Bihari Napló, 1998. október (9. évfolyam, 222-248. szám)

1998-10-01 / 222. szám

2nApi POLITIKA Washington tájékozódik Az Egyesült Államok külügy­minisztériumának Romániával foglalkozó elemzője az erdélyi ma­gyarság helyzetéről tájékozódott a napokban - adta hírül a Mediafax. Barbara Kurt Kolozsváron találko­zott a város polgármesterével, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem rektorával és Boros Jánossal, a Ko­­lozs megyei RMDSZ vezetőjével. Utóbbi vázolta a tengerentúli szak­értőnek az önálló magyar egyetem körül kialakult helyzetet, amely az RMDSZ koalícióból való kilé­péséhez vezet. Mircea Muthu, a ko­lozsvári egyetem ideiglenes rekto­ra az általa irányított intézmény csúcsán kialakult vonatkozó véle­ményt ismertette a washingtoni diplomácia küldöttével, elmondva, hogy a BBTE vezetősége a jelenlegi multikulturális struktúrát tartja megfelelőnek, amely - Muthu sze­rint - biztosítja a három tannyelv, a román, a magyar és a német auto­nómiáját. KORMÁNYBIZOTTSÁG A MAGYAR EGYETEMRŐL Hiányos a felsőfokú képzés Működési és jogi rendellenes­ségeket tapasztalt a magyar nyel­vű felsőoktatásban az a kormány­­bizottság, amelyet azért hoztak létre, hogy megvizsgálja az önálló állami magyar egyetem felállításá­nak módozatait. A testület kedden juttatta el közleményét a Kisebb­ségügyi Hivatalhoz, s abban töb­bek között megállapította, hogy az eddiginél több magyar diák számá­ra szélesebb körű anyanyelvi kép­zési lehetőségeket kell biztosítani, amihez a törvényi előírásokat is meg kell változtatni. Az 1992-es népszámlálás adatait és a tanügy­­minisztérium kimutatásait össze­vetve a bizottság úgy találta, hogy a magyar közösség számarányá­hoz képest jóval kisebb az egyete­met végzett magyar fiatalok szá­ma. Ezt a román felsőoktatási rendszer hibájának tartják. A testület három olyan egye­tem munkáját tanulmányozta, ahol magyar nyelvű képzés is fo­lyik. Mindegyikre jellemzőnek bi­zonyult az, hogy - az oktatók több­ségének minden jó szándéka elle­nére - a magyar részlegen tanítók folyamatosan szembesülnek az önálló döntéshozatali hatáskör hiányával. Az intézmény irányítóit csak esetenként tudják befolyásol­ni, nincs jogszabályi garancia érde­keik érvényesítésére. Olyan esetet is feljegyeztek, amikor létező tör­vényi előírás ellenére megakadá­lyozták a magyar nyelvű képzés beindítását (például a kolozsvári Gheorghe Dima konzervatórium­ban). A tapasztalt hiányosságok megszüntetése érdekében a bi­zottság javasolja tehát, hogy minél több szakterületen biztosítsák a magyar nyelvű felsőfokú oktatást, s több romániai magyar fiatal szá­mára tegyék lehetővé az anyanyel­ven történő továbbtanulást. A bi­zottság végső következtetését az október 15-ére ígért jelentés tartal­mazza majd. Mint a fentiekből kitűnik, eddig csupán az egyetemi rendszer bőví­tésének indokait sorakoztatta fel a kormánybizottság. Egyetlen szó sem esett arról, amiért végül is munkához látott a testület, vagyis hogy miképpen hozzák létre a ma­gyar tannyelvű felsőoktatási intéz­ményt. Mivel a Kisebbségügyi Hiva­tal elnöke maga is bizottsági tag, más RMDSZ-es politikusokkal egy­behangzóan korábban leszögezte, hogy a bizottságnak nem a magyar egyetem létrehozásának szüksé­­gességét kell bizonyítania, hanem a következő lépésre kell alternatí­vákat találnia, reméljük, hogy a most nyilvánosságra hozott közle­mény csupán a végső jelentés be­vezetőjének tekinthető. ^ ^ Új helyzet más gyakorlat? 