Észak-Magyarország, 1994. október (50. évfolyam, 232-257. szám)
1994-10-20 / 248. szám
14 ÉSZAK-Magyarország Műemlékvédelem román módra Bukarest (MTI) Két hónapja tartó tiltakozó mozgalma keretében a román szenátus elé hirdetett gyűlést a Történelmi Műemlékek, Együttesek és Helyek Igazgatóságának egykori személyzete, hogy követelje az igazgatóság feloszlatásáról intézkedő kormányrendelet visszavonását. Ez az utasítás, amely a tüntetők szerint a romániai műemlékvédelem egészét veszélyezteti, párhuzamos a Művelődési Minisztérium egészének átszervezésével, azzal, hogy az 1989 előtti időszak több minisztériumi vezetője újból irányító szerephez jutott, és számos román értelmiségi szerint „visszarendeződés” zajlik a román kulturális életben. Ez többek között Gheorghe Funar kolozsvári polgármester városátalakító elképzeléseinek is bővebb teret adhat - hiszen sokkal könnyebben hathat a megyei főfelügyelőségre, mint a független műemlékvédelmi igazgatóságra, és általában veszélyeztetheti az erdélyi műemlékeket is. Az igazgatóság több mint kétszáz dolgozója, akiket most a megyei, minisztériumi struktúrákba helyeznek át, ha ez egyáltalán sikerül, a legjobb szakértők közé tartoznak. Gheorghe Paunescu, szakszervezetük vezetője rámutatott, hogy e szerv megszüntetésével száz helyen hagyták abba a műemlékek restaurálását, mert az ott dolgozók több mint két hónapja nem kaptak fizetést. A vitatott kormányrendelet nem foglalkozik a feloszlatott igazgatóság hatáskörébe tartozó műemlékjegyzékkel. Ennek következtében addig, amíg az új struktúrák kialakulnak, senkit sem vonhatnak felelősségre, ha a listán szereplő műemlékkel történik valami. Az RMDSZ kérdésére, hogy ebben az esetben Funar polgármester (akinek a feloszlatott igazgatóság tiltotta meg a Mátyás-szoborcsoporton tervezett változtatásokat és a Főtér átalakítását), most bármit tehet-e Kolozsváron, Gheorghe Paunescu azt felelte: nemcsak Funar, de bárki bármit tehet a műemlékekkel. Ünnepelt a pécsi akadémiai bizottság Pécs (MTI) Negyedszázados fennállását ünnepli a Magyar Tudományos Akadémia első vidéki szervezete, az MTA Pécsi Területi Bizottsága, amelynek megalapítását 1968 decemberében kezdeményezték a tudományos élet kimagasló helyű képviselői. Az Akadémia első területi bizottságának pécsi székházában kedden ünnepi tudományos üléssel emlékeztek meg a huszonöt éve történt megalakulásról. A régió tudományos életének ismert személyiségeit Halász Béla, az Akadémia alelnöke köszöntötte, majd a területi bizottság első elnöke, Flerkó Béla akadémikus idézte fel az eltelt negyedszázadot. Az ünnepi ülésen Rétfalvi Sándor szobrászművész ezüst plakettjével tüntették ki az Akadémia Pécsi Területi Bizottságáért legtöbbet tevő személyiségeket, Tigyi Józsefet, Czeglédi Bélát, Nemes Istvánt, Komlósi Sándort és Gerencsér Emilnét. A Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Területi Bizottságának jelenleg harminchárom tagja van a Dél-Dunántúl négy megyéjében. A Baranyában, Somogyban, Tolnában és Zalában élő tudósok és kutatók munkáját a helyi igényekkel is összehangoló vidéki akadémiai szervezet tíz szakbizottságának hatvannégy munkabizottságában ezerkétszáz tudós és kutató szakember tevékenykedik, s munkájukat a régió egyetemei és főiskolái, valamint az akadémia pécsi székhelyű Regionális Kutatások Központja és a Dél-Dunántúl Tudományáért Alapítvány is támogatja. Vizit a Mura-vidéki magyaroknál Lendva (MTI) A Gál Zoltán országgyűlési elnök vezette hatpárti magyar parlamenti küldöttség szlovéniai látogatását Lendván, a Mura-vidéki magyarság központjában kezdte. A küldöttség a szlovén parlament elnöke meghívásának tesz eleget, és szerdán Ljubljanában