Esztergom és Vidéke, 1997 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1997-02-06 / 6. szám

38 Esztergom és Vidéke 1996. február 20. A mérnökök már döntöttek... Január 31-én délelőtt népes műszaki gárda tárgyalta meg a Mária­ Valéria híd újjáépítésének tervét a Városháza dísz­termében. Dr. Könözsy László polgár­mester meghívására eljött Jan Oravec, párkányi polgármester, dr. Kovács György Zoltán , a Megyegyűlés elnöke és dr. Haller Zoltán országgyűlési képi­viselő is Kolozsi Gyula, az UNIBER Közúti Beruházó Kft főmérnöke évek óta sze­mélyesen vezeti az újjáépítés műszaki tanácskozásait, most is övé volt az első szó. Megtudtuk tőle, hogy a szlovákok­kal rendszeres egyeztetés folyik, és a híd legfontosabb paramétereiben már meg­állapodtak. A mértékadó vízmagasság­ban is közeledtek az álláspontok, és a korábbiaknál kedvezőbb, 4,8 %-os pá­lyaesésben állapodtak meg. A főmérnök bemutatta azt a fényképfelvételt, amire rávetítették a tervek szerinti hídszerke­zetet: ilyen lesz a műemlékhíd, ha meg­épül. Mindenesetre a műszakiak már felkészülten várják a politikai döntést Homor Kálmán mérnök, az Esztergomi Hídbizottság ügyvezetője 4 pontban foglalta össze az építészeti szemponto­kat Kérte, hogy a pillérek és a pályatest megemelése miatt a billentett ívek me­rőlegesek legyenek a sarokat összekötő egyenesre, a gyalogkorlát magassága ne legyen több 110 cm-nél, a pilléremelést esztétikus építészeti eszközzel oldják meg, és végül a híd acélszerkezetének színe egyezzen meg a Bazilika kupolá­jának patina­zöldjével. Dr. Sigrai Tibor vezető-tervező - aki korábban már a lágymányosi Duna-híd­nál is bizonyította hozzáértését - most megnyugtatott mindenkit: „A Mária-Valéria hidat műemlék-hídként kezeljük, ide ez a híd illik!" A régi statikai rend­szert, a meglévő pilléreket használják fel. Az engedélyezési terveket április­ban átadják, melynek alapján az újjáépí­tés nemzetközi pályázata kiírható lesz. Komjáti László, megyei közúti igazga­tó bejelentette, hogy a híd üzembehelye­zésekor a szigeti útszakaszt is felújítják, parkolók, kiszolgáló-létesítmények szü­letnek. Bejelentette azt is, hogy a híddal a mainál nagyobb forgalom zúdul majd a belvárosra, éppen ezért időszerű lesz a Petőfi utca, a Kölcsey utca, a Szenttamás hegy és a Bánomi út korszerűsítése is. A több mint két órán át tartó megbe­szélés végén dr. Könözsy László polgár­mester bejelentette: a szakmai és civil szervezetek véleményezésre megkapják a teljes átfogó terv-dokumentációt. A tervek tartalmazni fogják a közlekedési, idegenforgalmi és városrendezési szem­pontokat is. Jan Oravec polgármester kérdésünk­re elmondta, hogy náluk is várja már a lakosság a híd újjáépítését, mérnökök dolgoznak a túloldal rendezésén is, és bíznak abban, hogy kormányzatuk vég­re majdcsak kimondja az igent. Hos­ RÁÉRŐS TURISTA MK JM .Azt a kis időt, amíg megépül, itt szeretném ki­várni ! (Földes Vilmos karikatúrája) Tájékoztató a Szent István gimnáziumban Január 23-án délután zsúfolásig meg­telt a Szent István gimnázium díszter­me. Stróbl László megbízott igazgató azokhoz a szülőkhöz szólt, akik elhatá­rozták, hogy az általános iskola 6. osz­tályát most befejező gyerekeiket ebben a gimnáziumban taníttatják tovább. A hatosztályos