Bihari Napló, 2002. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

2002-10-01 / 229. szám

POLITIKA ...........ÁHJ............ A nyáron lezajlott képesség­felmérő és érettségi vizsgák e­­redményeiről Miklós Mihály me­gyei főtanfelügyelő-helyettes je­lentést, a választmány oktatási szakbizottsága pedig beszámolót készített. Túl azon, hogy a két dokumentumban nem egyezik, hogy hány magyar gyerek irat­kozott be a képességfelmérőre a megyében (Miklós 1238 diákról tud, a bizottság pedig 1183-ról), a következtetések jobbára mege­gyeznek: a román nyelv és iro­dalom okozta megint a legtöbb problémát - és elsősorban a többségében vagy teljes mérték­ben magyarok által lakott vidé­ki településeken­­, mivel egy­részt a jelenlegi törvényes rend­szer hátrányos a magyar anya­nyelvű gyerekek számára, más­részt pedig kevés helyen tanítják jól felkészült és magyarul is be­szélő tanárok a románt. Az átme­nő jegyek száma nőtt, de csök­kent a kiemelkedően jó eredmé­nyek száma. Az érettségi sike­resebb volt: a 464 beiratkozott magyar diákból 461 megjelent és 402 sikeresen vizsgázott (87,2 százalékos arány), a pótérettsé­gin a 62 diákból 53 vizsgázott sikeresen (85,4%). Ismét gond volt a tételek magyarra fordítása terén, és ebben az esetben is a román nyelv és irodalom, vala­mint a matematika írásbelik bi­zonyultak a legnagyobb kihívás­nak. A magyar pedagógusszak­ma képviselői által megfogalma­zott javaslatok szintén egybe­csengenek, és évek óta újra meg újra elhangzanak. Ugyanígy halljuk-látjuk, ese­tenként saját gyermekeink bőrén tapasztaljuk mindazokat a prob­lémákat, amelyeket a választmá­nyi tagok vetettek fel a vita so­rán - már akik egyáltalán benn voltak a teremben. Fleisz Judit tanárnő föl is tette a kérdést, hogy miért a nagy érdektelenség, ha közben mindenki lépten-nyo­­mon prioritásként emlegeti az oktatásügyet. Véleménye szerint az eddiginél jobb összefogás szük­séges a vidéki pedagógusok és az RMDSZ-es önkormányzatok kö­zött, hiszen komoly anyagi von­­zatai is vannak a kérdéskörnek. Varga Sándor diószegi polgár­­mester arra panaszkodott, hogy magyarul nem tudó román taná­rok oktatják a románul gyakor­latilag egyáltalán nem beszélő gyermekeket; ezt a kérdést má­sok is felvetették. Kovács Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy ha nem a beiratkozottak, hanem a nyolcadik osztályt befejezettek számát nézzük, akkor a képes­ségvizsgán csupán 58 százalékos eredményt értek el a magyar gyerekek a megyében. A parla­menti képviselő felhívta a figyel­met az utaztatás nehézségeire is abban az esetben, ha a települé­sen nincs iskola, és rámutatott, hogy ott pedig, ahol van, általá­ban nagyon rossz az épület állaga. Balázsi József sarkosabban fo­galmazott, és feltette a kérdést: ha egy iskolaigazgatót le lehet válta­ni, a magyar főtanfelügyelő-helyet­­test miért nem lehet, ha nem kép­viseli a közösség érdekeit? Az ér­­semjéni polgármester elmondta: a­­mikor tanügyi problémák okán megkereste Miklós Mihályt, a tisztségviselő kijelentette, hogy nem ismeri a községvezetőt, aki a­­múgy tíz éve tölti be ezt a funkci­ót, és a szakember arról sem ér­tesült, hogy a semjéni iskola húsz éve összevont formában működik, a jövő az iskolákban kezdődne (I.) A megyei RMDSZ szombati választmányi ülésén a magyar oktatás helyzete is napirenden volt: ismét képet kaphattunk arról, hogy milyen nagy gondokkal küszködik ez a