Falvak Népe, 1948 (4. évfolyam, 1-33. szám)
1948-01-11 / 1. szám
Sacoveneteink feladatai Fidélz szervezeteink legfontosabb és egyben legsürgősebb feladatairól beszélt legutóbb Kacsó Sándor országos elnökünk. Legfontosabbnak a népi demokráciát építő többi politiai és társadalmi szervezetekkel való legszorosabb politikai és baráti együttműködést jelölte meg. — Országunkban a demokrácia ódám fejlődött. — Jelentette ki többek között, hogy nemzetiségi téren a kormányzási elv ma már valóban a jelentkező feladatok egészséges megoldására való törekvést jelenti. A mindennapi életben éppen ezen a téren igen fontos és az állam szempontjából is rendkívüli szerep vár a MNSz-re, mint az ország legnagyobb nemzetiségének politikai szervezetére. Most már nem sérelmek orvoslásáról van szó, hanem meglevő, vagy jelentkező kérdéseknek az egyenjogúság elve alapján történő megvalósításáról. Ennek a feladatnak szervezeteink csak akkor tudnak népünk legigazibb érdekei szerint megfelelni, ha az eddiginél is ■szorosabb kapcsolatot tartanak elsősorban a munkás szakszervezetekkel. A szakszervezetben eddig is nemzetiségre való tekintet nélkül tömörültek a munkások a közös cél szolgálatára. Ahol csak lehet, el kell érnünk tehát, hogy vidéki szervezeteink és a szakszervezetek kiküldöttei időnkint közös munkaértekezleten dolgozzák fel a megoldásra váró kérdéseket. Még szorosabbá kell tenni baráti és szövetséges kapcsolatainkat a Román Kommunista Párt és az Ekés Itrom szervezeteivel. — Politikailag képzett, higgadt,,tágabb látókörű, mindenek előtt a demokráciához valóban hűséges vezetőkre van szükségünk, társadalmi, nemzetiségi és gazdasági harcunkban — hangoztatta. — Szervezeti vezetőinknek éles látásúaknak kell lenniük, annak felismerésére, hogy mi szolgálja a demokrácia fejlődését és mi az, ami reakciós szándékokat hordoz, bármilyen kegyes formában jelentkezzekis. Az iramos építés korszakáig jutottunk. Meg kell ragadnunk az ebben rejlő lehetőségeket s ezért keményen kell félreállítanunk mindazokat, akik nyalábban, vagy alattomosan, hideg tudatossággal, vagy érzelmi zűrzavaraik miatt akadályozzák ezt a építő munkát. Gazdasági vonatkozásban vidéki szervezeteink ne országos vonatkozású elméletekkel foglalkozzanak, mert ezek megoldása kívül esik hatáskörükig és csak bénítja tevékenységüket. A legközelebb eső konkrét feladatokat kell helyileg megoldani úgy, hogy azok a szélesebb néprétegek javát és gazdasági emelkedését szolgálják. A MNSz. szilárd alapja a földműves nép. Erőforrásunk a földművesség keretén belül a széles dolgozó rétegekben a kis és középgazdákban és sok földtelen mezőgazdasági munkásban van. Olyan falusi szervezetekre van tehát szükségünk, amelyben nem egy vékony réteg, hanem a dolgozók tömege jelenti az erőt és diktálja az iramot. Mivel az ilyen szervezetek érthetően és természetesen éppen ezeknek a dolgozó rétegeknek az érdekeit szolgálja. Falusi szervezeteink vezetőinek azonban politikaiag is fejletteknek kell lenniök, hogy érezzék és tudják: a fölművesség emelkedésének biztosítéka nem az elzárkózásban van, hanem a városi dolgozókkal való szoros együttműködésben. Ha ilyen öntudatos falusi szervezeteink lesznek, bizonyos, hogy földművességünk kérdései és nehézségei is építő erővel tudnak majd rajtunk keresztül jelentkezni a MNSz, és az ország politikájában egyaránt — mondotta az elnök. Staiff Péter inkntssztórsök a dévai MNSz-nél Groza Péter miniszterelnök, a karácsonyt Déván töltve, meglátogatta a MNSz dévai szervezetét. A MNSz székházénak tanácstermében hatalmas tömeg előtt Zsók Fábián, a megyei szervezete elnöke üdvözölte