Bihari Napló, 2002. október (13. évfolyam, 229-255. szám)
2002-10-01 / 229. szám
POLITIKA ...........ÁHJ............ A nyáron lezajlott képességfelmérő és érettségi vizsgák eredményeiről Miklós Mihály megyei főtanfelügyelő-helyettes jelentést, a választmány oktatási szakbizottsága pedig beszámolót készített. Túl azon, hogy a két dokumentumban nem egyezik, hogy hány magyar gyerek iratkozott be a képességfelmérőre a megyében (Miklós 1238 diákról tud, a bizottság pedig 1183-ról), a következtetések jobbára megegyeznek: a román nyelv és irodalom okozta megint a legtöbb problémát - és elsősorban a többségében vagy teljes mértékben magyarok által lakott vidéki településeken, mivel egyrészt a jelenlegi törvényes rendszer hátrányos a magyar anyanyelvű gyerekek számára, másrészt pedig kevés helyen tanítják jól felkészült és magyarul is beszélő tanárok a románt. Az átmenő jegyek száma nőtt, de csökkent a kiemelkedően jó eredmények száma. Az érettségi sikeresebb volt: a 464 beiratkozott magyar diákból 461 megjelent és 402 sikeresen vizsgázott (87,2 százalékos arány), a pótérettségin a 62 diákból 53 vizsgázott sikeresen (85,4%). Ismét gond volt a tételek magyarra fordítása terén, és ebben az esetben is a román nyelv és irodalom, valamint a matematika írásbelik bizonyultak a legnagyobb kihívásnak. A magyar pedagógusszakma képviselői által megfogalmazott javaslatok szintén egybecsengenek, és évek óta újra meg újra elhangzanak. Ugyanígy halljuk-látjuk, esetenként saját gyermekeink bőrén tapasztaljuk mindazokat a problémákat, amelyeket a választmányi tagok vetettek fel a vita során - már akik egyáltalán benn voltak a teremben. Fleisz Judit tanárnő föl is tette a kérdést, hogy miért a nagy érdektelenség, ha közben mindenki lépten-nyomon prioritásként emlegeti az oktatásügyet. Véleménye szerint az eddiginél jobb összefogás szükséges a vidéki pedagógusok és az RMDSZ-es önkormányzatok között, hiszen komoly anyagi vonzatai is vannak a kérdéskörnek. Varga Sándor diószegi polgármester arra panaszkodott, hogy magyarul nem tudó román tanárok oktatják a románul gyakorlatilag egyáltalán nem beszélő gyermekeket; ezt a kérdést mások is felvetették. Kovács Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy ha nem a beiratkozottak, hanem a nyolcadik osztályt befejezettek számát nézzük, akkor a képességvizsgán csupán 58 százalékos eredményt értek el a magyar gyerekek a megyében. A parlamenti képviselő felhívta a figyelmet az utaztatás nehézségeire is abban az esetben, ha a településen nincs iskola, és rámutatott, hogy ott pedig, ahol van, általában nagyon rossz az épület állaga. Balázsi József sarkosabban fogalmazott, és feltette a kérdést: ha egy iskolaigazgatót le lehet váltani, a magyar főtanfelügyelő-helyettest miért nem lehet, ha nem képviseli a közösség érdekeit? Az érsemjéni polgármester elmondta: amikor tanügyi problémák okán megkereste Miklós Mihályt, a tisztségviselő kijelentette, hogy nem ismeri a községvezetőt, aki amúgy tíz éve tölti be ezt a funkciót, és a szakember arról sem értesült, hogy a semjéni iskola húsz éve összevont formában működik, a jövő az iskolákban kezdődne (I.) A megyei RMDSZ szombati választmányi ülésén a magyar oktatás helyzete is napirenden volt: ismét képet kaphattunk arról, hogy milyen nagy gondokkal küszködik ez a nemzeti közösségünk jövője