Bihari Napló, 2007. június (18. évfolyam, 125-150. szám)
2007-06-01 / 125. szám
t ORSZÁG-VILÁG A parlament plenáris ülése elfogadta az államfő egy korábbi javaslatát. Eszerint véleménynyilvánító - tehát nem ügydöntő - népszavazás lesz az egyéni választókerületes választási rendszer bevezetéséről. A jelen lévő honatyák nagy többséggel, 240 vokssal fogadták el az államfői kérelmet. A népszavazás kiírása ellen szavazott az RMDSZ frakcióinak 20 tagja. A törvényhozási hozzájárulás konzultatív jellegű. Az államfő a parlament véleményének hivatalos kikérése után írathat ki országos jelentőségű ügyekben népszavazást, mondja ki az alkotmány 90. szakasza. Traian Basescu korábbi, szintén a parlamentben elmondott értékelője szerint a politikai elit reformjához szükséges a szavazási rendszer megváltoztatása. Az államfő február 14-i beszédében élesen kritizálta és gazdasági összefonódásokkal vádolta a parlamentet és általában a pártelitet. A plenáris ülés más témái között egyébként az is eldőlt, hogy ideiglenesen a lemondott vezérigazgató, Tudor Giurgiu vezeti a közszolgálati tévétársaságot (SRTV), amíg a parlament új igazgatótanácsot nem választ az intézmény élére. Bizalmatlansági Összegyűjtötte a PD és a PSD a bizalmatlansági indítvány benyújtásához szükséges 117 aláírást, így nincs miért tovább várni a potenciálisan kormánybuktató dokumentummal - jelentette be közben Cristian Radulescu, a demokraták képviselőházi frakcióvezetője. A dokumentum révén tisztázódni fog, ki is van valójában hatalmon és ki ellenzékben - ez a véleménye Emil Bocnak, a PD elnökének, aki szerint Tariceanu kormányfőnek vállalnia kell a felelősséget az államfő leváltásának népszavazási kudarca miatt. Kormányát a parlamentben csak 15-16 százalék támogatja - magyarázta Boc. A miniszterelnök válasza minderre: nem is számított más lépésre egy ilyen „gerilla- és klientúrapárt” részéről, mint amilyen a PD. A bizalmatlansági indítvány vitája a házszabály szerint három nappal azután zajlik, miután a kezdeményezők a képviselőház és a szenátus együttes ülésén benyújtották. .............................Whi..................................................................... Újabb népszavazás lehetséges Ezúttal persze már más témában tarthatnak esetleg referendumot: a tét a választási rendszer átalakítása lenne. Közben az előrehozott választások is valószínűbbnek tűnnek most. Lehet, hogy nemsokára ismét az urnák elé hívják a szavazópolgárokat, egy újabb referendum kapcsán Alapkérdések Beszédében az államfő tíz pontban fogalmazta meg az ország előtt álló, szerinte legfontosabb teendőket, amelyek teljesítése - mint mondta - főleg a parlament és a kormány feladata. Ezek közé tartozik a politikai elit megújítása, ehhez pedig a választási rendszer megreformálására van szerinte szükség, akárcsak az átvilágítási törvény elfogadására. Ugyancsak elengedhetetlennek nevezte a jelenlegi politikai helyzet és a legfontosabb állami intézmények (a parlament, a kormány és az elnöki hivatal) közötti viszony tisztázását, a korszerű oktatási és egészségügyi rendszer megteremtését, az európai pénzalapok minél nagyobb arányú felhasználását, illetve a széles körű párbeszéd kezdeményezését a civil szférával. Hogyan látja a helyzetet Basescu elnök? Basescu elfogadhatatlannak tartotta, hogy a népszavazáskor vereséget szenvedő pártok most egyezkedni akarnak vele. Szerinte ezeknek a pártoknak elsősorban saját választóikkal kell megbékélniük. A kormány lemondását és előrehozott választások megrendezését tartaná az egyetlen becsületes megoldónak Traian Basescu román államfő, aki - mint arról tegnap is beszámoltunk - szerdán a parlament két házának együttes ülésén mondott beszédet. A