Bihari Napló, 1998. október (9. évfolyam, 222-248. szám)
1998-10-01 / 222. szám
2nApi POLITIKA Washington tájékozódik Az Egyesült Államok külügyminisztériumának Romániával foglalkozó elemzője az erdélyi magyarság helyzetéről tájékozódott a napokban - adta hírül a Mediafax. Barbara Kurt Kolozsváron találkozott a város polgármesterével, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem rektorával és Boros Jánossal, a Kolozs megyei RMDSZ vezetőjével. Utóbbi vázolta a tengerentúli szakértőnek az önálló magyar egyetem körül kialakult helyzetet, amely az RMDSZ koalícióból való kilépéséhez vezet. Mircea Muthu, a kolozsvári egyetem ideiglenes rektora az általa irányított intézmény csúcsán kialakult vonatkozó véleményt ismertette a washingtoni diplomácia küldöttével, elmondva, hogy a BBTE vezetősége a jelenlegi multikulturális struktúrát tartja megfelelőnek, amely - Muthu szerint - biztosítja a három tannyelv, a román, a magyar és a német autonómiáját. KORMÁNYBIZOTTSÁG A MAGYAR EGYETEMRŐL Hiányos a felsőfokú képzés Működési és jogi rendellenességeket tapasztalt a magyar nyelvű felsőoktatásban az a kormánybizottság, amelyet azért hoztak létre, hogy megvizsgálja az önálló állami magyar egyetem felállításának módozatait. A testület kedden juttatta el közleményét a Kisebbségügyi Hivatalhoz, s abban többek között megállapította, hogy az eddiginél több magyar diák számára szélesebb körű anyanyelvi képzési lehetőségeket kell biztosítani, amihez a törvényi előírásokat is meg kell változtatni. Az 1992-es népszámlálás adatait és a tanügyminisztérium kimutatásait összevetve a bizottság úgy találta, hogy a magyar közösség számarányához képest jóval kisebb az egyetemet végzett magyar fiatalok száma. Ezt a román felsőoktatási rendszer hibájának tartják. A testület három olyan egyetem munkáját tanulmányozta, ahol magyar nyelvű képzés is folyik. Mindegyikre jellemzőnek bizonyult az, hogy - az oktatók többségének minden jó szándéka ellenére - a magyar részlegen tanítók folyamatosan szembesülnek az önálló döntéshozatali hatáskör hiányával. Az intézmény irányítóit csak esetenként tudják befolyásolni, nincs jogszabályi garancia érdekeik érvényesítésére. Olyan esetet is feljegyeztek, amikor létező törvényi előírás ellenére megakadályozták a magyar nyelvű képzés beindítását (például a kolozsvári Gheorghe Dima konzervatóriumban). A tapasztalt hiányosságok megszüntetése érdekében a bizottság javasolja tehát, hogy minél több szakterületen biztosítsák a magyar nyelvű felsőfokú oktatást, s több romániai magyar fiatal számára tegyék lehetővé az anyanyelven történő továbbtanulást. A bizottság végső következtetését az október 15-ére ígért jelentés tartalmazza majd. Mint a fentiekből kitűnik, eddig csupán az egyetemi rendszer bővítésének indokait sorakoztatta fel a kormánybizottság. Egyetlen szó sem esett arról, amiért végül is munkához látott a testület, vagyis hogy miképpen hozzák létre a magyar tannyelvű felsőoktatási intézményt. Mivel a Kisebbségügyi Hivatal elnöke maga is bizottsági tag, más RMDSZ-es politikusokkal egybehangzóan korábban leszögezte, hogy a bizottságnak nem a magyar egyetem létrehozásának szükségességét kell bizonyítania, hanem a következő lépésre kell alternatívákat találnia, reméljük, hogy a most nyilvánosságra hozott közlemény csupán a végső jelentés bevezetőjének tekinthető. ^ ^ Új helyzet más gyakorlat? 