szempontjából fontos ágazat. Sok helyi probléma az ország általánosan rossz állapotának a következménye. Pillanatkép a választmányi ülésről. Sokakat nem érdekelt az oktatásügyi vita A Sapientia gondjairól A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) nem lehet csak Magyarország ügye - nyilatkozta Tónk Sándor professzor az MTI-nek. Az új tanév három oktatási helyszínen 15 szakon indul mintegy 150 oktatóval és közel ezer hallgatóval. Tónk professzor elmondta, hogy az egyetemet működtető kuratórium döntése alapján az első két évben Csíkszereda kapott kiemelt támogatást, mivel ott a „semmiből” kellett létrehozni az egész egyetemi intézményt. A fejlesztésben most Marosvásárhely következik, ahol új egyetemi campus épül. Az erdélyi magyar egyetem a magyarországi költségvetési támogatásnak köszönhetően indulhatott útjára és működését ma is a magyar költségvetés biztosítja. „A jelenlegi magyar kormány, a miniszterelnök úr több alkalommal megerősítette, hogy a programot folytatni kell. Az eddig kapott támogatást az elkövetkező években is biztosítja a budapesti kabinet” - mondta az EMTE rektora. Tónk Sándor szerint az évi 2 milliárd forint támogatás még két évig elegendő arra, hogy új beruházásokat valósítsanak meg. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy ebből a keretből történik a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem finanszírozása is. Utóbbi kötelezte magát arra, hogy amint a törvényes feltételek adottak lesznek - azaz mindkét intézmény végleges akkreditációval rendelkezik majd -, valamilyen formában integrálódik a Sapientiába. Az első év tapasztalatait összegezve Tónk Sándor úgy vélte: az első évfolyam vizsgaeredményeit nem lehet csillogónak minősíteni, de ez a magas követelményeknek tudható be. Gondok vannak még az oktatói kar feltöltésével is. Közismert, hogy Romániában a magyar nyelvű oktatás krónikusan küzd ezzel a nehézséggel. Bajban a mezőgazdaság is Szöveghiba miatt késik a megye SAPARD-pályázatainak beindulása. Éleződik a feszültség települések polgármesterei és a prefektus között is. Szeghalmi Örs Több érdekes témáról tartott sajtótájékoztatót tegnap a prefektus. Florian Serac közölte: reggel aláírta azt a döntést, amellyel öt polgármestert felfüggesztett a helyi földügyi bizottsági vezetői tisztségeikből. Székelyhíd, Kiskereki, Esküllő, Papfalva és Nagybáród elöljáróiról van szó, az indok szerint ők különösen hátráltatták a tulajdonjogi bizonylatok kiosztását. A tájékoztatón felmerült, hogy az adott tisztségviselők esetleg beperelik a prefektust. Utóbbi erre így reagált: „Jó, csak nyugodtan. Ez is igazolná azt a gyanút, hogy ők egyes területeket saját érdekükben használnak, ezért nem adnak ki tulajdonjogi igazolást, s most a leváltásukkal kellemetlen helyzetbe kerültek, mert elakadhat az üzletmenetük!” A következőkben újabb polgármesterek szankcionálására készül Serac, de konkrétumokat nem árult el. Mindenesetre úgy tudjuk, ma igazi különítmény fogja megszállni a tárcsás önkormányzati hivatalt. A rendőrség, a pénzügyőrség, a prefektúra emberei a földügyek aktáit fogják tüzetesen átvizsgálni... Szintén mezőgazdasági vonatkozású ügy, hogy a vártnál is később indulnak be az ágazat támogatására szolgáló SAPARD-program Bihar megyei pályázatai. Ugyanis az ezekkel kapcsolatos helyi iratokat a Hivatalos Közlönyben is