Esztergom és Vidéke, 1938 (59. évfolyam, 1-99. szám)

1938-06-16 / 46. szám

2 ESZTERGOM ÉS VIDÉKÉ nak a turistasport iránt, hanem azt aktive űzik is. Példa erre Zsitvay Tibor, ki nyári sportruhában, ba­kanccsal és hátizsákkal jött ide. Re­méljük, hogy az országos turistaság vasárnapi vándorgyűlése injekció­ként fog hatni városunk közönsé­gére és nemcsak azokat fogja vis­­­szatériteni a turisták táborába, akik már egy ízben turisták voltak, ha­nem újabb és főként fiatalabb hívek is meg fogják kedvelni a turisztikát. Adja Isten, hogy ez mihamarabb megtörténjék. A tizennégyes honvédek ezredemlékünnepe Mindvégig őszinte lelkesedéssel folyt le vasárnap Esztergomban a volt nyitrai 14-ik honvédgyalogez­red bajtársainak ezredemlékünnepe, amelyen ez idén is szép számmal je­lentek meg az öreg tizennégyesek. Délelőtt 10 óra után szentmise volt a belvárosi plébánia­templom­ban, amelyet Arányidai Artúr, tá­­piószelei plébános, az ezred volt tá­bori lelkés mondott. A szentmisén dr. Radocsay László főispán és dr. Frey Vilmos alispán is részt vett. Mise után zárt sorokban a leven­tezenekar hangjai mellett a Cser­­noch János­ úti honvédemlékhez vo­nultak a bajtársak, ahol 11 órakor a Himnusszal kezdődött az ünne­pély, amelyen a várost képviselő dr. Brenner Antal főjegyző, polgármes­terhelyettesen kívül megjelent dr. Szokolay Antal prelátus-kanonok, dr. vitéz Ungár Károly honvédalezre­des, zászlóaljparancsnok, vitéz Bo­­rókay Rudolf ny. honvédtábornok, dr. Hegedűs Zoltán rendőrkapitány, a vitéz Szabó István kir. tanfelügyelő város intelligens közönségének élén. Testületileg vonult fel az ün­nepségre az esztergomi frontharco­sok csoportja. Meleg éljenzés fogadta a szószékre lépő vitéz Németh Károly ny. hon­védtábornokot, a 14-esek rajongásig szeretett volt ezredparancsnokát, aki megilletődött, közvetlen szavakkal köszöntötte a közönséget és a régi bajtársakat, akiket kedves fiainak szólított. A hazafias, bajtársias érzéstől át­hatott, költői szépségű ünnepi be­szédet dr. Kőhalmy László városi aljegyző mondotta. Az elragadó lel­kesedéssel előadott beszéd közben többször felhangzott a taps és éljen­zés. A Nyitravármegyei Egyesület kép­viseletében dr. Szathmáry István volt vármegyei főjegyző, az egyesület újo­­nan megválasztott elnöke mondott szép üdvözlő beszédet, mely után az emlékmű megkoszorúzása, majd a bajtársak tisztelgő elvonulása kö­vetkezett. A Hiszekegy fejezte be a felemelő ünnepséget. Déli 1 órakor 150 terí­tékes társasebéd volt a Magyar Ki­rályban, mely kedélyes hangulatban az esti órákig tartott. _WWOWMtMinilMUM* Orvosok vándorgyűlése Esztergomban A Magyar Tüdőbeteggondozó és Gyógyintézeti Orvosok Egyesülete ma, csütörtökön délelőtt fél 12 óra­kor a bencés gimnázium dísztermé­ben vándorgyűlést tart az alábbi sor­renddel : 1. Baitz Géza (Budapest): Elnöki megnyitó. 2. Petrányi Győző (Budapest): A magyar városok mint az országos gümőkór elleni küzdelem gócpontjai. 3. Stockinger János (Esztergom): Komárom-Esztergom vármegyei moz­galom eddigi eredményei. 4. Jarfás Sándor (Budapest): A tuberkulózis prophylaxis a gyakor­latban. 5. Eggenhofer Béla (Esztergom): A sebészeti gümőkóros megbetege­dések megelőzése. 6. Sebestyén Gyula (Budapest) : A tüdőgümőkór sebészeti kezelése. 7. Babarczy Mária (Budapest) : A tüdőgümőkór activitása. 8. Fettich György (Budapest): Tu­berkulózis és haematológia. 1700 tanító zarándokolt szombaton Esztergomba Pest vármegye tanítósága soroza­tos pedagógiai előadásainak ünne­pélyes befejezéseként szombaton za­rándoklatot rendezett Szent István szülőhelyére, Esztergomba és így áldozott a nagy király emlékének a 900 éves jubileum alkalmából. Kétezernél többen jelentkeztek erre a szép kirándulásra Pest megye min­den részéből, de a hajók befogadó­­képessége határt szabott a lelkese­désnek és végre is 1700 férfi és női tanító érkezett két nagy hajóval Esz­tergomba. A tanítósággal együtt érkezett Preszly Elemér titkos tanácsos, Pest­megye volt főispánja, Kósa Kálmán