Észak Magyarország, 2011. október (67. évfolyam, 230-255. szám)
2011-10-22 / 248. szám
6 Ünnep (§) KOSZORÚZTAK AZ ÖREGDIÁKOK A Földes Ferenc Gimnázium Öregdiákok Egyesülete nevében dr. Káló Emil, elnök koszorúzott tegnap az iskolánál található Széchenyi emléktáblánál. 1956-ban rövid ideig ezt a nevet viselte az iskola. fotó: osztie tibor Az emlékezés virágai a forradalom emlékhelyein MISKOLC. Az 1956-os megemlékezések már tegnap elkezdődtek a megyeszékhelyen is. A Remek emlékoszlopnál dr. Nagy Kálmán országgyűlési képviselő koszorúzott, a Petőfi Sándor Általános Iskola tanulói pedig ünnepi műsort adtak. A Miskolci Egyetemen és a Szabó Lőrinc emléktáblánál is koszorúztak, valamint megemlékeztek a forradalom legfiatalabb miskolci áldozatáról, Misley Emeséről is. Ez utóbbi helyen dr. Zsiga Marcell alpolgármester helyezte el az emlékezés virágait. Délután pedig a DIGÉP munkásgyűlés emléktáblájánál tartottak megemlékezést. ÉM Misley Emese táblájánál fotó: áj ÉSZAK „Sikerült megváltoztatnunk” Sárospatakon tartotta ünnepi ülését a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat. SÁROSPATAK. A sárospataki A Művelődés Háza és Könyvtára adott otthont a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat ünnepi ülésének pénteken délelőtt. Áros János, Sárospatak polgármestere köszöntötte a résztvevőket, majd dr. Mengyi Roland, a megyei közgyűlés elnöke mondta el ünnepi beszédét. „Nekünk sikerült” Nekünk sikerült megváltoztatnunk a múltat azzal, hogy az 1956-os események megünneplésének méltó helyre kerülésével újra felragyogtatok a célt - mondta dr. Mengyi Roland. - 1956 üzenete nem más, mint a szabadság szeretete. Az ’56-os októberi forradalom visszaadta a magyar nép méltóságát. Bár az 1848-l MIV.Will Pro Comitatu Díj: Magyar Vöröskereszt_____________________________ Alkotói Díj: Schultzné Megulesz Magdolna üvegfestő, Réti János súlyemelő edző___________________ Rákóczi-lánc díj: dr. Tóth Albert református lelkész is és az 1956-os forradalmat is hosszú ideig tartó elnyomás követte, de a szabadság vágya és képessége megmaradt a magyar népben. Tragikus volt az ország történetében 1956 - fejtette ki a megyei közgyűlés elnöke. - Az októberi események az országban 2652 halálos áldozatot követeltek és 250 ezer ember hagyta el az országot, ennek ellenére az ország túlélte ezt a példátlan áldozatot és elérte azt, hogy 1989 óta október 23-a kettős ünnepe a nemzetnek, az ’56-os forradalomé és a köztársaság 1989-es kikiáltásáé. Díjak Az ünnepi beszédet követően átadták a megyei közgyűlés díjait. A Pro Comitatu díj és az Alkotói Díj mellett először adták át az idén alapított Rákóczi-láncot, amelyet dr. Tóth Albert, tiszalúci református lelkésznek ítéltek oda. Dr. Tóth Albert beszédében elmondta, 1956 üzenete máig érvényes és sok olyan tanulsággal bír a jelen nemzedék számára, amelyet mindannyiunknak meg kellene szívlelnünk. A nemzet nemet mondott a zsarnokságra 1956-ban, az akkor utcára vonult fiatalok valamennyien Dávidok voltak, valamennyien hősök voltak - mondta dr. Tóth Albert. Az ünnepi műsor részeként színpadra lépett Váradi Zoltán hegedűművész, a sárospataki Farkas Ferenc Művészeti Iskola tanára, a Miskolci Nemzeti Színház zenekarának koncertmestere és a sárospataki 8KOR Színház társulata. ém-bg Az '56-os forradalom visszaadta a magyar nép méltóságát. DR. MENGYI ROLAND Dr. Mengyi Roland és dr. Tóth Albert fotó: bánhegyi Gábor O ARCOK A MEGYÉBŐL: Garamszegi Ilona Emese emléke a szíve mélyén „Október 23-a mindig egykori barátnőm, Misley