Esztergom és Vidéke, 1922 (44. évfolyam, 1-132. szám)
1922-05-14 / 56. szám
XLIV. évfolyam 56. szám Keresztény magyar sajtó. Vasárnap, 1922. május 14. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési díjak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztőjel Főmunkatársi FEKETE REZSŐ. VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős > LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hetenkint háromszor, kedden, csütörtökön és vasárnap. Előfizetési árakt egy évre . 240 K. félévre . . 120 K. negyedévre 60 K., egy hőre . 20 K Egyet szárazra t hétköznap 1.50 kor., vasárnap 3 kor. Kéziratot nem adunk vissza. Dj vidék Esztergom piacán. (Sz . . . i.) Minden apró-cseprő falu azon iparkodik, hogy közlekedési utak és szállító eszközök szaporodjanak, mert ezáltal nagyobb forgalmat tud elérni a község. Esztergomnak a megszállás óta olyan különleges helyzete van, mint kútban a kutyának. Van egy országúth a Pilismarót Dömös irányába. Az első község még termel némi felesleget, amely piacunkra kerülne, ha nem kellene azt méregdrága lófogattal beszállítani, vagy egész napot igénybevevő gyalogszerrel behozni. Másik, a Duna melletti országút csak Tátig számít piacunk szempontjából, mert a többi országútmenti község keveset termel és ezt is felemésztik a környékbeli ipartelepek. A beljebb eső községek messze esvén a vasúttól, csak ritkán szerepelnek piacunkon. Dorog felé vivő országút élelmezés szempontjából szintén nem számít, mert a távolabb eső termelő községek részint a távolság miatt, részint pedig a dorogi fogyasztási szűrőn keresztül eresztve maradnak természetszerűleg távol városunktól. Mindezen körülményeket helyes számításba véve gondoskodni kellett valamely módozat felől, amely megkönnyíti az élelmezést. A vármegye, főispánja, alispánja és a város polgármestere hónapokon keresztül fáradoztak, hogy Szobtól északra fekvő egész Vámosmikuláig terjedő várostnélkülöző, nagy termelésű vidéket bekapcsolják Esztergom piacába. Hosszas utánjárás, tárgyalás után sikerült kieszközölniük, hogy most már hetenkint kétszer van, Nagymarosról kiinduló hajónk, mely ha mindjárt „öreg teknősbéka“ is, de mindenesetre gyorsabb forgalmi eszköz a ló, vagy a két munkában agyoncsigázott lábnál. És alig indul meg az első járat, máris kicsillan, pardon a rossz kifejezésért, melyet így változtatok meg — kisötétlik az esztergomi ósdi felfogás, ok nélküli félelem, az indirekt haszonnak felnem ismerése, a maradiság. Midőn a kételyek és félelmeket eloszlatni akarom, a kérdést tárgyilagos boncolás alá kell vennem. Szobtól északra fekvő, termelő községek ez előtt azért nem gravitáltak Esztergom felé, mert egyrészt távol estek, nem volt jó forgalmi eszközük, másrészt pedig régebben közelebb is találtak várost. Ma, közelebb eső városuk mint Esztergom nincs és Vámosmikula Szob között közlekedő autóbusz nagyon megkönnyíti az utat, Szobtól pedig egyelőre he 1yenként kétszer hajójárat áll rendelkezésükre Esztergomba. Ez a vidék nemcsak Esztergomba fogja hozni termékeit, hanem itt fogja fedezni szükségleteit is. Köztudomású dolog, hogy piacunkat a megszállás óta letkési vállalkozó szellemű asszonyok láttak el legnagyobb részt tejjel, vaj és túróval. Ezeknek az asszonyoknak Basaharcnál csónakon kellett átkelniük a Dunán és onnét gyalogszerrel behozni árujukat. [Kérdezem, miért nem vásárolták össze eddig is Szobon a tejtermékeket a letkési asszonyoktól a vonaton közlekedhető nagymarosi nyaralók ? És miért vásárolnak pont most össze a távolabbi esztergomi piacon ? A közlekedés megkönnyítése feltétlen megolcsóbbodása,minden körülmény között Esztergomot fogja egész Börzsönyig piacává tenni az ottani bőségben levő piaci cikkeknek annál is inkább, mert összes szükségleteit is itt tudja legközelebb, legolcsóbb útiköltséggel becserélni. Ha fog is itt történni némi piaci bevásárlás, messze fel fogja azt múlni az eddig nélkülözött vidék behozatala Nem szabad figyelmen kívül hagynunk kereskedelmünk pangását sem, melynek ütereibe egy eddig Esztergomhoz nem tartozó vidék életerejét öntjük bele. Azt sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy városunk idegenforgalma az olcsó tarifa mellett sem volt megközelítőleg sem kieléglő és a tarifák magassága miatt most épen elsorvadna. A kedvezően közlekedő propeller Nagymaros, Visegrád, Zebegény és Dömös nyaralóközönségét fogja történelmi nevezetességekben bővelkedő városunkba hozni, akik különben nem jönnének hozzánk. Az idegenforgalom pedig mindég pénzt, indirekt hasznot jelentett. Megnyugodhat egész bátran mindenki, hogy a propellerjárat csak haszonnal járhat, mert olyan vidéket kapcsol be városunk forgalmába, amely hivatva van pótolni az elveszett túlsórészt. A sportról, B. lapjuk 51. (máj. 2.) számában az ifjúság testneveléséről szól a vezércikk. A cikke szerint csak a sportokkal lehet az ifjúságot testben lélekben erőssé