miniszteri osztálytanácsos, Kemenes Illés tankerületi főigazgató, vitéz Bar­nabás István Pestmegye kir. tanfel­ügyelője, Berkényi Károly, az or­szágos tanítószövetség elnöke, a ke­rületben működő tanfelügyelő-espe­resek, plébánosok és sokan a tanügy vezető személyiségei közül. A zarándoksereg fogadására kivo­nult a hajóállomáshoz az esztergomi bencés gimnázium zenekara és a do­rogi leventezenekar. Az esztergomi és dorogi tanítóságon kívül megjelent a fogadáson dr. Radocsay László főispán, Glatz Gyula polgármester, dr. Balogh Albin bencés gimnáziumi igazgató, vitéz Szabó István kir. tan­­felügyelő és dr. Bartmann Miklós pápai kamarás, hercegprímási titkár. Pontosan délután 2 órakor befu­tott az állomásra az egyik, rövid negyedórára rá a másik zsúfolt hajó. A kiszállás és fölfejlődés után Glatz Gyula polgármester köszöntötte a szab. kir. város nevében a vendé­geket lelkes beszéddel, amelyre Kása Kálmán miniszteri tanácsos válaszolt. Beszédében megköszönte a szives fogadtatást és hangsúlyozta, hogy hite szerint nincs egyetlen kultúrpo­­litikus, tanító és pedagógus ebben az országban, aki nem szentistváni vezérgondolat szerint akarná hivatá­sát betölteni. A Bazilikába vonult ezután és az oszlopcsarnok előtt sorakozott fel a zarándoksereg, amely lelkes éljen­zéssel köszöntötte a fogadásra ér­kező dr. Serédi Jusztinián bíboros­­hercegprímást. A régi, szép Szent István ének elhangzása után vitéz Barnabás Ist­ván mondotta el Szent István király emlékének hódoló lelkes, hatásos üdvözlő beszédét, majd erre vála­­laszolva a bíboros hercegprímás in­tézeti meleghangú főpásztori szóza­tot a tanítósághoz. Beszédét azzal kezdte, hogy szim­bolikus jelentőséget lát abban, hogy a magyar tanítóság Szent István ki­rálynak, a nemzet nagy nevelőjének szülőhelyére zarándokol, ebből azt látja, hogy Szent István szellemében kívánja betölteni hivatását. — Ma a nevelés fontosabb, mint a tanítás, — mondotta többek kö­zött a hercegprímás, mert a zakla­tott magyar családokban ma alig jut idő a gyermekre és az iskola egyik fő feladata, hogy reparálja azt, amit a felnőttek a nevelés terén elron­tottak. — Legyenek róla meggyőződve, hogy 900 év távlatából is igazi mun­katársai lehetnek a nemzetnevelő Sz. István királynak, ha vele az igaz­ság szellemének érvényesítésével tel­jesítik kötelességüket. A hercegprímás nagy lelkesedés­sel fogadott beszéde után főpásztori áldását adta a jelenvoltakra. A bazilikai nevezetességek és a várhegyi ásatások megtekintése után uzsonna volt a Fürdő Szállóban, majd este 7 órakor elhagyta a két kirándulóhajó a várost. 1938. június 16 EGYRŐL-MÁSRÓL Az iparosság körében régi szokás, hogy a napirenden lévő kérdéseket és sérelmeket időközönként több ipar­testület bevonásával tartott nagygyű­lés, körzeti vagy vármegyei gyűlés keretében sok esetben alapszabály­ellenesen tárgyalják le. Ezekben a vármegyei vagy körzeti iparosgyűlé­seken, amelyeket a vármegye vagy a kamarakerület, de egynémely eset­ben egyes országrészek kézműves­iparosai hívnak egybe, olyan kérdé­seket is tárgyalnak, amelyek nem tartoznak az ipartestület feladatai közé. Az utóbbi időben egyre gyak­rabban politikai kérdéseket vetnek fel, valamint olyanoknak osztanak ki előadói szerepet, akik nem rendel­keznek azzal a szükséges közgazda­­sági felkészültséggel, amely az ilyen előadói szerep ellátásánál múlhatat­lanul szükséges. Az IPOR most arra kérte Bornemisza Géza iparügyi mi­nisztert, hogy utasítsák a hatóságo­kat, hogy a jövőben ilyen tárgyú iparosgyűlések csakis akkor engedé­lyeztessenek, ha azok tárgysoroza­tát és az előadók személyét az IPOR előzetesen jóváhagyta. A magyar parlamenti életben ta­lán még sohasem volt példa arra, hogy a képviselőház kétnapi tárgya­lás után befejezte az állami költség­­vetés előirányzatának tárgyalását. A magyar közvélemény hozzászokott ahhoz, hogy a költségvetés napokon keresztül tartó politikai vita után ke­rüljön a részletes tárgyalásra. Az idén nem így történt. Az elmúlt hó­napok