Emese halálát jelenti számomra.” MISKOLC: Az 1956-os forradalom legfiatalabb miskolci áldozata a 13 éves Misley Emese volt. Általános iskolai barátnője, osztálytársa Garamszegi Ilona könnybe lábadt szemmel emlékszik vissza. Emese a szüleivel és a két testvérével az egykori Csányi Cukrászda felett, egy függő folyosós épületben lakott, nem messze a Vörösmarty Általános Iskolától. Mi öt házzal odébb laktunk, gyakran játszottunk együtt, hol náluk, hol nálunk. Arra is emlékszem, Emese szobáját édesapja fogászati rendelőjén át lehetett csak nagyon csöndben megközelíteni, és arra is, hogy életem első tejszínhabos gesztenyepüréjét egy Emesééknél tartott gyermekzsúron ettem. Később a család elköltözött a Tulipán tömbbe, melynek falán most az emléktábla van - meséli Ilona. „Emese meghalt” - Soha nem felejtem halála napját, a megdöbbentő hírt. Édesapja jött át hozzánk, zokogva, megrendülten mondta: „Emese meghalt”. Még most is futkos a hátamon a hideg, összeszorul a szívem, ha visszagondolok a szörnyű napra. Az októberi eseményekről Ilona elmondta, gyerekfejjel nem mindent értett, de félelemmel élte azokat az időket. - Éppen nevetgéltünk, birkóztunk az édesapámmal, amikor ütemes ropogást hallottunk, az ablakon kinézve szikrákat láttunk - a nyomdát lőtték. Emesével - az akkori híradások szerint - egy eltévedt lövedék végzett, amikor a rendőrség épületét vették tűz alá. A 13 éves mindig mosolygós, szorgalmas kislány épp a Búza téri vásárcsarnokba ment fejért, amikor a halálos lövés érte. Szemtanúk szerint a kezéből kipottyan piros tejes kanna még napok múlva is ott feküdt az utcán. Ilona a fájdalmas múltidézés zárásaként elmondta: - Emese emlékét a szívem mélyén örökké őrzöm, gyermekkori barátnőmet minden évben meggyászolom, október 23. számomra Misley Emese halálát jelenti. ÉM-PR M .'k’JKfVJ Név: Dr. Gyurkóná Garamszegi Ilona Született: Miskolc, 1943____________ Foglakozás: okleveles építészmérnök, formatervező._______________________ Hobbi, szabadidő: festészet, rajzolás. Művei már több kiállításon voltak láthatóak. <§> EMLÉKEZÉS Az 1956-os magyarországi forradalom és szabadságharc 55. évfordulójára Demeter Ervin kormánymegbízott emlékezett beszédében a Művészetek Házában tegnap. fotó: bujdos tibor 2011. OKTÓBER 22., SZOMBAT Világtörténelmet írtak 1956-ban a magyarok Az összefogásban látja a nemzet felemelkedésének lehetőségét a kormánymegbízott, MISKOLC. A megyeszékely középiskolásaival együtt ünnepeltek pénteken a kormányhivatal dolgozói. Több, a szabadságért A Művészetek Házában megtartott, az 1956-os forradalom hőseinek emléket állító ünnepi megemlékezésen a Himnusz közös eléneklése után Fandl Ferenc színművész Tollas Tibor Bebádogoznak minden ablakot című versét adta elő, majd Demeter Ervin kormánymegbízott, a megyei kormányhivatal vezetője mondta el ünnepi beszédét. Demeter Ervin az 1956-os forradalom mellett kiállt Nobel-díjas író, Albert Camus szavait idézte: „A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz évben”, majd röviden kitért az 1956. október 22-23-án Miskolcon történtekre is. A kormányhivatal vezetőjének beszédében arra hívta fel a figyelmet: történelmünk határozza meg nemzeti öntudatunkat, ezért híven kell ápolnunk azt. A bűnösöknek meg lehet és meg kell bocsátani, de soha nem szabad megfeledkezni róluk, mint ahogy a hősökről és a szabadságharc más áldozatairól sem. A magyarok 1956-ban világtörténelmet írtak, amikor szabadságukért fel mertek lépni egy nagyhatalommal, a Szovjetunióval szemben. Az ’56-os szabadságharc