Bihari Napló, 2007. június (18. évfolyam, 125-150. szám)

2007-06-01 / 125. szám

t ORSZÁG-VILÁG A parlament plenáris ülése el­fogadta az államfő egy koráb­bi javaslatát. Eszerint vélemény­nyilvánító - tehát nem ügydön­tő - népszavazás lesz az egyé­ni választókerületes választá­si rendszer bevezetéséről. A je­len lévő honatyák nagy több­séggel, 240 vokssal fogadták el az államfői kérelmet. A népsza­vazás kiírása ellen szavazott az RMDSZ frakcióinak 20 tagja. A törvényhozási hozzájárulás konzultatív jellegű. Az államfő a parlament vé­leményének hivatalos kikérése után írathat ki országos jelen­tőségű ügyekben népszavazást, mondja ki az alkotmány 90. sza­kasza. Traian Basescu koráb­bi, szintén a parlamentben el­mondott értékelője szerint a politikai elit reformjához szük­séges a szavazási rendszer meg­változtatása. Az államfő febru­ár 14-i beszédében élesen kriti­zálta és gazdasági összefonódá­sokkal vádolta a parlamentet és általában a pártelitet. A ple­náris ülés más témái között e­gyébként az is eldőlt, hogy ide­iglenesen a lemondott vezér­­igazgató, Tudor Giurgiu veze­ti a közszolgálati tévétársaságot (SRTV), amíg a parlament új i­­gazgatótanácsot nem választ az intézmény élére. Bizalmatlansági Összegyűjtötte a PD és a PSD a bizalmatlansági indítvány benyújtásához szükséges 117 aláírást, így nincs miért tovább várni a potenciálisan kormány­buktató dokumentummal - je­lentette be közben Cristian Ra­­dulescu, a demokraták képvi­selőházi frakcióvezetője. A do­kumentum révén tisztázódni fog, ki is van valójában hatal­mon és ki ellenzékben - ez a vé­leménye Emil Bocnak, a PD el­nökének, aki szerint Tariceanu kormányfőnek vállalnia kell a felelősséget az államfő leváltá­sának népszavazási kudarca miatt. Kormányát a parlament­ben csak 15-16 százalék támo­gatja - magyarázta Boc. A mi­niszterelnök válasza minderre: nem is számított más lépésre egy ilyen „gerilla- és klientú­rapárt” részéről, mint amilyen a PD. A bizalmatlansági indít­vány vitája a házszabály sze­rint három nappal azután zaj­lik, miután a kezdeményezők a képviselőház és a szenátus e­­gyüttes ülésén benyújtották. .............................Whi..................................................................... Újabb népszavazás lehetséges Ezúttal persze már más témában tarthatnak esetleg referendumot: a tét a választási rendszer átalakítása lenne. Közben az előrehozott választások is valószínűbbnek tűnnek most. Lehet, hogy nemsokára ismét az urnák elé hívják a szavazópolgárokat, egy újabb referendum kapcsán Alapkérdések Beszédében az államfő tíz pont­ban fogalmazta meg az ország előtt álló, szerinte legfontosabb teendőket, amelyek teljesítése - mint mondta - főleg a parlament és a kormány feladata. Ezek közé tartozik a politikai elit megújítása, ehhez pedig a választási rendszer megreformálására van szerinte szükség, akárcsak az átvilágítási törvény elfogadására. Ugyancsak elengedhetetlennek nevezte a je­lenlegi politikai helyzet és a leg­fontosabb állami intézmények (a parlament, a kormány és az elnö­ki hivatal) közötti viszony tisztá­zását, a korszerű oktatási és egészségügyi rendszer megterem­tését, az európai pénzalapok mi­nél nagyobb arányú felhasználá­sát, illetve a széles körű párbeszéd kezdeményezését a civil szférával. Hogyan látja a helyzetet Basescu elnök? Basescu elfogadhatatlannak tartotta, hogy a népszavazáskor vereséget szenvedő pártok most egyez­kedni akarnak vele. Szerinte ezeknek a pártoknak elsősorban saját választóikkal kell megbékélniük. A kormány lemondását és elő­rehozott választások megrende­zését tartaná az egyetlen be­csületes megoldónak Traian Basescu román államfő, aki - mint arról tegnap is beszámol­tunk - szerdán a parlament két házának együttes ülésén mon­dott