Európai Idő, 1993 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1993-01-13 / 1-2. szám

FIGYELŐ NEVEK A KONGRESSZUSON !L­egutóbb arra kértem mindazokat, akik írá­som megjelenése után elemzik az RMDSZ te­vékenységét, hogy bírálatukban lehetőleg azt is jelöljék meg, kinek vagy kiknek az elégtelen tevékenysége okozta a diszfunkcionalitást. En­nek ellenére, a komoly konfúziókat okozó név­telen bírálatosdi folytatódott. Legutóbb példá­ul Szász János bírálja úgy­ általában az RMDSZ- t, mert nem foglalt kellő gyakorisággal állást a kormány gazdaságpolitikájával szemben. Nos, személy szerint ki a hibás ezért? Mert a szervezetnek 600 ezer tagja van, s ezek nagy része éppen eleget szidja nap mint nap a kor­mány gazdaságpolitikáját. Talán az lenne a hi­ányosság, hogy a közéleti szereplést vállalt RMDSZ-tagok mulasztották ezt el? Újságírók, közírók - akik között szép számban vannak a szervezet tagjai -, a magyar sajtó hasábjain, a magyar értelmiség színe-java a különböző au­diovizuális médiákban számtalanszor megtette azt. Akkor talán politikusainké, s azok közül is a csúcs közelében lévőké a hiba. De ez az állí­tás sem igaz, hiszen a képviselőházban például dr. Csapó József és Vida Gyula, újabban pedig Birtalan Ákos annyiszor verték el a port a kor­­mány gazdaságpolitikáján, ahányszor erre alka­lom adódott. Vida Gyula a pénzügyi politika aberrációit, a visszaéléseket, a korrupciót, a gazdasági mechanizmus működésképtelensé­gét és ennek okait, merem állítani, hogy mind mennyiségileg, mind minőségileg az összes többi ellenzéki párt hasonló jellegű felszólalá­sait messze felülmúlva vette célba. "­Valószínűnek tartom, hogy az elnökség hiva­talos nyilatkozatai azok, amelyekből a cikkíró hiányolta a gazdasági vonatkozású részeket. Ennek is érdekes lenne elemezni az okait, hi­szen a gazdasági kérdésekért felelős elnökségi tag éppen a már említett dr. Csapó József, aki egyik legtevékenyebb parlamenti képviselőnk, számos gazdasági jellegű RMDSZ-törvényter­­vezet kidolgozója, egy Autonómia Memoran­dum megszövegezője és az RMDSZ szóvivője is ugyanakkor. Talán ő is hibás azért, mert a szervezet gazdasági téren kevés konkrét lépést tett, legalábbis a tisztség, amit visel, ezt sugall­ná, de lehet, csak az a baj, hogy ő egy kiváló el­méleti szakember, s nem került körülötte sen­ki, aki a nála hiányzó gyakorlati érzéket a saját­jával pótolja. Szerintem ez az RMDSZ legfel­ső, "operatív" irányító testületének egyik hiá­nyossága: tele van jobbnál jobb politikusokkal, elméleti szakemberekkel, de legtöbb esetben hiányzott az, aki az elméletek köré aktív moz­galmat szervezett volna. Hiszen, akik láttuk, tudjuk, hogy mind Domokos Géza, mind pe­dig Szőcs Géza alkalmas elmék, csak éppen egy százfelé ágazó tanácskozást nem képesek össze­fogni. Patrubány Miklós sokkal inkább alkal­mas botrányt kavaró közbeszólásokkal mellék­­vágányra terelni egy KOT-ot, mint pontos in­formációt szállító hálózat kiépítésére. Még Tő­kés László püspök úr is - aki a legutóbbi, kolozs­vári KOT-ig arról volt híres, hogy a megfelelő időben tett közbelépéseivel egyensúlyban tud­ta tartani a szervezetet -, most­­egyéni sértődés­ből, közösségi aggódásból) kisiklatta annak a testületnek a munkáját, amelynek utolsó alkal­ma lehetett volna a Kongresszust alaposan el­őkészíteni. Függetlenül attól, hogy milyen alapszabály­zatot fogad el az RMDSZ III. Kongresszusa, hogy ki lesz az elnök, vagy milyen ideológiai túlsúlya lesz a vezetőségnek, nem ártana az el­méleti koponyákban bővelkedő csúcs mellé­, alá- vagy fölé rendelve egy-két szervezési adott­ságokkal (is) megáldott személyt választani. (Markó Béla lenne az vagy Mina László, vagy mind a kettő, vagy mások, akik alkalma­sak a gyakran unalmas aprómunka elvégzésére, és képesek visszaterelni a megoldandó kérdések pászmájába a szertecsurgó gondolatot?) Márton Árpád Egy volt hadügyminiszter vallomásai MILEA Ki lőtte le Milea tábornokot? Nicolae Militar (azon a bizonyos december 22- i napon ő is gyakran feltűnt a képer­nyőn) szerint a tettes egy titkosszolgá­lati ügynök lehetett. A frontos hadügy­miniszter - Sorin Roşea Stanescu kérdé­seire válaszolva - azonban más titkokat is felfed. ...Iliescu úrral rendszeresen találkoztam­­minden hónap első keddjén, vagy netán az utolsóján, ha az elsőn nem sikerült). 1989 kö­zepe táján döntöttünk afelől, hogy nyílt fel­hívással fogunk fordulni a XIV. Pártkongresz­­szus képviselőihez: határozottan foglaljanak állást a különféle tevékenységi területeken mutatkozó hiányosságok, valamint Nicolae Ceausescunak a párt élére való újraválasztása ellen. Amikor egy ilyenszerű felhívás elhang­zott a Szabad Európa Rádióban, a Nemzeti Megmentési Front által aláírva, meg voltam győzdve, hogy a megszövegezője csakis Ilies­cu úr lehetett, más szakadárokkal egyetem­ben, akiket én nem ismertem. 1989 december 22-én este ezért ragaszkodtam ama javaslat­hoz, hogy "az új szervezet neve Nemzeti Megmentési Front legyen, amely már hat hó­napja működik". Később úgy értesültem, hogy a dokumentum megfogalmazója Ale­xandru Melian professzor volt... Akkor ki szövegezte meg? Mikor tudjuk meg végre a valóságot? Az igazi szerzőnek miért érdeke, hogy névtelenségbe burkolózzon? És mi cél­ból?... Vasile Milea tábornoknak tudomása volt az ellenem foganatosított intézkedésekről... Tudott a lakásomon tartott 1989. április 19-i házkutatásról is. Amint már mondtam, nem­zetvédelmi miniszterré való kinevezése után értesítették, hogy Romániában fog történni valami, s a hadsereg feladata csak annyi lesz, hogy ne lőjön a román népre, még akkor sem, ha ilyen értelmű parancsot fog kapni. Ponto­san emlékszem a hozzá intézett szavakra: "Nem csak te, hanem a gyermekeid, és a gyer­mekeid gyermekei is szenvedni fognak, ha ilyen történik". Tehát neki tudomása volt az összeesküvők tervéről. De nem ismerte a szervezetet, nem volt napirenden a részletek­kel, csak a lényeges dolgot tudta, hogy a had­seregnek nem szabad a népre lőnie. Nem sza­bad vérnek folynia... Később megtudtam, hogy halála előtt Va­­sile Milea tábornok minden katonai egység­nek parancsot adott, hogy rendezzék sorai­kat, és vonuljanak vissza a kaszárnyákba (a diktátorok még a KB székházában tartózkod­tak), s a rádiós csoport tisztjei még azt köve­tően is