Észak-Magyarország, 1992. január (48. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-30 / 25. szám
1992. január 30., csütörtök Kenyér vagy fatányér? Volt egyszer egy ember. Fából faragott egy tányért a reszkető kezű öreg szülőnek, mondván: ha elejti a tányért, az ételt össze lehet szedni a földről, de a cserép összetörik. Egyszer jön haza, látja, hogy a kicsi fia farigcsál. Mit csinálsz kicsi fiam? — kérdi. Tányért faragok édesapámnak, hogy ha öreg lesz, legyen miből ennie. De jó is volna, ha megszívlelné ezt a példát az a képviselő, aki azt mondta nyílt fórumon: „ ... miért sírnak a nyugdíjasok? Mit tettek ők a közös kalapba?” Vegyük számba, mit is? Nem üzentek háborút, mégis ők kaptak — ifjú korukra — egy kifosztott, rommá lőtt országot. Őket hajtották kényszermunkára, ők fizették a jóvátételt, őket űzték el .Lakosságcserével a szülőhazájukból. ők maradtak föld nélkül, mégis szántottak, vetettek. ők kaptak kevesebb kenyeret, hogy új egyetemek, főiskolák épüljenek, ahol — ösztöndíjjal — diplomázhatott a képviselő úr, aki kérdd: mit tettek a kalapba? Ők építettek lakótelepeket — amin most fanyalgunnk —, de hol lakna most több százezer ember? Ők fizettek 40 évig nyugdíjjárulékot. Mindez el van felejtve? Ezért kell a nyugdíjasok millióinak most a kenyerükért harcba szállni? A sok nyugdíjasklubnak, egyesületnek, szociális otthonban élőknek érdekvédelmi szövetséget alkotni? Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is létrejött a Magyar Nyugdíjas Egyesületek Országos Szövetsége megyei képviselete. (Miskolc, Korvin O. u. 9.) Nem irányító és depolitizált szervezet ez, célja: tömegerővel képviselni a perifériára szorult időskorúak érdekeit. Hirdeti: a nyugdíjak megcsonkítása jogellenes. Az évtizedekig gyűjtött nyugdíjalap továbbra sem a nyugdíjasoké. Bíróságon kereste a szövetség az igazát, de elutasították. Most nyugalom helyett kenyérért kell kiáltani, ezért várják soraikba a nyugdíjasok szervezeteit. Csatlakozhatnak mint szervezet, és személy szerint is. Ne lássunk olyat, mint egy ózdi nyugdíjas esetében, aki délben a kenyér beléteszi, este a kenyérhéjat — eddig — tejben áztatva. A drágulás után lesz-e tej az „aprítani valóhoz”? Ezért kiált a virrasztó. A kenyérért. Tányért mindenki csinál magának. Csapó András Miskolc Nyilatkozat Felelőtlennek érezzük az olyan nyilatkozatokat, amelyek az önkormányzati munka és a Mályi községben az egyik lakos udvarába történő palackbedobás között összefüggéseket láttatnak bizonyítékok híján. Az eddigi nyilatkozatokból Mályi község eredményei — az elmúlt egy év során — nem derülnek ki. Ezek a következők: 1. Gyógyszertár-létesítés, -átadás. 2. Óvoda átadása — saját pénz 10 millió forint. 3. Közvilágítás korszerűsítése 3 millió forintból. 4. Utak építése. 5. A lakosság járdát épít az önkormányzat által biztosított anyagból. 6. Mályi Tükör újság. 7. Polgárőrség felállítása. 8. Diszkontáruház. 9. Időseknek szeretetcsomag. 10. A lakosoknak helyi adót nem állapítottunk meg. Fürjész András (független) Hubert János (SZDSZ) Kota Gyula (MDF) Simkó János (Szocialista Párt) Labóczki János (MDF) dr. Zelei Zoltán (független) Vasalót kilóra Szépen rendezett kirakat Miskolcon, a Széchenyi út 52. szám alatt, „vasárus edény” felirattal. Azt hinné az ember, itt a vásárlókért vannak. Értük is! Mindaddig, amíg cserére nem jelentkeznek. Történt a következő eset: December 22-én vásárolt a férjem egy BTR 0271-es vasalót, 2860 forintért, mely sok mindent tud: hőt szabályoz, gőzöl és még sorolhatnám. Egyetlen szépséghibája, hogy 1,35 kilogrammot (például egy Moulinex 0,98 kg) nyom. No, de melyik férfi vesz vasalót kilóra? Sebaj, gondoltam, majd ünnepek után kicserélem. December 27-én a következő felirat fogadott: leltározunk, nyitás január 6-án. Annak rendje-módja szerint vissza is mentem, nehogy túllépjem a nyolc napot. Kérésemet előadva már nem olyan kedves hang fogadott. Az eladó hölgy közölte velem, hogy nem áll módjukban a csere, mivel a jótállási jegyet lepecsételték. Az üzletvezető az elhangzottakhoz még annyit fűzött, hogy emiatt senki sem vásárolná meg a vasalót. Panaszommal a városi önkormányzathoz fordulhattam volna, de nem tettem. Helyette felhívtam telefonon az Elektron-Extra Kereskedelmi Kft. boltját, ahol a vezetőnő kedvesen közölte velem, nincs akadálya a cserének, vigyem vissza az árut. S amikor a pecsétre hivatkoztam, megnyugtatott: mindez nem jelent problémát, mert jegyzőkönyvet vesznek fel és kicserélik a jótállási jegyet. Nem éltem a felajánlással, mivel nem ott vettük az árut. S hogy nem képzelődöm, egy másik üzletet is felhívtam, ahol hasonló felvilágosítást kaptam. Úgy látszik, ezeknek a boltoknak még pluszmunka árán is megéri a vásárlókat megtartani. (Név és cím a szerkesztőségben). Jogsegélyszolgálat Ma délután 4—6 óráig jogsegélyszolgálatot tartunk a Sajtóház I. emeletén, a levelezési rovat irodájában. Tanácsot ad: dr. Demeter Lajos ügyvéd. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Bölcsészegyesílet — környezetvédelem? Meglepő kérdés, milyen összefüggés van a címben felsorolt fogalmak k között, mert van, nem is kevés. Korunk, nem kis mértékben országunk nagy problémája környezetünk tisztaságának megóvása és megvédése a káros hatásoktól. Meglepő híreket hallunk közvetlen környezetünkben is káros hatású lég-, táj- és folyóvízszennyezésről. Felelőtlen kezek teszik tönkre környezetünket. Sokszor talán a hozzá nem értés, a tudatlanság az oka ezeknek. A fentiek igazolják azt, hogy milyen nagy szükség van a környezetvédelem (ökológia) mélyreható, tudatos vizsgálatára és ismeretére. A bölcsészegyesület ökológia szakán jelenleg közel 100 hallgató tanul és kötelezte el magát erre ,a felfeladatra. Fiatalok vagyunk, a mi munkánk a tanulás, és nem kis mértékben aggaszt diplománk megszerzése, ami jövőnket befolyásolja. Ha tanulmányainkat sikeresen befejezzük, úgy gondoljuk, felvilágosító munkánkkal hozzájárulhatunk ahhoz, hogy környezetünk pusztító hatásait fékezzük és erőnkhöz képest megállítsuk. Az ökológia szak II. évfolyamának hallgatói nevében: Hornyik Krisztina, Bodnár Ildikó rovata Állati Ha csak a fotón látható feliratok viselnék néhány látogató keze nyomát, még kisebb baj lenne. De sajnos, szinte valamennyi vadasparki kellék viharvert, megtépázott, tönkretett. Már amit nem lehetett elemelni, mert mint megtudtuk ottjártunkkor, ami csak mozdítható, annak lába kél. S mindez bizony nem a négylábú állatok műve. Akik ezt tették, teszik, két lábon járnak. S papírjuk van róla, hogy nem állatok. Szerintünk azonban e papírok érvényessége régen lejárt. Fotó: F. L leg kint is, bent is Hol a boldogság mostanában ? Barátságos, meleg szobában — jutnak eszembe a költő gondolatai. Hát bizony meleg, s emiatt barátságos szobára nem leltem, amikor a közelmúltban meglátogattam gyermekeimet Kazincbarcikán, a Vasvári tér 6. szám alatti lakásukban. A hőmérő 18 fokot mutatott, de a konyhában még annyi sem volt. Vastagon felöltözve