gimnáziumi képzésre olyan tanulók jelentkezését várják, akik majdan főiskolán vagy egyetemen akar­nak tovább tanulni, akik a kötelező tár­gyak mellett sokfajta olyan tudást is sze­retnének megszerezni, amivel majd az életben sikeresebben boldogulhatnak. Megtudtuk az igazgatótól, hogy a náluk töltött hat év a serdülőkor egészét átfog­ja, és alkalmas arra, hogy egyetlen kö­zösségben élje át a gyermek e nehéz időszakot. A gimnáziumban közel 400-an tanulnak, és a most induló első osz­tályokban 60 gyermek felvételére nyílik lehetőség. Elmondta azt is, hogy a ha­tévfolyamos gimnáziumban kisebb a ta­nulók terhelése, napi óraszáma. Ugyan­is nem kell egyszer általános, egyszer pedig középiskolás szinten megtanítani ugyanazt a tananyagot. A több szabadi­dő nagyobb lehetőséget biztosít a tehet­ség széleskörű kibontakoztatására, az önképzésre, a sportolásra, a zenetanu­lásra. A jelentkezők közül felvételin vá­lasztják ki a legjobbakat. Évfolyamon­ként két osztály indul 30-as létszámmal. Kb. fele-fele arányban számítanak lá­nyokra és fiúkra. Az idegen nyelvek kö­zül angolul, németül, franciául, oroszul és latinul tanulhatnak, mindenkinek ket­tőt kell választani. A korábbi évfolya­mokból sokan sikeres nyelvvizsgát tet­tek már. A természettudományok terüle­tén is kedvezőek a gimnázium feltételei, jól felszerelt számítástechnikai, kémiai, biológiai, fizikai szaktermeik vannak. Nagy hagyománya van a képzőművé­szeti, irodalmi és színjátszó diákkörök­nek, valamint az énekkarnak. Eredmé­nyes az iskola sporttevékenysége is. Szükség esetén a kollégiumi elhelyezést is biztosítják. A kitöltött jelentkezési la­pokat február 15-éig lehet eljuttatni az iskolához. Az írásbeli felvételi február 18-án 13 órától lesz, a szóbelire március 6-án 15 órakor kerül sor, de ez utóbbin már csak a sikeresen írásbelizők vehet­nek részt. Az iskola igazgatója a hétfői és szerdai fogadóóráin (15 órakor) várja azokat akik további felvilágosítást igényelnek. Telefonszáma: 313-255 és 315-350. (­s) Negyedszer is a demokráciáról Mottó: Nem elég írni, olvasni is kell néha Némileg meglepődtem a kitüntetésen, hogy az Esztergom és Vidéke jeles ko­lumnistája, Onagy Zoltán majd kétszeres terjedelmű glosszára méltatta legutóbbi szerény hozzászólásomat Pfeiffer Tamás eszmefuttatásához. Ezennel nagy tiszte­lettel megköszönöm a kitüntető figyel­met. Magam mentségére annyit nem keményen kioktatás-ízű (milyen íze is van a kioktatásnak?) reakciónak szán­tam rövid, a szerkesztőség által még így is megkurtított ezért némileg félreért­hetővé tett szövegemet, hanem egyszerű véleménynyilvánításnak, legfeljebb jó­indulatú tanácsadásnak. Elnézést a fél­reértésért! Ha a 2. bekezdés egzaltált első mondatáról lehántjuk a költői túlzá­sokat, akkor lényegében az marad, ami a következő mondatban is olvasható. Hogy ti. Pfeiffer Tamás megköszöni hozzászólásomat. Ezzel azonban csak arról tesz tanúságot, hogy jó nevelésben részesült, és tudja, mit kíván a jóízlés. (Szemben a tikok likával, a fejszére pi­siltetéssel és a lányok alfelének a ke­mence szájához való odaverésével.) Ezért Pfeiffer Tamást Sztálintól vett idé­zettel vénasszonynak nevezni sem nem fair, sem nem adekvát. Onagy Zoltán glosszája elején kor­rektül