folytatott tárgyalásokat a parlament elnökével. A delegációt fogadja Milan Kucan államfő is. Lendván a magyar parlamenti delegáció találkozott a tízezres szlovéniai magyarság politikai szervezetének képviselőivel. Kercsmár Rózsa, a Muraszombati Magyar Egyesület elnöke tájékoztatójában kiemelte, hogy a Muravidéki magyaroknak a szlovén alkotmány még különjogokat is biztosít, de el kell oszlatni azt a tévhitet, hogy Szlovéniában van a magyar kisebbség eldorádója, így egyebek mellett az oktatási kérdések kapcsán a találkozón elhangzott, hogy az 1959-ben a kétnyelvű területeken bevezetett kétnyelvű oktatás ugyan szép gesztus volt, viszont csak arra volt jó, hogy a szlovén gyerekek annyit tanultak magyarul, amennyit akartak, a magyar gyerekek viszont megtanulták a másik nemzet nyelvét, s a sajátjukból viszont keveset kaptak. Magyar Múlt ~ ------------- ----: . . Hirdetés = 1994» Október 20«« Csütörtök A fordulat napjai, márciusi események Benedek Elek November 17-én nyitotta meg a király az országgyűlést, az utolsó rendi országgyűlést. Néhány szóval, de magyarul nyitotta meg. Több mint háromszáz esztendő óta nem volt példa arra, hogy a magyar király magyar nyelven szóljon a rendekhez. Nagy lelkesedéssel választották nádorrá István főherceget, a dicső emlékezetű József nádor fiát. Ötven évig viselte József a nádori méltóságot s ez idő alatt szíves-lélekkel magyarrá lett. A nagy nádor fiát, aki a választás előtt beutazta az országot, mindenütt meleg szeretettel fogadták. A népek lelkét elemi erővel szállotta meg a szabadságvágya. Kossuth megragadja a kedvező alkalmat, hatalmas beszédet tart a március 3-iki ülésen. Ez a beszéd korszakalkotó fordulatot jelent Magyarország történetében: az alkotmányos élet hajnala e beszéd nyomán virrad fel a magyar égen s a fölkelő nap fénye átragyog a határon is, a szomszéd Ausztriába. Már az országgyűlés megnyitásakor kimondotta a nagy szót, hogy az lesz a Habsburg-ház második megalapítója, aki a birodalom kormányrendszerét alkotmányos irányban reformálja s felséges háza trónusát hű népeinek szabadságára fekteti le rendíthetetlenül. A magyar nemzet három század óta alkotmányos életét ki nem fejthette, de sőt örökké ennek fenntartásáért kellett küzdenie. Ennek oka, hogy Ausztria kormánya korlátlan. E rendszer Ausztriát is romlással fenyegeti, Magyarországra is kimondhatatlan kárt hozhat. „Elhatároztuk” tehát, hogy a közös teherviselés alapján a nép közterheiben osztozni fogunk. Az úrbéri viszonyokból való kibontakozást kármentesítéssel eszközöljük. A népet politikai jogokban részesítjük. Az országgyűlést a nép képviseletévé alakítjuk. Törvényeink végrehajtását minden idegen beavatkozástól független nemzeti kormányra bízzuk, mely tetteiért az országnak felelős. Néhány nap s mely fordulat! Március 13-án Bécsben kitört a forradalom, s amikor Kossuth feliratával 72 követ és 200 országgyűlési ifjú Bécsbe érkezett, már nem találják ott Metternich herceget: a hirhedett kancellár megbukott. Elsöpörte a szabadság szele. A bécsi nép leírhatatlan lelkesedéssel fogadja a pozsonyi küldöttséget, a szabadság hírnökeit. Kossuth útját virágokkal hinti a bécsi nép. De a nagy embert nem hódítja el a dicsőség mámora, nem izgatja a népet, ő a törvényes alapon álló magyar nemzet kívánságaival jött Bécsbe, megy a király színe elé. A király fogadja Kossuthot, Batthyányt és Eszterházyt s a trónörökös jelenlétében, éjnek idején, megígéri a nemzet kívánságainak teljesítését. Ekkor már Bécsben tudták, hogy mi történt Pesten. Mert mialatt az országgyűlési küldöttség Bécsben járt, nagy események színhelye volt Pest. Az „ország szíve” megdobbant, s ez a dobbanás delejes