1998. szeptember 30. az utóbbi hetek, napok fejleményeinek köszön­hetően mindenképpen vízválasztót képez az RMDSZ politikai érdekvé­delmi tevékenysége, az eszközök és a politizálási módszer szempontjá­ból Mielőtt a hogyan tovább? típusú kérdések és az azokra adott vála­szok megfogalmazódnának, nem érdektelen emlékeztetni arra, hogy az eddigi közvélemény-kutatások alapján miként nyilatkozott a tagság a szervezet politizálási gyakorlatával kapcsolatos elvárásait illetően. A budapesti székhelyű Balázs Ferenc Intézet egy évvel a választások előtt, 1995-ben és fél évvel az RMDSZ kormányzati szerepvállalása után végzett ilyen irányú felméréseket, melyek a Magyar Kisebbség 1998/2. számában jelentek meg. Arra a kérdésre, hogy a közeljövőben hogyan kellene politizálnia az RMDSZ-nek, három jól elhatárolható álláspont kör­vonalazódott válaszként. 1. Az erélyesebb, következetesebb érdekképvi­seletet elvárók csoportja 1995-ben 47, 1997-ben pedig 48 százalékot ké­pezett. 2. Jobban megoszlott azoknak a köre, akik az akkori gyakorlatot tartották megfelelőnek: 1995-ben a megkérdezettek 13, míg 1997-ben 26 százaléka volt elégedett az aktuális politikai módszerrel­­. 1995-ben 22, 1997-ben 15 százalékuk vélte úgy, hogy „rugalmasabban kellene politi­zálni a románokkal való viszony területén”. A közvélemény-kutatás eredményeit közlő Sorbán Angella-Dobos Fe­renc szerzőpáros regionális elosztásban is elemezte a felmérés adatait. Releváns, hogy „az erélyesebb politika iránti igény egyenes arányban csökken a magyar népességi perifériák felé, és ugyanilyen arányban nö­vekszik a jelenlegi politikai módszer támogatottságát, csakúgy, mint a ru­galmasabb politizálás iránti igény”. A 22 hónapos kormányzati tapasztalat végkövetkeztetései alapján, a szövetség további státusának kialakulása nyomán a „hogyan továbbira mihamarabb válaszolni kell Egy operatív gyorsfelmérés mindenképpen feleletet nyújthatna arra az alapkérdésre, hogy a történtek után mit vár a tagság az RMDSZ-től Sz. A FÖLDRENGÉS volt szerdára virradóra Jugoszláviában. A Mer­­calli-skála szerinti 8-as, illetve a Richter-skála szerinti 5,4-es erős­ségű mozgás során kisebb anyagi károk keletkeztek, személyi sé­rülésről nem érkeztek jelentések. A rengés epicentruma Belgrádtól 80-100 kilométerre délre volt. A jugoszláv fővárosban kilengtek a magas épületek, rövid ideig szü­netelt az áram- és a telefonszol­gáltatás. A földmozgást, amelyet több kisebb utórengés követett, a környező országok közeli vidé­kein is érzékelni lehetett. A TÁVOZÓ ALBÁN KOR­MÁNYFŐ cáfolta, hogy ő lenne a felelős az ország válságáért Na­no szerint Sali Berisha ellenzéki vezető és a jelenlegi kormány­koalíció tehet arról hogy az or­szág klánharcok áldozata lett A szocialista párti politikus fájlal­ta, hogy nem kapott elég időt programja megvalósításához. Nano bírálói főként azt kifogá­solták, hogy korrupt munkatár­sakkal vette magát körül és egy évvel a zavargások után sem tudta helyreállítani a rendet Albániában. ORSZÁGOS TILTAKOZÓ AK­CIÓK sorozatát indította el az orosz baloldali ellenzék. A szak­­szervezetekkel közösen szer­vezett megmozdulások miatt egy hétig megerősített szolgálatot lát el a rendőri és belügyi alakulatok valamennyi egysége. Tegnap Moszkva környékén hét főutat zártak le egy-egy órára a bértar­tozások kiegyenlítését követelő tudományos kutatók, akik politi­kai irányváltást és Jelcin elnök tá­vozását