1998. szeptember 30. az utóbbi hetek, napok fejleményeinek köszönhetően mindenképpen vízválasztót képez az RMDSZ politikai érdekvédelmi tevékenysége, az eszközök és a politizálási módszer szempontjából Mielőtt a hogyan tovább? típusú kérdések és az azokra adott válaszok megfogalmazódnának, nem érdektelen emlékeztetni arra, hogy az eddigi közvélemény-kutatások alapján miként nyilatkozott a tagság a szervezet politizálási gyakorlatával kapcsolatos elvárásait illetően. A budapesti székhelyű Balázs Ferenc Intézet egy évvel a választások előtt, 1995-ben és fél évvel az RMDSZ kormányzati szerepvállalása után végzett ilyen irányú felméréseket, melyek a Magyar Kisebbség 1998/2. számában jelentek meg. Arra a kérdésre, hogy a közeljövőben hogyan kellene politizálnia az RMDSZ-nek, három jól elhatárolható álláspont körvonalazódott válaszként. 1. Az erélyesebb, következetesebb érdekképviseletet elvárók csoportja 1995-ben 47, 1997-ben pedig 48 százalékot képezett. 2. Jobban megoszlott azoknak a köre, akik az akkori gyakorlatot tartották megfelelőnek: 1995-ben a megkérdezettek 13, míg 1997-ben 26 százaléka volt elégedett az aktuális politikai módszerrel. 1995-ben 22, 1997-ben 15 százalékuk vélte úgy, hogy „rugalmasabban kellene politizálni a románokkal való viszony területén”. A közvélemény-kutatás eredményeit közlő Sorbán Angella-Dobos Ferenc szerzőpáros regionális elosztásban is elemezte a felmérés adatait. Releváns, hogy „az erélyesebb politika iránti igény egyenes arányban csökken a magyar népességi perifériák felé, és ugyanilyen arányban növekszik a jelenlegi politikai módszer támogatottságát, csakúgy, mint a rugalmasabb politizálás iránti igény”. A 22 hónapos kormányzati tapasztalat végkövetkeztetései alapján, a szövetség további státusának kialakulása nyomán a „hogyan továbbira mihamarabb válaszolni kell Egy operatív gyorsfelmérés mindenképpen feleletet nyújthatna arra az alapkérdésre, hogy a történtek után mit vár a tagság az RMDSZ-től Sz. A FÖLDRENGÉS volt szerdára virradóra Jugoszláviában. A Mercalli-skála szerinti 8-as, illetve a Richter-skála szerinti 5,4-es erősségű mozgás során kisebb anyagi károk keletkeztek, személyi sérülésről nem érkeztek jelentések. A rengés epicentruma Belgrádtól 80-100 kilométerre délre volt. A jugoszláv fővárosban kilengtek a magas épületek, rövid ideig szünetelt az áram- és a telefonszolgáltatás. A földmozgást, amelyet több kisebb utórengés követett, a környező országok közeli vidékein is érzékelni lehetett. A TÁVOZÓ ALBÁN KORMÁNYFŐ cáfolta, hogy ő lenne a felelős az ország válságáért Nano szerint Sali Berisha ellenzéki vezető és a jelenlegi kormánykoalíció tehet arról hogy az ország klánharcok áldozata lett A szocialista párti politikus fájlalta, hogy nem kapott elég időt programja megvalósításához. Nano bírálói főként azt kifogásolták, hogy korrupt munkatársakkal vette magát körül és egy évvel a zavargások után sem tudta helyreállítani a rendet Albániában. ORSZÁGOS TILTAKOZÓ AKCIÓK sorozatát indította el az orosz baloldali ellenzék. A szakszervezetekkel közösen szervezett megmozdulások miatt egy hétig megerősített szolgálatot lát el a rendőri és belügyi alakulatok valamennyi egysége. Tegnap Moszkva környékén hét főutat zártak le egy-egy órára a bértartozások kiegyenlítését követelő tudományos kutatók, akik politikai irányváltást és Jelcin elnök távozását