korábban a parlament által felfüggesztett, majd a május 19-i népszavazás révén tisztségébe visszatért Basescu ismételten azzal vádolta a felfüggesztését megszavazó politikai erőket, hogy választóik felhatalmazása nélkül, alkotmányellenesen cselekedtek, így megrontották a parlament és az elnöki hivatal közötti intézményes viszonyt, a népszavazás kiírásával pedig fölösleges költekezésre kényszerítették az államot. Basescu - emlékeztetve az elsöprő győzelmét biztosító népszavazási eredményre - megállapította: ilyen esetekben minden normális demokratikus államban a kormánynak le kellett volna mondania, és előrehozott választásokat kellett volna kiírni. Megerősítette, hogy hétfőn a pártokkal folytatott konzultáció során számára kiderült: a politikai erők zöme nem akar ismét a választók elé állni. Voksolás vagy többség Arra figyelmeztette a honatyákat, hogy a lakosság elveszítheti bizalmát a demokratikus intézményekben, a parlament közismert népszerűtlensége pedig a törvényhozók és a lakosság végleges elszakadásához vezethet. Basescu szerint ebben az esetben akár demokráciaellenes megmozdulásokra is számítani lehet. Az államfő jelezte: tisztában van azzal, hogy a miniszterelnök nem köteles lemondani, így pedig nem lesznek előrehozott parlamenti választások. Akkor viszont a parlamenti pártoknak a 2004-es választásokon és az idei referendumon kinyilvánított népakarat tiszteletben tartásával kell megalkotniuk az új, stabil parlamenti többséget. Basescu elfogadhatatlannak tartotta, hogy a népszavazáskor vereséget szenvedő politikai erők most egyezkedni és megbékélni akarnak vele. Szerinte ezeknek a pártoknak elsősorban saját választóikkal kell megbékélniük, ezt pedig csak úgy tehetik meg, ha ismét bizalmat kérnek tőlük egy újabb választási megméretésen. Traian Basescu román államfő beszél a parlamentben Levél. Nyílt levelet intéz Traian Basescu államfőhöz Lakatos Péter képviselő (képünkön). Nemtetszését az váltotta ki, hogy az elnök szerdai beszédében a „drága románok" kifejezést használta, holott a „drága román állampolgárok" szóösszetétellel kellett volna élnie. A képviselő levelét kedden a plénum előtt is felolvassa. Lakatos: Basescu nem is olyan kemény? Traian Basescu államfő keddi, a két ház együttes ülésén elmondott beszédét értékelte tegnapi sajtótájékoztatóján Lakatos Péter parlamenti képviselő. Pap Melinda Az RMDSZ-es politikus szerint ez Basescu politikai karrierje csúcspontjának is tekinthető, hisz a kemény hangvételű beszédben pontra tette a honatyákat és a pártokat. Lakatos szerint az államfő beszéde első részében a referendum előtti kampányt folytatta, azt mondta, amit a nép hallani akart. Szerinte a feltűnő az, hogy egyetlen alkalommal ejtette ki a száján az „oligarcha” és az „elkorcsosított rendszer” kifejezéseket. Ezáltal közvetett módon beismerte a Cotroceni-palotabeli egyeztetések sikertelenségét. Az a tény, hogy a 2004-es parlamenti választások és a referendum sikerét említette, egyértelműen arra enged következtetni, hogy a Demokrata Párt (PD) kész tárgyalni a Szociáldemokrata Párttal (PSD). „A hatalomért folytatott harcban, a halálos ellenség, Tariceanu félreállítása érdekében minden megengedett, még a 180 fokos fordulat is” - vonta le a következtetést. Forgatókönyvek Szerinte ebben a helyzetben a következő forgatókönyvek lehetségesek: első lépésként a PSD nem támogatja a PD bizalmatlansági indítványát, így ez megbukik. Ebben az esetben a szocdemeknek a liberálisokat kell támogatniuk, hogy meglegyen a kormányzati többség, s ha megegyeznek, akkor megyei szinten fekete napok jönnek a PD-s politikusokra, hisz elveszíthetik tisztségeiket. Amennyiben az utóbbi variáns mégsem valósulna meg, a PSD még mindig benyújthatja saját bizalmatlansági indítványát. Ebben a helyzetben Basescunak a következő időszakban sem lesz bátorsága „oligarchákról” és „elkorcsosított rendszerről” beszélni - vélte a képviselő. Ehelyett más eszközökhöz folyamodik a hatalom megszerzése érdekében, mint a titkosszolgálatok és a „független” hazai igazságszolgáltatás. 