Európai Idő, 1993 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1993-01-13 / 1-2. szám
FIGYELŐ NEVEK A KONGRESSZUSON !Legutóbb arra kértem mindazokat, akik írásom megjelenése után elemzik az RMDSZ tevékenységét, hogy bírálatukban lehetőleg azt is jelöljék meg, kinek vagy kiknek az elégtelen tevékenysége okozta a diszfunkcionalitást. Ennek ellenére, a komoly konfúziókat okozó névtelen bírálatosdi folytatódott. Legutóbb például Szász János bírálja úgy általában az RMDSZ- t, mert nem foglalt kellő gyakorisággal állást a kormány gazdaságpolitikájával szemben. Nos, személy szerint ki a hibás ezért? Mert a szervezetnek 600 ezer tagja van, s ezek nagy része éppen eleget szidja nap mint nap a kormány gazdaságpolitikáját. Talán az lenne a hiányosság, hogy a közéleti szereplést vállalt RMDSZ-tagok mulasztották ezt el? Újságírók, közírók - akik között szép számban vannak a szervezet tagjai -, a magyar sajtó hasábjain, a magyar értelmiség színe-java a különböző audiovizuális médiákban számtalanszor megtette azt. Akkor talán politikusainké, s azok közül is a csúcs közelében lévőké a hiba. De ez az állítás sem igaz, hiszen a képviselőházban például dr. Csapó József és Vida Gyula, újabban pedig Birtalan Ákos annyiszor verték el a port a kormány gazdaságpolitikáján, ahányszor erre alkalom adódott. Vida Gyula a pénzügyi politika aberrációit, a visszaéléseket, a korrupciót, a gazdasági mechanizmus működésképtelenségét és ennek okait, merem állítani, hogy mind mennyiségileg, mind minőségileg az összes többi ellenzéki párt hasonló jellegű felszólalásait messze felülmúlva vette célba. "Valószínűnek tartom, hogy az elnökség hivatalos nyilatkozatai azok, amelyekből a cikkíró hiányolta a gazdasági vonatkozású részeket. Ennek is érdekes lenne elemezni az okait, hiszen a gazdasági kérdésekért felelős elnökségi tag éppen a már említett dr. Csapó József, aki egyik legtevékenyebb parlamenti képviselőnk, számos gazdasági jellegű RMDSZ-törvénytervezet kidolgozója, egy Autonómia Memorandum megszövegezője és az RMDSZ szóvivője is ugyanakkor. Talán ő is hibás azért, mert a szervezet gazdasági téren kevés konkrét lépést tett, legalábbis a tisztség, amit visel, ezt sugallná, de lehet, csak az a baj, hogy ő egy kiváló elméleti szakember, s nem került körülötte senki, aki a nála hiányzó gyakorlati érzéket a sajátjával pótolja. Szerintem ez az RMDSZ legfelső, "operatív" irányító testületének egyik hiányossága: tele van jobbnál jobb politikusokkal, elméleti szakemberekkel, de legtöbb esetben hiányzott az, aki az elméletek köré aktív mozgalmat szervezett volna. Hiszen, akik láttuk, tudjuk, hogy mind Domokos Géza, mind pedig Szőcs Géza alkalmas elmék, csak éppen egy százfelé ágazó tanácskozást nem képesek összefogni. Patrubány Miklós sokkal inkább alkalmas botrányt kavaró közbeszólásokkal mellékvágányra terelni egy KOT-ot, mint pontos információt szállító hálózat kiépítésére. Még Tőkés László püspök úr is - aki a legutóbbi, kolozsvári KOT-ig arról volt híres, hogy a megfelelő időben tett közbelépéseivel egyensúlyban tudta tartani a szervezetet -, mostegyéni sértődésből, közösségi aggódásból) kisiklatta annak a testületnek a munkáját, amelynek utolsó alkalma lehetett volna a Kongresszust alaposan előkészíteni. Függetlenül attól, hogy milyen alapszabályzatot fogad el az RMDSZ III. Kongresszusa, hogy ki lesz az elnök, vagy milyen ideológiai túlsúlya lesz a vezetőségnek, nem ártana az elméleti koponyákban bővelkedő csúcs mellé, alá- vagy fölé rendelve egy-két szervezési adottságokkal (is) megáldott személyt választani. (Markó Béla lenne az vagy Mina László, vagy mind a kettő, vagy mások, akik alkalmasak a gyakran unalmas aprómunka elvégzésére, és képesek visszaterelni a megoldandó kérdések pászmájába a szertecsurgó gondolatot?) Márton Árpád Egy volt hadügyminiszter vallomásai MILEA Ki lőtte le Milea tábornokot? Nicolae Militar (azon a bizonyos december 22- i napon ő is gyakran feltűnt a képernyőn) szerint a tettes egy titkosszolgálati ügynök lehetett. A frontos hadügyminiszter - Sorin Roşea Stanescu kérdéseire válaszolva - azonban más titkokat is felfed. ...Iliescu úrral rendszeresen találkoztamminden hónap első keddjén, vagy netán az utolsóján, ha az elsőn nem sikerült). 