Bihari Napló, 1993. március (4. évfolyam, 41-62. szám)
1993-03-02 / 41. szám
2 POLITIKA NAPRÓL NAPRA KÖZLEMÉNY A Magyar Köztársaság Alkotmánya előírja a határokon kívül élő magyarság iránti felelősséget. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Programja az ország kétmilliónyi magyarságát államalkotó tényezőként, másfelől az egyetemes magyar nemzet elidegeníthetetlen részeként határozza meg. A Magyar Köztársaság és Románia által is elfogadott és aláírt vonatkozó nemzetközi dokumentumok egyértelműen biztosítják a nemzeti kisebbségek és anyanemzeteik között szabad kapcsolattartást és együttműködést. Országaink törvényei és a nemzetközi jog előírásainak keretében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség küldöttsége a Határon Túli Magyarok Hivatalának meghívására látogatást tett a Magyar Köztársaság elnökénél, miniszterelnökénél és országgyűlési elnökénél, valamint a külügyminiszternél, Magyarország kormányzatával való magas szintű kapcsolatok felújítása és kiterjesztése végett. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ÉS A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG ORSZÁGOS VEZETŐI 1993. február 26-án Budapesten folytatott megbeszéléseiről a következő KÖZLEMÉNYt hozzák nyilvánosságra: 1. A Magyar Köztársaság kormánya örömmel üdvözli, hogy a brassói kongresszuson a belső önrendelkezés elve alapján, újjászerveződött az RMDSZ. A felek megegyeznek abban, hogy az eddigieknél szorosabb, állandó és intézményesített kapcsolattartásra törekednek. 2. Egyetértenek abban, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, mint Románia, a magyar nemzet és a demokrácia iránt elkötelezett szervezet, jótékony szerepet játszhat a romániai demokratizálódás, a magyar—román államközi kapcsolatok és megbékélés előmozdításában, valamint a térség stabilitásának és európai integrációjának szolgálatában. 3. A magyar kormány nem avatkozik bele az RMDSZ politikájába, de mindenben messzemenően támogatja annak legitim törekvéseit és álláspontját. Ennek megfelelően üdvözli és elő kívánja segíteni a Szövetség, illetve a romániai magyarság belső önrendelkezésének és autonómia-tervezetének Románia törvényeivel és a nemzetközi jogszabályokkal egyező megvalósítását. 4. Magyarország hathatósan támogatni kívánja a romániai magyar társadalomnak politikai, gazdasági, polgári, kulturális, egyházi és tanügyi kibontakozását és fejlődését. Erre nézve a felek részletes javaslat-csomag megvalósításában állapodtak meg. 5. Mivel Magyarország és a romániai magyarság egyaránt érdekelt Románia demokratikus átalakulásában, készek együttesen is elősegíteni e cél megvalósítását. Ennek a folyamatnak képezi szerves részét a magyar nemzeti kisebbség és a többi kisebbség helyzetének demokratikus rendezése, Románia érdekeinek és törvényeinek, valamint az európai jogrendnek megfelelően. 6. A felek minden lehetőt elkövetnek a magyar—román államközi alapszerződés, továbbá egy államközi kisebbségvédelmi megállapodás mihamarabbi megkötése érdekében. Másfelől szorgalmazzák a magyarországi kisebbségi törvény és a romániai nemzetiségi statútum sürgős elfogadását. 