beszédet. A korábban a parlament által felfüggesztett, majd a május 19-i népszavazás révén tisztségébe visszatért Ba­sescu ismételten azzal vádolta a felfüggesztését megszavazó politikai erőket, hogy választó­ik felhatalmazása nélkül, alkot­mányellenesen cselekedtek, így megrontották a parlament és az elnöki hivatal közötti intéz­ményes viszonyt, a népszava­zás kiírásával pedig fölösleges költekezésre kényszerítették az államot. Basescu - emlékeztet­ve az elsöprő győzelmét bizto­sító népszavazási eredményre - megállapította: ilyen esetekben minden normális demokrati­kus államban a kormánynak le kellett volna mondania, és előrehozott választásokat kel­lett volna kiírni. Megerősítet­te, hogy hétfőn a pártokkal foly­tatott konzultáció során számá­ra kiderült: a politikai erők zö­me nem akar ismét a választók elé állni. Voksolás vagy többség Arra figyelmeztette a hon­atyákat, hogy a lakosság elveszít­heti bizalmát a demokratikus intézményekben, a parlament közismert népszerűtlensége pe­dig a törvényhozók és a lakos­ság végleges elszakadásához ve­zethet. Basescu szerint ebben az esetben akár demokráciaelle­nes megmozdulásokra is szá­mítani lehet. Az államfő jelez­te: tisztában van azzal, hogy a miniszterelnök nem köteles le­mondani, így pedig nem lesz­nek előrehozott parlamenti vá­lasztások. Akkor viszont a par­lamenti pártoknak a 2004-es választásokon és az idei refe­rendumon kinyilvánított nép­akarat tiszteletben tartásával kell megalkotniuk az új, sta­bil parlamenti többséget. Bases­cu elfogadhatatlannak tartotta, hogy a népszavazáskor veresé­get szenvedő politikai erők most egyezkedni és megbékél­ni akarnak vele. Szerinte ezek­nek a pártoknak elsősorban sa­ját választóikkal kell megbé­kélniük, ezt pedig csak úgy te­hetik meg, ha ismét bizalmat kérnek tőlük egy újabb válasz­tási megméretésen. Traian Basescu román államfő beszél a parlamentben Levél. Nyílt levelet intéz Traian Basescu államfőhöz La­katos Péter képviselő (képün­kön). Nemtetszését az váltot­ta ki, hogy az elnök szerdai be­szédében a „drága románok" ki­fejezést használta, holott a „drá­ga román állampolgárok" szó­­összetétellel kellett volna él­nie. A képviselő levelét kedden a plénum előtt is felolvassa. Lakatos: Basescu nem is olyan kemény? Traian Basescu államfő keddi, a két ház együttes ülésén elmondott beszé­dét értékelte tegnapi sajtótájékoztatóján Lakatos Péter parlamenti képviselő. Pap Melinda Az RMDSZ-es politikus szerint ez Basescu politikai karrierje csúcspontjának is tekinthető, hisz a kemény hangvételű be­szédben pontra tette a honatyá­kat és a pártokat. Lakatos szerint az államfő beszéde első részében a refe­rendum előtti kampányt foly­tatta, azt mondta, amit a nép hallani akart. Szerinte a feltűnő az, hogy egyetlen alkalommal ejtette ki a száján az „oligar­cha” és az „elkorcsosított rend­szer” kifejezéseket. Ezáltal köz­vetett módon beismerte a Cot­­roceni-palotabeli egyeztetések sikertelenségét. Az a tény, hogy a 2004-es parlamenti választá­sok és a referendum sikerét em­lítette, egyértelműen arra en­ged következtetni, hogy a De­mokrata Párt (PD) kész tár­gyalni a Szociáldemokrata Párt­tal (PSD). „A hatalomért folytatott harc­ban, a halálos ellenség, Taricea­nu félreállítása érdekében min­den megengedett, még a 180 fo­kos fordulat is” - vonta le a következtetést. Forgatókönyvek Szerinte ebben a helyzetben a következő forgatókönyvek le­hetségesek: első lépésként a PSD nem támogatja a PD bizal­matlansági indítványát, így ez megbukik. Ebben az esetben a szocdemeknek a liberálisokat kell támogatniuk, hogy megle­gyen a kormányzati többség, s ha megegyeznek, akkor megyei szinten fekete napok jönnek a PD-s politikusokra, hisz elve­szíthetik tisztségeiket. Amennyiben az utóbbi va­riáns mégsem valósulna meg, a PSD még mindig benyújthat­ja saját bizalmatlansági indít­ványát. Ebben a helyzetben Basescunak a következő idő­szakban sem lesz bátorsága „oligarchákról” és „elkorcsosí­tott rendszerről” beszélni - vél­te a képviselő. Ehelyett más eszközökhöz folyamodik a ha­talom megszerzése érdekében, mint a titkosszolgálatok és a „független” hazai igazságszol­gáltatás. 