Fáklya, 1956. február (11. évfolyam, 26-50. szám)

1956-02-01 / 26. szám

P A termelékenység növelése érdekében Harcoljunk a munkaidő jobb ki­használásáért Üzemeink, gyáraink dolgozói előtt álló egyik legfontosabb feladat a termelés növelése. Ezt pedig csak akkor érhetik el, ha a mun­kanap minden percét gondosan kihasználják, s ha mindent el­követnek a holtidők csökkentésé­ért. Megvizsgálva két vállalat — a Vasile Roaita textilgyár és a Me­­talo-Chimica helyiipari kombinát — dolgozóinak munkaidő kihasz­nálására vonatkozó adatait, azt látjuk, hogy bár az utóbbi idő­ben sokat javult, még mindig nem kielégítő a helyzet. Dec­m­­ber hónapban a munkaidő kihasz­nálása a Vasile Roaitá textil­gyár szövődésében 88,9, a Meta­lo-Chimica helyi ipari kombinátnál pedig 90 százalék volt. Tehát a munkaidőnek (480 peren­k) 88,9, illetve 90 százalékát fordították tényleges munkára. A munkaidő ilyen arányú kihasználásával a havi össztermelési tervet érték­ben a Vasile Roaitá textilgyár­ban 109,6, a Metalo-Ciiimica he­lyi ipari kombinátban pedig 106 százalékra teljesítették. Felvető­dik a kérdés, mi az oka annak, hogy a munkaidőt nem használ­ják ki teljesen. Meg kell sieg­es­nünk azt, hogy 100 százalékos munkaidő kihasználásáról nem is beszélhetünk. A munkanapnak (8 óra) ugyanis bizonyos százaléka szükséges a pihenésre és a ter­mészetes szükségletek kielégíté­sére, munkahelykiszol­gálásra,­ stb. Ezeket az időfelhasználásokat megfelelő műszaki-szervezési in­tézkedésekkel, valamint a szak­­képzettség növelésével a mini­mumra lehet csökkenteni. A kü­lönböző műszaki-szervezési hiá­nyosságokból származó és a munkás hibájából adódó idővesz­teségek megszüntetésével hatha­tósan hozzájárulhatunk a munká­ra fordított idő növeléséhez.. Ha fokozódik a munkafegyelem, a beszélgetések a sétálgatások meg­szűnnek, ha szerszámra, anyag­ra, utasításokra nem kell várni­uk a dolgozóknak, az ezekre for­dított időt tényleges munkára használhatják fel. Ezzel pedig növelhetik a termelést, fokozhat­ják a termelékenységet, s túltel­jesítik tervüket. A munkaidő jobb kihasználá­sát érhetjük el azzal is, ha meg­­szüntetjük az igazolatlan hiány­zásokat és késéseket. December­ben például a Vasile Roaitá tex­tilgyár szövődésben 289, a Me­­talo-Chimica helyi ipari kombinát­nál pedig 4350 (!) munkaóra ve­szett kárba az igazolatlan hiány­zások és késések miatt. Vajon gondoltak-e arra a két gyár, iga­zolatlan hiányzói, késői, mint például Papp Rozália, Silber Mik­lós, Pantea Mihály, Gyapjas An­na, a Vasile Roaitá gyárból Bo­kor János, Králik Lajos, Török Dániel a Metalo-Chimicától, hogy fegyelmezetlen magatartásuk mi­att hány munkaórát veszített el a vállalat. Vajon tudják-e azt, hogy ez alatt az idő alatt hány méter szövetet, hány darab hús­darálót, kerékpárcsengőt, stb. gyárthattak volna? A Vasile Roaitá textilgyár ve­zetősége igen jó módszert veze­tett be az igazolatlan hiányzások megszüntetésére. Az igazolatlanul hiányzó munkásoknak munkatár­saik előtt be kell számolniuk hi­ányzásuk okairól. Ez a módszer minden bizonnyal hozzájárul az igazolatlan hiányzások és késé­sek megszüntetéséhez, s ezért a többi vállalatvezetőnek is java­soljuk. A mellékelt grafikonon bemu­tatjuk, hogy a munkaidőalap ki­használás egyetlen egy százalé­kos megjavításával, egy év alatt mennyivel több közszükségleti cikket gyárthatnának. S a mun­kaidőnek ezt az egy százalékos jobb kihasználását a munka jobb megszervezésével, fegyelmezett magatartással könnyen el is ér­hetik. <_> Számok és tények Az utóbbi időben megnöveke­dett a forgalom a belényesi könyvtárban. Az olvasók egymás­nak adják a