Falusi Gazda, 1863. január-június (3. évfolyam 1. félév, 1-26. szám)
1863-04-22 / 17. szám
258 azon kertész gazda-egyesületi tervünket, mely a „Hangban jelent meg, azt hihetné, hogy mi „kertészczéhet“ terveztünk; talán csak nem akarja Lukácsy Sándor ur ilyennel áthitni magát? (vagy a t. közönséget? Szerk.) Lukácsy Sándor urnak régi fogása: mindannyiszor a magyar ember hazaszeretetére hivatkozni, ezen bálványunk előtt füstölgetni, valahányszor önérdeke úgy hozta magával. Mi eleinte nem vizsgáltuk, mit használ füstölőnek, de közelről a szag által figyelmeztetve stb. Vagy talán azt akarja Lukácsy Sándor úr elhitetni, hogy mi hazai intézményeink ellenére tenni szándékolnánk valamit, és nem volna kedvünk intézményeink szépét és javát minden más intézményeinkbe átültetni? Mi a „kertész-gazda-egyesület“ tagjai igen számosan vettünk részt a közügyekben és nem emlékezünk, hogy megyei vagy városi közgyűléseinken valaha olyanok szólottak volna a szóban levő tárgyhoz, kik ahhoz annyit értettek, mint a hajdú a harangöntéshez. De a Lukácsy Sándor úr által annyira pártolt kertészeti közgyűlésen minduntalan hallottuk ilyen hajdúknak határozó szavát; azért ne vegye nekünk Lukácsy Sándor úr rósz néven, ha azt többé hallani nem akarjuk, és midőn ezt tesszük, azért nem szegődünk valamely külföldi szakegyesület fiókjának.Mi bizony sem többet sem kevesebbet nem akarunk, a közgyűléseken i „beszélhetnékünk“ — korlátozása által elérni, mint annyit , hogy olyan titkár, minő a magyar kertész-társulatot megbuktatta, a „kertész-gazdaegyesületet“ megbuktatni ne legyen képes. Csak a legszívesebb collegiális tanácsot adjuk a magyar kertész-társulatnak, midőn emlékkezetébe idézzük a vele történteket„közgyűlések előtt“ és „közgyűlések alatt,“ vagy ha jobban tetszik,az utolsó időkben „közgyűléseken kivül.“ Ha azokat fontolóra veszi és a közgyűlések teendői fölött gondolkodóba esik, reménylheti, hogy azon újabb 5000 és 1000 forintnyi áldozat (in spe Szerk.) nem kallódik el, mint elkallódott a 20,000 forint visszaszerezhetlenül. Ha talán vastagon szóltunk volna a fentebbiekben , magyarázza okát meg azon tény, hogy minden gyanúsítást, sőt gyanúsítási hajlamot ezentúl komolyan visszatartani szándékunkban van , és azokat, miket itt átalánosságban elmondottunk, specialitásokkal is fölvilágitani el nem mulasztandjuk. O. Dr. Pólya József. Mert még az ige, magában semmi, csak megtestesitése = valami. A csiripoló madárnak szép hangja kellemesen csiklandozza füleinket. Boldog — ki tele gyomorral szerezhet gyönyört szemeinek, és hasi-érzékinek. Mig az éneklő madarat és (szüzet) mandolával tartjuk,addig a szegényigástól megvárjuk, hogy szakadatlan huzza— a nehéz igát s jármot. Mig Patti vagy Kuki kisasszonyt Jupiter Olympiára emelik, addig szegény Somát s Rétit — a világba eresztik .... Mig a vidéki kiállításokon szerepelt gyümölcsöt a lebujban megeszik, addig a tudományosan rendezett egyetlen gyümölcs-kiállítást schwarzgelb-nek nevezik. Mig ők a vidéki kiállításokról elhozzák az áldozat fillérét, addig én szegény fejem 280 ftot — fizettem a kiállitás körüli machinatiójukért. Bár csapást mért is az Úr ránk, nem esünk kétségbe. Mert a szent és bölcs könyv, éltünknek vezére, írva vagyon benne, Szent Joób története . . Mentől többet tűrünk, annál nagyobb leend győzedelmünk.* * * Addig is,míg a színezett gyümölcsészeti füzeteket folytatnak, lapunkban terjesztjük a hasznost és jót. Megkezdjük a Török Bálint kedves almánkon, folytatva társain a magyar gyümölcs leírását Olvasóinkat pedig tisztelettel kérjük, hogy netaláni becses észrevételeiket velünk közölni szívesek legyenek. A Török Bálint, bár a harmadik rangba soroztaik, mégis átalánosan ismert gazdasági jó: alma, mely tartósságára, s húsa tömöttségére nézve, különösen elszállításra, és hosszas eltar- Török-bálint alma. Türkischer Weinliug. Ruther Stettiner. Ill ad rangú gyümölcs. A MAGYAR GYÜMÖLCSÉSZET. Értelmesebb és messzebblátó hazánkfiai ápolják a nemzetgazdászat elméletét, mi pedig „a gyakorlat ember’ei“ segítsük az ige megtestesítését. ^