Esztergom és Vidéke, 1938 (59. évfolyam, 1-99. szám)
1938-06-16 / 46. szám
2 ESZTERGOM ÉS VIDÉKÉ nak a turistasport iránt, hanem azt aktive űzik is. Példa erre Zsitvay Tibor, ki nyári sportruhában, bakanccsal és hátizsákkal jött ide. Reméljük, hogy az országos turistaság vasárnapi vándorgyűlése injekcióként fog hatni városunk közönségére és nemcsak azokat fogja visszatériteni a turisták táborába, akik már egy ízben turisták voltak, hanem újabb és főként fiatalabb hívek is meg fogják kedvelni a turisztikát. Adja Isten, hogy ez mihamarabb megtörténjék. A tizennégyes honvédek ezredemlékünnepe Mindvégig őszinte lelkesedéssel folyt le vasárnap Esztergomban a volt nyitrai 14-ik honvédgyalogezred bajtársainak ezredemlékünnepe, amelyen ez idén is szép számmal jelentek meg az öreg tizennégyesek. Délelőtt 10 óra után szentmise volt a belvárosi plébániatemplomban, amelyet Arányidai Artúr, tápiószelei plébános, az ezred volt tábori lelkés mondott. A szentmisén dr. Radocsay László főispán és dr. Frey Vilmos alispán is részt vett. Mise után zárt sorokban a leventezenekar hangjai mellett a Csernoch János úti honvédemlékhez vonultak a bajtársak, ahol 11 órakor a Himnusszal kezdődött az ünnepély, amelyen a várost képviselő dr. Brenner Antal főjegyző, polgármesterhelyettesen kívül megjelent dr. Szokolay Antal prelátus-kanonok, dr. vitéz Ungár Károly honvédalezredes, zászlóaljparancsnok, vitéz Borókay Rudolf ny. honvédtábornok, dr. Hegedűs Zoltán rendőrkapitány, a vitéz Szabó István kir. tanfelügyelő város intelligens közönségének élén. Testületileg vonult fel az ünnepségre az esztergomi frontharcosok csoportja. Meleg éljenzés fogadta a szószékre lépő vitéz Németh Károly ny. honvédtábornokot, a 14-esek rajongásig szeretett volt ezredparancsnokát, aki megilletődött, közvetlen szavakkal köszöntötte a közönséget és a régi bajtársakat, akiket kedves fiainak szólított. A hazafias, bajtársias érzéstől áthatott, költői szépségű ünnepi beszédet dr. Kőhalmy László városi aljegyző mondotta. Az elragadó lelkesedéssel előadott beszéd közben többször felhangzott a taps és éljenzés. A Nyitravármegyei Egyesület képviseletében dr. Szathmáry István volt vármegyei főjegyző, az egyesület újonan megválasztott elnöke mondott szép üdvözlő beszédet, mely után az emlékmű megkoszorúzása, majd a bajtársak tisztelgő elvonulása következett. A Hiszekegy fejezte be a felemelő ünnepséget. Déli 1 órakor 150 terítékes társasebéd volt a Magyar Királyban, mely kedélyes hangulatban az esti órákig tartott. _WWOWMtMinilMUM* Orvosok vándorgyűlése Esztergomban A Magyar Tüdőbeteggondozó és Gyógyintézeti Orvosok Egyesülete ma, csütörtökön délelőtt fél 12 órakor a bencés gimnázium dísztermében vándorgyűlést tart az alábbi sorrenddel : 1. Baitz Géza (Budapest): Elnöki megnyitó. 2. Petrányi Győző (Budapest): A magyar városok mint az országos gümőkór elleni küzdelem gócpontjai. 3. Stockinger János (Esztergom): Komárom-Esztergom vármegyei mozgalom eddigi eredményei. 4. Jarfás Sándor (Budapest): A tuberkulózis prophylaxis a gyakorlatban. 5. Eggenhofer Béla (Esztergom): A sebészeti gümőkóros megbetegedések megelőzése. 6. Sebestyén Gyula (Budapest) : A tüdőgümőkór sebészeti kezelése. 7. Babarczy Mária (Budapest) : A tüdőgümőkór activitása. 8. Fettich György (Budapest): Tuberkulózis és haematológia. 1700 tanító zarándokolt szombaton Esztergomba Pest vármegye tanítósága sorozatos pedagógiai előadásainak ünnepélyes befejezéseként szombaton zarándoklatot rendezett Szent István szülőhelyére, Esztergomba és így áldozott a nagy király emlékének a 900 éves jubileum alkalmából. Kétezernél többen jelentkeztek erre a szép kirándulásra Pest megye minden részéből, de a hajók befogadóképessége határt szabott a lelkesedésnek és végre is 1700 férfi és női tanító érkezett két nagy hajóval Esztergomba. A tanítósággal együtt érkezett Preszly Elemér titkos tanácsos, Pestmegye volt főispánja, Kósa Kálmán miniszteri