Fehérvári Napló, 1949 (4. évfolyam, 202-304. szám)
1949-09-01 / 202. szám
1949. szeptember 1. Felvonnl az Őszi Vásáron a MAGYAR NEHÉZIPAR A Budapesti Nemzetközi őszi Vásár hatalmas NIK-pavillonjában és gyönyörű virágokkal díszített NIK-kertjében felvonulnak a felszabadulás utáni négy és fél esztenydő kiváló nehézipari alkotásai a modellekben. A magyar nehézipar hatalmas arányú fejlődésének története tárul a Vásár látogatói elé. Kiállítják a híres József Attila-úszó-darut, amely a Dunába hullott hídroncsok hatalmas tömegét emelte ki. Bizonyára sok szemlélője lesz a legmodernebb acélvázas híd kicsinyip lett másának is. Ebből a hídtípusból sokat építettek Budapesten és az ország minden részében. A Kandó-villanymozdony modellje, a háromrészes Diesel-motoros motorvonat kicsinyített mása, apró trolleybuszok és trambuszok egész sora teszik szüléssé, érdekessé és felejthetetenné az idei vásár nehézipari pavillonja. A NIK pavillonjának szomszédságában a bányászat nagyarányú kiállítását rendezik meg. Ebben a pavillonban állítják ki bányászati iparunk legérdekesebb újítását, az úgynevezett «szerelőgépet», amelyet rövidesen minden szénbányában alkalmaznak. Ez az új gép emberi munkaerő különösebb segítsége nélkül szétválasztja a szén haszfnos, égethető részét és az égithetetlen anyagot. Tanulság négy községházáról — a többiek számára is Négy községet látogattunk meg a múlt héten az egyik operatív bizottsággal. A tapasztalatokat ezennel átnyújtjuk okulásul, nemcsak a négy község jegyzőinek, hanem a vármegye minden jegyzőjének és községi tisztviselőjének. Adony Mikor a termény begyűjtés állásáról érdeklődünk, előkerülnek a különböző kiírnitartások és nyilvántartási kartózisok. Találomra három kartotékot veszünk kézbe. Mind a három hiányosan van kitöltve. Az egyiken a családtagok, a másikon a terméseredmények (a cséplést már befejezték), a harmadikon a vetés beleintet nincs feljegyezve. Amikor az egyik operatív bizottsági tag a közellátási iroda vezetőjétől a hiányosságok okai felől érdeklődik, ezt a választ kapja: — Fiatal munkaerők dolgoznak a nyilvántartásnál. De akkor miért van felelős irodavezető? Nyilván azért, hogy segítse, szervezze és ellenőrizze a munkát. A válasz csak az egyéni felelősség hiányát bizonyítja. Já, hogy megnézzük, milyen körpecsét van az asztalon Nincsen más, csak Ercsi község közellátási pecsétje. Egész nyugodtan lecsépt 1hettünk volna bármilyen közellátási igazolást, ha szükségünk lett volna rá. Arról már írtunk, hogy itt nemcsak a pecsét körül van baj az éberséggel. Mészáros Dániel, a kirendeltség vezérlője kipellengérezi a szegémyi parasztokat, akik önhibájukon kívül nem tettek eleget a terménybegyűjtésnek, de elnézi, hogy Kovács Károly volt uradalmi intéző a legszemérmetlenebbül becsapja és félrevezesse a közellátást. Az éberség a dolgozó nép védelmét, érdekei felett való állandó őrködést jelent. Aki ezt nem tartja be, annak nincsen helye a közigazgatásban. | Iváncsa ——— ■» ■ [UNK]nwa* Dél van, mire Iváncsára érünk. A községháza zárva, de könnyen be lehet jutni, mert a kulcs ott lóg az épület falán. Amint az egyik tisztviselővel bemegyünk az irodába, ott találjuk az asztalon az összes pecsétet. Köptük a község körbélyegzőjét is. A jegyző lánya felejtette kint. A körbélyegzőt eltettük. Csupán azért adtuk vissza, mert arra, — egy szegénységi bizonyítvány kiállításiénál, mely orvosság kiváltásához kellett, — feltétlen szütség volt. Göböljárás Ahogy az ember belép a kirendeltség épületébe, azonnal a közellátási irodába jut. A szobában nem tartózkodik senki, bőven van időnk, az rr Pusztaszabolcs Késő délután Pusztaszabolcsra érkezünk Dr. Laki László jegyző zallatás nélkül minden igásbeenged az irodájába és adja meg szükséges felvilágosításokat, " Sőt vagy öt percre magunkra is hagy". Amíg nem tartózkodik az irodában, nyugodtan átnézzük az asztalon fekvő iratokat, amelyek közül több bizalmas utasítás. Az egyik körlevél az alispán elvtárstól származik. Rajta a következő olvasható: «Tárgy: Éberség a közigazgatási hatóságok eljárásainál.» 