nemzeti közösségünk jövője szem­pontjából fontos ágazat. Sok helyi probléma az ország általánosan rossz állapotának a következménye. Pillanatkép a választmányi ülésről. Sokakat nem érdekelt az oktatásügyi vita A Sapientia gondjairól A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) nem lehet csak Magyarország ügye - nyilatkozta Tónk Sándor professzor az MTI-nek. Az új tanév három oktatási helyszínen 15 szakon indul mint­egy 150 oktatóval és közel ezer hallgatóval. Tónk professzor el­mondta, hogy az egyetemet mű­ködtető kuratórium döntése a­­lapján az első két évben Csíksze­reda kapott kiemelt támogatást, mivel ott a „semmiből” kellett létrehozni az egész egyetemi in­tézményt. A fejlesztésben most Marosvásárhely következik, ahol új egyetemi campus épül. Az er­délyi magyar egyetem a magyar­­országi költségvetési támogatás­nak köszönhetően indulhatott útjára és működését ma is a ma­gyar költségvetés biztosítja. „A jelenlegi magyar kormány, a mi­niszterelnök úr több alkalommal megerősítette, hogy a programot folytatni kell. Az eddig kapott tá­mogatást az elkövetkező években is biztosítja a budapesti kabinet” - mondta az EMTE rektora. Tónk Sándor szerint az évi 2 milliárd forint támogatás még két évig elegendő arra, hogy új beruházásokat valósítsanak meg. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy ebből a keretből tör­ténik a nagyváradi Partiumi Ke­resztény Egyetem finanszírozása is. Utóbbi kötelezte magát arra, hogy amint a törvényes feltéte­lek adottak lesznek - azaz mind­két intézmény végleges akkredi­­tációval rendelkezik majd -, va­lamilyen formában integrálódik a Sapientiába. Az első év tapasz­talatait összegezve Tónk Sándor úgy vélte: az első évfolyam vizs­gaeredményeit nem lehet csillo­gónak minősíteni, de ez a magas követelményeknek tudható be. Gondok vannak még az oktatói kar feltöltésével is. Közismert, hogy Romániában a magyar nyelvű oktatás krónikusan küzd ezzel a nehézséggel. Bajban a mezőgazdaság is Szöveghiba miatt késik a megye SAPARD-pályáza­­tainak beindulása. Éleződik a feszültség telepü­lések polgármesterei és a prefektus között is. Szeghalmi Örs Több érdekes témáról tartott sajtótájékoztatót tegnap a prefek­tus. Florian Serac közölte: reggel aláírta azt a döntést, amellyel öt polgármestert felfüggesztett a helyi földügyi bizottsági vezetői tisztségeikből. Székelyhíd, Kiske­­reki, Esküllő, Papfalva és Nagybá­ród elöljáróiról van szó, az indok szerint ők különösen hátráltatták a tulajdonjogi bizonylatok kiosz­tását. A tájékoztatón felmerült, hogy az adott tisztségviselők eset­leg beperelik a prefektust. Utób­bi erre így reagált: „Jó, csak nyu­godtan. Ez is igazolná azt a gya­nút, hogy ők egyes területeket sa­ját érdekükben használnak, ezért nem adnak ki tulajdonjogi igazo­lást, s most a leváltásukkal kel­lemetlen helyzetbe kerültek, mert elakadhat az üzletmenetük!” A következőkben újabb polgármes­terek szankcionálására készül Se­rac, de konkrétumokat nem árult el. Mindenesetre úgy tudjuk, ma igazi különítmény fogja megszáll­ni a tárcsás önkormányzati hiva­talt. A rendőrség, a pénzügyőrség, a prefektúra emberei a földügyek aktáit fogják tüzetesen átvizsgál­ni... Szintén mezőgazdasági vo­natkozású ügy, hogy a vártnál is később indulnak be az ágazat tá­mogatására szolgáló SAPARD-prog­­ram Bihar megyei pályázatai. U­­gyanis az ezekkel kapcsolatos he­lyi iratokat a Hivatalos