7. Magyarország miniszterelnöke és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetői egyetértenek abban, hogy a határon túli magyar kisebbség ügyét nem szabad pártpolitikai és választási célokra felhasználni. Erre nézve szükségesnek tartják a határon túli magyarság ügyében történő politizálás egységes alapokra helyezését, többpárti egyetértéssel. Budapest, 1993. február 26. Á SF ELHÍV Az RMDSZ Bihar megyei vezetősége azzal a felhívással fordul teljes tagsága, különösképpen Nagyvárad magyarsága felé, anyagi felajánlásaival, vagy akár önkéntes munkájával támogassa a Királyhágómelléki Református Egyházkerület azon törekvését, amellyel a hazai önálló anyanyelvi oktatás legújabb intézményének, a Lorántffy Zsuzsánna Református Líceum újonnan vásárolt épületének a mihamarabbi rendbehozatalát szeretnénk megvalósítani. Meggyőződésünk, hogy feszültségekkel terhes korszakunkban, amikor a romániai magyarság nemcsak az önálló anyanyelvi oktatás igénylésének a kinyilatkoztatását várja el tőlünk, de számon kéri az ehhez szükséges iskolaépületek, tantermek, oktatóeszközök megszerzését is, egy ilyen intézmény mihamarabbi beindítása példa értékű jelentőséggel bír. Épp ezért felkérjük minden jó szándékú polgártársunkat, aki szakmailag vagy anyagilag segítséget tud nyújtani a Mihai Viteazul utcai épület rendbehozatalához, ne késlekedjen azt megtenni. Minden támogatásra szükségünk van! Nagyvárad, 1993. március 1. AZ RMDSZ BIHAR MEGYEI ELNÖKE Varga Gábor HÚSZ SZÁZALÉK EURÓPA Lehet, el sem hiszik, de létezik egy legalább európai jelentőségű román bemutató: az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) február 23-án elhatározta, hogy komoly tőkével belép a Ion Jíriac Kereskedelmi Bankba, amely, mint tudják, az első magánbank Romániában. Immár senki sem csodálkozik azon, hogy sorozatban tartják a firac-bemutatókat. (Lásd a stuttgarti nyílt tenisztornát.) Ez az első olyan „tőkeinfúzió“, melyet a BBRD egy közép-kelet-európai bankintézménybe fecskendez. A részvétel húszszázalékos lesz. Sajnos, az utca embere nem tudhatja, mit is jelent ez dollármilliókban kifejezve, de az biztos, hogy nem keveset. Tehát nem egy szimbolikáról van szó (semmi esetre sem szimbolikus gesztikulációról), hanem a bank- és pénzügyi élet jelentőségteljes eseményéről. Egyetlen motivációja: a volt teniszező és a mai bankár 1991-ben és 1992-ben elért teljesítményei. Fontossága kettős: a bankszolgáltatások sokfélesége és fejlesztése, valamint a BBRD által az elkövetkező időszakban nálunk megvalósítandó egyes ipari tervek minél gyorsabb és hatékonyabb gyakorlatba ültetése. A húsz százalék megérkezésének pillanata — lehet, nem véletlenül — röviddel azután következett be, ha Románia aláírta az Európai Közösséghez való társulásáról szóló egyezményt. Amennyiben kormányunk (kormányzónk) a privatizáció gyorsítását kívánja hazánkban, a pénzügyi próbálkozások szemmel láthatóak. Lelki szemeimmel már látom (vagy csak hallom?) a sportbank pénzügyi hangszórót: „Ion Ziriac adogat“. Habár a tenisz egyéni (legfeljebb páros) sport, azt hiszem, hogy nélkülünk nem fog menni. — ghem — CÂMPEANU MEGY, QUINTUS JON Mircea Ionescu Quintus, a Nemzeti Liberális Párt új elnöke, megválasztása után a bukaresti rádiónak adott villáminterjújában folytonosságot ígért a párt politikai vonalvezetésében. Ennek ellenére a szakértők nagy része a brassói kongresszust Radu Cámpeanu csúfos kudarcának tekinti, s ezen a tényen az sem változtat, hogy a pártelnöki tisztséget elnyerő Quintus puszta udvariasságból kijelentette: elődje nem követett el politikai hibákat. Az NLP arculatát minden bizonnyal egy új, „liberálisabban“ liberális politizálás fogja meghatározni, s ebben némi szerepe lesz az anyapárt keblére visszatérő volt Új Liberális Párt tagjainak is, akik — mint a szavazásból kiderült — egyértelműen elutasították Campeanu személyét. Mindehhez hozzá kell fűzni, hogy a négy