osztálytanácsos, Kemenes Illés tankerületi főigazgató, vitéz Barnabás István Pestmegye kir. tanfelügyelője, Berkényi Károly, az országos tanítószövetség elnöke, a kerületben működő tanfelügyelő-esperesek, plébánosok és sokan a tanügy vezető személyiségei közül. A zarándoksereg fogadására kivonult a hajóállomáshoz az esztergomi bencés gimnázium zenekara és a dorogi leventezenekar. Az esztergomi és dorogi tanítóságon kívül megjelent a fogadáson dr. Radocsay László főispán, Glatz Gyula polgármester, dr. Balogh Albin bencés gimnáziumi igazgató, vitéz Szabó István kir. tanfelügyelő és dr. Bartmann Miklós pápai kamarás, hercegprímási titkár. Pontosan délután 2 órakor befutott az állomásra az egyik, rövid negyedórára rá a másik zsúfolt hajó. A kiszállás és fölfejlődés után Glatz Gyula polgármester köszöntötte a szab. kir. város nevében a vendégeket lelkes beszéddel, amelyre Kása Kálmán miniszteri tanácsos válaszolt. Beszédében megköszönte a szives fogadtatást és hangsúlyozta, hogy hite szerint nincs egyetlen kultúrpolitikus, tanító és pedagógus ebben az országban, aki nem szentistváni vezérgondolat szerint akarná hivatását betölteni. A Bazilikába vonult ezután és az oszlopcsarnok előtt sorakozott fel a zarándoksereg, amely lelkes éljenzéssel köszöntötte a fogadásra érkező dr. Serédi Jusztinián bíboroshercegprímást. A régi, szép Szent István ének elhangzása után vitéz Barnabás István mondotta el Szent István király emlékének hódoló lelkes, hatásos üdvözlő beszédét, majd erre válalaszolva a bíboros hercegprímás intézeti meleghangú főpásztori szózatot a tanítósághoz. Beszédét azzal kezdte, hogy szimbolikus jelentőséget lát abban, hogy a magyar tanítóság Szent István királynak, a nemzet nagy nevelőjének szülőhelyére zarándokol, ebből azt látja, hogy Szent István szellemében kívánja betölteni hivatását. — Ma a nevelés fontosabb, mint a tanítás, — mondotta többek között a hercegprímás, mert a zaklatott magyar családokban ma alig jut idő a gyermekre és az iskola egyik fő feladata, hogy reparálja azt, amit a felnőttek a nevelés terén elrontottak. — Legyenek róla meggyőződve, hogy 900 év távlatából is igazi munkatársai lehetnek a nemzetnevelő Sz. István királynak, ha vele az igazság szellemének érvényesítésével teljesítik kötelességüket. A hercegprímás nagy lelkesedéssel fogadott beszéde után főpásztori áldását adta a jelenvoltakra. A bazilikai nevezetességek és a várhegyi ásatások megtekintése után uzsonna volt a Fürdő Szállóban, majd este 7 órakor elhagyta a két kirándulóhajó a várost. 1938. június 16 EGYRŐL-MÁSRÓL Az iparosság körében régi szokás, hogy a napirenden lévő kérdéseket és sérelmeket időközönként több ipartestület bevonásával tartott nagygyűlés, körzeti vagy vármegyei gyűlés keretében sok esetben alapszabályellenesen tárgyalják le. Ezekben a vármegyei vagy körzeti iparosgyűléseken, amelyeket a vármegye vagy a kamarakerület, de egynémely esetben egyes országrészek kézművesiparosai hívnak egybe, olyan kérdéseket is tárgyalnak, amelyek nem tartoznak az ipartestület feladatai közé. Az utóbbi időben egyre gyakrabban politikai kérdéseket vetnek fel, valamint olyanoknak osztanak ki előadói szerepet, akik nem rendelkeznek azzal a szükséges közgazdasági felkészültséggel, amely az ilyen előadói szerep ellátásánál múlhatatlanul szükséges. Az IPOR most arra kérte Bornemisza Géza iparügyi minisztert, hogy utasítsák a hatóságokat, hogy a jövőben ilyen tárgyú iparosgyűlések csakis akkor engedélyeztessenek, ha azok tárgysorozatát és az előadók személyét az IPOR előzetesen jóváhagyta. A magyar parlamenti életben talán még sohasem volt példa arra, hogy a képviselőház kétnapi tárgyalás után befejezte az állami költségvetés előirányzatának tárgyalását. A magyar közvélemény hozzászokott ahhoz, hogy a költségvetés napokon keresztül tartó politikai vita után kerüljön a részletes tárgyalásra. Az idén nem így történt. Az elmúlt hónapok