Ezermester, 1971 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1971-07-01 / 7. szám

Rotorvitorlás A hajómodellei. Kedvelőinek most a szél energiáját szokatlan módon hasznosító vitorlást mutatunk be. A rotorvitorlás hajó széllel szemben is halad, sebességét a szél iránya alig befolyásolja, erőssége viszont növeli.­­A modell rajzait a 32. olda­lon helyeztük el. ANYAGOK A hajótest bordáihoz és orrtőkéjé­hez 5 mm, a rotor két lapátjához 1 mm, az alsó és felső rotortárcsákhoz 3 mm vastag balsafa; a hajó borí­tásához és a kajüthöz 0,8 mm vastag diófa furnér; a rotor és a hajócsa­var tengelyéhez 2—3 mm átmérőjű acélhuzal; a kormánylapát tengelyé­hez sárgaréz cső, a kötelek tartóle­mezeihez, a kormányrudat rögzítő fogazott lemezhez, a rotor alátétei­hez 1,5 mm, a kormánylapáthoz és a hajócsavarhoz 1 mm vastag sárga­réz lemez; a gerinchez (kidhez) 10 mm vastag keményfa és 15 mm át­mérőjű alumíniumrúd ; valamint műszaki rajzlap, technokol-rapid ra­gasztó, selyem horgászzsinór, két da­rab azonos modulú és fogszámú, rit­ka fogazású kúpfogaskerék és csó­naklakk szükséges. A HAJÓTEST Először a modell vázát állítsuk össze. Az 5 mm vastag balsafából ki­vágott orrtőkét és a bordákat ragas­­­szuk a 2X­10 mm-es keményfa lécből készült és ívben meghajlított gerinc­re. Vágás előtt a balsafára ragas­­­szunk vékony papírt, akkor nem re­ped könnyen és a rajzolás is jobban látszik. A hajó oldalait 0,8 mm-es diófa furnérból vágjuk ki. Az oldalborítá­sok belsejét — a bordákhoz ragasz­tandó részek kivételével — szintén ragasszuk le csomagolópapírral, ami ugyancsak a vékony falemez hajlí­­táskor előfordulható berepedést aka­dályozza meg. A két oldalborító le­mezt technokollal ragasszuk a hajó vázára (A). Rövid ideig hagyjuk szá­radni, majd a hajótest alját is borít­suk be furnérral. A modell farába ragasszuk be a két könyökfát, majd arra a fartükröt. A könyökfát 5 mm vastag balsafából, a fartükröt 0,8 mm vastag diófa furnérból vágjuk ki. A kielt 10 mm vastag keményfá­ból fűrészeljük ki. Az alulsó kivá­gásba erősítsük a 15 mm átmérőjű, alumíniumrúdból készült nehezéket. Ezután erősítsük a kész kielt a hajó­test aljára. A kiel far felőli végénél ferdén fúrjuk át a hajótestet. A „B” borda mögé 35 mm-re ragasszuk be a tönk­cső tartólécét. Még mielőtt a fedél­zettel lezárnánk a hajó orrában és farában levő kamrákat, a modell belsejét gondosan vonjuk be csónak­lakkal. A fedélzetet is csak a belső oldal lakkozása után ragasszuk a he­lyére. A ROTOR A modell „hajtóműve” a rotor. El­készítése pontos munkát igényel. Először kissé benedvesített műszaki rajzlapból készítsünk egy 10 mm át­mérőjű hengert. Amíg a henger szá­rad, vágjuk ki 3 mm vastag balsafá­ból a lapátokat közrefogó két tárcsát. A tárcsákat középen fúrjuk ki és ra­gasszunk mindkettőre 9 mm átmérő­jű, 3—4 mm vastag fakorongot. A meghajtó fogaskerék egy — a rotor tengelyére pontosan illeszkedő — sárgaréz csőtoldattal csatlakozik a rotorhoz. A csőre — végétől 7 mm-re — forrasszunk 1,5 mm vastag rézle­mezből készített alátétet. A fogas­kereket azonban még ne rögzítsük a csőre, csak