Észak-Magyarország, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-27 / 176. szám
1983. július 27., szerda A hulladék nem szeméttell sorsaiwi 111 tb a MÉH-nél Az ipar zavartalan nyersanyagellátása céljából a VI. ötéves terv időszakára másodlagos nyersanyag- és hulladék-hasznosítási programot fogadott el a kormány. A program végrehajtásában meghatározó szerepet játszik a 6 ezer dolgozót foglalkoztató MÉH Tröszt. Noha a célkitűzések időarányos része megvalósult, a vas- és színesfémhulladékok értékesítési árainak esése miatt a tervezettnél jóval kisebb nyereségre tesz szert a MÉH vállalat. Nyereségcsökkenést okoz az energiahordozók árának és a szállítási díjtételek emelkedése is. Ilyen körülmények között a begyűjtött hulladékok minél magasabb fokú feldolgozására, valamint a költségek csökkentésére törekszik a MÉH Tröszt. NEMCSAK VASRA VAN SZÜKSÉG Diósgyőrött a közelmúltban avattak fel egy forgácsbrikettáló berendezést, amely 20—25 kilogramm súlyú tömörítvényekké préseli össze a nagy térfogatot betöltő acélforgácsot. Míg forgácsból átlagosan 5 tonna fér el egy nagyobb vagonban, a brikettből tízszer több. A forgácsbrikettálóval jól járt a MÉH és a MÁV is, hiszen a tömörítvények szállítása jóval olcsóbb, mert ugyanannyi súly továbbításához jóval kevesebb vagonra van szükség. Jól járt ezenkívül a vaskohászat is, mert előkészített anyagot kap, nem pedig az adagoláshoz előkészítendő ócskavasat. Márpedig ha több vállalat jár jól és egy sem károsul, akkor végső fokon a népgazdaság jár jól. A vas- és acélhulladékok adagolásához való előkészítésének (rozsdátlanítás, válogatás, tömörítés) céljából több, nagy teljesítményű olló és bálázóprés kezdett és kezd majd működni a többi között Budapesten, Debrecenben, Pakson, Gyulán és még számos településen. Munkába állításuk összesen több mint 700 millió forintba kerül. Ugyancsak korszerűsítik a tervidőszakban a színesfémhulladék-feldolgozást is. A már megvalósult fejlesztések közül alighanem a Tatán kialakított színesfém-szaktelep mondható a legjelentősebbnek. Valamennyien tudjuk, hogy a MÉH néhány évtizede még mindenekelőtt a vas és fém gyűjtését szorgalmazta. Ma már jóval sokoldalúbb, igen nagy értéknek tekinti például a papírt is. Papírhulladékból 1980-ban 188 ezer tonnát vásárolták fel a MÉH-vállalatok, tavaly 208 ezer tonnát. Eközben a papírfeldolgozó kapacitásukat is bővítették. A legnagyobb üzem építése még tart, Budapesten, a Maglódi úton. Ez 30—40 ezer tonna papírhulladékot dolgoz majd fel évente teljes kiépítettségében. Debrecenben egy hasonló felépítésű svéd, Győrben pedig egy holland gépsor végzi ugyanezt a feladatot, a kisebb gyűjtési centrumokba pedig (Siófokra, Ajkára stb.) középteljesítményű jugoszláv berendezések kerültek vagy kerülnek a közeljövőben. KONTÉNEREK A LAKÓTELEPEKEN Számottevően bővül a MÉH-nek a műanyaghulladékot feldolgozó tevékenysége is. Biharkeresztesen műanyagdaráló lépett üzembe, amely széttört rekeszeket és elhasznált fóliákat alakít át a könnyebb szállítás és az egyszerűbb továbbfeldolgozás érdekében szemcsévé. Monoron néhány hónapon belül működni kezd a nem pvc-műanyagokat granulátummá feldolgozó üzem, amelynek terméke elsődleges granulátumokhoz keverve, felhasználható agrofóliák előállítására. A MÉH Tröszt napjainkban tárgyal arról is, hogy másodlagos alapanyagból maga készít agrofóliát Csongrád megyében, egy szegedi vállalattal közösen. Bárhogyan is korszerűsödnek a MÉH-vállalatok feldolgozó kapacitásai, nekik is szükségük van alapanyagra. Ez a hulladék összegyűjtése nem is olyan könnyű. A népgazdasági és a vállalati beruházások csökkenése miatt ugyanis évről évre kevesebb hulladék keletkezik. Csökkent a hulladék mennyisége azért is, mert a feldolgozó vállalatok jóval takarékosabban gazdálkodnak az energiával és az anyagokkal, mint korábban bármikor. Ez utóbbiak következtében például acélhulladékból 1980-hoz képest csaknem 20 ezer, tavaly pedig újabb 15 ezer tonnával csökkent a vállalatoktól begyűjtött mennyiség. Ilyen körülmények közöttmindinkább a