kilincset, a kötetek gyorsan kerülnek egyik kézből a másikba. Január 24-ig 540­ olva­só iratkozott be az idén, köztük 213 ifjú, 95 munkás. A rajoni könyvtár jelenleg 15.208 kötetet tart nyilván, látogatóinak száma naponta átlag 98 olvasó. A „Szeressétek a könyvet“ mozgalomnak is elég népes tá­bor alakult. Az elmúlt héten ren­dezett irodalmi fejtörő-esten 147- en vettek részt, s várakozáson felüli eredmények születtek. A részvevők túlnyomó része a jó tájé­kozottságot árult el a verseny kötelező olvasmányok terül­tén: a 28 feltett kérdés közül senki nem válaszolt húsznál kevesebbre. A legjobbakat: Pop Cornelt, Chigir Luc­réti­át, Cretu Ioant stb. könyv jutalomban részesítették. AZ OLVASÓK mint a legtöbb, szinte minden, könyvtárban, a legbuzgóbb olva­sók, a fiatalok, az iskolás fiúk és lányok, őket hívni sem kell, őket már a mai iskola neveli könyv­­szeretetre. A felnőttek olvasásra szoktatása, — mármint azoknak, akik gyermekkorukban nem szel­lemi táplálékot, hanem kenyeret kérest­­k, s így nem is barátkoz­tak össze a könyvvel — már ne­hezebb feladat. Vannak köztük szép számmal olyanok, akik ma­guk mennek, mert tudják, hogy pótolniuk kell a mulasztást, s ke­resik a könyvekben a tudást. Ilyen az a Bíró János nevű szál­lítómunkás is, aki estenként, munka végeztével amúgy munka­­ruhásan beállít a könyvtárba, hozza az elolvasottakat, s válo­gatja az új olvasmányt. Valami­vel több, mint három hét alatt 19 könyvet olvasott. AMI MEGOLDÁSRA VÁR Sokan vannak azonban, akiket még hívni kell, sokkal több mun­­kásember kell hogy olvasója le­gyen a könyvtárnak. Össze kell barátkoztatni őket a könyvvel. A népszerűsítő munkának szélesebb területet kell felölelnie. Könyvis­mertetőre, irodalmi estre van szükség, többre is, mint amen­­­nyit tartanak. Arra is szükség van, hogy a már ismert könyv­barátok segítsenek az újabbak toborzásában. Olyan segítségre gondolunk itt, mint amelyet pél­dául Vidican Viorica és Arman­­ca Platon irodalomszakos tanár nyújtott az irodalmi­­ fejtörőest megrendezésében, vagy csupán arra, hogy felhívják munkatár­saik, ismerőseik figyelmét az ál­taluk már olvasott könyvre, miért érdemes elolvasni, mit lehet tar­nulni belőle. A könyvtárnak ki kell építenie munkakollektíváját, olyan emberekből álló bizottsá­got, akik különböző munkahelye­ken hatékonyan segíthetik a könyv népszerűsítését. Megoldásra vár a könyvtár helyiség kérdése is. Valóban igaz, hogy a mostani nem megfelelő. Olvasóterem nélkül nem szoktunk ma már látni vajoni könyvtárat. Az a szülő üzlethelyiség, amiben jelenleg szoronganak, igazán nem alkalmas arra a célra. A helyi néptanácsnak az ígéretek mell­tt most már tennie is kellene vala­mit ebben az ügyben. Az olvasók népes tábora elvárja, hogy a néptanács is bebizonyítsa: ő is könyvbarát. — in, í. — F­A­K­L­Y­A Válaszolunk olvasóink­n­a­k Mit tesznek, akik tévedésből kimaradtak a választói névjegyzékből Flestea Gheorghe, a CennaH­­ment dolgozója azt kérdezi szerkesztőségünktől, mit kell tennie annak a szavazati jog­gal rendelkező állampolgárnak, akit tévedésből nem vettek fel a választói névjegyzékbe. VÁLASZ: Az RNK dolgozó állampolgárai­nak nagyfontosságú hazafias köte­lességüknek kell tekinteniük a sza­vazati jog gyakorlását, s fel kell használniuk ezt a jogot arra, hogy biztosítsák a dolgozó nép legjobb fiainak megválasztását az államhatalom helyi szervei­ben. Az állampolgároknak őr­ködniük kell, hogy felvegyék őket a választói névjegyzékbe, ha pe­dig véletlenül kimaradtak, a tör­vényes utakat fel kell használ­niuk arra, hogy jogaikba helyez­zék őket. A néptanácsi képviselők vá­lasztására