sürgették. LISSZABONNAL EGYÜTTMŰ­KÖDVE Peking csapatokat kíván állomásoztatni Makaóban, miu­tán a portugál gyarmat átkerül Kína fennhatósága alá. Az 1999. december 20-án esedékes hata­lomátadást lebonyolító kínai­portugál vegyes bizottság lissza­boni vezetője rámutatott, hogy a Makao átadásáról szóló 1987-es egyezményben nincs szó csapa­tok állomásoztatásáróL Bihari Napló állásfoi­lás Őexcellenciája Tőkés László püspök úr elleni felfokozott támadások állásfoglalásra késztetnek bennünket. A Főtiszteletű urat­­ kiemelkedő közéleti tevékenysége, - a romániai magyar nemzeti közösségért kifejtett önzetlen munkája, - a magyar nemzeti önazonosság megőrzése érdekében egyházi és vilá­gi méltósággal vállalt szolgálata, elvi következetessége, sok áldozattal, meg­alkuvás nélkül folytatott érdekvédelmi küzdelme az erdélyi és az egyetemes magyarság, valamint a magyar reformátusok kie­melkedő személyiségévé tette. Magas rangú egyházi méltóságként és az RMDSZ tiszteletbeli elnöke­ként, tevékenysége nélkülözhetetlen a romániai magyarság nemzeti öna­zonosságának védelme, érdekeinek képviselete, a magyar történelmi egy­házak ökumenikus együttműködése terén. Önfeláldozó munkájában tisztelettel támogatjuk! Nagyvárad, 1998. szeptember 29. Dr. Csapó I. József - RMDSZ Bihar megyei szenátor Szilágyi Zsolt - RMDSZ Bihar megyei képviselő Pintér István - RMDSZ Bihar megyei ügyvezető elnök Pápay Zoltán - RMDSZ Bihar megyei választmányi elnök CSATLAKOZHAT az Ombuds­­manok Világszervezetéhez és az Ombudsmanok Európai Szerve­zetéhez az állampolgári jogok romániai biztosa is. A hivatal nemzetközi kapcsolatépítéséről kedden döntöttek a honatyák. A két szervezetbe való belépéshez egyébként évi 750, illetve 237 dolláros tagsági díjat kell majd fizetni. Ez azért érdekes részlet, mert hónapok óta köztudott, hogy a román ombudsmani hiva­tal még a működéséhez elenged­hetetlenül szükséges összegeket, illetve irodai felszereléseket sem kapta meg. A ROMÁN SAJTÓ SZÉGYENE a Románia Mare és az Atac la per­­soana nevű kiadvány - véli $er­­ban Sandulescu. A Keresztényde­mokrata Nemzeti Parasztpárt szenátora éppen ezért a két lap betiltását fogja kezdeményezni A politikus szerint a szóban for­gó jóságok „a rossz, az erkölcste­len fórumává váltak, és anar­chiára, gyűlöletre uszítanak”. TORONYMAGASAN VEZET a bukaresti főpolgármester-jelöl­tek népszerűségi listáján Viorel Lis. Az eddigi ideiglenes polgár­­mester a CURS intézet felmérése szerint a voksok 44 százalékát kapná, ha most lennének a vá­lasztások. Jelentősen lemaradt tőle már a sorrendben következő másik jelölt is, a független Gheorghe Padure, aki 19 száza­lékkal második a listán. Lis egyébként azzal is szavazatokat kíván szerezni, hogy Bukarest el­ső embereként újraindította a melegvíz-ellátást azoknál a lakó­társulásoknál is, amelyektől ko­moly tartozásaik miatt megvon­ták e szolgáltatást. A KÜLFÖLD MÉG NEM HISZ REMEKNEK Eltörli az adókedvezm­ényeket a pénzügyminiszter Hivatalba lépése óta tulajdon­képpen hétfői sajtótájékoztatóján nyilatkozott először érdemben el­képzeléseiről az új pénzügymi­niszter. Traian Decebal Reme$ rög­tön szóhasználatbeli újítással in­dított: mint mondta, a „pénzcso­mók” ügyében szeretne változtat­ni Mint később kiderült, ez a kife­jezés költségvetési bevételt jelent, az ötlet lényege pedig az, hogy ezentúl a központi költségvetés tervezetének kidolgozásakor nem a szükséges kiadásokat veszik