2007. június 1., péntek Röviden □ Beidézve. Bíróság elé idézte Ion Melinescu tisztségviselőt és Adrian Nastase exminiszterelnököt a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA). Melinescut, a Pénzmosás Megelőzése Állami Hivatalának volt elnökét, a „Tamara nagynéni örökség ügyében" okirat sikkasztás, megvesztegetés elfogadása és titkos információk kiszivárogtatása vádjával idézte be a táblabíróság. Adrian Nastase PSD- képviselőt és volt miniszterelnököt megvesztegetés vádjával idézte bíróság elé a DNA. □ Nem. Egyértelműen visszautasítja Korodi Attila környezetvédelmi miniszter az olasz hulladék Romániába érkezését. Az olasz környezetvédelmi szakemberek nyomásgyakorlása következtében a miniszter május 31-én találkozott E. S. Daniele Mancini olasz nagykövettel a hulladékszállítás ügyének megtárgyalása érdekében. Korodi azt nyilatkozta, nem fog a nápolyi szemét Romániába szállításáról egyezkedni az olasz hivatalosságokkal. Szerinte az ország nem rendelkezik olyan infrastrukturális kapacitással, ami lehetővé tenné az olasz szemét tárolását. Az olasz hatóságok a környezetvédelmi válság miatt szándékoztak ide szállítani több tonna hulladékanyagot. Romániának 2015-ig jogában áll visszautasítani a más uniós tagállamokból származó szemét tárolását. □ Elfogadva: Jóváhagyta a kormány az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) létrehozásáról szóló törvény módosítását, amelynek értelmében azt a minimális összeget, amely a bevallott vagyon és a képviselői mandátum időtartama alatt szerzett jövedelem között mért különbségként a nyomozás beindítását vonja maga után, tízezer euróban állapították meg. Ez fele a korábbi változatban javasolt összegnek. □ Szerződés: Szerződést írtak alá az országos út- és autópálya-építő társaság szaktanácsadói egy négytagú nyugat-európai konzorciummal a Nagylak-Arad autópályaszakasz megépítésére. Az autópályát másfél éven belül kezdi el építeni az európai cég. A munkálatok elkezdéséig hátralevő másfél év alatt elkészítik a műszaki terveket, és meghirdetik a pályázatot és a versenytárgyalást a kivitelező cég kiválasztására. kinevezés. A Bihar megyéből Bukarestbe elszármazott kormányfőtitkár-helyettest, Cseke Attilát (képünkön, szerkesztőségünk vendégeként) nevezte ki a miniszterelnök azon interparlamentáris bizottság vezetőjévé, amely az állam tulajdonába jutott javak elosztásával foglalkozik. Calin Popescu Tariceanu döntése szerint a szóban forgó testület az adott javak értékesítésével foglalkozik, és annak tagja lesz a belügyi, a védelmi, a pénzügyi, a szállítási és az igazságügyi tárca egy-egy képviselője, valamint a kormányfői hivatal megbízottja is. Magyar igazolványok: fontos változtatások A magyar Országgyűlés szerda délután egyhangúlag, 306 igennel szavazta meg a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény módosítását. A módosítás szerint a jövőben nem kell meghosszabbítani a magyar igazolványok eredetileg ötéves érvényességi idejét, a dokumentum korlátlan ideig érvényes lesz. Megszűnnek az úgynevezett járulékos igazolványok. Jelenleg a diák- és pedagóguskedvezmények igénybevételéhez nem csupán az igazolványba történő bejegyzés szükséges, de a külön kiadott járulékos igazolványok (diák- és pedagógusigazolvány, illetve oktatói kártya) bemutatása is. Amennyiben az igazolvány betelik, kiegészítő füzet kell majd hozzá.