a miniszterelnököt. A miniszterelnök közvetlen beszélgetés formájában vázolta a belpoliti-kai helyzetet. Kitért a beszolgáltatási kötelezettségekre, az adókivetési sérelmekre és biztosította a meg jelenteket, hogy az államot ma már a nép alkotja s amíg a nép megingathatatlanul, szervezetten az állam mellett áll, mindenféle népellenes mesterkez,dés lehetetlenné válik, bármilyen oldalon jön is az és úgy a beszolgáltatatás, mint az adózás az egész népérdekét kell szolgálja. Groza Péter miniszterelnök többek között, ugyancsak közvetlen beszélgetés formájában, részletesen foglakkozott a MNSz szervezetek eddig még megoldatlan kérdéseivel is. A közel kétórás beszélgetés után a távozó miniszterelnöknek Zsók Fábián köszönte meg a megtisztelő látogatást s biztosította a romániai magyarság ragaszkodásáról Kitséivetés értekezlet tartott a MNSz Folyó hó 5-én Kolozsváron tájékoztatót tartott a MNSz. A tájékoztató értekezleten résztvettek az összes magyar intézmények és egyházait képviselői. Az értekezletet Kacsó Sándor országos elnök nyitotta meg. Megnyitójában méltatta a Román Népköztársaság megalakulásának jelentőségét. Rámutatott arra, hogy az ország demokratizálása ezután, a királyság intézményétől megszabadulva, gyorsabb ütemben haladhat. A költségvetés megállapítását illetőig utalt arra, hogy immár nem, a számarányok, hanem a tényleges szükségletek szerint kell előterjesztést tenni, figyelembe véve azonban az ország teherbíró képességét s a költségvetési egyensúly fenntartásának rendkívüli fontosságát. Kacsó Sándor elnöki megnyitója után Sólymos Iván pénzügyi főtanács esős, országgyűlési képviselő adott kimerítő tájékoztatót a költségvetésről. Tájékoztatójában rámutatott arra, hogy a pénzügyminisztériumban gyökeresen megváltozott maiden. Alexandrini liberális pénzügyminiszter idején jogos igényeinket állandóan elgáncsolták és a parlamenti csoportunk-nak folyton harcolnia kellett a pénzügym mnnisztérium szabotáló közegeivel. Ezek a közegek ugyanis mindent elkövettek, hogy a magyar intézmények pénzügyi támogatását mellőzzék és megakadályozzák. Amióta azonban a Kommunista Párt országos titkára, Luca László vette át a pénzügyminisztérium irányítását, kisöpörte onnan ezeket a szabotáló, népellenes elő-" meket, minden megváltozott s az igazság szelleme költözött a pénzügyminisztériumba. Négy magyar iskola a moldovai csánsikná! A MNSz kemnelenjárására a nemzetnevelésügyi minisztérium, tekintve az ország nehéz gazdasági helyzetét, egyelőre négy magyar tanítási nyelvű elemi iskola felállítását engedélyezte a Csángóföldön. A rendelkezéssel majdnem egyidejűleg megérkezett az első három magyar tanító is. A MNSz-nek a román demokráciával közösen vívott harcát, politikájának helyességét ez az eredmény is fényesen bizonyítja. A csángók közé érkezett három tanító, név szerint Kerekes Irma, Bakó Pál és Lompos Ferencz hosszabb levélben számoltak be Czikó Nándor országgyűlési képviselőnknek. Bakó megye magyarsága örömujjongással fogadta a tanítókat és a megye egész közönsége meleg szeretettel veszi körül őket. Bakóban a tanítók D. Ionescu megyefőnök vendégei voltak, aki megismertette velük a megye román tantestületénk tagjait, majd intézkedett a kijelölt községekbe való utazásukról is. A tanítókat Kádár István MNSz megyei titkár kísérte ki Lespéd községbe. A község lakossága a legnagyobb szeretettel fogadta tanítóit s azonnal gondoskodtak szállásról és ellátásukról is. A megérkezés után népgyűlést hívtak össze, amelyen a község román tanítója. Claponban köszöntötte magyar kartársait és biztosította őket a legőszintébb együttműködésről