néztük a televízió műsorát. A helyzet azóta sem javult, azaz a lakás hőmérséklete a kinti hőmérséklettől függően változik. Pedig a megemelt fűtési díjat becsülettel fizetik gyermekeim, amiért megfelelő minőségű szolgáltatást vár(ná)nak el. Többször olvastam már fűtési problémákról. De az illetékeseknek ilyenkor nemcsak magyarázkodni kellene, hanem megoldást találni, intézkedni. Ellenkező esetben a távhő megfelelő szolgáltatás nélküli haszonra tesz szert, a csökkent meleget „élvezők” rovására. Ez pedig nem becsületes dolog. Gondolom ilyen panasz másoknál is felmerült és várják az illetékesek válaszát. Urbán Árpád Nagybarca Tisztelt Faragó Károly! Remélem, hogy január 16-i hozzászólásom — mely próbált nem személyeskedő lenni — azt a fajta lényeget célozta meg, melyről manapság annyit hallunk, beszélünk — ha le nem torkollnak bennünket — és amit liberális polgári értékrendnek neveznek. Példa értékűnek szántam a színházlátogatást, de amint az kiderült, nem voltam elég részletes e gondolat kifejtésekor. Az eredeti (január 4-i) írásban javarészt vidéki fiatalokat említett a cikk írója, e szó — fiatal — értelmét meglehetősen sajátosan használva. Magam 1988. óta tanítok Ernődön kicsiny, általános iskolás gyerekeket, akik valóban pedagógus kíséretével járnak, járhatnak színházba, mert vidéken sem nekik, sem a nagyobbaknak nemigen adódik alkalmuk szabadidejük nívós eltöltésére, amiben nem elsősorban ők a hibásak, mint ahogy ennek következményéért sem. Az ön által képviselt gondolkodási mechanizmus — anélkül, hogy bármit is az ön szájába adnék — az alkoholizmus kérdését az italok betiltásával oldaná meg. Az csak tovább ront a helyzeten, amit ön is említ válaszában (január 21.), hogy a vonatok és buszok 23 óra körül indulnak utoljára Miskolcról. Cikkem alapjában véve nem a közbiztonság helyzetére vonatkozott, csupán érintette azt, hiszen a helyzet romlása következtében a rendőrségnek valóban van mit tennie. Bízom szakembereikben — és a nyilvánosságban —, hogy az efféle megoldásokat nem tartják majd szem előtt a közbiztonság javítására általuk kidolgozott döntések során. Bízom a hosszabb távon látni és gondolkodni képes emberek, polgárok jóindulatában, akik ilyen minőségüknél fogva (tudniillik, hogy polgárok) a jelenségeket okaikkal együtt látják, s így keresik a megoldásokat is, és ha nem is közvetlenül, de legalább közvetve felelősnek érzik magukat „az önmagukkal mit kezdeni nem tudó, céltalanul lődörgő” fiatalok sorsáért. Csetneki József Ernőd Ismét a fiatalokról Nem azért a húsz forintért Az elmúlt hét péntek délutánján egyik ismerősöm saját gépkocsijával igyekezett a miskolci Szentpéteri kapui Kórházba, ahol édestestvére távozásra készen várt rá. Ám a volt Petőfi laktanya melletti bejáratnál sorompó és portás állta útját és csak húsz forint ellenében engedte tovább. Ismerősömnél csak nagyobb címletű pénz volt, így hát kénytelen volt visszafordulni és felváltani, miközben a hazavágyó beteg már nagyon izgult. Közismert, hogy az egészségügy anyagi gondokkal küzd, csakhogy ilyen esetben, amikor a beteget nem mentő szállítja haza — ami többe kerülne, mint húsz forint —, nem ildomos dolog parkolási díjat kérni. Az egészségügyet aligha ezek a húsz forintok húzzák ki a hullámvölgyből. Kovács László, Sajókeresztúr Szerkesztői üzenetek Pallai Sándor, Csobaj: Jelenleg is többféle kárpótlási ügy van folyamatban, hiszen sokakat ért jogsérelem az elmúlt évtizedek alatt. Tény, a keleti hadifoglyok