Fehérvári Napló, 1949. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-28 / 23. szám

1949. január 28 FEHÉRVÁRI NAPLÓ Amikor felkopik az agár­­áraala, avagy Fehérvár egy 1938-beli naptár tükrében Gyűrött könyvecske akadt a minap kezünkbe. «Fehérvári Naptár az 1938 évre» hirdeti a címe. Kíváncsian átlapoztuk. Hiszen 1938 nevezetes esztendő. Ez volt az utolsó «békeév», eh­hez szoktuk mérni egyre növek­vő életszínvonalunkat. Egyesek a múlt megszépítő varázsától megtévesztve, vagy célzatosan szeretik úgy emlegetni ezt az időt, mint a jólét és bőség elk­dorádóját. Mit mesél róla az egykorú naptár? Bizony mást. Híz tükörkép a tízéves könyv, csak nézegetni kell. A naptári rész után «fon­tos tudnivalókat» találunk, mint amilyen például a bélyegilleté­kek összegeinek felsorolása. Hosszan sorakoznak köztük a «­«Zálogjog bejegyzése, vagy ki­törlése iránti kérvény» és a «Tu­lajdonjog bekebelezés­e iránti kérvény» illetékei. Ez bizony az időben «fontos tudnivaló» volt egyesek számára. Sok tönk­rement kisember tanúsíthatja... Fehérvár és Fejér megye népét abban az időben Sióman Bálint, «gróf» Pálffy Dani és Jurcsek Béla «képviselték» töb­bek között az országgyűlésben. A megye közgyűlésének örökös tagjai pedig — mint a naptár közli — többek között a­ követ­kezők voltak: «gróf» Batthyány Lajos, «gróf» Zichy János, «gróf» Zichy Aladár, Dréher Jenő. A közgyűlés tagjainak nagy részét viszont a «virilis­ták», a legtöbb adót fizetők al­kották: csupa tőkés és kulák. Vájjon fájt-e nekik a szegény ember baja? — Egy ember áll a munkaköz­vetítő hivatalban egy daxlival. Azt kérdezi tőle a hivatalnok: «Mifajta kutya est?» — «Agár» hangzik a válasz. «De hiszen az agárnak hosszú lába van». — «Ennek is az volt, mielőtt el­kezdtünk munka után járni.» Egy másik vicc a kereskedők nehéz sorsáról szól. Eszerint a kereskedő így sóhajt fel: «Nyo­morúságos idők. Most már azok sem jönnek felém, akik hitelbe szoktak vásárolni»... Íme, így fest 1938 egy akkori naptár tükrében. Érdemes el­gondolkozni rajta... A naptár viccrovata szintén tanulságos olvasmány. A viccek igen jellemző képet nyújtanak az akkori «boldog» időről. Az egyik például a mun­kanélküliségről szól. Tejipari és Értékesítési Nemzeti Vállalat (OMTK) Állandóan friss habtejszín, va­lamint tej- és tet­ermékek kaphatók fiókjaiban Nagybani eladás üzemünkben Bártya­­utca 2. reggel fél 7-től 14 óráig Népszupertől a Csúcsszuperig minden jó rádió RÖHLICH-nél I I — —­­ Vili — Ilii IMIM 1111« "Hirill Nagy Sándor u. 5. x üzletek és üzemek orvosi el­lenőrző könyve kapható a PAN­NONIA Nyomda­vállalat Nádor-­ könyvkereskedésében. „Megelőztetek bennünket“... Csehszlovák vendégek a fehérvári tervkiállításon A Szaktanács me­ghívására a csehszlovák Szakszervezeti Tanács termelési osztályának hat vezetője járt tegnap Székes­­fehérváron. A Weiss és Túll bőrgyárat látogatták meg a prágai vendégek, majd a bőrgyári vezetők kalauzolásáva­ megtekin­tették a tervkiállítást. A vendégkönyvbe a legnagyobb elisme­résként ennyit írtak be:­­«Ti megelőztetek bennünket az or­szágos munkában»... " «• „Világjáró“ gyerekek * Különös világjárókat fogott el Bicskén a rendőrség. Néhány nap­pal­­ezelőtt Rákospalotáról megszö­kött egy iskola nyolc növendéke. A 12-13 éves kisfiúk összebeszéltek, hogy kimennek világot látni a ten­gereken túlra. A nagy tervből mindössze a Duna átkelése való­sult meg. A bicskei állomáson a gyermekek, mivel elemózsiájuk el­fogyott, a rendőrökhöz fordultak segítségért, akik visszaküldték őket szüleikhez. A­ Sárga Könyv megdöbbentő adataiból: Kállay Miklóst aktívabb demokrácia­­ellenes tevékenységre biztálla a prímás Tegnapi számunkban a Sárga Könyv adatai alapján leleplezt­ük, hogy Mindszenty a Habsburg-ki­­rályság visszah­ozatalát az USA-tól remélte. Ennek érdekében rend­szeres kapcsolatot tere­mett a nyu­gati államok budapesti külképvi­seleteivel. A legszorosabb kapcso­latot természetesen Chapin ame­rikai követtel tartotta fenn. Mindszenty a magyar belügyek­­ről adott információkon túl —sa­játkezű feljegyzéseinek tanúsága szerint — megszerezte és átadta az ame­rikai és angol missziók veze­tőinek a magyarországi szovi­­et csapatok költségelőirány­zata­ az 1946 47. évre. Az Esztergom—Komárom megyé­ben állomásozó szovjet katonaság hadtápköltségét is az amerikaiak tudomására hozta. Az ügyben már régebben is­mertetett koronakörüli taktikázás szintén a nyugati hatalmakkal való összeesküvést bizonyítja. Ennek egyik írásos bizonyítékát közöljük alább: 1946. július 14.-i jelentése: «Vá­rasd­y­né, gróf Zichy Henriette lakásán házi hangversenyt ren­deztünk a svájci, dán missziók részére. Elbeszélgettünk velük és úgy láttuk, hogy egészen re­akciós gondolkodásúak. Azt hi­szem, igen becses és bizalmas információkat tudtunk nekik ad­­ni nemcsak a segélyezésekre,­­ hanem egyéb dolgokra is.« Mihalovics mellett a legtevéke­nyebb kém Péterffy Gedeon, a római Magyar Pápai Egyházi In­tézet igazgatója volt. Péterffy 1918. április 30.-án levélben figyelmez­tette Mindszentyt: az olasz sajtó­ban elterjedt hírek, hogy megin­dult a kiegyezés az egyház és az állam között, bizonyos nyugtalan­ságot keltettek. Részletesen­­jelen­tést tett Péterffy a bíborosérsek-­ nek Czapik Gyula egri érsek és Hamvas Endre Csanádi püs­pök római útjáról is. A levél szövege a kö­vetkező: Frigu Bíboros, Hgérsek Frigu „ Bécs, Salzburg. Egy reám és nemze­temre rendkívül fon­tosságú ügyben, valami­nek helyváltoztatása ügyében keresi fel — engedéllyel — Eminen­­ciádat, Excelenciádat. Kérem, méltoztassék bizalommal fogadni és fenében támogatni. Fogadja 1947. IX. 1. Mindszenty ennek a levélmásolatnak az ere­detijével küldte el Csá­­ky grófot a Korona-ügy­ben a bécsi és salzbur­gi bíborosokhoz. Chapin disszidálásra biztat Utoljára 1918. november kö­zepén találkozott Chapinnal. Erről ezt vallotta: «Háromne­gyedórás megbeszélést folytat­tunk. Diplomatikus fogalmazás­ban kifejezte Chapin, hogy amennyiben szándékomban áll­na elhagyni az országot, segít­ségemre lennének.» Hogy Mihalovics milyen szándékkal szökött meg, an­nak megmutatására elég lesz üdvözlet Horthy Pál Érdekes része a Sárga Könyv­nek, Mindszenty és a fasiszta emig­ránsok «kapcsolatainak ismertetévé: »1046. évi római utam alkalmá­val tárgyaltam Kállay Miklós volt miniszterelnökkel, akit , felszólítottam, hogy lépjen fel aktívabban a demokrácia el­len« — vallja, majd elmondja, hogy ugyanekkor ifj. Horthy Miklós tit­kárával is találkozott. «Egy ízben futár érkezett hoz­zám Horthy Miklós volt kor­mányzótól is — olvassuk tovább a vallomást. — Budai palotám­ban kihallgatásra jelentkezett nálam Kovách Aladár, a Nem­zeti Színház volt igazgatója. Kö­zölte, hogy Horthy Miklós meg­bízásából jött hozzám. A kor­mányzó üdvözletét küldi és kér, engem, hogy tekintsem őt vál­tozatlanul kormányzónak.» A felszabadulás után disszidál­tak közül Mindszenty Sulyok De­zsővel, Hajdu-Németh Lajos és Czupy Bálint volt képviselőkkel­ levelezett. Az emigráció életérőll Tóth K. János volt külügyminisz­­tériumi referens tudósította állan­dóan. 3

Next