az alsó rotortárcsát ra­gasszuk az alátét fölé. Fokozottan ügyeljünk arra, hogy a csőre ragasz­tás után a tárcsa „ne üssön”. Ra­gasztóanyagként epokiitet használ­junk. A rézcsőre erősített alsó tárcsára technokollal ragasszuk rá a papír­hengert, majd a felső tárcsát is rak­juk a helyére. A rotor szerelvényt húzzuk a tengelyre és újból ellen­őrizzük, központosan forog-e? A ro­­rotorlapátokat 1 mm vastag balsafá­ból vagy 0,6 mm vastag diófa fur­nérból hajlítsuk meg, és a szükséges igazítások elvégzése után ragasszuk a tárcsák közé. Ha a lapátokat bal­safából készítjük, azt hajlítás előtt kissé nedvesítsük meg. A furnérból kivágott lapátokat viszonylag nehéz a tárcsák közé ragasztani. Ezen úgy segíthetünk, hogy a lapátok homorú oldal felőli végeire 27 mm-es sugarú balsafadarabokat ragasztunk. A vé­kony falemez-alkatrészeket így már könnyebb a helyükre ragasztani. HAJÓSZERELVÉNYEK A rotor függőleges tengelyű forgá­sát fogaskerékpár alakítja át a hajó­csavart forgató erővé. A két kúpfo­gaskerék azonos modulú, ritka foga­zású legyen. Alkalmazhatunk vékony lemezből készült korona-fogaskere­ket is, de akkor a rotoron levő fo­gaskerék min. 2 mm vastag legyen. A fogaskerekek fejkörének mérete max. 24 mm. Ha nem tudunk meg­felelő fogaskerékpárt szerezni, azo­kat 1,5 mm vastag sárgaréz lemez­ből magunk is kireszelhetjük. A tönkcsövet 2 mm belső átmé­rőjű, 160 mm hosszú sárgaréz csőből készítsük. Dugjuk a csövet a hajó al­jába fúrt lyukba és jelöljük meg a gerinc vonalát. E vonal fölé forras­­­szunk egy 1,5X20X30 mm-es sárga­réz lapocskát. A tönkcső fogaskerék felőli végére pedig az U alakú rög­zítő lemezt forrasszuk fel. Következő lépésként erősítsük fel a hajócsavar tengelyének végére a fogaskereket. A tengelyt dugjuk a tönkcsőbe, a két rögzítő lemezt ken­jük be epokittel, s a szerelvényt ra­gasszuk a hajó belsejébe. A rotor tengelyének furattávolságát úgy ha­tározzuk meg, hogy a fogaskerekek könnyen, akadásmentesen forogja­nak. Most már üssük helyére a ro­tortengelyt. A rotor csőtoldalára húzzuk fel a fogaskereket, majd a tengelyre a rotort. A csövön levő fo­gaskereket állítsuk be pontosan és forrasztással végleg rögzítsük (B). Vegyük ki a hajóból a rotort és a belső részek lakkozása után állítsuk össze a kajütöt is. Mivel a­ kormány­lapát rúdját a hátsó, lezárt hajótéren kell átdugni, egy 2 mm belső átmé­rőjű tönkcsővel akadályozzuk meg a víz beszivárgását. A kormányrúd anyaga 2 mm átmérőjű, félkemény sárgaréz huzal. A lapátot és a hajó­csavart 1 mm vastag félkemény sár­garéz lemezből készítsük el. A kor­mánylapátot forrasztással, a hajó­­csavart és a kormányrudat rögzítő fogazott lemezt pedig epokittel erő­sítsük a helyére. A rotort szereljük vissza, majd a hosszmerevítő köteleket, azok fölé pedig az oldalmerevítők tartólemezét erősítsük a tengelyre. A kötéltartó lemezeket 1,5 mm vastag félkemény sárgaréz lemezből készítsük el. A­ köteleket a hajótestbe szúrt apró kis horgokkal rögzítsük. A modellt „szá­razon”, a rotorra fújva próbáljuk ki. Ha jól működik, többször fessük be és csak azután bocsássuk vízre.

Next