Fáklya, 1980 (24. évfolyam, 1-24. szám)
1980-10-05 / 19. szám
Közös szövőgépprogram A csebokszári gépgyárban készülő vetélő nélküli szövőgépeket szocialista és kapitalista államokban is ismerik. Ezeknek a gépeknek jónéhány előnye van a hagyományos vetélős automatákhoz képest. Mindenekelőtt a teljesítményük nagyobb, több mint kétszer akkora, könnyebb a kezelésük, azonkívül a vetélő nélküli gépek kevesebb zajt csapnak, 35—40 decibellel alacsonyabb a zajszint, s ez, szakkifejezéssel élve, ,, hangkényelmet ’ ’ biztosít a szakmunkásoknak. Az új típus létrehozása szovjet, bolgár, lengyel, csehszlovák és magyar szakemberek közös munkája. A magyar partner a Könnyűipari Gépgyártó Vállalat, elődje neve után KAEV (Könnyűipari Alkatrészellátó Vállalat), ahogyan többnyire most is nevezik. A KAEV már csaknem tíz éve vesz részt az SZTB automata szövőgépkooperációban. Nyolc üzeme közül csaknem mindegyik foglalkozik részegységek — például hajtóművek, mikrovetélő, szállítópálya, excenter — gyártásával. Riportunkban először Csebokszáriba, majd a kordinátorokhoz, végül pedig a magyar munkahelyre látogatunk el. „Versenyezzünk, kollégák!”__________ Bevezetőül néhány adat. Manapság 200 szovjet és 145 külföldi vállalatnál dolgoznak vetélő nélküli szövőgépek. Általában A nevezetes SZTB szövőgép és a csebokszári gépgyár legjobb szerelőbrigádja. A brigádvezető Anatolij Szorokin balról a harmadik minden szövőgép-szállítmány csebokszári beszabályozó mesterek kíséretében érkezik „munkahelyére”. Most két levélből szeretnék néhány sort idézni. „Kedves elvtársak! — írja I. Jersov, a Szovjet—Magyar Barátság Brigád vezetője a KREV-ben dolgozó magyar kollégáknak — A távolság nem akadálya a barátságnak. Örömmel közöljük, hogy az 1979. évi tervet brigádunk határidő előtt teljesítette. S ebben óriási érdeme van az önök munkájának. Köszönjük, hogy figyelemre méltatták javaslatainkat: kiváló minőségű részegységeket kaptunk a KÁEV-től. Javasoljuk, hogy brigádjaink az idei 1980-as évben is versenyezzenek egymással .. „Kedves barátaink! Ajánlásaikat tüzetesen tanulmányoztuk, megfelelő módosításokat eszközöltünk sok szerkezeti részegység és alkatrész gyártásának technológiáján. Nagyon örülünk, hogy tavaly egyetlen reklamáció sem fordult elő” — írja a Petőfi Sándor Brigád nevében küldött válaszlevelében Hertelendi Henrik brigádvezető. „Javaslatukat elfogadjuk: versenyezzünk, kollégák!” Bárhol járjanak is a szovjet munkások, az új műhely üzembe helyezésének percei maradnak a legemlékezetesebbek számukra .. . — Romániában, a nagybányai kombinátban egyszer hozzám lépett egy munkásnő — emlékezik Vlagyiszlav Riblov —, s így szólt: „Arra készültem, hogy fél év múlva nyugdíjba megyek." Most azonban meggondoltam a dolgot. Miért ne dolgoznék tovább ilyen kényelmes gépekkel?” A könnyűipari gépek gyártása . . . egyáltalán nem könnyű. A textil-, a cipő-, a ruházati, a kötszövő ipari dolgozók eszköztárában jelenleg több mint 250 féle gép és agregát van. Átlagban véve minden ilyen berendezés 1000 alkatrészből áll. Éppen ezért nagy lehetőségek nyílnak a kölcsönösen előnyös együttműködésre. Ilyen mennyiségű bonyolult technológia gyártásának megszervezésére nem minden országnak van ereje. A feladattal csakis közös erővel lehet eredményesen megbirkózni Ehhez elegendő potenciálja van az Intertextilmasnak: a könnyűipari gépgyártás Oroszki Sándor, az Intertextilmas konfekcióipari főszakértője a nemzetközi szervezet terveiről, távlatairól beszél