párthű NLP-s tagság több mint fele is Mircea Ionescu Quintus megválasztása mellett kardoskodott. A volt pártelnök hívei azonban nem biztos, hogy el tudják könyvelni vereségüket. Sorin Botnaru, Campeanu jobbkeze, a tanácskozás végén azt nyilatkozta: szerinte Quintus nem elég erős személyiség ahhoz, hogy megakadályozza a baloldal (?) előretörését a pártban. Crin Halaicu, Bukarest főpolgármestere pedig egyenesen szószegéssel vádolta az új elnököt, és az NLP-ből való kilépésével fenyegetőzött. Ezek mindenesetre egy várható kenyértörés előjelei, és megtörténhet, hogy hamarosan a Campeanu-klikk kiválik az NLP-ből és új pártot alapít. A legfőbb kérdés mégsem az egykori elnökjelölt sértődöttsge, hanem az, hogy az új pártelnök meg tudja-e reformálni pártját, illetve az eddigi kétkulacsos politikát feladva, az NLP- nek sikerül-e visszatérnie a nemrég rútul cserbenhagyott ellenzék táborába. Ha az új vezetésnek sikerül megértenie ezeknek a problémáknak a fontosságát, a nagy múltú párt 1996-ban újra visszaküzdheti magát az ország törvényhozásába. MOSZKVÁVAL SZÁMOLNI KELL Kravcsuk ukrán elnök budapesti látogatása során megpendített valamit, ami egy kicsit felborzolta a kedélyeket, először Göncz Árpád köztársasági elnöknek, majd Antall József kormányfőnek beszélt egy új regionális biztonsági rendszer homályos tervéről. Mivel azonban sem Magyarország sem Ukrajna nem hagyhatja figyelmen kívül az orosz nagyhatalom közelségéből adódó geopolitikai tényezőket, a vendéglátók finoman ugyan, de határozottan elhárították a félszájjal elmondott javaslatot. A kialakult helyzetben végül az kapott nagyobb hangsúlyt, hogy sem Kijev, sem Budapest nem feledkezhet meg a Moszkvához fűződő kapcsolatok fontosságáról — cfl marad viszont továbbra is az, hogy a Szovjetunió felbomlásával keletkezett vákuumot valami megtöltse. Ez ellenben már csak semmitmondó általánosság. Az ukrán elnök látogatása emellett a már általunk is beharangozott módon zajlott le, s aláírásra kerültek az erre tervezett közös dokumentumok. Regionális biztonsági paktum viszont nincs , s a jelek szerint nem is lesz. VAN-E KIÚT? Reggelente képtelenség végighajtani a Május 1. úton, a Szesz- és Élesztőgyár hátsó bejárata előtt, az úton keresztül-kasul álló, moslékért várakozó lovaskocsik szekerek miatt. A forgalom szinte leáll. Dacára annak, hogy a forgalmi táblák több helyen is tiltják a szekerek behajtását, ezt senki nem veszi komolyan. Ezt az utat nemzetközinek csúfolják. A Szesz- és Élesztőgyár igazgatóját, Pete Istvánt kérdezem: — Mi a véleménye eme áldatlan állapotról? — Tudok a problémáról, és sokat foglalkozunk vele. Egyelőre úgy tudjuk orvosolni, hogy ahány kocsi befér az udvarra, mindet beengedjük, a kívül maradottaknak pedig felhívjuk a figyelmét, ne ácsorogjanak az úton, hanem hajtsanak fel a gyár melletti járdára, vagy szemközt a Körös-partra. De hiába! Gondunkat felterjesztettük a városi tanács elé, tárgyaltuk is, sőt, a helyi közlekedési szervek is ismerik. Helyhiány miatt egyelőre el kell tűrnünk a szekerek ittlétét. Azt viszont nem tehetjük meg, hogy kitiltjuk őket, hisz az állatoknak szükségük van a táplálékra. Vasárnap a rendőrségnek kellett kiszállnia a várakozók „rendetlenkedései“ miatt. Tüzet gyújtottak, hogy melegedjenek. Ez tényleg forgalmi dugót okozott. A várakozók megfenyegették a rend őreit. Ezután kétnaponta adunk el moslékot, vásárlóink viszont órákkal a nyitás előtt itt fognak várakozni, hogy le ne maradjanak. Nehéz időszak ez, a takarmány fogyóban, természetes