sürgették. LISSZABONNAL EGYÜTTMŰKÖDVE Peking csapatokat kíván állomásoztatni Makaóban, miután a portugál gyarmat átkerül Kína fennhatósága alá. Az 1999. december 20-án esedékes hatalomátadást lebonyolító kínaiportugál vegyes bizottság lisszaboni vezetője rámutatott, hogy a Makao átadásáról szóló 1987-es egyezményben nincs szó csapatok állomásoztatásáróL Bihari Napló állásfoilás Őexcellenciája Tőkés László püspök úr elleni felfokozott támadások állásfoglalásra késztetnek bennünket. A Főtiszteletű urat kiemelkedő közéleti tevékenysége, - a romániai magyar nemzeti közösségért kifejtett önzetlen munkája, - a magyar nemzeti önazonosság megőrzése érdekében egyházi és világi méltósággal vállalt szolgálata, elvi következetessége, sok áldozattal, megalkuvás nélkül folytatott érdekvédelmi küzdelme az erdélyi és az egyetemes magyarság, valamint a magyar reformátusok kiemelkedő személyiségévé tette. Magas rangú egyházi méltóságként és az RMDSZ tiszteletbeli elnökeként, tevékenysége nélkülözhetetlen a romániai magyarság nemzeti önazonosságának védelme, érdekeinek képviselete, a magyar történelmi egyházak ökumenikus együttműködése terén. Önfeláldozó munkájában tisztelettel támogatjuk! Nagyvárad, 1998. szeptember 29. Dr. Csapó I. József - RMDSZ Bihar megyei szenátor Szilágyi Zsolt - RMDSZ Bihar megyei képviselő Pintér István - RMDSZ Bihar megyei ügyvezető elnök Pápay Zoltán - RMDSZ Bihar megyei választmányi elnök CSATLAKOZHAT az Ombudsmanok Világszervezetéhez és az Ombudsmanok Európai Szervezetéhez az állampolgári jogok romániai biztosa is. A hivatal nemzetközi kapcsolatépítéséről kedden döntöttek a honatyák. A két szervezetbe való belépéshez egyébként évi 750, illetve 237 dolláros tagsági díjat kell majd fizetni. Ez azért érdekes részlet, mert hónapok óta köztudott, hogy a román ombudsmani hivatal még a működéséhez elengedhetetlenül szükséges összegeket, illetve irodai felszereléseket sem kapta meg. A ROMÁN SAJTÓ SZÉGYENE a Románia Mare és az Atac la persoana nevű kiadvány - véli $erban Sandulescu. A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt szenátora éppen ezért a két lap betiltását fogja kezdeményezni A politikus szerint a szóban forgó jóságok „a rossz, az erkölcstelen fórumává váltak, és anarchiára, gyűlöletre uszítanak”. TORONYMAGASAN VEZET a bukaresti főpolgármester-jelöltek népszerűségi listáján Viorel Lis. Az eddigi ideiglenes polgármester a CURS intézet felmérése szerint a voksok 44 százalékát kapná, ha most lennének a választások. Jelentősen lemaradt tőle már a sorrendben következő másik jelölt is, a független Gheorghe Padure, aki 19 százalékkal második a listán. Lis egyébként azzal is szavazatokat kíván szerezni, hogy Bukarest első embereként újraindította a melegvíz-ellátást azoknál a lakótársulásoknál is, amelyektől komoly tartozásaik miatt megvonták e szolgáltatást. A KÜLFÖLD MÉG NEM HISZ REMEKNEK Eltörli az adókedvezményeket a pénzügyminiszter Hivatalba lépése óta tulajdonképpen hétfői sajtótájékoztatóján nyilatkozott először érdemben elképzeléseiről az új pénzügyminiszter. Traian Decebal Reme$ rögtön szóhasználatbeli újítással indított: mint mondta, a „pénzcsomók” ügyében szeretne változtatni Mint később kiderült, ez a kifejezés költségvetési bevételt jelent, az ötlet lényege pedig az, hogy ezentúl a központi költségvetés tervezetének kidolgozásakor nem a szükséges kiadásokat