az összefogás erejét hirdeti, mert „egy ujjal egy kavicsot sem lehet felemelni, nemhogy egy hazát” - zárta beszédét Demeter Ervin. Ez követően Cseh Tamás rendszerváltozás előtt kiadatlan dala, a Corvin köziek csendült fel, aztán egy újabb verset követően az ünnepség záróakkordjaként bemutatták Goda Krisztina Szabadság, szerelem című filmjét, ém-szp Akkor néhány napig boldogok voltak az emberek Dr. Hatvani Viktor sírjánál, a szendrői református temetőben a dédunokák is ott lesznek. SZENDRŐ: Dr. Hatvani Zoltán, az 1956-os forradalmat fiatal fejjel vidéken - az edelényi járásban - élte végig. Érett, sokat tapasztalt férfiként ült neki, hogy saját emlékei és az immár szabadon fellelhető dokumentumok alapján megírja, szűkebb pátriájában mi történt azon az őszön és télen. Az öt esztendővel ezelőtt, a forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára megjelent Forradalom és megtorlás című könyvnek nagyon személyes vonulata is van, hiszen a szerző édesapja, dr. Hatvani Viktor a forradalom alatt a szendrői, majd az Edelényi Járás Munkástanácsának elnöke volt és 1957 tavaszán hatodmagával elítélték. A magyar köztársaság elnöke 1951-ben dr. Hatvani Viktort 1956-os emlékéremmel tüntette ki... Az ő emléküket is őrzi a könyv. A cél az első Dr. Hatvani Zoltán már a könyv bevezetőjében jelezte, hogy író szemszögből laikusnak tartja magát és a szerkesztés és a stílus is magán viseli ezt, de a célt tekintette elsőlegesnek: szerette volna megmutatni, „nem csak a budapesti srácok, egyetemisták, katonák, munkások harcoltak a diktatúra ellen, egy szebb és jobb világért, hanem a községek, a falvak népe is”. „Kötelességünk elmondani...” „Az itteni harcot nem fegyverekkel vívták, itt nem folyt vér. Ebben a harcban a kommunista diktatúra hivatalnokai és fegyveresei a pesti és a miskolci hírek hallatán félreálltak, vagy a forradalom oldalára... A helyükre lépő nép választottjai pedig rendet és nyugalmat teremtettek és napok alatt létrehozták a polgári demokrácia helyi intézményeit.” Abban az időben néhány napig boldogok voltak az emberek és azt gondolták, vége a sötétségnek, szebb napok következnek. „A tizenkét napig tartó mámoros érzés után visszatért a sötétség. Jöttek tankok, azok mögött pedig jött Kádár János a „kádárhuszárokkal”, a szétszaladt pártfunkcionárusok, munkásőrök, a rendőrség politikai nyomozói, az ügyészek, a bírók, végül pedig ott álltak az akasztófák és a börtönök...” - Úgy gondolom, hogy egyértelműen olyan történelmi idők voltak ezek - mondja a szerző. - Akik tudunk valamit, azoknak kötelességünk azt elmondani és leírni, továbbadni. Ezt tettem én is ennek a könyvnek a megírásával. Mementó a fejfa tövében „A víz szalad, a kő marad, a kő marad...” Az Üzenet haza című Was Albert vers ezen sora található annak a meghívónak az alján, amely október 22-én 11 órára, a szendrői református temetőbe invitál. A lap tetején pedig ez olvasható: „Megemlékezés dr. Hatvani Viktorra és az 1956-os forradalomra”. A Hatvani család minden évben megejti ezt a megemlékezést, ám most az elkészült új síremlék - dr. Hatvani Viktor, a szendrői és edelényi munkástanács egykori elnökének síremléke - megáldása adja az apropót. Megyénkbeli közéleti személyiség, dr. Répássy Róbert államtitkár mond ünnepi beszédet és Békés András református lelkész mond áldást. - Reményeim szerint bensőséges és méltó emlékezés lesz ez édesapámra és a forradalom többi ismert és ismeretlen helyi áldozatára - mondja dr. Hatvani Zoltán. ém szb Dr. Hatvani Zoltán fotó: ádám János