vonatkozó törvény­erejű rendelet előírja, hogy azok­nak a szavazati joggal rendelke­ző állampolgároknak, akik téve­désből kimaradtak a választói névjegyzékből, óvást kell emelni­ük annál a községi, vagy városi néptanács végrehajtó bizottságá­nál, amelyhez tartoznak. A néptanács végrehajtó bizott­sága köteles az óvást megoldani és az iktatástól számított 3 na­pon belül a hozott végzést kifüg­geszteni az illető néptanács szék­házánál. "Ha az állampolgár a néptanács végrehajtó bizottságának határo­zatával elégedetlen, újabb óvást emelhet annál a nép­törvényszék­nél, amelynek körzetébe a vá­lasztói névjegyzéket kifüggesztet­ték. Az állampolgár a második óvást benyújthatja közvetlenül a néptörvényszékhez, vagy a nép­­tanács végrehajtó bizottságához, amely köteles azt a néptörvény­székhez továbbítani. A néptörvényszék az óvás ik­tatásától számított 3 napon be­lül köteles eldönteni és közölni azt az óvás benyújtójával, hogy szükség esetén a választói név­jegyzékben megejthessék a meg­felelő módosítást. A néptörvény­szék határozata jogerős. A szavazati joggal rendelkező állampolgárok, akik tévedésből kimaradtak a választói névjegy­zékből, annak érdekében, hogy korlátlanul gyakorolhassák óvási jogukat, a néptanácsi képviselő­választásról szóló törvényerejű rendelet nem szab meg határidőt az óvás benyújtására. Óvást le­het emelni a választói névjegyzé­kek kifüggesztésének napjától egészen a választásig. Természe­tesen ajánlatos az óvást mielőbb benyújtani, hogy a változtatáso­kat a választói névjegyzékekben késedelem nélkül megejthessék. Ha bárki megállapítja, hogy szerepel ugyan a választói név­jegyzékben, de nevét hibásan ír­ták be, a hiba kiigazítása végett ugyanahhoz a módszerhez kell folyamodnia, mintha kimaradt volna a választói névjegyzékből. A Körös-rajoni nőbizottság munkájáról A Körös-rajoni nőbizottság az utóbbi időben egyre eredményesebb munkát végez. Az iparvállalatok­ban, az intézményekben és a kol­lektív gazdaságban tevékenykedő nők legtöbbje a kongresszusi ver­senyben az élenjárók közé emelke­dett. S most a kongresszus után is, az új évben, a megnövekedett fel­adatok valóraváltásában is élenjár­nak a dolgozó nők. Rajonunkban jól ismerik Boldis Magdát, Kisjenő község nőbizott­ságának tagját, Hinja Gab­át, az erdőhegyi „Fónagy János“ kollektív gazdaság élenjáróját, vagy Bátran Maritnt, a fazekasvarsándi mezőgaz­dasági társulás tagját, akik példát mutatnak a munkában és fáradha­tatlanul dolgoznak községükben a közügyek elintézéséért, a dolgozó nők kulturszínvonalának állandó emeléséért. A II. pártkongresszus­ utáni idő­szakban, rajonunkban is megkezdő­dött a kongresszus dokumentumai­nak tanulmányozása, amelyből nem­csak a nőbizottsági tagok veszik ki részüket, hanem a dolgozó nők és a háziasszonyok is. Crisana falu­ban, Mezőbaj községben, Tamásdán és másutt is a dolgozó nők szor­galmasan tanulmányozzák Gh. Gheorghiu-Dej elvtársnak az RMP Központi Vezetőségének tevékenysé­géről szóló jelentését, s a kongres­­­szus többi dokumentumait. Körös-rajonban széles körben bon­takozik ki a néptanácsi képviselő­­választásokra az előkészület. A ra­joni NDF-tanács jó tevékenysége folytán már valamennyi községben és faluban ismertették a néptanácsi képviselőválasztások jelentőségét. Megkezdődtek a jelölőgyül­ések, a­­melyre a nőbizottságok tagjai moz­gósították a községek és falvak la­kóit. A jelölőgyüléseken Körös-ra­jonban eddig egy tartományi, egy rajoni és 69 községi választókerü­letbe jelöltek dolgozó nőt, ami azt bizonyítja, hogy a nők rátermettsé­güknél fogva képesek arra, hogy részt vegyenek az államhatalom he­lyi­ szerveinek vezetésében. Míihu­ Maria, a Körös-rajoni nőbizottság felelőse Dolgozó nőt jelöltek A borossebesi Gh. Dimitrov vál­lalat munkásai, technikusai, mérnö­kei és tisztviselői az elmúlt napok­ban jelölőgyűlésre gyűltek össze a Mihai Beniuc kulturotthonban. A gyűlésen részt vettek még több vál­lalat, intézmény és tömegszervezet dolgozói is, hogy megvitassák Jur^a Stefan javaslatát, aki a NDF nevé­ben a borossebesi 5. számú községi választókerület képviselőjének Here­dia Mária elvtársnőt javasolta. He­redia Mária a Gh. Dimitrov válla­lat dolgozója, aki már számos­ eset­ben bebizonyította a rátermettségét a közügyek vezetésében. A felszóla­lók helyesléssel fogadták Jurca Ste­fan javaslatát. A­­ gyűlés­ résztvevői és a boros­sebesi 5. számú választókerület ál­lampolgárai egyöntetűen elfogadták e javaslatot. G. M. A négtanácsi k­épviselő­választás és a kisipari termelőszövetkezetek országos kongresszusának tiszteletére A Cortex kisipari termelőszövet­kezet részlegein a napokban meg­tartott munkagyűléseken sok hasz­nos vállalás hangzott­­ el Tilaga Aurica, a fehérneműszabá­­szat nevében szólalt fel s a termelés 8 százalékkal való emelését és a minőség 0,5 százalékkal való javí­tását, valamint a tízperces mozga­lom rendszeres betartását és havon­ként tisztasági nap megszervezését vállalta. A készruhaszabászaton dolgozók közül Szabina Julianna 98 százalékos minőségi munkát, Ni­kita Jolán 10 százalék tervtúlteljesí­­tést ajánlott fel. Fazekas Sándor zakóbeigazító megfogadta, ha hibát észlel a hoz­záérkező ruhadarabokon, nem továb­bítja, hanem kiigazítás végett vis­­­szaadja annak, aki selejtes munkát végzett. Ezenfelül 10 százalékos, tervtúlteljesítést is vállalt. A Békeharc női brigád a szövetke­zet összes nőbrigádjait versenyre hívta. A szocialista verseny legfőbb szempontjai: a termelés növelésén és a minőség megjavításán kívüli az, hogy a dolgozó nőket bevonják a szocialista versenybe. Rosenberg Ida levelező 1956 II. 1. szerda, 26. szám. A Vc­sgyü­jtésbíMi­­ Menjárok diszgy­ülése A ^aipari Szakiskola nagyterüjé­ben az elmúlt szombaton diszgyü­­lést tartottak. A gyűlésen részt vet­tek: Nagyvárad tartományból a vas­­gyüjtésben élenjáró IMSZ alapszer­vezetek titkárai, pioníroktatók, kitűnt ifjak és pionírok. Az IMSZ tartományi bürójának határozatából kitűnt, hogy az utób­bi időben az IMSZ-szervezete­k — a párt irányításával — több, mint 20.000 ifjút vontak be e hazafias mozgalomba. Ezek az ifjak mintegy 209.136 kg. ócskavasat gyűjtöttek össze. Leggyümölcsözőbb tevékeny­séget Nagyváradon, Székelyhid és É­lsd rajonban fejtettek ki. Azokat az IMSZ-alapszervezete­­ket, pioníregységeket, ifjakat és pionírokat, akik a legtöbb vasat gyűjtötték, érdem szerint meg­jutalmazták, így az élesdi hét­­osztályos magyar tannyelvű elemi iskola egy rádiót, a szentjánosi pio­nírok pedig patefont kaptak. Bors, Madarász, Érmihályfalva, valamint a nagyváradi 14. számú elemi is­kola pioníregységei és az élesdi Re­­fractor gyár IMSZ-alapszervezete további sikerek elérésére ösztönzés­képpen röplabdafelszerelést kaptak. A Nagyvárad-városi IMSZ bizott­ság egy fényképezőgépet és egy ke­rékpárt kapott jutalmul, a vasgyűj­­tési akcióra való mozgósításban fel­mutatott kiváló eredményeiért. A kü­lönböző pioníregységek, ifjak és pio­nírok között még 4 fényképezőgépet|­ 3 futballabdát, szájmuzsikákat, töl­tőtollakat osztottak ki. A gyűlésről azzal az elhatározás­sal távoztak az ifjak, hogy ezután sokkal szorgalmasabban vesznek részt az ócskavasgyüjtési mozgalom­ban, s megkétszerezik eddigi ered­ményeiket. Az IMSZ rajoni bizott­ságok elsőrendű