Közlöny­ben is meg kellett volna jelentet­ni, és csak ezután indulhat a fo­lyamat. „Ehelyett kaptunk ma egy faxot a Közlönytől, hogy a Bi­har Megyei Tanács alkalmazottai rosszul írták meg a dokumentá­ciót, ezért azt nem jelentetik meg. A fizetett alkalmazottak hibájából csak a következő számban tehetik közzé, így legalább még egy hóna­pot késik az egész. A feje tetején áll minden” - fakadt ki a megyefőnök. Kostunica esélyesebb a szerb elnöki tisztségre Végleges nem hivatalos eredmények szerint a vasárnapi szerbiai elnökválasztás első fordulóját Vojisz­­lav Kostunica jugoszláv államfő nyerte a voksok 31,2 százalékával. A második helyen Miroljub La­­bus külgazdasági kapcsolatokért felelős szövetségi miniszterelnök-helyettes végzett 27,7 százalékkal. Kostunica és Labus az októ­ber 13-án esedékes második for­dulóban méri össze erejét. Vojis­lav Seselj radikális pártvezér a harmadik lett, miután a szavaza­tok 22,5 százalékát szerezte meg. A többi 8 elnökjelölt messze le­maradt az első három politikus mögött. A részvételi arány 55,7 százalékos volt, ami nem nevez­hető magasnak. Érdekes volt a voksok régiók szerinti megosz­lása, amely azt mutatta, hogy a legfejlettebbnek számító öve­zetben, a Vajdaságban a Nyugat­orientált Labus végzett az élen 38,3 százalékkal, Belgrádban és a hozzá tartozó részeken a nem is annyira moderált nacionalista Kostunica kapott ugyanolyan a­­rányú szavazatot (Labus 31 szá­zalékot), a hosszú harcok által szétdúlt Koszovóban pedig to­ronymagasan győzött a koráb­ban szerb szabadcsapatokat irá­nyító hipernacionalista Seselj vajda. A második forduló egyik sze­replője, Vojiszlav Kostunica 1944-ben született, 1966-ban diplo­mázott a belgrádi egyetem jogi karán. A belgrádi társadalomtu­dományi intézetben dolgozott, majd a filozófiai és társadalmi elméletek intézetének volt a tu­dományos munkatársa, illetve i­­gazgatója. Alapító tagja volt a Demokrata Pártnak (DS), amely­nek jelenleg Zoran Djindjic szerb kormányfő az elnöke. A DS 1992- ben kettészakadt: Kostunica ki­lépett és saját pártot alapított, a Szerbiai Demokrata Pártot (DSS), amelynek jelenleg is az elnöke. Kostunicát két éve választották meg jugoszláv államfőnek, ami­kor legyőzte Szlobodan Milosevi­­cset. Miroljub Labus 1947-ben született, 1970-ben végezte le a belgrádi egyetem jogi karát, majd 1975-ben a gazdaságtudo­mányi kart. 1986-tól 1996-ig a szö­vetségi statisztikai hivatal főta­nácsadója, gazdasági szaklapok szerkesztője, a volt Jugoszlávia szövetségi kormányának gaz­dasági tanácsadója, a Világbank szakértője volt. 1992-től szövet­ségi parlamenti képviselő, 1996- tól a belgrádi önkormányzat kép­viselője. A politikus megalapí­tása, vagyis 1990 óta tagja a De­mokrata Pártnak (DS), egy ideig a DS alelnöke is volt. A demok­ratikus fordulat után a politikus­közgazdásznak kulcsfontosságú szerepe volt abban, hogy Jugo­szlávia visszatért a nemzetközi pénzügyi szervezetekhez, elen­gedték a Párizsi Klubbal szem­beni adóssága kétharmadát. Fon­tos szerepet vállalt a Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgya­lásokon. Vojiszlav Kostunica Miroljub Labus 2002. október 1., kedd Kommentár A nyomorúság vélelme Szilágyi Aladár A címbeli, valójában nem létező fogalmat egyszeri használatra találtuk ki, az „ártat­lanság vélelme" párhuzamaként. Ez utóbbi nemdebár arra szolgál, hogy ha valakit bűn­­cselekmény elkövetésével gyanúsítanak, az