lakosság felé fordul a MÉH Tröszt. Gyarapítja a szerződéses rendszerben működő begyűjtőhelyek számát, mind több konténeres begyűjtőhelyet létesít, elsősorban a lakótelepeken. S a legfontosabb: bevonja a gyűjtési munkába a kormányprogram teljesítéséért felelősséget érző társadalmi szervezeteket, legnagyobb sikerrel a Hazafias Népfrontot, és a pedagógusok áldozatvállalására alapozó úttörőszövetséget. A GYŰJTŐK IS JÓL JÁRNAK A Hazafias Népfront tavaszi országos akciójának eredményét a közelmúltban hozták nyilvánosságra. Eszerint az ipar több ezer tonna papír-, textil-, műanyag-, üveges acél-, illetve fémhulladékra tett szert. Az összegyűjtött hulladék ellenértékét a MÉH átutalja a helyi tanácsok elkülönített számlájára. Ennek egyharmadából fedezik a társadalmi szervek a gyűjtés költségeit, és képeznek a legjobb gyűjtők számára jutalmazási alapot, a többi pénz településfejlesztési célokat szolgál. M, M. Elkészült a marcali víztározó A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság tervei szerint és kivitelezésében elkészült Somogy megye legnagyobb víztározója Marcali határában. A mintegy 480 hektárnyi felületű tározó több mint 10 millió köbméter vizet gyűjt össze 260 négyzetkilométernyi területről. Üzembe helyezésével tisztul a Balaton vize, a tározó rendeltetése ugyanis, hogy fölfogja azt a nitrogénétruszforszennyeződést, ami a földekről mindeddig a tóba mosódott. A tározót az ősszel töltik föl, s halat telepítenek bele. A tervek szerint hektáronként 2000 darab kétnyaras ivadékot raknak vizébe, fehér és pettyes busát, pontyot, később pedig, amikor már a növényzet elburjánzik, a növényevő amurt. A haltenyésztés költségeihez hozzájárult a telepítésről, s majd a lehalászásról is gondoskodó Balatoni Halgazdaság. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A bekecsi Hegyaljai Termelőszövetkezet helyben, a közvetlen környéken létesített melléküzemágaitól, amelyek már mintegy 230, főleg női munkaerőt foglalkoztatnak, a tervek szerint 65 millió forint körüli termelési értéket várnak az idén. Képeink a helyi ipart gyorsan fejlesztő, a hiánycikkek már egész sorát gyártó szövetkezet melléküzemi részlegeinek egyik legjelentősebbikében, a legyesbényei gűanyagüzemét mutatják be. Az egykori gépműhelyben és más, átépített, korszerűsített, kisebb-nagyobb üzemcsarnokokká varázsolt gazdasági épületekben ma már három műszakban gyártják a fröccsöntő gépek a legkülönbözőbb hőre lágyuló műanyag termékeket. Jelenleg többek között 120 ezer darab műanyag vödörre és 320 ezer darab vödörtetőre van megrendelésük, s újdonságok egész sorának gyártását készítik elő. Így például egy kemping termékcsaládét és műanyag hócsizmákét. __30 millióért műanyagok Ez a gép a kemping-étkészlet termékcsalád poharait „önti”. Keresett termék a műanyag gyümölcsöstál, amelynek szürőbetétje itt készül ezerszámra. A több tízezer elszállításra váró műanyag vödörben hamarosan savanyú káposztát tárolnak. (p. f. U hengerlési csúcs az LKM-ben A tartós meleg ellenére sikeresen dolgoztak a hét végén a diósgyőri hengerészek. A Lenin Kohászati Művek nemesacélműve középkori hengerművében pénteken az úgynevezett 90-es bugából százszázalékos időkihasználással összesen 1508 tonna félkészterméket készítettek. Ez a mennyiség összesen 280 tonnával több, mint amit 1981 áprilisában 24 óra alatt ugyancsak elértek. S hogy nem volt véletlen a diósgyőri hengerészek új csúcseredménye, arra bizonyíték, hogy egy nappal az új hengerlési rekord megszületése után, szombaton a középsoron 24 óra alatt 1425 tonna szelvényt hengereltek le, amely ugyancsak jobb eredmény, mint a két évig fennálló korábbi csúcs volt. Ipar és tudomány Az ipar és a tudomány együttműködésének szép példája az a biztonsági szerelvény laboratórium, amelyet a Tiszai Vegyi Kombinát és a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Leninvárosban létrehozott. Ebben a laboratóriumban vizsgálják át az ipari termelési folyamatoknál alkalmazott különféle nagynyomású szerelvényeket, szelepeket, zárakat, emellett elvégzik az igényeknek megfelelően a kutatási és fejlesztési feladatokat is. A laboratórium működésére már külföldön is felfigyeltek, részben a kutatási eredményeiket, részben a tapasztalataikat hasznosítják. 