tenni. Engedjék meg, hogy szerény véleményemet elmondhassam a cikkíró ezen felfogásáról. ő az „ép testben ép lélek“ mondást szó szerint érti, pedig ezt úgy is lehet, sőt úgy is kell érteni, hogy csak ép léleknek lehet a teste is ép. A testi romlást mindig lelki romlás előzi meg. Lelki romlás nélkül testi gyengeség nagyon ritkán következik be. A római világbirodalom bukása csak okozata volt a lelki züllöttségnek, mint oknak. Velünk sem birtak az antantok, mig lelkileg le nem züllesztettek, tönkre nem tettek minket Ennek bekövetkezte után pedig játszva dőltünk karjaik közé és hajtottuk fejünket szolgaságba. A mai világnak beteg teste, lelke, lelki üresség, testi nyomorúság jellemzi a mai embereket; a cikk szerint ezt a sportokkal kell és lehet helyrehozni. A mai fiatalság nagy része már sokszor örökségül hozza e világra szülei bűneinek gyümölcsét, de aki egészségesnek született, az sem tudja egészségét megtartani könnyelmű élete miatt. Ha jellemes embert látnak, csodálkoznak rajta. Dohányzás, ivás, éjszakázások, kicsapongások kellenek a mai világban ifjúnak, öregnek egyaránt; italuk tea, fekete kávé, bor, sör, de azért nem tudják, hogy mitől idegesek. A nők lehetetlen ruhában járnak, magas sarok, félmeztelen öltözködés, szoros cipő, púderos arc, fűző, férfiak nyakán magas gallér. Mintha készakarva tennék tönkre egészségüket; aki jobb viszonyok között van, az annyit eszik — bocsánat a kifejezésért — mint egy állat; azután pedig megy Karlsbadba, viszi ki a magyar pénzt az ellenségnek, mert hát az egészség a fődolog. Csak olyan mulatság kell a mai fiatalságnak, mint a farsangi álarcos bál volt, ahol olyan gyalázatos dolgok történtek, hogy rájuk gondolni is restell az ember, ahol az álarc alatt mindent lehet csinálni. Nem csoda akkor, hogy a népfőiskolák olyan kevéssé látogatottak voltak, mert az összes farsangi mulatságokon teljes számmal jelentek meg a fiatalok. Nagyon csalatkozik az, aki azt hiszi, hogy a sportok az egyszerű spártai életmódhoz visszavezetik az ifjúságot. Szenvedélyek teszik tönkre a mai embereket már pedig a sportok az ember szenvedélyét csak fokozzák. Még nagyon kevés sportembert láttam, aki ártalmas szenvedélyeiről le tudott volna szokni. (Pl. a dohányzásról, ivásról.) Olyan sport kiasszonyt sem láttam, aki a sporton kívül egészséges életet él, pl. szűk, magassarkú cipőt, fűzőt ne hordana stb. Sőt eggyel több szenvedélye lesz a sportembernek, t. i. szenvedélyes sportember lesz belőle, minek következménye az ily emberek között oly gyakori szív-baj. Hivatkozik a cikk az angolok sikereire ; szerinte ennek segítségével alapították világhatalmukat. Hogy ez nem egészen igaz, csak néhány példát említek meg: a chinai ópium háború, írek elnyomása, a búrok szabadságharca. Tehát erőszakkal, tiszteségtelen eszközökkel dolgoztak. Nemrég adatott ki egy rendelet az iskolán kívüli ifjúság testi neveléséről. A jóakarat meg van, de azt előre mondom, hogy a rendeletnek semmi eredménye nem lesz. Hiába hivatkoznak a német példákra „Vater Jahn“-ra. A legjobb katonákat mindig azok a faluk adták a hazának, amelynek a fiai erkölcsösek voltak, józan életet éltek. Pedig ezek nem sportoltak. „John Vater“ fiai sokkal erkölcsösebben éltek, mint a mai fiatal emberek, azt hiszem, minden sikerüknek ez volt az alapja. Az újjáépítés munkáját tehát a lelkekben kell elkezdeni. Az okot kell megszüntetni, akkor az okozat magától meg fog szűnni, ha pedig csak az okozatot szüntetjük meg, ez a még élő ok miatt újra életre fog kelni. Testi-lelki nyomorúságunknak egyedüli oka a bűn. Ettől pedig a sportok nem tudják a fiatalságot visszatartani. Az angolok is már csak mellékesen űzik a sportot, s a fiatalságot a sokoldalú cserkész táborokba viszik, hol nemcsak játszanak, hanem tanulnak is. Míg nem térünk vissza a régi egyszerűséghez, míg lélekben nem leszünk épek, addig testileg sem leszünk egészségesek. Ide nem tudnak minket a sportok vezetni, de viszont a lelki egészéség, okos életmód okvetlen egészséges testet eredményez. Kovács Ferenc, O’sváth Andor nem hivatalos jelöltje a Keresztény Kisgazda, Földmives és Polgári Pártnak, amelyet Egységes Pártnak is neveznek. Lapunk f. évi május 9-ki számában ifj. Gere János, Viszony József, Kapa Mihály és Holop István] aláírásával egy körmönfont nyilatkozat jelent meg, mely szerint az „Egységes Párt elnökségét viselő államtitkár“ úr „aki is tudomásul vette“ O’sváth Andor jelölését. Ezen nyilatkozattal szemben május 11-iki lapszámunkban Reissing Alfréd a Ker. Kisgazd. Földm. és Polg. Párt esztergom megyei párttitkár nyilatkozata jelent meg, mely leghatározottabban tiltakozik ifj. Gere János és társainak nyilatkozata ellen. A zavarosnak látszó ügyben közvetlenül a legilletékesebb helyre fordultunk, ahonnét a következő felvilágosítást nyertük: ifj. Gere János és társai tényleg fent jártak Gömbös Gyula ügyvezető elnöknél, háttérben