áramként járta be az országot. „Szabadság, egyenlőség, testvériség”, a népek e szentháromsága tündökölt a magyar égen. Ha Bécsnek „két napig Kossuth az ina”, Pestnek Petőfi Sándor, a lánglelkű költő. Mialatt Bécsben a nép Kossuth tüneményes szónoklatainak hatása alatt tomboló lelkesedéssel éltette a szabadságot, Pesten Petőfi szavalta s után a tengersokaság zúgta: A magyarok istenére esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! íme, elérkeztünk a magyar nemzet életének egyik legszebb napjához: 1848. március 15-ikéhez. Tüzes lelkű ifjak serege gyülekezik össze a pesti Pilvax-kávéházban s ott, hol máskor vegyest folyt komoly és tréfás beszéd, most kátét szerkesztenek, a népszabadság kátéját. Tizenkét pontja van e káténak. Mit kíván a magyar nemzet? Ez az első kérdés s a felelet rá: „Legyen béke, szabadság és egyetértés!” Erre következik a 12 pont: 1. Kívánjuk a sajtószabadságot. 2. Felelős minisztériumot Buda Pesten. 3. Évenkénti országgyűlést Pesten. 4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben. 5. Nemzeti őrséget. 6. Közös teherviselést. 7. Az úrbéri terhek megszüntetését. 8. Esküdtszéket, képviseletet egyenlőség alapján. 9. Nemzeti bankot. 10. A katonaság esküdjék meg a magyar alkotmányra; magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk. 11. A politikai státusfoglyok bocsáttassanak szabadon. 12. Kívánjuk az uniót Erdéllyel. Egyenlőség, szabadság, testvériség. Perczel Móric és Irinyi József fogalmazták a kátét, Jókai Mór olvasta fel a kávéházban március 15-én reggel, utána Petőfi Sándor a Nemzeti dalt, s úgy mennek az egyetemre, ahol Petőfi az egyetemi ifjúságnak is elszavalja a nagyszerű költeményt. Innét indul az ifjúság ki az utcára, hol csakhamar tengernép verődik össze s a hatvani, ma Kossuth Lajos utcában bemennek Länderer és Heckenast nyomdájába, ott lefoglalnak egy kis kézi sajtót, azon kinyomtatják a 12 pontot s a népgyűlés egyenesen a városházára tart: a városatyák is elfogadják a szabadság kátéját, sőt el is határozzák, hogy részben a népből, részben a város tisztikarából választott küldöttség útján terjesztik azt az országgyűlés elé; egyben a királyt megkérik, hogy Pestre népképviseleten alapuló országgyűlést hívjon össze... Vérontás nélkül szabadítják ki Táncsics Mihályt, a munkásnép íróját, aki sajtóvétség miatt raboskodott s nagy diadallal, kocsin viszik Budáról Pestre. Március 16-án fogadta a király a pozsonyi küldöttséget s másnap megjelent a királyi leirat, mely megígérte a felelős minisztériumot. A nádor megbízásából Batthyány Lajos összeállította az első felelős minisztérium névsorát. Kossuth van kiszemelve pénzügyminiszternek, de ő csak hosszas rábeszélés után vállalkozik a miniszterségre. A belügyminiszterséget Szemere Bertalan vállalja, a vallás- és közoktatásügyit báró Eötvös József, a földmívelés-, iparés kereskedelemügyit Klauzál Gábor, az igazságügyit Deák Ferenc, a hadügyit Mészáros Lázár, a külügyit Esterházy Pál. De még ezt megelőzően, emlékezetessé akarják tenni az utolsó rendi országgyűlést s március 18-án elfogadják a közös teherviselésről, a jobbágyi viszony megszüntetéséről, a papi tized váltságáról és az ősiségről szóló törvényjavaslatot, a következő napokban a sajtótörvényjavaslatot, az évenkint tartandó országgyűlésről, a nemzeti őrségről, a nemzet színeiről, az ország címeréről szóló s más kisebb törvényjavaslatokat. Ez a lázas haladás aggodalomba ejti a bécsi udvart, veszélyben látják forogni Ausztria nagyhatalmi állását s ez aggodalom hatása alatt születik az a két királyi leirat: egyik az úrbér eltörlése, másik a magyar felelős minisztérium ügyében, mely leiratok nagy felháborodást okoznak a március 