2007. június 1., péntek Röviden □ Beidézve. Bíróság elé idézte Ion Meli­­nescu tisztségviselőt és Adrian Nastase ex­­miniszterelnököt a Korrupcióellenes Ügyész­ség (DNA). Melinescut, a Pénzmosás Meg­előzése Állami Hivatalának volt elnökét, a „Tamara nagynéni örökség ügyében" okirat sikkasztás, megvesztegetés elfogadása és tit­kos információk kiszivárogtatása vádjával i­­­dézte be a táblabíróság. Adrian Nastase PSD- képviselőt és volt miniszterelnököt megvesz­tegetés vádjával idézte bíróság elé a DNA. □ Nem. Egyértelműen visszautasítja Korodi Attila környezetvédelmi miniszter az olasz hul­ladék Romániába érkezését. Az olasz környe­zetvédelmi szakemberek nyomásgyakorlása következtében a miniszter május 31-én talál­kozott E. S. Daniele Mancini olasz nagykövet­tel a hulladékszállítás ügyének megtárgyalása érdekében. Korodi azt nyilatkozta, nem fog a nápolyi szemét Romániába szállításáról egyez­kedni az olasz hivatalosságokkal. Szerinte az ország nem rendelkezik olyan infrastrukturális kapacitással, ami lehetővé tenné az olasz sze­mét tárolását. Az olasz hatóságok a környe­zetvédelmi válság miatt szándékoztak ide szál­lítani több tonna hulladékanyagot. Romániá­nak 2015-ig jogában áll visszautasítani a más uniós tagállamokból származó szemét tárolását. □ Elfogadva: Jóváhagyta a kormány az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) létrehozásáról szóló törvény módosítá­sát, amelynek értelmében azt a minimális összeget, amely a bevallott vagyon és a képviselői mandátum időtartama alatt szer­zett jövedelem között mért különbségként a nyomozás beindítását vonja maga után, tíz­ezer euróban állapították meg. Ez fele a ko­rábbi változatban javasolt összegnek. □ Szerződés: Szerződést írtak alá az országos út- és autópálya-építő társaság szaktanácsadói egy négytagú nyugat-európai konzorciummal a Nagylak-Arad autópálya­szakasz megépítésére. Az autópályát másfél éven belül kezdi el építeni az európai cég. A munkálatok elkezdéséig hátralevő másfél­ év alatt elkészítik a műszaki terveket, és meg­hirdetik a pályázatot és a versenytárgyalást a kivitelező cég kiválasztására. kinevezés. A Bihar megyéből Bukarest­be elszármazott kormányfőtitkár-helyettest, Cseke Attilát (képünkön, szerkesztőségünk ven­dégeként) nevezte ki a miniszterelnök azon interparlamentáris bizottság vezetőjévé, amely az állam tulajdonába jutott javak elosztásával foglalkozik. Calin Popescu Tariceanu döntése szerint a szóban forgó testület az adott javak értékesítésével foglalkozik, és annak tagja lesz a belügyi, a védelmi, a pénzügyi, a szállítási és az igazságügyi tárca egy-egy képviselője, va­lamint a kormányfői hivatal megbízottja is. Magyar igazolványok: fontos változtatások­ A magyar Országgyűlés szerda délután egy­hangúlag, 306 igennel szavazta meg a szom­szédos államokban élő magyarokról szóló tör­vény módosítását. A módosítás szerint a jövőben nem kell meghosszabbítani a magyar igazolványok eredetileg ötéves érvényességi idejét, a dokumentum korlátlan ideig érvényes lesz. Megszűnnek az úgynevezett járulékos igazolványok. Jelenleg a diák- és pedagógus­kedvezmények igénybevételéhez nem csupán az igazolványba történő bejegyzés szükséges, de a külön kiadott járulékos igazolványok (di­ák- és pedagógusigazolvány, illetve oktatói kártya) bemutatása is. Amennyiben az igazol­vány betelik, kiegészítő füzet kell majd hozzá.

Next