rehabilitációja már megtörtént, ugyanakkor késik a nyugati hadifoglyok ügyének rendezése. Megértjük türelmetlenségét, de mindaddig, amíg az Országgyűlés nem alkot törvényt az utóbbiak érdekében, a kárpótlási eljárás sem kezdődhet el. Azt tanácsoljuk, keressék fel fogadónapján képviselőjüket panaszukkal. ★ Ifj. Szamkó Dezsőné, Farkas Gyuláné és Farkas Valéria, Ernőd: Hirdetésüket az önök által kért módon nincs lehetőségünk megjelentetni. Segítségért, támogatásért fordulhatnak viszont a Magyar Máltai Szeretetszolgálat miskolci csoportjához (Miskolc, Árpád u. 126.), keddtől péntekig, 9—16 óra között. Személyi igazolványt, kereseti, vagy munkanélküliségről szóló igazolást feltétlenül vigyenek magukkal. ★ Dávid János: Miskolc: Kérjük, közölje velünk pontos címét, mert ennek hiányában írásának közlésére nem vállalkozunk. A csupán névvel megküldött levelek ugyanúgy ismeretlen — névtelen — leveleknek számítanak, mint az aláírás nélküliek. Címét természetesen, csak velünk kell megosztania. ★ Molnár László, Tárd: A CSÉB- szolgáltatások nem terjednek ki az 50 százalékos rokkantságra, viszont más-más biztosítási összeg jár I. n. és III. rokkantsági csoport megállapítása esetén. Miután ön nem éri el a 67 százalékot, egyik csoportba sem sorolható. Mihalik Alfonz, Szögliget: Levelét, melyben a polgármesteri hivatal késedelmes eljárását sérelmezi, január 24-én kaptuk kézhez, s mint megtudtuk, ugyanezen a napon állították ki önnek a vállalkozói engedélyt. ★ „Felelősségbiztosítás” jeligére: A rendelkezés szerint a töredék hónapra is jogosan kérik öntől a biztosítási díjat, attól függetlenül, hogy január 14-ével kivonták gépkocsiját a forgalomból. Nem kell viszont attól tartania, hogy hat hónap elteltével ismételten fizetnie kell, mint ahogy a büntetőkamattól sem. A rendszám visszaigénylésétől kötelezhetik önt újból díjfizetésre. Csordás Józsefné, Tiszalúc, Idősek Klubja: Köszönetüket ezúton tolmácsoljuk a Filmnyomó és Szolgáltató Kft.-nek, az önöknek nyújtott támogatásért, a jótékonysági bál megszervezéséért. ★ ★ VÁLASZ CIKKÜNKRE Kié Hidvégardó közútja? A Miskolci Közúti Igazgatóság a megye országos közúthálózatán kezelői és üzemeltetői feladatait öt területi egységen keresztül biztosítja, melyek szakaszhatárait úgy határoztuk meg, hogy azok lehetőleg az utak végszelvényébe essenek. A felosztás alapján a hidvégardó —rakacai utat az edelényi, a komjáti—hidvégardói utat a putnoki üzemmérnökség üzemelteti. Az egységeknél a síkosság elleni védekezésben, hóeltakarításban dolgozó gépek szigorú menetutasítás alapján végzik munkájukat, ettől a gépkocsivezetők csak rendkívüli esetben térhetnek el. December 31-én, 15 órakor, a putnoki üzemmérnökség, a BFA-536 frsz.-ú gép vezetőjét utasította a 37. sz. fő közlekedési út, a komjáti—hidvégardói és a tornabarakonyi bekötőút rendbetételére, amellyel 16.40-kor végzett. Hidvégardó így Komjáti irányából megközelíthető volt. Az edelényi üzemmérnökség 16 órakor indított gépet a hidvégardó—rakacai útra, amelyet 18 órára két nyomon járhatóvá tett. Ha a putnoki üzemmérnökség gépe eltér a menetutasítástól, mindössze egy órával előbb szabadult vollna fel a Hidvégardó és az országhatár közötti útszakasz, de ez a tornabarakonyi bekötőút rovására történt volna, Hidvégardó pedig ekkor már megközelíthető volt. Az üzemmérnökségek az elhárítást öntevékenyen végezték, a központ koordinálásával és erről folyamatosan tájékoztatták a miskolci központi ügyeletet. Miskolci Közúti Igazgatóság