Ezredvég, 2002 (12. évfolyam, 1-12. szám)
2002 / 4. szám - OLVASSUK EGYÜTT - Szolón: A kormányzás bölcsessége - Szepes Erika: Szolón élete és költeményei, Plutarkhosz értelmezésében
elsősorban persze a Léda- és a Csinszkaszerelemről, Ady közéleti publicisztikájáról, újságírói munkásságáról, Párizsnak a költő életművében betöltött szerepéről, Ady és a Nyugat viszonyáról, radikális politikai nézeteiről, magyarságáról és európaiságáról, betegségéről, egyre súlyosbodó alkoholizmusáról. A szerző a könyv kis terjedelme ellenére képes az életút lehetséges teljessé g. HORVÁTH PÉTER Tanuljunk látni! Tátrai Vilmos: Festmények párbeszéde 2001 végén figyelemreméltó könyv látott napvilágot, Festmények párbeszéde címmel. Szerzője Tátrai Vilmos szerint munkájának célja nem a - vezetése alatt álló - Régi képtár leghíresebb főműveinek bemutatása. S nem is egy valamiért kiválasztott festészeti korszak műtörténeti ismertetése, hanem az érdeklődők „látni" tanítása egy szabálytalan tárlatvezetés keretei között. Miről is van szó voltaképpen? Arról, hogy tapasztalataiból kiindulva, a szerző a múltbéli tájékozatlansággal és „neveletlen ízlésvilággal" felnövekvők tömegén próbál segíteni. Hiszen sokan vannak akik jó szándékú kíváncsisággal fordulnak a valódi értékek felé, de az óriási kínálat közepette nem tudják fölismerni az igazit. Tátrai módszere, lényegét tekintve magától értetődő. Értékítéleti „tanfolyamát" az összehasonlító elemzés meggyőző erejére alapozza. A témakörönként kettesével, hármasával, vagy nevének fölvázolására, bár ennek a mű némiképp háttérbe szorulása az ára. A kiadó Élet Mű Kalauz sorozata hasznos és igényes vállalkozás. A szerzők, eltérő koncepciójuk ellenére a magas szintű ismeretterjesztés szolgálatába állították hatalmas tárgyismeretüket. Olyan könyveket adtak az érdeklődő művelt olvasó kezébe, amilyenekkel mostanában nemigen kényeztetik el. (Mikszáth Kiadó) gyedmagukkal bemutatásra szánt műveket alaposan szemügyre véve fedi föl minőségi különbségeiket. A rendelkezésére álló választék hatalmas és csábító. Ennek tudatában elképzelhető, milyen nehéz lehetett mondanivalója szempontjából összeválogatni a legjellemzőbb darabokat. Keletkezési idejük tekintetében, az 1400-as évek gótikájától, a reneszánszon, manierizmuson át, az 1700-as évek barokkjáig, rokokójáig tart a sor. Ami pedig az alkotások születési helyét illeti, a kínlat Itáliától Spanyolországig minden, a témában jelentős vidéket felölel. A könyv harmincegy fejezetben százkét festményt tárgyal. Az egyes fejezetekben egymás mellé kerülő művek közt olykor időben és térben igen nagy a távolság. Közös témájuk viszont elegendő az összevetéshez. Nagy tanulsága a könyvnek, hogy a kifejezési erő, vagy a mondanivaló mélysége és elevensége független a „fejlődéstől", az egymást követő koroktól s kife 95