Észak Magyarország, 2011. október (67. évfolyam, 230-255. szám)

2011-10-22 / 248. szám

6 Ünnep (§) KOSZORÚZTAK AZ ÖREGDIÁKOK A Földes Ferenc Gimnázium Öregdiákok Egyesülete nevében dr. Káló Emil, elnök koszorúzott tegnap az iskolánál található Szé­chenyi emléktáblánál. 1956-ban rövid ideig ezt a nevet viselte az iskola. fotó: osztie tibor Az emlékezés virágai a forradalom emlékhelyein MISKOLC. Az 1956-os megem­lékezések már tegnap elkez­dődtek a megyeszékhelyen is. A Remek emlékoszlopnál dr. Nagy Kálmán országgyű­lési képviselő koszorúzott, a Petőfi Sándor Általános Iskola tanulói pedig ünnepi műsort adtak. A Miskolci Egyetemen és a Szabó Lőrinc emléktáblá­nál is koszorúztak, valamint megemlékeztek a forradalom legfiatalabb miskolci áldoza­táról, Misley Emeséről is. Ez utóbbi helyen dr. Zsiga Mar­cell alpolgármester helyezte el az emlékezés virágait. Dél­után pedig a DIGÉP munkás­gyűlés emléktáblájánál tar­tottak megemlékezést. ÉM Misley Emese táblájánál fotó: áj ÉSZAK „Sikerült megváltoztatnunk” Sárospatakon tartotta ünnepi ülését a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat. SÁROSPATAK. A sárospataki A Művelődés Háza és Könyv­tára adott otthont a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Ön­­kormányzat ünnepi ülésének pénteken délelőtt. Áros János, Sárospatak polgármestere köszöntöt­te a résztvevőket, majd dr. Mengyi Roland, a megyei közgyűlés elnöke mondta el ünnepi beszédét. „Nekünk sikerült”­ ­ Nekünk sikerült megváltoz­tatnunk a múltat azzal, hogy az 1956-os események meg­ünneplésének méltó helyre kerülésével újra felragyogtat­ok a célt - mondta dr. Mengyi Roland. - 1956 üzenete nem más, mint a szabadság szere­­tete. Az ’56-os októberi for­radalom visszaadta a magyar nép méltóságát. Bár az 1848-l­ MIV.Will Pro Comitatu Díj: Magyar Vöröske­reszt_____________________________ Alkotói Díj: Schultzné Megulesz Magdolna üvegfestő, Réti János súlyemelő edző___________________ Rákóczi-lánc díj: dr. Tóth Albert református lelkész is és az 1956-os forradalmat is hosszú ideig tartó elnyomás követte, de a szabadság vá­gya és képessége megmaradt a magyar népben. Tragikus volt az ország tör­ténetében 1956 - fejtette ki a megyei közgyűlés elnöke. - Az októberi események az országban 2652 halálos áldo­zatot követeltek és 250 ezer ember hagyta el az országot, ennek ellenére az ország túl­élte ezt a példátlan áldozatot és elérte azt, hogy 1989 óta október 23-a kettős ünnepe a nemzetnek, az ’56-os forrada­lomé és a köztársaság 1989-es kikiáltásáé. Díjak Az ünnepi beszédet követően átadták a megyei közgyűlés díjait. A Pro Comitatu díj és az Alkotói Díj mellett először ad­ták át az idén alapított Rákó­­czi-láncot, amelyet dr. Tóth Albert, tiszalúci református lelkésznek ítéltek oda. Dr. Tóth Albert beszédé­ben elmondta, 1956 üzenete máig érvényes és sok olyan tanulsággal bír a jelen nem­zedék számára, amelyet mindannyiunknak meg kelle­ne szívlelnünk.­­ A nemzet nemet mondott a zsarnokságra 1956-ban, az akkor utcára vonult fiatalok valamennyien Dávidok vol­tak, valamennyien hősök vol­tak - mondta dr. Tóth Albert. Az ünnepi műsor része­ként színpadra lépett Váradi Zoltán hegedűművész, a sárospataki Farkas Ferenc Művészeti Iskola tanára, a Miskolci Nemzeti Színház ze­nekarának koncertmestere és a sárospataki 8KOR Színház társulata. ém-bg Az '56-os forradalom visszaadta a magyar nép méltóságát. DR. MENGYI ROLAND Dr. Mengyi Roland és dr. Tóth Albert fotó: bánhegyi Gábor O ARCOK A MEGYÉBŐL: Garamszegi Ilona Emese emléke a szíve mélyén „Október 23-a mindig egykori barátnőm, Misley Emese halálát jelenti számomra.” MISKOLC: Az 1956-os forrada­lom legfiatalabb miskolci ál­dozata a 13 éves Misley Emese volt. Általános iskolai barát­nője, osztálytársa Garamszegi Ilona könnybe lábadt szem­mel emlékszik vissza.