érintett ne minősítessék bűnösnek, amíg meg nem születik a végleges és jogerős ítélet. Sok, nagystílű, magas kapcsolatokkal rendelkező bűnöző nem egyszer, nem kétszer élt vissza ezzel az elvárással, a viselt dolgait megszel­lőztető sajtó ellen támadt az őt ért „sérelem" miatt. S éppen összeköttetéseinek köszön­hetően nem egyszer, nem kétszer a leleplezőt marasztalták el sajtóvétségért. De mit tehet az a kisember, aki nemhogy bűncselekményt, hanem egyszerű kihágást követett el, s a vétségéért kiszabott pénzbün­tetést sem képes kifizetni? Mivel „tetten" ér­ték, ártatlanságának vélelme fel se merülhet: a hatóság embere „gyorsított eljárással" hely­ben besorolja a tettét, és rögtön kirója rá a megfelelő bírságot. Az elkövető viszont na­gyon sok esetben nyomorszinten vagy az alatt él, képtelen kifizetni a számára horribilis össze­get. Jobb esetben közhasznú munkára ítélik, de mostanság mind gyakrabban akár hetekre, hónapokra is lecsukatják a fizetésképtelent. Megtörtént eset, Victor Hugo tollára méltó: egy munkanélküli férfi zsáknyi csalánt gyűjtött, s elvitte a terménypiacra. Mivel nem rendelkezett őstermelői bizonyítvánnyal (!), 800 ezer lejre bírságolták meg az éber szer­vek. Nem pengette le a pénzbüntetést, ezért rács mögé került. Méghozzá 80 napra, mert minden ki nem fizetett 10 ezer lejért egy nap elzárást kapott! Nem erről jut eszünkbe: tudunk olyan pártmaffiózóról, akit kormányfői közbelépésre egyhavi vizsgálati fogsága első napján kiengedtek, s az országból is kereket oldott... Röviden □ Lassú víz: Bécsben tegnap meg­kezdődött az egyeztetés az ENSZ iraki fegy­verzet-ellenőrzésének felújításáról. Hans Blix, a világszervezet fegyverzet-ellenőrzési bi­zottságának elnöke csütörtökön szándékozik je­lentést tenni a főleg technikai részletekre összpontosító tanácskozás eredményéről a Biz­tonsági Tanácsnak. A tárgyalásokon részt vesz a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetője és az iraki küldöttség két tagja is. Egyikük a biológiai és vegyi fegyverek szakértője, míg a másik Szaddám Huszein tanácsadója. □ Éjszakai tűzharc: Ingusföldön a tegnap éjjeli heves tűzharcot követően az orosz katonák és az ingus rendőrök elvágták a lázadók Csecsenföldre vezető menekülési útvonalait, miközben folytatták tüzérségi tá­madásaikat a csecsen harcosok mintegy 150 főből álló egységének maradványai ellen. Igor Ivanov orosz védelmi miniszter szerint az in­­gusföldi betörés lehet az utolsó csepp a pohár­ban, amely Moszkvát a megelőző csapásról szóló, gyakran hangoztatott fenyegetése beváltására késztetheti Grúziával szemben. □ Hadurak harca: Legalább ki­lenc ember életét vesztette Afganisztánban, amikor két - a kormányt egyébként támogató - hadúr csapatai között a keleti Paktia tar­tományban heves harcok törtek ki. Az összetűzésekben elesett az egyik rivális hadúr, Ráz Mohammad is. A konfliktus egyelőre is­meretlen okokból vasárnap reggel robbant ki a két vezér csapatai között. A szemben álló erők egyaránt bevetettek tüzérségi fegyvereket, rakétákat és automata fegyvereket. Ehmnseg: Észak-Koreában néhány hé­ten belül meghaladhatja a négymilliót az alul­táplált nők, kisgyerekek és idős emberek szá­ma, ha nem sokszorozódik meg gyorsan a nemzetközi segítség - jelentette az ENSZ Vi­lágélelmezési Programjának képviselője. Az é­­hezők füvekkel egészítik ki a kommunista ál­lamtól kapott élelmiszeradagjukat.

Next