meg kellett volna jelentetni, és csak ezután indulhat a folyamat. „Ehelyett kaptunk ma egy faxot a Közlönytől, hogy a Bihar Megyei Tanács alkalmazottai rosszul írták meg a dokumentációt, ezért azt nem jelentetik meg. A fizetett alkalmazottak hibájából csak a következő számban tehetik közzé, így legalább még egy hónapot késik az egész. A feje tetején áll minden” - fakadt ki a megyefőnök. Kostunica esélyesebb a szerb elnöki tisztségre Végleges nem hivatalos eredmények szerint a vasárnapi szerbiai elnökválasztás első fordulóját Vojiszlav Kostunica jugoszláv államfő nyerte a voksok 31,2 százalékával. A második helyen Miroljub Labus külgazdasági kapcsolatokért felelős szövetségi miniszterelnök-helyettes végzett 27,7 százalékkal. Kostunica és Labus az október 13-án esedékes második fordulóban méri össze erejét. Vojislav Seselj radikális pártvezér a harmadik lett, miután a szavazatok 22,5 százalékát szerezte meg. A többi 8 elnökjelölt messze lemaradt az első három politikus mögött. A részvételi arány 55,7 százalékos volt, ami nem nevezhető magasnak. Érdekes volt a voksok régiók szerinti megoszlása, amely azt mutatta, hogy a legfejlettebbnek számító övezetben, a Vajdaságban a Nyugatorientált Labus végzett az élen 38,3 százalékkal, Belgrádban és a hozzá tartozó részeken a nem is annyira moderált nacionalista Kostunica kapott ugyanolyan arányú szavazatot (Labus 31 százalékot), a hosszú harcok által szétdúlt Koszovóban pedig toronymagasan győzött a korábban szerb szabadcsapatokat irányító hipernacionalista Seselj vajda. A második forduló egyik szereplője, Vojiszlav Kostunica 1944-ben született, 1966-ban diplomázott a belgrádi egyetem jogi karán. A belgrádi társadalomtudományi intézetben dolgozott, majd a filozófiai és társadalmi elméletek intézetének volt a tudományos munkatársa, illetve igazgatója. Alapító tagja volt a Demokrata Pártnak (DS), amelynek jelenleg Zoran Djindjic szerb kormányfő az elnöke. A DS 1992- ben kettészakadt: Kostunica kilépett és saját pártot alapított, a Szerbiai Demokrata Pártot (DSS), amelynek jelenleg is az elnöke. Kostunicát két éve választották meg jugoszláv államfőnek, amikor legyőzte Szlobodan Milosevicset. Miroljub Labus 1947-ben született, 1970-ben végezte le a belgrádi egyetem jogi karát, majd 1975-ben a gazdaságtudományi kart. 1986-tól 1996-ig a szövetségi statisztikai hivatal főtanácsadója, gazdasági szaklapok szerkesztője, a volt Jugoszlávia szövetségi kormányának gazdasági tanácsadója, a Világbank szakértője volt. 1992-től szövetségi parlamenti képviselő, 1996- tól a belgrádi önkormányzat képviselője. A politikus megalapítása, vagyis 1990 óta tagja a Demokrata Pártnak (DS), egy ideig a DS alelnöke is volt. A demokratikus fordulat után a politikusközgazdásznak kulcsfontosságú szerepe volt abban, hogy Jugoszlávia visszatért a nemzetközi pénzügyi szervezetekhez, elengedték a Párizsi Klubbal szembeni adóssága kétharmadát. Fontos szerepet vállalt a Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalásokon. Vojiszlav Kostunica Miroljub Labus 2002. október 1., kedd Kommentár A nyomorúság vélelme Szilágyi Aladár A címbeli, valójában nem létező fogalmat egyszeri használatra találtuk ki, az „ártatlanság vélelme" párhuzamaként. Ez utóbbi nemdebár arra szolgál, hogy ha valakit bűncselekmény elkövetésével gyanúsítanak, az érintett ne