törvényjavaslatainak tárgyalása során a legkülönbözőbb pártok a kormány politikájáról elmondták véleményüket és felvetették a bel- és külpolitika kérdéseit. Imrédy Béla miniszterelnök bemutatkozó beszéde is sok kérdést tisztázott. Ez a beszéd az elkövetkezendő korszak útját megjelölte, ez az út pedig nem lehet más, mint az egymilliárdos beruházási program megvalósítása. Ennek a programnak a gyakorlati megvalósítása következik most, amely már alig nevezhető politikai kérdésnek, sokkal inkább a gazdasági és pénzügyi szakemberek feladatkörébe tartozik annak egész lebonyolítása és keresztülvitele. Olyan korszak következik tehát most a nemzet életében, amikor a politizálás kissé háttérbe szorul és sokkal, de sokkal fontosabb lesz a gyakorlati szakemberek mindennapi építő, alkotó munkája. A kormány egyenes úton halad és ezt az utat minden politikai irány helyesnek, a körülményekhez képest megfelelőnek tartja. Érettségi vizsgát tesznek fiaink, leányaink. A nyolc év előtt megkezdett magvetés termésének avatása ez. Vajjon áthasonítva e a jó földbe került egészségesThag a rögöt? £ teterős fává fejlődött-e: szintézisbe foglalta-e a lélek a kapuján kopogtató igaz gondolatokat, szép érzelmeket és ezek rugóin az akarat síkján biztonsággal jár-e a jó felé, hogy így mindinkább hasonlóvá váljék a Végtelenhez ? Ez a kérdések kérdése. Érettségi vizsgát tesznek fiaink, leányaink. De az igazi érettségi kérdéseket majd az élettől kapják 1 Jaj annak, aki e kérdésekre nem tud megfelelni. Az élet nem tintával jegyzi fel a szekundát ! A férfiúvá, a puritán, acélos, elveihez megalkuvás nélkül ragaszkodó és azok mellett minden körülmények között kitartó, a mindenképen megalapozott, sziklaszilárd hitű és aszerint és abból élő magyar férfiúvá érésnek ez csak a kezdete. És így az az okos, intuitív, a mélységekbe látó, a szelídségével irányító, választékos finomságával erkölcsöt nemesítő, az Isten közelében élő magyar női léleknek. Hogy ezt az igazi, a mostanit követő, hosszú éveken át tartó érettségi vizsgát, kitűnő eredményei tegyék le fiaink, leányaink, ezért imádkozzanak a jó szülők és mindannyiunk, akiknek szivéhez, lelkéhez közel állanak az életbe most kilépő ifjak ! HÍREK EMLÉKEZTETŐ Június 16-án (csütörtök): A Magyar Tüdőbeteggondozó és Gyógyintézeti Orvosok Egyesületének vándorgyűlése. A Biztositó Intézetek Országos Szövetsége és a Magyar Biztositástudományi Társulat diszgyűlése. A Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Daloskor nagyzarándoklata. Június 19-én (vasárnap): A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének díszközgyűlése. Június 26 án (vasárnap): A Magyar-Lengyel Egyesület szentévi Sobieski evezősversenye. Az Esztergomi Községi Reáliskola és Gimnázium Volt Növendékeinek és Barátainak Szövetsége rendes évi közgyűlése. Kánikula? Nem, még nem kánikula! Egyenlőre csak meleg! Igazi, aranyszínű junius. A kirakatokban megjelentek a nyári cikkek, az utazási irodákban az új prospektusok és az emberi szivekben az új vágyak ! Oh, milyen jó lenne menni! Menni, utazni, bejárni az ismeretlen messzeséget, barátságot kötni a még nem látott folyókkal, patakokkal beszélgetni, erdők hűs ösvényein bolyongani, ismeretlen madarak énekére figyelni, ismeretlen emberek szemében a barátságot megtalálni és általában örülni a nyárnak . . . Csodálatos! — gondolná egy naiv érzelmes, — a nyár eljön minden évben. Ugyanolyan kék éggel, ugyanolyan ártatlanul libegő bárányfelhőcskével, ugyanolyan kéken tündöklő Balatonnal és tengerrel, — és mi mégsem fogadhatjuk ugyanazzal a jóleső érzéssel, mint tavaly, vagy azelőtt . . . Mert, hiába, be kell vallanunk, hogy már tavaly sem örülhettünk egyéb gondjaink miatt úgy a nyárnak, mint az előtt ! S ha már tavaly is nehéz volt megtalálni a harmóniát a lehetőség és a nyári beteljesülés között — mennyivel nehezebb ez ma! Ma — 1938. nyarán ! . . . E héten a Rochlitz-gyógyszertár (Rákóczi-tér) tart éjjeli szolgálatot