15-iki ülésen. Az általános felháborodásnak Kossuth Lajos a tolmácsolója. Minden szava maró gúny. Pozsonyban az ifjúság megégette a leiratokat, Pesten valóságos forrongás támadt. A nép már kész fegyvert fogni s nyíltan hirdetik, hogy ideiglenes kormányt alakítanak, ha a király el nem ismeri a mindenben független felelős minisztériumot. „Feltámadott a tenger, a népek tengere” - írja Petőfi a napokban. Csakugyan feltámadott, forrong, zúg a tenger s bármennyire nehezen esik a bécsi udvarnak a régi rendszertől való megválás, kénytelen megalkudni a helyzettel. Március 31-én már újabb királyi kéziratot olvasnak fel az országgyűlésen s ezt a leiratot már óriási lelkesedéssel fogadják a követek, nemkülönben a képviselőház karzatán szorongó közönség is: a felelős minisztérium és Magyarország függetlenségének elismerését tartalmazó e királyi kézirat. Vérontás nélkül megy végbe az ország újjászületése, vér nélkül a két édestestvérnek: Magyar- és Erdélyországnak egyesülése. Új korszak nyílt meg a magyarság életében: nemzetté lett a magyar, leomlottak a válaszfalak nemes és paraszt közt. Nincs többé nemes és paraszt, egyenlő terhet és jogot viselő polgár e hazának minden fia. S amikor végig zúg az országon, a haza veszélyben! egy érzésben dobban össze minden magyar szív. Földesúr és jobbágy: egy sorban rohan a csatamezőre. A dicsőséges harc, mely most következik, sem a nemesség, sem a parasztság, a magyar nemzet harca volt az, s nem forradalom - szabadságharc annak a neve! Justh Zsigmondra emlékeztek Orosháza (MTI) Kétnapos tudományos emlékülést tartottak Békés megyében a Magyar Irodalomtörténeti Társaság közreműködésével Justh Zsigmond munkásságáról. Az első napon, Orosházán a Petőfi Sándor Művelődési Központban a száz évvel ezelőtt elhunyt író életművéről, elbeszélőművészetéről, modernségéről s az irodalomnak Orosházára gyakorolt hatásáról hangzottak el értekezések. A városbeli Szántó Kovács Múzeumban ugyanezen a napon megnyílt a ma Orosházához tartozó Pusztaszentetomyán paraszt műkedvelőkkel klasszikusokat és népszínműveket játszató Justh életét és írói munkásságát megidéző emlékkiállítás. A szentetomyai születésű, 1894-ben harmincegy éves korában Cannes-ban elhunyt s birtokán, a mai Gádoroson eltemetett író-földbirtokos emlékét fölidéző tárlat a múzeum két termét tölti meg. A tudományos emlékülést Gádoroson folytatták, a Justh Zsigmond Művelődési Házban az író és a helyiek kapcsolatáról, valamint a gádorosi Justh-hagyományápolás történetéről s feladatairól hallhattak előadást az érdeklődők. Az emlékülést követően leleplezték a Justhemléktáblát s megkoszorúzták az író síremlékét. Harminchét éve halt meg Szabó Lőrinc Budapest (MTI) - Göncz Árpád köztársasági elnök kedden ellátogatott Szabó Lőrinc budapesti, Volkmann utcai egykori lakásába. Megtekintette a költő 37 éve változatlanul megőrzött dolgozószobáját, könyvtárát. Kézbe vette Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról című versének munkapéldányát, az eredeti kéziratot, amelyet Szabó Lőrinc hagyatékában őriznek. A költő fia és a Szabó Lőrinc Alapítvány alapítói és kuratóriumi tagjai fogadták az elnököt, aki elismeréssel szólt az alapítvány munkájáról, terveiről. A Magyar Kárpótlási Részvénytársaság ezúton értesíti a tisztelt érdeklődőket, hogy az adóalap-csökkentésre is felhasználható Magyar Kárpótlási Részvények 1994. október 24. és november 11. között készpénzért, illetve kárpótlási jegy felhasználásával is jegyezhetők. A kárpótlási jegyeket a névérték 160%-án vásároljuk meg. Részvényértékesítés és felvilágosítás a Takarék Bróker Kft-nél, a Takarékbank Rt. fiókjaiban és a jegyzésben résztvevő takarékszövetkezeteknél.