1989 közepe táján döntöttünk afelől, hogy nyílt felhívással fogunk fordulni a XIV. Pártkongreszszus képviselőihez: határozottan foglaljanak állást a különféle tevékenységi területeken mutatkozó hiányosságok, valamint Nicolae Ceausescunak a párt élére való újraválasztása ellen. Amikor egy ilyenszerű felhívás elhangzott a Szabad Európa Rádióban, a Nemzeti Megmentési Front által aláírva, meg voltam győzdve, hogy a megszövegezője csakis Iliescu úr lehetett, más szakadárokkal egyetemben, akiket én nem ismertem. 1989 december 22-én este ezért ragaszkodtam ama javaslathoz, hogy "az új szervezet neve Nemzeti Megmentési Front legyen, amely már hat hónapja működik". Később úgy értesültem, hogy a dokumentum megfogalmazója Alexandru Melian professzor volt... Akkor ki szövegezte meg? Mikor tudjuk meg végre a valóságot? Az igazi szerzőnek miért érdeke, hogy névtelenségbe burkolózzon? És mi célból?... Vasile Milea tábornoknak tudomása volt az ellenem foganatosított intézkedésekről... Tudott a lakásomon tartott 1989. április 19-i házkutatásról is. Amint már mondtam, nemzetvédelmi miniszterré való kinevezése után értesítették, hogy Romániában fog történni valami, s a hadsereg feladata csak annyi lesz, hogy ne lőjön a román népre, még akkor sem, ha ilyen értelmű parancsot fog kapni. Pontosan emlékszem a hozzá intézett szavakra: "Nem csak te, hanem a gyermekeid, és a gyermekeid gyermekei is szenvedni fognak, ha ilyen történik". Tehát neki tudomása volt az összeesküvők tervéről. De nem ismerte a szervezetet, nem volt napirenden a részletekkel, csak a lényeges dolgot tudta, hogy a hadseregnek nem szabad a népre lőnie. Nem szabad vérnek folynia... Később megtudtam, hogy halála előtt Vasile Milea tábornok minden katonai egységnek parancsot adott, hogy rendezzék soraikat, és vonuljanak vissza a kaszárnyákba (a diktátorok még a KB székházában tartózkodtak), s a rádiós csoport tisztjei még azt követően is közvetítették a miniszter parancsát, miután értesültek a haláláról... (Un mister: A fost asasinat generalul Milea de serviciul 1 al direcţiei a 5-a din DSS?, Evenimentul zilei, 1993. jan.7.) TÁBORNOK TITKA ✓ ’S. Több fővárosi lap is átvette Für Lajos magyar hadügyminiszter azon megállapítását, hogy A MAGYAR HADSEREG SENKIT SEM FENYEGET Ugyanakkor a miniszter okfejtését is idézik - feltehetőleg a román olvasóközönség megnyugtatása céljából: "Ha 1989-ben a magyar katonai erők egységei 155 700 embert számláltak, 1992 végére ez a szám 100 000-re csökkent. Az 1992-es júliusi adatoknak megfelelően Magyarország hadserege akkoriban 1345 tank, 1731 páncélos szállító, 1047 tüzérségi egység, 143 harci repülő (MIG-21, MIG-23, SU-22) és 39 harci helikopter felett rendelkezett. A repülők és a helikopterek jóval alatta vannak a különféle európai megegyezéseken elfogadott normáknak. Kilátásban van a tankok és a tüzérségi egységek számának csökkentése is." A Ceusescu-klán hallat magáról PEREL A DIKTÁTOR TESTVÉRE ♦ A tartalékba helyezett Ilie Ceausescu tábornok panaszt emelt a hadsereg, a rendőrség és a hazafias gárdák ellen , amiért az 1989-es decemberi eseményekkor elfoglalták a lakását. Ilie Ceausescu azzal vádolja ezeket az intézményeket, hogy - elkobzás ürügyén, de mindenféle írásos felhatalmazás nélkül - ellopták majdnem az összes személyi javait. Az ellopott tárgyakat három teljes oldalon sorolja fel... (Daniel Ionescu: Ilie Ceausescu, fratele lui Nicolae Ceausescu a depus plingere împotriva armatei, politiei si gărzilor patriotice ■ Evenimentul Zilei, 1993.jan.7.) események nyomában Végre megszületett'irpítiák himnusza. Szerzői: Florin Pretorián,színművész és Dumitru Lupu zeneszerzcs.". A skót,ország külügyitilisztreinek nyilatkozatai alapján úgy tűnik, az év folyamán ssikerül létrehozni a magasszintű magyar,román találkozót. Szerb [hatóságok négy román folyami ha-:-x-x.