minősítessék bűnösnek, amíg meg nem születik a végleges és jogerős ítélet. Sok, nagystílű, magas kapcsolatokkal rendelkező bűnöző nem egyszer, nem kétszer élt vissza ezzel az elvárással, a viselt dolgait megszellőztető sajtó ellen támadt az őt ért „sérelem" miatt. S éppen összeköttetéseinek köszönhetően nem egyszer, nem kétszer a leleplezőt marasztalták el sajtóvétségért. De mit tehet az a kisember, aki nemhogy bűncselekményt, hanem egyszerű kihágást követett el, s a vétségéért kiszabott pénzbüntetést sem képes kifizetni? Mivel „tetten" érték, ártatlanságának vélelme fel se merülhet: a hatóság embere „gyorsított eljárással" helyben besorolja a tettét, és rögtön kirója rá a megfelelő bírságot. Az elkövető viszont nagyon sok esetben nyomorszinten vagy az alatt él, képtelen kifizetni a számára horribilis összeget. Jobb esetben közhasznú munkára ítélik, de mostanság mind gyakrabban akár hetekre, hónapokra is lecsukatják a fizetésképtelent. Megtörtént eset, Victor Hugo tollára méltó: egy munkanélküli férfi zsáknyi csalánt gyűjtött, s elvitte a terménypiacra. Mivel nem rendelkezett őstermelői bizonyítvánnyal (!), 800 ezer lejre bírságolták meg az éber szervek. Nem pengette le a pénzbüntetést, ezért rács mögé került. Méghozzá 80 napra, mert minden ki nem fizetett 10 ezer lejért egy nap elzárást kapott! Nem erről jut eszünkbe: tudunk olyan pártmaffiózóról, akit kormányfői közbelépésre egyhavi vizsgálati fogsága első napján kiengedtek, s az országból is kereket oldott... Röviden □ Lassú víz: Bécsben tegnap megkezdődött az egyeztetés az ENSZ iraki fegyverzet-ellenőrzésének felújításáról. Hans Blix, a világszervezet fegyverzet-ellenőrzési bizottságának elnöke csütörtökön szándékozik jelentést tenni a főleg technikai részletekre összpontosító tanácskozás eredményéről a Biztonsági Tanácsnak. A tárgyalásokon részt vesz a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetője és az iraki küldöttség két tagja is. Egyikük a biológiai és vegyi fegyverek szakértője, míg a másik Szaddám Huszein tanácsadója. □ Éjszakai tűzharc: Ingusföldön a tegnap éjjeli heves tűzharcot követően az orosz katonák és az ingus rendőrök elvágták a lázadók Csecsenföldre vezető menekülési útvonalait, miközben folytatták tüzérségi támadásaikat a csecsen harcosok mintegy 150 főből álló egységének maradványai ellen. Igor Ivanov orosz védelmi miniszter szerint az ingusföldi betörés lehet az utolsó csepp a pohárban, amely Moszkvát a megelőző csapásról szóló, gyakran hangoztatott fenyegetése beváltására késztetheti Grúziával szemben. □ Hadurak harca: Legalább kilenc ember életét vesztette Afganisztánban, amikor két - a kormányt egyébként támogató - hadúr csapatai között a keleti Paktia tartományban heves harcok törtek ki. Az összetűzésekben elesett az egyik rivális hadúr, Ráz Mohammad is. A konfliktus egyelőre ismeretlen okokból vasárnap reggel robbant ki a két vezér csapatai között. A szemben álló erők egyaránt bevetettek tüzérségi fegyvereket, rakétákat és automata fegyvereket. Ehmnseg: Észak-Koreában néhány héten belül meghaladhatja a négymilliót az alultáplált nők, kisgyerekek és idős emberek száma, ha nem sokszorozódik meg gyorsan a nemzetközi segítség - jelentette az ENSZ Világélelmezési Programjának képviselője. Az éhezők füvekkel egészítik ki a kommunista államtól kapott élelmiszeradagjukat.