­­ Emese a szüleivel és a két testvérével az egykori Csányi Cukrászda felett, egy függő folyosós épületben lakott, nem messze a Vörösmarty Ál­talános Iskolától. Mi öt házzal odébb laktunk, gyakran ját­szottunk együtt, hol náluk, hol nálunk. Arra is emlékszem, Emese szobáját édesapja fo­gászati rendelőjén át lehetett csak nagyon csöndben meg­közelíteni, és arra is, hogy életem első tejszínhabos gesz­tenyepüréjét egy Emesééknél tartott gyermekzsúron ettem. Később a család elköltözött a Tulipán tömbbe, melynek fa­lán most az emléktábla van - meséli Ilona. „Emese meghalt” - Soha nem felejtem halála napját, a megdöbbentő hírt. Édesapja jött át hozzánk, zo­kogva, megrendülten mondta: „Emese meghalt”. Még most is futkos a hátamon a hideg, összeszorul a szívem, ha vis­­­szagondolok a szörnyű napra. Az októberi eseményekről Ilona elmondta, gyerekfejjel nem mindent értett, de féle­lemmel élte azokat az időket. - Éppen nevetgéltünk, birkóz­tunk az édesapámmal, amikor ütemes ropogást hallottunk, az ablakon kinézve szikrákat láttunk - a nyomdát lőtték. Emesével - az akkori hír­adások szerint - egy eltévedt lövedék végzett, amikor a rendőrség épületét vették tűz alá. A 13 éves mindig mosoly­gós, szorgalmas kislány épp a Búza téri vásárcsarnokba ment fejért, amikor a halálos lövés érte. Szemtanúk szerint a kezéből kipottyan piros te­jes kanna még napok múlva is ott feküdt az utcán. Ilona a fájdalmas múltidé­zés zárásaként elmondta: - Emese emlékét a szívem mélyén örökké őrzöm, gyer­mekkori barátnőmet minden évben meggyászolom, ok­tóber 23. számomra Misley Emese halálát jelenti. ÉM-PR M .'k’JKfVJ Név: Dr. Gyurkóná Garamszegi Ilona Született: Miskolc, 1943____________ Foglakozás: okleveles építészmérnök, formatervező._______________________ Hobbi, szabadidő­: festészet, rajzolás. Művei már több kiállításon voltak láthatóak. <§> EMLÉKEZÉS Az 1956-os magyarországi forradalom és szabadság­­harc 55. évfordulójára De­meter Ervin kormánymegbí­zott emlékezett beszédében a Művészetek Házában tegnap. fotó: bujdos tibor 2011. OKTÓBER 22., SZOMBAT Világtörténelmet írtak 1956-ban a magyarok Az összefogásban látja a nemzet felemelke­désének lehetőségét a kormánymegbízott, MISKOLC. A megyeszékely kö­zépiskolásaival együtt ünne­peltek pénteken a kormány­­hivatal dolgozói. Több, a szabadságért A Művészetek Házában meg­tartott, az 1956-os forradalom hőseinek emléket állító ün­nepi megemlékezésen a Him­nusz közös eléneklése után Fandl Ferenc színművész Tollas Tibor Bebádogoznak minden ablakot című versét adta elő, majd Demeter Ervin kormánymegbízott, a me­gyei kormányhivatal vezetője mondta el ünnepi beszédét. Demeter Ervin az 1956-os forradalom mellett kiállt No­­bel-díjas író, Albert Camus szavait idézte: „A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz évben”, majd röviden kitért az 1956. október 22-23-án Mis­kolcon történtekre is. A kormányhivatal vezető­jének beszédében arra hívta fel a figyelmet: történelmünk határozza meg nemzeti ön­tudatunkat, ezért híven kell ápolnunk azt. A bűnösöknek meg lehet és meg kell bo­csátani, de soha nem szabad megfeledkezni róluk, mint ahogy a hősökről és a sza­badságharc más áldozatairól sem. A magyarok 1956-ban vi­lágtörténelmet írtak, amikor szabadságukért fel mertek lépni egy nagyhatalommal, a Szovjetunióval szemben. Az ’56-os