legelő még nincs, az állatokat etetni kell. Az idén meg kell oldanunk a csatornázást, naponta hat-nyolc emberünk takarítja a sarat, hogy a kocsik ne hordják az útra. Az utca rendjéért nem mi felelünk. Mi csak fgyelmeztetjük vásárlóinkat. Sajnos, nem mindenki érti meg. Reméljük, a közeljövőben sikerül kiutat találni, addig is bízunk az autósok, utasok türelmében. K. FEKETE ILDIKÓ TŐKÉS LÁSZLÓ SAJTÓÉRTEKEZLETE A püspök úr beszámolt a Reformátusok Világszövetségének és a Magyarok Világszövetségének február elején megtartott találkozójáról, valamint az Amerikai Egyesült Államokban tett több mint háromhetes útjáról. Látogatást tett és előadásokat tartott Texas, Florida, Michigan, Ohio államokban, valamint New Yorkban és Washingtonban. Útjának célja a romániai magyar egyházi oktatásnak támogatást szerezni és keresni a távlati segítségnyújtás módozatait. Találkozott az amerikai külügyminisztérium kelet-európai kérdésekkel foglalkozó államtitkár-helyettesével. Útját sikeresnek ítélte meg. Hazatérőben Tőkés László Magyarországon, az RMDSZ vezető cégének tagjaként találkozott a magyar állami vezetőkkel. (A sajtóértekezletre visszatérünk). IDŐKÖZI VÁLASZTÁS MARGITTÁN Közismert tény, hogy Margittának gyakorlatilag közel egy éve nincs polgármestere. Az 1992-es helyhatósági választásokon győztes Herbert József esete a mai napig nem tisztázódott, és ügye a Legfelsőbb Bíróságba került. A várost eddig Demian alpolgármester próbálta igazgatni. A kormány időközi választásokat írt ki március 28-ra. Február 26-ig, péntekig jelenthették be indulási szándékukat a jelöltek. Négy személy közül választhatnak majd a város lakosai. Az RMDSZ nem állított külön jelöltet, hanem a Demokratikus Konvenció színeiben indulót támogatja. A részletekre egy későbbi lapszámunkban visszatérünk. VILÁGGAZDASÁG - MA Clinton amerikai elnök kezdi jobban körvonalazni nagy garral meghirdetett gazdasági programjavaslatait; a napokban öt pontba foglalva tömörítette recessziógátló elképzeléseit Ennek lényege természetesen az USA vezető szerepének megerősítése, nyitottabb és a szabadkereskedelmen alapuló globális árucsereforgalom, az évek óta húzódó GATT-tárgyalások befejezése (természetesen a problémák megoldása után), s az orosz demokrácia megsegítése, mégpedig egy, az emlékezetes Marshall-tervhez hasonló segélyakció keretén belül. Clinton új kijelentéssel támasztotta alá mondanivalóját, mely szerint a biztonság elsődleges eleme és feltétele a jól működő gazdaság és kereskedelem. Ebben a demokrata politikusnak alighanem igaza van... A tengerentúlon felvázoltakkal valamelyest összecseng a hét legfejlettebb ipari állam pénzügyminisztereinek csúcsértekezlete is, ahol viszont nem született közös közlemény. A Hetek egyetértésre jutottak ugyan az általános közös célok tekintetében, de úgy találták, hogy azokat nem együttes erővel, hanem külön-külön kell megoldani. Járja tehát továbbra is mindenki a saját útját, ám hogy ez mire vezet majd a világgazdaság alakulásában, az igen kétséges. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD figyelmeztet ugyan, hogy a jelenlegi pénzügyi politika nem jó irányba vezeti a világot, de ezzel egyelőre senki sem törődik. Ha pedig minden úgy alakul, ahogy Clinton szeretné, akkor az USA valóban megerősítheti vezető szerepét a világgazdaságban. És nem azért, mert föltétlenül a jó irányba halad majd, hanem mert a többiek még rosszabb irányt választanak. Rólunk természetesen ezúttal sem esett sok szó — de erre már nem is számítottunk. w. L