feladata: tovább folytatni a megkezdett munkát, ösz­tönözni, kiterjeszteni e hazafias moz­galmat. Hasznos t­a­paszta­la­tcsere Az Országos Szakszervezeti Ta­nács IV. kulturversenye során a ko­lozsvári, tövisi, dési és a nagyváradi szállítóvállalatok szakszervezeteinek ének- és tánccsoportjai vasárnap délelőtt az Állami Színházban ta­pasztalatcserét tartottak. Nagy volt az érdeklődés. A színházat zsúfolá­sig megtöltötték az üzemi dolgo­zók. A mintegy 500 főnyi műkedvelő színvonalas szereplése, a népi kórus és táncmozgalom állandó fejlődésé­ről tanúskodik. A műkedvelő cso­portok közül megérdemelt sikert aratott a kolozsváriak, nagyvára­diak és tövisiek énekkara. Műsoraik­ban román, magyar, szovjet kórus­művek szerepeltek. A tánccsoportok is szépen mutatkoztak be. Itt a leg­szebben a désiek gondosan kidolgo­zott, mindvégig temperamentumos szamosvölgyi román tánca ragadta magával a közönséget. Tetszett a kolozsváriak három balettszáma is. A nagyváradi CFR esztrádzeneka­­rától azonban sokkal többet vár­tunk. A kórusok magánénekesei általá­ban megérdemelt sikerrel szerepel­tek, — de ez nem mondható azon­ban — a désiek két magyar éneke­séről, akik limonádéizü, a népi ze­nétől távol álló „Sétahajó“-féle mű­­dalokkal álltak a közönség elé. Ami pedig ugyancsak a kér­dési szavaiét illeti: az illetékes szakszervezetek művészeti irányítói, most a verseny­előkészület szakaszán foglalkozza­nak a versmondó-művészettel leg­alábbis annyira, mint az ének- vagy más oktatással. Reméljük, hogy ez a tapasztalat­­csere tanulságul szolgál, s a külön­böző ének- és tánccsoportok még felkészültebben szerepelnek majd a IV. országos kulturverseny szaka­szain. Körner József levelező Bíráló cikkeink nyomán Lapunk 1655. évi 230. számá­ban a Tüske-rovatban megbírál­tuk Havadi Nagy Márton, a 18. számú korosz­tályos fiúiskola számtantanárát, helytelen pedagó­giai módszereinek alkalmazásá­ért. A cikk megjelenése után a városi néptanács tanügyi osztálya vizsgálatot indított, s megállapí­totta, hogy a cikkben foglaltak teljesen megfelelnek a valóság­nak. A városi néptanácstól az említett cikkre a következő vá­laszt kaptuk: Havadi Nagy Márton oktatási és nevelési módszerei valóban el­avultak ... A VI. osztályos nö­vendékektől olyan példák megol­dását követeli, amelyeket egy év­vel később, a VII. osztályban oldhatnak meg a tanultak alap­ján. Nem magyarázza meg a nehe­zebb kérdéseket, s ha a gyerme­kek nem értenek valamit, a tan­könyv tanulmányozására utasítja őket. Havadi Nagy Márton tanár nem fogadott el semmiféle bírálatot sem a módszertani irányítóktól, sem a tanügyi osztálytól, sem pedig munkatársaitól, noha ezek a bí­rálatok építőek voltak. Mindezért Havadi Nagy Már­ton szankcióban részesült: dorgá­lás, végső figyelmeztetéssel. Ez év január 17-én Kulcsár József levelezőnk cikkét közöltük, amelyben a cikk írója megbírál­ta a székelyhídi dispensar dolgo­zóinak — s főleg a felcser Dom­bi Sándorné felelőtlen magatartá­sát a betegek iránt. A cikk megjelenése után dr. Hevesiné azonnal intézkedett, hogy az elutasított beteget vis­­­szahívják, Dombi Sándorné pe­dig szóbeli figyelmeztetésben ré­szesült. Tekintettel arra, hogy Dombi Sándorné ismételt figyelmeztetés után sem volt hajlandó megfele­lő magatartást tanúsítani a beteg dolgozók iránt,­­ a székelyhídi néptanács egészségügyi osztálya egyelőre más munkára osztotta be. A tágas olvasószálóban sok könyvbarát fordul meg naponta. Jelenleg 1213 olvasója van a községből, és a rajonból. Az ifjúsági könyvolvasó versenybe eddig 97­-st iratkoztak be, de remélhetőleg ez a szám rövidesen megsokszor­ozódik.

Next