idézi, amit a 68-as nemzedék-tö­redékről írtam. Nem így tesz a végén, ahol csúsztat, ezt írván: „a különlegesen idióta 68-as nemzedék". Ezt a csúszta­tást a szerző magára is veszi (,/tekem és korosztályomnak"), holott a szocialista tábor országaiban nem volt a nyugatihoz hasonló 68-as nemzedék és mozgalom. Ezért megállapításaim a nyugati hely­zetre vonatkoznak, ott is csak az akkori nemzedék egy töredékét illetve e jelző­vel. Nem volt mindenki lázadó, csak egy törpe kisebbség. Nézzük meg, mi történt később a 68-as lázadókkal! Lényegében ugyanaz, mint annak idején a Verdi-ellenes, wag­neriánus olasz lázadókkal, akik tíz év múlva kivétel nélkül alkoholizmusban, kábítószer-mámorban, szifilisz okozta kínokban fetrengtek, őrültek házában senyvedtek, vagy éppen öngyilkosok lettek. A 68-asok közül Rudi Dutsche pl. kábítószer okozta mámorában belefúlt saját fürdőkádjába, Daniel Cohn Ben­dith is egészen más húrokat penget ma, mint annak idején. A legkiemelkedőbb példa a francia Andre Glucksmann, ki­nek könyveit tisztelettel ajánlom Onagy Zoltán szíves figyelmébe. A 68-as láza­dók jó része pedig - túljutva a szerintük kritikus 30-on - szépen beépült az álta­luk annak idején elpusztítani akart es­tablishmentbe, és teljes mellszélesség­gel élvezi az ezzel járó előnyöket Onagy Zoltán azt írja továbbá, hogy Lenin besorolása Hitler és Sztálin közé számára nem világos, a cél különböző­ségének köszönhetően nincs számotte­vő közös nevező az ideológus és a vég­rehajtó között. Mivel tehát nem világos, megpróbálom megvilágítani. Lenin nemcsak ideológus volt, hanem első végrehajtója is annak az ideológiának, melyet saját maga konstruált. A terrort nem Sztálin találta ki, hanem Lenin. (1918. augusztus 19-én pl. elrendelte, hogy Novgorodban be kell vezetni a tömeges terrort, többszáz prostituáltat agyon kell lőni, mert leitatják a vörös katonákat.) Dimitrij Volkogonov szov­jet-orosz történész három éve megjelent vaskos Lenin-biográfiájában azt írta, hogy dokumentumok és egyéb forrás­anyagok tanulmányozása közben jött rá, mekkora bűnöző volt Lenin. (Pár éve magam is írtam Leninről a Budapesten megjelent Szabadelvű Unió című folyó­iratban.) A fentiek alapján azt gondolom, ha valaki történelmi és politológiai témák­ba avatkozik, nem árt, ha előzőleg tanul­mányozza a vonatkozó szakirodalmat Különben helyesebb ha tyúkok likánál vagy­­ jobbik esetben a ringó szép fene­keknél marad. Leszek Kolakovszki (nem Kovalovszki!) pedig korunk egyik legjelentősebb filozófusa, ezért valóban és viccen kívül feledhetetlen. A marxiz­mus fő áramlatai című háromkötetes művét is tisztelettel ajánlom Onagy Zol­tán szíves figyelmébe. Azt még sohasem hallottam, hogy a tanulás és a gondolko­dás egymást kizáró fogalmak. Újszerű vélekedés! Végül azt szeretném még mondani, hogy az ilyen szóvirágokkal, mint jelen összefüggésben használt „szabadság", „szuverenitás", a „választás lehetősé­ge", a „döntés joga" az elkövetkezendő időkben nem sokra fog menni az embe­riség. Mert most valóban az lesz a kér­dés,­­ de ezúttal a történelem színpadán­­ hogy „lenni vagy nem lenni". Dr. Csernoholszky Vilmos Szerk. megj.: Ezt a vitát lezártuk, a helyi demokrácia témájában azonban to­vábbi írásoknak szívesen helyt adunk!

Next