4 A cementgyárak szolgálatában importot is kiváltottak Amint azt már korábban hírül adták, a hazai cementgyárak sikerrel oldották meg első féléves termelési feladataikat. A munkasikernek tevékeny részesei a Cementipari Gépjavító Gyár dolgozói, akik 552 ezer normaórát dolgoztak a folyamatos termelés biztosításáért. A programozott nagyjavítások mellett, ha szükséges volt, ünnepnapjaikat is feláldozták a gyors, szakszerű hibaelhárításért. Lestár Mihály igazgató azt is elmondta, hogy korábban bizony sok gondot okozott a javítások megszervezése, ugyanis a miskolci dolgozók járták sorra az ország cementgyárait, nem voltak gépjavító kirendeltségek a termelőegységek mellett. A kiküldetést nem szívesen vállalták a dolgozók, sokan leszámoltak az üzemről. A váratlan üzemzavarok gyors elhárítását is hátráltatta a távolság a gyárak és a gépjavító között. Alig több, mint tíz esztendővel határozták el, hogy megszervezik a kirendeltségi rendszert, azaz minden cementgyár szomszédságába telepítenek egy gépjavító üzemet. A terv jónak bizonyult, azóta nem érkezett panasz a háttéripar szolgáltatásaira. Átmenetileg enyhültek a gyár munkaerőgondjai is. — Sajnos, ebben az évben már mi sem dicsekedhetünk azzal, hogy van elegendő szakemberünk — jegyzi meg Lestár Mihály. — A tsz-melléküzemágak munkaerő-elszívó hatása minket sem került el, sok dolgozónk számolt le, s ment máshová dolgozni a nagyobb fizetés reményében. Akik viszont maradtak, jól dolgoznak. Az igazán jó szakembereket itt tartja a szakmai becsvágy, hiszen nagy értékű, külföldi berendezések üzembiztonságát kell szavatolniuk a gépjavítóknak. Magasan kvalifikált munkásaink vannak, akikre most, a hiányzó létszám miatt még több feladat hárul, ám ha szükséges, vállalják a túlórát, szabad napjaikon is bejönnek dolgozni. Amire pedig végképp nem futja kapacitásunkból, ahhoz külső partnerek segítségét vesszük igénybe, ipari kooperáció keretében. — Milyen kiemelt munkája volt az első fél évben a gépjavító dolgozóinak? — Az ország legnagyobb, legkorszerűbb cementgyára, a HCM üzembiztonságának szavatolása mindig kiemelt feladatot jelent számunkra — mondja az igazgató. — Emellett emlékezetes, nagy munkánk volt az első fél évben a bélapátfalvi cementgyár beruházásából a „visszamaradt” hibák kijavítása. A siker egyik forrása, hogy az év elején intézkedési tervet adtak ki a gyárban a jobb üzem- és munkaszervezés érdekében. Ennek szellemében kezdték a munkát az idén, s az új módszer hatásosnak bizonyult. Nevezetesen: a gyártás, illetve a javítások folyamatába épített ellenőrzésekkel sikerült elkerülniük a hibák halmozódását. Folyamatosan mérték a veszteségidőket is, ahol kellett változtattak. Kritikus szemmel felülvizsgálták az eddig kiadott igazgatói utasításokat. A vizsgálat során meglepődve tapasztalták, hogy a sok év alatt kiadott, jelenleg is érvényes igazgatói utasítások száma eléri a négyszázat. S bizonyára nem szorul különösebb magyarázatra, hogy az az utasítás, amely hasznos célt szolgált tíz évvel ezelőtt, lehet, hogy ma éppen kerékkötője a jónak. Érvénytelenítették tehát azokat az utasításokat, amelyeket, túlhaladott az idő. A négyszázból hatvan utasítás állta ki az idő próbáját. Az intézkedési tervben megjelöltek egy másik, nem kevésbé fontos feladatot is. Megvalósításához népgazdasági, gyári érdek egyaránt fűződik. Arról van szó, hogy csökkentik a drága, külföldi alkatrészek importját. Ahol lehetett, a gyár kollektívája vállalkozott az elhasználódott importalkatrészek felújítására. Az úgynevezett mélycellás adagolósor és a klinkervonszoló felújításával az első fél évben sikerült kiváltaniuk kétmillió 600 ezer forint értékű importot. Még egy hasonló jellegű munkát terveztek erre az évre: a HCM számára gyártanak majd olyan kemenceégőfejeket, amelyeket eddig az NSZK-ból kellett megvásárolni. A devald