közvetítették a miniszter parancsát, miután értesültek a haláláról... (Un mister: A fost asasinat generalul Milea de serviciul 1 al direcţiei a 5-a din DSS?, Evenimentul zilei, 1993. jan.7.) TÁBORNOK TITKA ✓ ’S. Több fővárosi lap is átvette Für Lajos magyar hadügyminiszter azon megállapítá­sát, hogy A MAGYAR HADSEREG SENKIT SEM FENYEGET Ugyanakkor a miniszter okfejtését is idézik - feltehetőleg a román olvasóközön­ség megnyugtatása céljából: "Ha 1989-ben a magyar katonai erők egységei 155 700 embert számláltak, 1992 végére ez a szám 100 000-re csökkent. Az 1992-es júliusi adatoknak megfelelően Ma­gyarország hadserege akkoriban 1345 tank, 1731 páncélos szállító, 1047 tüzérségi egység, 143 harci repülő (MIG-21, MIG-23, SU-22) és 39 harci helikopter felett rendel­kezett. A repülők és a helikopterek jóval alatta vannak a különféle európai megegye­zéseken elfogadott normáknak. Kilátásban van a tankok és a tüzérségi egységek számá­nak csökkentése is." A Ceusescu-klán hallat magáról PEREL A DIKTÁTOR TESTVÉRE ♦ A tartalékba helyezett Ilie Ceauses­­cu tábornok panaszt emelt a hadse­reg, a rendőrség és a hazafias gárdák ellen , amiért az 1989-es decemberi eseményekkor elfoglalták a lakását. Ilie Ceausescu azzal vádolja ezeket az intézményeket, hogy - elkobzás ürü­gyén, de mindenféle írásos felhatal­mazás nélkül - ellopták majdnem az összes személyi javait. Az ellopott tár­gyakat három teljes oldalon sorolja fel... (Daniel Ionescu: Ilie Ceausescu, fratele lui Nicolae Ceausescu a depus plingere împotri­va armatei, politiei si gărzilor patriotice ■ Evenimentul Zilei, 1993.jan.7.) események nyomában Végre megszületett'i­rpítiák himnusza. Szerzői: Florin Pretorián,­színművész és Dumitru­ Lupu zeneszerzcs.". A skót,ország külügyitil­is­ztreinek nyi­latkozatai alapján úgy tűnik, az év folya­mán ssikerül létrehozni a magasszintű ma­gyar,­román találkozót. Sze­rb [hatóságok négy román folyami ha-:-x-x.-ráküldik. c-x-x-x X .» A prefektusok lecserélése nagy felháború­­;X X.X­dlást keltett az illető megyékben. Érin­tmes. X X-'-'módon mindenhová DNMF-esek'k­erül­tek. • Január­ 15-17-én kerül sor Brassóban az RMDSZ harmadik kongresszusára, ahol Domokos Géza utódjának kiléte is eldől majd.vX • A K­ÖZÜgyőrség becsületsértésért be fogja­ perelni a Románia liberis-t.­• A főváros fűtési és vízellátási gondokkal küszködik. Az alapvető gyógyszerek ára megkétszereződött. .XXX 2 PETRE ROMAN Ú­RA MINISZTERELNÖK? Január 7-én a Nemzeti Megmentési Front elnöke, Petre Roman bejelentette a pártja által összeállított, ún. "tartalék kormány" névsorát, mint lehetséges alternatívát a jelenlegi kormány­nyal szemben. A miniszterelnöki tárcát természetesen magának tartaná fenn, a régiek közül tárcát kapna Ion Aurel Stoica, Victor Babiuc, Adrian Severin, Eugen Dijmarescu, Andrei Plesu, Doru Viorel Ursu stb. Petre Roman, az NMF elnöke fontosnak tartotta leszögezni, hogy ez a kezdeményezés megszokott gyakorlatnak számít a demokratikus hagyományokkal rendelkező országokban, és nem a jelenlegi kormány képességeinek alábecslését jelképezi: "ez az alternatíva újdonság­nak számít Romániában, és a kritikai