törvényjavaslatainak tárgya­lása során a legkülönbözőbb pártok a kormány politikájáról elmondták vé­leményüket és felvetették a bel- és külpolitika kérdéseit. Imrédy Béla mi­niszterelnök bemutatkozó beszéde is sok kérdést tisztázott. Ez a beszéd az elkövetkezendő korszak útját meg­jelölte, ez az út pedig nem lehet más, mint az egymilliárdos beruhá­zási program megvalósítása. Ennek a programnak a gyakorlati megva­lósítása következik most, amely már alig nevezhető politikai kérdésnek, sokkal inkább a gazdasági és pénz­ügyi szakemberek feladatkörébe tar­tozik annak egész lebonyolítása és keresztülvitele. Olyan korszak kö­vetkezik tehát most a nemzet éle­tében, amikor a politizálás kissé hát­térbe szorul és sokkal, de sokkal fontosabb lesz a gyakorlati szakem­berek mindennapi építő, alkotó mun­kája. A kormány egyenes úton ha­lad és ezt az utat minden politikai irány helyesnek, a körülményekhez képest megfelelőnek tartja. Érettségi vizsgát tesznek fiaink, leányaink. A nyolc év előtt megkez­dett magvetés termésének avatása ez. Vajjon áthasonítva e a jó földbe került egészségesThag a rögöt? £ tet­erős fává fejlődött-e: szintézisbe fog­­lalta-e a lélek a kapuján kopogtató igaz gondolatokat, szép érzelmeket és ezek rugóin az akarat síkján biz­tonsággal jár-e a jó felé, hogy így mindinkább hasonlóvá váljék a Vég­telenhez ? Ez a kérdések kérdése. Érettségi vizsgát tesznek fiaink, leányaink. De az igazi érettségi kér­déseket majd az élettől kapják 1 Jaj annak, aki e kérdésekre nem tud megfelelni. Az élet nem tintával jegyzi fel a szekundát ! A férfiúvá, a puritán, acélos, el­veihez megalkuvás nélkül ragaszkodó és azok mellett minden körülmények között kitartó, a mindenképen meg­alapozott, sziklaszilárd hitű és asze­rint és abból élő magyar férfiúvá érésnek ez csak a kezdete. És így az az okos, intuitív, a mélységekbe látó, a szelídségével irányító, válasz­tékos finomságával erkölcsöt neme­sítő, az Isten közelében élő magyar női léleknek. Hogy ezt az igazi, a mostanit kö­vető, hosszú éveken át tartó érett­ségi vizsgát, kitűnő eredményei te­gyék le fiaink, leányaink, ezért imád­kozzanak a jó szülők és mindan­­­nyiunk, akiknek szivéhez, lelkéhez közel állanak az életbe most kilépő ifjak ! HÍREK EMLÉKEZTETŐ Június 16-án (csütörtök): A Magyar Tüdőbeteggondozó és Gyógy­intézeti Orvosok Egyesületének vándor­­gyűlése. A Biztositó Intézetek Országos Szövetsége és a Magyar Biztositástudományi Tár­sulat diszgyűlése. A Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Dalos­kor nagyzarándoklata. Június 19-én (vasárnap): A Magyar Gyáriparosok Országos Szövet­ségének díszközgyűlése. Június 26 án (vasárnap): A Magyar-Lengyel Egyesület szentévi So­bieski evezősversenye. Az Esztergomi Községi Reáliskola és Gim­názium Volt Növendékeinek és Barátai­nak Szövetsége rendes évi közgyűlése. Kánikula?­­ Nem, még nem kánikula! Egyen­lőre csak meleg! Igazi, aranyszínű junius. A kirakatokban megjelentek a nyári cikkek, az utazási irodákban az új prospektusok és az emberi szivekben az új vágyak ! Oh, milyen jó lenne menni! Menni, utazni, bejárni az ismeret­len messzeséget, barátságot kötni a még nem látott folyókkal, pata­kokkal beszélgetni, erdők hűs ösvé­nyein bolyongani, ismeretlen ma­darak énekére figyelni, ismeretlen emberek szemében a barátságot megtalálni és általában örülni a nyárnak­ . . . Csodálatos! — gondolná egy naiv érzelmes, — a nyár eljön minden évben. Ugyanolyan kék éggel, ugyanolyan ártatlanul libegő bárányfelhőcskével, ugyanolyan ké­ken tündöklő Balatonnal és tenger­rel, — és mi mégsem fogadhatjuk ugyanazzal a jóleső érzéssel, mint tavaly, vagy azelőtt . . . Mert, hiába, be kell vallanunk, hogy már tavaly sem örülhettünk egyéb gondjaink miatt úgy a nyár­nak, mint az előtt ! S ha már tavaly is nehéz volt megtalálni a harmóniát a lehetőség és a nyári beteljesülés között — mennyivel nehezebb ez ma! Ma — 1938. nyarán ! . . . E héten a Rochlitz-gyógyszer­­tár (Rákóczi-tér) tart éjjeli szol­gálatot

Next