szabadságharc az ös­­­szefogás erejét hirdeti, mert „egy ujjal egy kavicsot sem lehet felemelni, nemhogy egy hazát” - zárta beszédét De­meter Ervin. Ez követően Cseh Tamás rendszerváltozás előtt ki­adatlan dala, a Corvin köziek csendült fel, aztán egy újabb verset követően az ünnepség záróakkordjaként bemutatták Goda Krisztina Szabadság, szerelem című filmjét, ém-szp Akkor néhány napig boldogok voltak az emberek Dr. Hatvani Vik­tor sírjá­nál, a szendrői reformá­tus temetőben a déd­unokák is ott lesznek. SZENDRŐ: Dr. Hatvani Zoltán, az 1956-os forradalmat fiatal fejjel vidéken - az edelényi járásban - élte végig. Érett, sokat tapasztalt férfiként ült neki, hogy saját emlékei és az immár szabadon fellelhe­tő dokumentumok alapján megírja, szűkebb pátriájában mi történt azon az őszön és télen. Az öt esztendővel ez­előtt, a forradalom és sza­badságharc 50. évfordulójá­ra megjelent Forradalom és megtorlás című könyvnek nagyon személyes vonulata is van, hiszen a szerző édesapja, dr. Hatvani Viktor a forrada­lom alatt a szendrői, majd az Edelényi Járás Munkástaná­csának elnöke volt és 1957 tavaszán hatodmagával el­ítélték. A magyar köztársaság elnöke 1951-ben dr. Hatvani Viktort 1956-os emlékérem­mel tüntette ki... Az ő emlé­küket is őrzi a könyv. A cél az első Dr. Hatvani Zoltán már a könyv bevezetőjében jelezte, hogy író szemszögből laikus­nak tartja magát és a szer­kesztés és a stílus is magán viseli ezt, de a célt tekintette elsőlegesnek: szerette volna megmutatni, „nem csak a bu­dapesti srácok, egyetemisták, katonák, munkások harcoltak a diktatúra ellen, egy szebb és jobb világért, hanem a közsé­gek, a falvak népe is”. „Kötelességünk elmondani...” „Az itteni harcot nem fegyve­rekkel vívták, itt nem folyt vér. Ebben a harcban a kommu­nista diktatúra hivatalnokai és fegyveresei a pesti és a mis­kolci hírek hallatán félreálltak, vagy a forradalom oldalára... A helyükre lépő nép választott­jai pedig rendet és nyugalmat teremtettek és napok alatt lét­rehozták a polgári demokrácia helyi intézményeit.” Abban az időben néhány napig boldogok voltak az em­berek és azt gondolták, vége a sötétségnek, szebb napok következnek. „A tizenkét na­pig tartó mámoros érzés után visszatért a sötétség. Jöttek tankok, azok mögött pedig jött Kádár János a „kádár­huszárokkal”, a szétszaladt pártfunkcionárusok, mun­kásőrök, a rendőrség politikai nyomozói, az ügyészek, a bí­rók, végül pedig ott álltak az akasztófák és a börtönök...” - Úgy gondolom, hogy egy­értelműen olyan történelmi idők voltak ezek - mondja a szerző. - Akik tudunk valamit, azoknak kötelességünk azt elmondani és leírni, tovább­adni. Ezt tettem én is ennek a könyvnek a megírásával. Mementó a fejfa tövében „A víz szalad, a kő marad, a kő marad...” Az Üzenet haza című Was Albert vers ezen sora található annak a meg­hívónak az alján, amely októ­ber 22-én 11 órára, a szendrői református temetőbe invitál. A lap tetején pedig ez olvas­ható: „Megemlékezés dr. Hat­vani Viktorra és az 1956-os forradalomra”. A Hatvani csa­lád minden évben megejti ezt a megemlékezést, ám most az elkészült új síremlék - dr. Hatvani Viktor, a szendrői és edelényi munkástanács egykori elnökének síremléke - megáldása adja az apropót. Megyénkbeli közéleti sze­mélyiség, dr. Répássy Róbert államtitkár mond ünnepi be­szédet és Békés András refor­mátus lelkész mond áldást. - Reményeim szerint benső­séges és méltó emlékezés lesz ez édesapámra és a forrada­lom többi ismert és ismeret­len helyi áldozatára - mondja dr. Hatvani Zoltán. ém­ szb Dr. Hatvani Zoltán fotó: ádám János

Next