majd alapul, hanem a bevételek el­osztása lesz mérvadó. Éppen ezért a miniszter az eddiginél határo­zottabban próbálja meg behajtatni a kintlevőségeket, befizettetni az adókat és egyéb illetékeket. Remes a hiány nélküli költségvetés híve, ám mint ő maga is hozzátette, az előre számításba veendő deficit ügyében nem határozhat a kor­mány. Akárhogy is legyen, a tárca­­vezető hangsúlyozza: „Az 1999-es büdzsé is szegénységi költségve­tés lesz. Elvégre mitől is lenne ja­nuár 1-je után rögtön gazdagabb Románia?”. A költségvetési tartozásokról fellelhető legfrissebb dokumentu­mok egyébként az idén júniusi helyzetet rögzítik. Ennek megfele­lően 23.376 milliárd lejre rúgnak a kintlevőségek, a fizetési késede­lem miatt kirótt büntetőkamatok pedig 7.341 milliárdot tesznek ki Az országban nyilvántartott 1.062.000 cég közül 330.000 köte­les például értéknövekedési adót fizetni Mégis csak 105.000 tette ezt meg. Tehát a szakminiszter vissza akarja szerezni azt a pénzt, amiről a tájékoztatón beismerte, hogy fogalma sincs, hol lehet. Hu­szonnégy intézkedést magába fog­laló csomagot készített e célból s az elképzeléseket a lehető legha­marabb gyakorlatba szándékszik ültetni. Ezek között van a tárca át­szervezése, a magántulajdonnal kapcsolatos adórendszer korsze­rűsítése, az állam követeléseinek kíméletlen behajtása, sőt az ese­tenkénti adómentesség, illetve kedvezményezettség eltörlése is, amelyet úgymond pontos támoga­tási rendszer bevezetésével kíván ellensúlyozni. Ugyancsak ezen in­tézkedéscsomag részeként felhí­vást akar intézni a kormányhoz, azt indítványozva, hogy kezdjék meg a veszteséges vállalatok fel­számolását, illetve­­ el akarja érni, hogy a költségvetési év május 1jé­tól április 30-ig tartson. A minisz­ter szerint mindaddig szó sem le­het bármiféle adócsökkentésről, ameddig mindezen elképzelések nem hozzák meg a várt eredményt. Áttételesen azt is bevallotta, hon­nan származnak elképzelései. Ki­jelentette ugyanis, hogy azonnal lemond, ha azt veszi észre, hogy elvei nem esnek egybe pártja, a Nem­zeti Liberális Párt törekvéseivel. Időközben újabb mérvadó, Ro­mániával foglalkozó értekezés lá­tott napvilágot a Financial Times­­ban. (A neves lap a referenciának tekintett külföldi kiadványok kö­zül különben elsőként reagált Da­niel Daianu expénzügyminiszter menesztésére és Reme§ kinevezé­sére, hibának mondva a személy­­cserét.) Újabb vonatkozó cikkét éppen aznap jelentette meg, ami­kor az új miniszter terveit ismer­tette Bukarestben. A hétfői FT a ro­mán gazdaság válságáról ír, s így fogalmaz: „Románia a legkevesebb eredménnyel büszkélkedhet, és a legkevésbé fejlett ország Európa úgymond nagy államai közül”. A kommentátorok ezt annak tudják be, hogy 1996-ig tulajdonképpen a volt kommunisták kormányoztak, ám hozzáteszik: a helyzeten javí­tani lehetett volna, ha az 1996-os választások után tevékenykedő kormányok gyorsították volna a gazdasági szerkezetátalakítást. A kabinetnek ráadásul a tapasztalt­nál sokkal nagyobb mértékben kel­lene küzdenie a korrupció, a sógorság-komaság ellen is. További gondot jelent, hogy a gaz­daság vezető szakemberei sokszor egyszerűen figyelmen kívül hagyják a minisztériumokból érkező óvatosan reformpárti utasításokat is.. A Financial Times nem lát lehetőséget gyors javulás­ra, szerinte csak a változás esélye van még meg. Sz. D. Gordiuszi? Remes szerint először „a csomóval kapcsolatos" kérdéseket kell megoldani

Next