veszik majd alapul, hanem a bevételek elosztása lesz mérvadó. Éppen ezért a miniszter az eddiginél határozottabban próbálja meg behajtatni a kintlevőségeket, befizettetni az adókat és egyéb illetékeket. Remes a hiány nélküli költségvetés híve, ám mint ő maga is hozzátette, az előre számításba veendő deficit ügyében nem határozhat a kormány. Akárhogy is legyen, a tárcavezető hangsúlyozza: „Az 1999-es büdzsé is szegénységi költségvetés lesz. Elvégre mitől is lenne január 1-je után rögtön gazdagabb Románia?”. A költségvetési tartozásokról fellelhető legfrissebb dokumentumok egyébként az idén júniusi helyzetet rögzítik. Ennek megfelelően 23.376 milliárd lejre rúgnak a kintlevőségek, a fizetési késedelem miatt kirótt büntetőkamatok pedig 7.341 milliárdot tesznek ki Az országban nyilvántartott 1.062.000 cég közül 330.000 köteles például értéknövekedési adót fizetni Mégis csak 105.000 tette ezt meg. Tehát a szakminiszter vissza akarja szerezni azt a pénzt, amiről a tájékoztatón beismerte, hogy fogalma sincs, hol lehet. Huszonnégy intézkedést magába foglaló csomagot készített e célból s az elképzeléseket a lehető leghamarabb gyakorlatba szándékszik ültetni. Ezek között van a tárca átszervezése, a magántulajdonnal kapcsolatos adórendszer korszerűsítése, az állam követeléseinek kíméletlen behajtása, sőt az esetenkénti adómentesség, illetve kedvezményezettség eltörlése is, amelyet úgymond pontos támogatási rendszer bevezetésével kíván ellensúlyozni. Ugyancsak ezen intézkedéscsomag részeként felhívást akar intézni a kormányhoz, azt indítványozva, hogy kezdjék meg a veszteséges vállalatok felszámolását, illetve el akarja érni, hogy a költségvetési év május 1jétól április 30-ig tartson. A miniszter szerint mindaddig szó sem lehet bármiféle adócsökkentésről, ameddig mindezen elképzelések nem hozzák meg a várt eredményt. Áttételesen azt is bevallotta, honnan származnak elképzelései. Kijelentette ugyanis, hogy azonnal lemond, ha azt veszi észre, hogy elvei nem esnek egybe pártja, a Nemzeti Liberális Párt törekvéseivel. Időközben újabb mérvadó, Romániával foglalkozó értekezés látott napvilágot a Financial Timesban. (A neves lap a referenciának tekintett külföldi kiadványok közül különben elsőként reagált Daniel Daianu expénzügyminiszter menesztésére és Reme§ kinevezésére, hibának mondva a személycserét.) Újabb vonatkozó cikkét éppen aznap jelentette meg, amikor az új miniszter terveit ismertette Bukarestben. A hétfői FT a román gazdaság válságáról ír, s így fogalmaz: „Románia a legkevesebb eredménnyel büszkélkedhet, és a legkevésbé fejlett ország Európa úgymond nagy államai közül”. A kommentátorok ezt annak tudják be, hogy 1996-ig tulajdonképpen a volt kommunisták kormányoztak, ám hozzáteszik: a helyzeten javítani lehetett volna, ha az 1996-os választások után tevékenykedő kormányok gyorsították volna a gazdasági szerkezetátalakítást. A kabinetnek ráadásul a tapasztaltnál sokkal nagyobb mértékben kellene küzdenie a korrupció, a sógorság-komaság ellen is. További gondot jelent, hogy a gazdaság vezető szakemberei sokszor egyszerűen figyelmen kívül hagyják a minisztériumokból érkező óvatosan reformpárti utasításokat is.. A Financial Times nem lát lehetőséget gyors javulásra, szerinte csak a változás esélye van még meg. Sz. D. Gordiuszi? Remes szerint először „a csomóval kapcsolatos" kérdéseket kell megoldani