Fáklya, 1980 (24. évfolyam, 1-24. szám)

1980-10-05 / 19. szám

Közös szövőgépprogram A csebokszári gépgyárban készülő vetélő nélküli szövőgépeket szocialista és kapita­lista államokban is ismerik. Ezeknek a gé­peknek jónéhány előnye van a hagyomá­nyos vetélős automatákhoz képest. Minde­nekelőtt a teljesítményük nagyobb, több mint kétszer akkora, könnyebb a kezelé­sük, azonkívül a vetélő nélküli gépek ke­vesebb zajt csapnak, 35—40 decibellel ala­csonyabb a zajszint, s ez, szakkifejezéssel élve, ,, hang­kényelmet ’ ’ biztosít a szak­munkásoknak. Az új típus létrehozása szovjet, bolgár, lengyel, csehszlovák és magyar szakembe­rek közös munkája. A magyar partner a Könnyűipari Gépgyártó Vállalat, elődje neve után KAEV (Könnyűipari Alkatrész­­ellátó Vállalat), ahogyan többnyire most is nevezik. A KAEV már csaknem tíz éve vesz részt az SZTB automata szövőgép­kooperációban. Nyolc üzeme közül csak­nem mindegyik foglalkozik részegységek — például hajtóművek, mikrovetélő, szál­lítópálya, excenter — gyártásával. Riportunkban először Csebokszáriba, majd a kordinátorokhoz, végül pedig a magyar munkahelyre látogatunk el. „Versenyezzünk, kollégák!”__________ Bevezetőül néhány adat. Manapság 200 szovjet és 145 külföldi vállalatnál dolgoz­nak vetélő nélküli szövőgépek. Általában A nevezetes SZTB szövőgép és a csebokszári gépgyár legjobb szerelőbrigádja. A brigádve­zető Anatolij Szorokin balról a harmadik minden szövőgép-szállítmány csebokszári beszabályozó mesterek kíséretében érkezik „munkahelyére”. Most két levélből szeretnék néhány sort idézni. „Kedves elvtársak! — írja I. Jersov, a Szovjet—Magyar Barátság Brigád vezetője a KREV-ben dolgozó magyar kollégáknak — A távolság nem akadálya a barátság­nak. Örömmel közöljük, hogy az 1979. évi tervet brigádunk határidő előtt teljesítette. S ebben óriási érdeme van az önök mun­kájának. Köszönjük, hogy figyelemre mél­tatták javaslatainkat: kiváló minőségű részegységeket kaptunk a KÁEV-től. Ja­vasoljuk, hogy brigádjaink az idei 1980-as évben is versenyezzenek egymással .. „Kedves barátaink! Ajánlásaikat tüzete­sen tanulmányoztuk, megfelelő módosítá­sokat eszközöltünk sok szerkezeti részegy­ség és alkatrész gyártásának technológiá­ján. Nagyon örülünk, hogy tavaly egyetlen reklamáció sem fordult elő” — írja a Pető­fi Sándor Brigád nevében küldött válasz­levelében Hertelendi Henrik brigádvezető. „Javaslatukat elfogadjuk: versenyezzünk, kollégák!” Bárhol járjanak is a szovjet munkások, az új műhely üzembe helyezésének per­cei maradnak a legemlékezetesebbek szá­mukra .. . — Romániában, a nagybányai kombi­nátban egyszer hozzám lépett egy munkás­nő — emlékezik Vlagyiszlav Riblov —, s így szólt: „Arra készültem, hogy fél év múlva nyugdíjba megyek." Most azonban meggondoltam a dolgot. Miért ne dolgoz­nék tovább ilyen kényelmes gépekkel?” A könnyűipari gépek gyártása . . . egyál­talán nem könnyű. A textil-, a cipő-, a ru­házati, a kötszövő ipari dolgozók eszköztá­rában jelenleg több mint 250 féle gép és agregát van. Átlagban véve minden ilyen berendezés 1000 alkatrészből áll. Éppen ezért nagy lehetőségek nyílnak a kölcsö­nösen előnyös együttműködésre. Ilyen mennyiségű bonyolult technológia gyártá­sának megszervezésére nem minden or­szágnak van ereje. A feladattal csakis kö­zös erővel lehet eredményesen megbirkózni Ehhez elegendő potenciálja van az Inter­­textilmasnak: a könnyűipari gépgyártás Oroszki Sándor, az Intertextilmas konfekcióipari főszakértője a nemzetközi szervezet terveiről, távlatairól beszél

Next