. A Győri kapui lakótelep szép, új iskolájában a 40. számú Általános Iskolában tegnap délelőtt már 170 jövendő kisdiákot jegyeztek be a „nagykönyvbe”. A József Attila utcai 5. számú Általános Iskolában viszont csak 65-öt. Igaz, a körzeti orvos kartotékjaiból nem sokkal írtak össze többet a nevelők, így hát a beiratás itt is majdnem teljes. Csakhogy amíg általában más iskolákban a szülők mennek el beíratni gyermekeiket, itt a nevelők járták végig a lakásokat. A szülők többsége „nem is tudott” arról, hogy már elérkezett a beiratás ideje. Igaz viszont, hogy a tapasztalatok szerint az előkészítő tanfolyamokra már szorgalmasan eljárnak a gyerekek. A beiratkozáshoz szükséges egy orvosi igazolás is. A rendelkezések szerint az iskolaérettséget igazoló orvosi igazolás nélkül nem lehetne beírni a gyerekeket. Általános viszont az a tapasztalat, hogy a leendő kisdiákoknak csak igen csekély része viszi magával ezt az orvosi igazolást, így folyamatosan szerzik be a szülők hiszen a körzeti gyermekorvosok, a körzeti orvosok tél végén és tavasz elején meglehetősen leterheltek a betegekkel. De a második beíratáshoz már mindenkinek fel kell mutatnia, hiszen megeshet, hogy az orvos egy év halasztást javasol és az iskolába járással még várni kell. A SZOMBATI meg a hétfői nap azért mégis csak nagy eseményként marad meg a gyerek és a szülő emlékezetében. Mert a gyereket, aki eddig csak játékaival volt elfoglalva, most mégiscsak megérintette valami abból, amit már komolyabb dolognak tartunk számon: az iskola, ahol a tanítónéni fogja a kezüket, hogy szépen írjon a ceruzájuk. Csutorás Annamária Dolgozókat alkalmaznak A Miskolci Pamutfonóipari Vállalat gondnoksága felvételre keres középkorú takarítónőt, állandó délelőttös munkakör betöltésére. Bérezés megegyezés szerint. A Cement- és Mészművek Hejőcsabai Gyára felvételre keres vizsgával rendelkező olaj- és gázkazánfűtőt, Diesel-mozdonyszerelőt, valamint Diesel-mozdony villamossági szerelőt. Jelentkezni a munkaügyi osztályon lehet, 7—15 óráig. A Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalat hegesztésben jártas vasszerkezeti lakatosokat alkalmaz. Minden szombat szabad, korszerű munkásszállást biztosítunk. Különélést, útiköltség-hozzájárulást, fiatalkorúak részére betanulási pótlékot fizetünk. Jelentkezés: Miskolc, József Attila u. 57* Az Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat felvételre keres gépészeti szerkesztésben jártas műszaki rajzolót. Bérezés a kollektív szerződés szerint. Jelentkezni lehet: Miskolc, József A. u. 59., gépészet. A KPM Közúti Igazgatóság gépjavító üzeme felvesz külszolgálatos munkára motorkerékpárvezetői jogosítvánnyal rendelkező férfi munkaerőket. Kereseti lehetőség 2200—2500 Ft. Jelentkezni lehet az üzem vezetőjénél a Zsarnay-telepen. A Miskolci Patyolat Vállalat azonnali belépéssel felvesz férfi vegyipari szakmunkásokat és betanított munkásokat. Jelentkezés: Miskolc, Győri kapu 48—50. Felvételre keresünk tervezői munkakörbe általános mérnököt út- és mélyépítési feladatok tervezésére, vízgazdálkodási mérnököket, üzemmérnököket vízrendezési, talajvédelmi, vízgazdálkodási feladatok tervezésére, valamint építésztechnikusokat szerkesztői munkakörbe. Jelentkezés: AGROBER B.-A.-Z. megyei kirendeltség, Miskolc, Szemere u. 15. sz. alatt. Ruhaiparban jártas, felsőfokú végzettséggel rendelkező férfit műszaki vezetői állás betöltésére keresünk. Szövetkezet jeligére az észak-magyarországi hirdetőbe. A Miskolc és Vidéke ÁFÉSZ pályázatot hirdet az alsózsolcai 80. sz. élelmiszer-, háztartási, egyszemélyes, szabadkasszás egység vezetésére. Erkölcsi és működési bizonyítvány szükséges. Jelentkezés: Miskolc, Kossuth u. 1. személyügyi csoport. Az AFIT XVI. sz. Autójavító Vállalat felvesz szakközépiskolai végzettséggel rendelkező értékkönyvelőket. Fizetés megegyezés szerint: Jelentkezés az AFIT XVI. sz. Autójavító Vállalat számviteli osztályvezetőjénél, Miskolc, Zsolcai kapu 9—11. sz. Telefon: 37-741. „A Földesből indultak” — Itt fogalmazódott meg bennem a színészet iránti vágy, itt mondtam a színházból kijövő színészeket látva, bárcsak én is eljátszhatnék egyszer egy epizódszerepet. Koncz Gábor, a Vígszínház művésze vallott így az elmúlt hét végén a miskolci Földes Ferenc Gimnázium nagytermét zsúfolásig megtöltő diákoknak pályakezdéséről, az indítékokról. Új rendezvénysorozat első lépéseként került sor e találkozóra: az iskola meghívja azon diákjait, akik innen indultak, s akikre a maiak is joggal lehetnek büszkék. Az első alkalommal Koncz Gábor színművész Országúton című műsorával vallott önmagáról, hovatartozásáról, örömeiről, gondjairól, majd ezt követően a diákok kérdéseire válaszolt. Szóba került a kedvenc tantárgy, a legemlékezetesebb szerepalakok, a magyar filmgyártás helyzete, a példakép, a közeljövő teladatai. — Rendkívül szerettem ezt az iskolát — mondta többek között Koncz Gábor, majd a tanulásról, a tantárgyakról szólva hozzátette: amit szerettek, azt rendkívül komolyan és becsületesen csináljátok, csak ez számít. A találkozón átadták az egykori tanítványnak , az aranykoszorús Földes-jelvényt, amit a legjobbak kapnak évente, Koncz Gábor pedig tolmácsolta Lukács Sándor színművész üzenetét. ..Mondd meg a fiataloknak, én is megyek majd!” T. Nagy József i