1 * Négy község. Mind a négyében hibák és hiányosságok* vannak. Hiányzik a pontos adminisztráció a terménybengyűjtésnél, mely hátráltatja a jó munkát, hiányzik az éberség, mint a legelemibb kötelesség a dolgozó néppel szemben. Nem árt, ha a négy község közigazgatási hibáiból tanulnak a többiek is. I. k. EEHIIRYARI NAPLÓ A moszkvai rádió magyar adásai a rádióban A Magyar Rádió már több alkalommal — így például a moszkvai magyar ipari kiállítás megnyitásánál — az éteren keresztül magnetofon szalagra vette fel moszkvai rádió magyar műsoraiaak jelentősebb riportjait, előadádásait, stb. A jövőben a Magyar Rádió rendszeresen veszi majd fel moszkvai rádió adásait magnetonfonra és használja fel annak értékes anyagát műsoraiban, elsősorban a Hangos Újságban. Sportváros lesz Tata Az ötéves terv során a tavalyi, olimpiai évről oly jól ismert tatai edzőtáborból sportváros lesz. Bebizonyosodott ugyanis, hogy Tata és környéke egyik legalkalmasabb helye hazánknak arra, hogy egy minden tekintetben kielégítőportvárost létesíthessen az illetékes hatóság. Az OSH látva ennek nagy jelentőségét, 1949-ben 600 ezer és az elkövetkező évben egymillió forintot fog a tatai sportpályák építésére beruházni. Az ötéves terv végére teljes egészében elkészül a tatai sportváros, amely minden bizonnyal az egész tatai szénmedence élete meg fogja változtatni és hozzogja se i eni a bányászfiatalságot, hogy a tömegsporton keresztül minél több élsportolónk kerüljön ki Tatáról. Érteken újítás: az árat is mutatja a mérleg Binder János, a budapesti KÖZÉRT egyik husíruhájának kiszolgálója érdekes és hasznos javaslatot nyújtott be a vállalat versenyirodájába. A javaslat lényege, hogy a husz mérlegekre a sulyskála minden száma fölé három sorban írják oda az érvényben lévő borjú-, disznó- és sertéshús árakat. Ilymódon az áru lemérésénél a mutató nemcsak az áru súlyát, hanem a fizetendő összeget is mutatja. Megállípották, hogy Binder János javaslatával minden vevőnél 15 másodpercnyi időt takarítanak meg a kiszolgálásnál, ami naponta 200 vevőt véve alapul, újabb 24 vevő kiszolgálását teszi lehetővé. Az ejfajta mérleg gyakorlati alkalmazása felé nagy érdeklődés mutatkozik. Új helységházat kapott Sárkeszi Sárkeszin ünnepélyes keretek közt avatták fel az úji helységházat. Az ünnepségen, amelyen az egész lakosság részt vett, megjelent Móder József elvtárs, járási főjegyző, aki a község képviselőtestületével és a helyi népi bizottsággal az élen, haladt a régi, bérelt házból, a falu új házába. Az első szónok Kányai István, a községi Népfront elnöke volt, majd Moder elvtárs az MDP Megyebizottsága és a vármegyei közigazgatás nevében adta át a faluházat Sárkeszi közigazgatási vezetőinek. Utána Tremkó György körjegyző vette át a székházat, aki mérleghangú köszönetet mondott megériő támogatásukért. 3 MAGYAR PARASZTOK MICSURIN HÁZÁBAN Ebben a házban élt Micsurin a világhírű tudós, a természet nagy alakítója. Munkájának eredménye hatalmas mértékben hozzájárult a Szovjetunió gazdagításához. Számos növény szovjetunióbeli termesztésére alkalmassá tétele fűződik a nagy tudós nevéhez. Képünkön a magyar paasztküldöttség tagjait Elhatjuk Micsurin háza előtt. Ez a kép pedig már abban az intézetben készült, ahol Micsurin tanítási alapján tovább dolgoznak a tudósok, hogy még bőségesebben teremjen a szovjet föld, hogy még gazdagabban, még nagyobb jólétben éljen a kolhozok népe. A központi Genetikai Intézet kertjében a borosmeggyet vizsgálják küldötségünk tagjai. Ennek a meggyfajtának az az előnye, hogy az elültetése utáni esztendőben már bőségesen terem. Van látnivaló az intézet szőlőskertjében, is, mégpedig bőségb en. — Mintatermés lesz itt a szőlőben, hála a tudománynak — állapítják meg küldöttségünk tagjai. Pedig nem is olyan régen még álmodni nem mertek ezen a hideg éghajlatú vidéken szőlőtermelésről. Ma már Micsurin módszerei és tanításai alapján igen sok kolhoz termel szőlőt itt is nagy sikerrel. Így hasznosítják a szovjet dolgozók a szovjet tudósok eredményeit, akiknek legfőbb célja segíteni a népet munkájában. Magyar Kartok versei egy szovjet antológiában Moszkvából jelentik: A moszkvai Oganyok könyvtár «A békéért» címmel világantológiát adott ki 150.000 példányban. Az antológia közli: Fodor József «Egy vörös k tona sir verse» és Zelk Zolii «Párbeszéd», című költemnyét.