álláspontról gyakorolt kormányzás folytonosságát jelen­ti", tehát egy szakszerű­ és építő jelleges álláspontra utal... (Adrian Halpert: Guvern de rezervă ESN - NME-tartalék-kormány, Evenimentul zilei, 1993. jan. 8.) MEGKERÜLTEK A TERRORISTÁK Mostanra már világos, hogy ha a Securita­te nem akarta volna Ceausescu bukását, az nem következett volna be olyan hamar, vagy ha mégis, akkor csakis külső katonai beavat­kozás közvetlen nyomására történhetett vol­na meg, és akkor tanúi lehettünk volna az or­szág szétdarabolódásának. Ugyanígy, ha a KB tisztjei nem kaptak volna be nem avatkozás­ra vonatkozó parancsot (Iulian Vladtól), sen­ki sem tudott volna bemenni az RKP palotá­jába, és az akkori események főszínészei sem tudtak volna kibontakozni. Iulian Vlad tu­dott az egész játékról, s éppen azért tartóztat­ták le. Ne felejtsük el, hogy az ő fogvatartása éppen Silviu Brucanon múlott, aki nemrég megjelent könyvében beismerte, hogy a Cea­­usescu-ellenes összeesküvés támogatására Gorbacsovtól kapott utasítást. Nem mese, hogy a szervezkedés időben elő volt készítve különféle, főként külföldi erők által. A Nyugat a magyarokat használta fel, az oroszok közvetlenül léptek, élvezve a hazai szovjetbarát katonai vezetők támogatá­sát. Militant tábornok átvette a hadsereg irá­nyítását, a Securitatet pedig ennek az intéz­ménynek rendelték alá, és mindent jelentet­tek Moszkvának. December 22-én Ion Iliescu (miként a sajtó is közölte) a szovjet nagykö­vetségtől érkezett, a határnál pedig szovjet csapatok állomásoztak, készen a bevetésre. Eközben Victor Atanasie Stanculescu tábor­lát tartanak "fogva" a belgrádi kikötőben. Azzal érvelnek,­hogy négy hajójuk Brai­­lán, illetve­ E­ásávon vesztegel. • Az utóbbi három­ évben hatszázhetven román állampolgár kért menedékjogot . . . Pihnországba hi­­dt. :csak egyiküknek sike- •: X...Xnak­ megkapnia­.­­A többit nemsokára.b.X. nek az elnöki párral volt elfoglava, és szemük láttára árulta el őket. Dumitru Mazilu megje­lent a televízió képernyőjén, mondván, hogy a börtönből szabadult éppen, holott őt csak a Bukarest környéki megyékben hordozták, így biztosítván a védelmét. Mindennek tetejé­be, az egész lakosságot becsapták, mindenki azt hitte a maga során, hogy ő buktatta meg a diktátort. Forradalmárok sokasága harcolt a terroristák ellen, s sokan közülük ma hő­sök. Az elmúlt napokban Mugurel Florescu úr bejelentette, hogy december 22-e után öt­ször több ember halt meg, mint az azt meg­előző napokban. Mindezek ellenére mind­össze 4 (négy) embert állítottak bíróság elé! Ne feledjük, hogy ezek a Ceausescu menekü­lését elősegítő tisztek voltak, és most mi­ndany­­nyian szabadlábon vannak. Tehát most nem azt kell kérdezni, hogy "Ki lőtt ránk 16-22- én?", hanem azt, hogy: Ki lőtt december 22-e után? Nem állnak rendelkezésünkre perdön­tő bizonyítékok, de az általunk ismert adatok tükrében kijelenthetjük, hogy az elnöki pár elmenekülése után keletkezett zűrzavarért a Buzauban állomásozó Diverziós és felderítő egység a főbűnös... Hie Stoian: Decembrie ’89 - o versiune a luc­rurilor ■ ’89 december - a dolgoknak egy vál­tozata, Expres, 1992/51.)

Next