-ráküldik. c-x-x-x X .» A prefektusok lecserélése nagy felháború;X X.Xdlást keltett az illető megyékben. Érintmes. X X-'-'módon mindenhová DNMF-esek'kerültek. • Január 15-17-én kerül sor Brassóban az RMDSZ harmadik kongresszusára, ahol Domokos Géza utódjának kiléte is eldől majd.vX • A KÖZÜgyőrség becsületsértésért be fogja perelni a Románia liberis-t.• A főváros fűtési és vízellátási gondokkal küszködik. Az alapvető gyógyszerek ára megkétszereződött. .XXX 2 PETRE ROMAN ÚRA MINISZTERELNÖK? Január 7-én a Nemzeti Megmentési Front elnöke, Petre Roman bejelentette a pártja által összeállított, ún. "tartalék kormány" névsorát, mint lehetséges alternatívát a jelenlegi kormánynyal szemben. A miniszterelnöki tárcát természetesen magának tartaná fenn, a régiek közül tárcát kapna Ion Aurel Stoica, Victor Babiuc, Adrian Severin, Eugen Dijmarescu, Andrei Plesu, Doru Viorel Ursu stb. Petre Roman, az NMF elnöke fontosnak tartotta leszögezni, hogy ez a kezdeményezés megszokott gyakorlatnak számít a demokratikus hagyományokkal rendelkező országokban, és nem a jelenlegi kormány képességeinek alábecslését jelképezi: "ez az alternatíva újdonságnak számít Romániában, és a kritikai álláspontról gyakorolt kormányzás folytonosságát jelenti", tehát egy szakszerű és építő jelleges álláspontra utal... (Adrian Halpert: Guvern de rezervă ESN - NME-tartalék-kormány, Evenimentul zilei, 1993. jan. 8.) MEGKERÜLTEK A TERRORISTÁK Mostanra már világos, hogy ha a Securitate nem akarta volna Ceausescu bukását, az nem következett volna be olyan hamar, vagy ha mégis, akkor csakis külső katonai beavatkozás közvetlen nyomására történhetett volna meg, és akkor tanúi lehettünk volna az ország szétdarabolódásának. Ugyanígy, ha a KB tisztjei nem kaptak volna be nem avatkozásra vonatkozó parancsot (Iulian Vladtól), senki sem tudott volna bemenni az RKP palotájába, és az akkori események főszínészei sem tudtak volna kibontakozni. Iulian Vlad tudott az egész játékról, s éppen azért tartóztatták le. Ne felejtsük el, hogy az ő fogvatartása éppen Silviu Brucanon múlott, aki nemrég megjelent könyvében beismerte, hogy a Ceausescu-ellenes összeesküvés támogatására Gorbacsovtól kapott utasítást. Nem mese, hogy a szervezkedés időben elő volt készítve különféle, főként külföldi erők által. A Nyugat a magyarokat használta fel, az oroszok közvetlenül léptek, élvezve a hazai szovjetbarát katonai vezetők támogatását. Militant tábornok átvette a hadsereg irányítását, a Securitatet pedig ennek az intézménynek rendelték alá, és mindent jelentettek Moszkvának. December 22-én Ion Iliescu (miként a sajtó is közölte) a szovjet nagykövetségtől érkezett, a határnál pedig szovjet csapatok állomásoztak, készen a bevetésre. Eközben Victor Atanasie Stanculescu táborlát tartanak "fogva" a belgrádi kikötőben. Azzal érvelnek,hogy négy hajójuk Brailán, illetve Eásávon vesztegel. • Az utóbbi három évben hatszázhetven román állampolgár kért menedékjogot . . . Pihnországba hidt. :csak egyiküknek sike- •: X...Xnak megkapnia.A többit nemsokára.b.X. nek az elnöki párral volt elfoglava, és szemük láttára árulta el őket. Dumitru Mazilu megjelent a televízió képernyőjén, mondván, hogy a börtönből szabadult éppen, holott őt csak a Bukarest környéki megyékben hordozták, így biztosítván a védelmét. Mindennek tetejébe, az egész lakosságot becsapták, mindenki azt hitte a maga során, hogy ő buktatta meg a diktátort. Forradalmárok sokasága harcolt a terroristák ellen, s sokan közülük ma hősök. Az elmúlt napokban Mugurel Florescu úr bejelentette, hogy december 22-e után ötször több ember halt meg, mint az azt megelőző napokban. Mindezek ellenére mindössze 4 (négy) embert állítottak bíróság elé! Ne feledjük, hogy ezek a Ceausescu menekülését elősegítő tisztek voltak, és most mindanynyian szabadlábon vannak. Tehát most nem azt kell kérdezni, hogy "Ki lőtt ránk 16-22- én?", hanem azt, hogy: Ki lőtt december 22-e után? Nem állnak rendelkezésünkre perdöntő bizonyítékok, de az általunk ismert adatok tükrében kijelenthetjük, hogy az elnöki pár elmenekülése után keletkezett zűrzavarért a Buzauban állomásozó Diverziós és felderítő egység a főbűnös... Hie Stoian: Decembrie ’89 - o versiune a lucrurilor ■ ’89 december - a dolgoknak egy változata, Expres, 1992/51.)